Balázs Regina és Yamakoshi Mika

Papírtörlő ihlette hímzés

Újraindult a D'Clinic rezidenciaprogram

n Hosszabb szünet után idén folytatódik a D'Clinic Studios nemzetközi rezidenciaprogram. A Pál Katja festőművész által vezetett alkotótábor új helyszínen és néhány újítással várja a világ különböző pontjairól érkező művészeket.

A– pet –

Az évad első turnusa már le is zajlott, így pénteken projektzáró kiállításra várták az érdeklődőket; mégpedig Fischer György egykori páterdombi műtermébe. A sokáig üresen álló műteremlakásban alkothatnak ugyanis az idelátogató képzőművészek. A zárókiállításon a Tokióból érkezett Yamakoshi Mika alkotásaival ismerkedhetett meg a közönség. A fiatal művész előbb Angliában, majd Hollandiában tanult ékszertervezést, de ma már nem ezzel foglalkozik. Az ötvösművészet technikáit azonban átemelte művészetébe. Festett, színezett kollázsokat, papíralapú, 3 dimenziós hatást keltő műveket készít. A Zalaegerszegen eltöltött három hét alatt pedig megismerkedett a zalai hímzés tradícióival is. A tanultakat felhasználva egy izgalmas ötlettel állt elő: egy szimpla háztartási papírtörlő mintáját hímezte meg, melyből egy szép terítő született. Az alkotó nagyon megszerette a pöttyös Túró Rudit, így ennek papírját is felhasználta az egyik kollázsához.
Pál Katja érdeklődésünkre elmondta: az idei D'Clinic-szezon egyik újítása a „Kurátor egy napra” program. Ennek lényege, hogy olyan helybéli önkénteseket várnak, akik vállalják, hogy egy nap alatt megismerkednek az éppen itt tartózkodó művésszel, és azokkal az alkotásokkal, melyek itt készültek. A kurátor aztán a projektzáró kiállításon be is mutatja ezeket a közönségnek. Yamakoshi Mika művészetéről Balázs Regina, a Zrínyi-gimnázium diákja, a rezidenciaprogram első kurátora mesélt a záróeseményen. Mint mondta, nagy öröm volt számára, hogy megismerkedhetett a japán alkotóval, és ezzel együtt egy másik kultúrával és szemléletmóddal. Mika művészetében az tetszett neki nagyon, ahogy megpróbál új értelmet adni a körülöttünk lévő dolgoknak, illetve teljesen hétköznapi tárgyaknak.

vissza az elejére

Díszes betűk, szertartási tárgyak

n Zsidó kéziratok és szertartási tárgyak címmel nyílt kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, Izrael Állam újbóli megalapításának 70. évfordulója alkalmából. A jubileumi évben a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Béke-Shalom Baráti Társaság számos programot szervezett az elmúlt hónapokban. Az ünnepségsorozat egészen július közepéig folytatódik.

– pet –

A mostani, zsinagógában nyílt tárlat többek között a zsidók héber nyelvhez kötődő viszonyát mutatja be – fogalmazott köszöntőjében Vadvári Tibor alpolgármester. Míves, díszes betűkkel megformált kéziratokat láthatunk, és ez a jellegzetes betűkészlet alig változott az évezredek alatt. Mert a nyelv maradt a zsidóságot összekötő, egyetlen közös kapocs a történelem folyamán. A bemutatott feliratok és tárgyak mindegyike vallási szokásokhoz kötődik, melyeket otthon vagy a zsinagógában használtak a szertartásokhoz. Így például házasságlevelet, természeti csapásoktól és gonosz szellemektől védő amuletteket, ünnepi alkalmakhoz kötődő tálakat, mécseseket és Tóra-tekercset is láthat a közönség. A Zalaegerszegre érkezett vándorkiállításon szereplő tárgyak (melyek között fotók és másolatok is vannak) a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből származnak. Az ország több városában is bemutatott kollekció a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének szervezőmunkája révén jut el az egyes helyszínekre. Ezzel a tárlattal a sajátos zsidó kultúra hagyományaiba nyerhetünk bepillantást, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a zsidóság története és kultúrája a mi történetünk is – mondta Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója a tárlatot megnyitva. A kultúrák ugyanis hatnak egymásra; elég, ha csak a gasztronómiára vagy a zenére gondolunk. Hozzátette: a zsidóság számára a kultúra és az írás volt a megmaradás kulcsa. A hagyományok őrzésével tudták elkerülni a teljes asszimilációt. Mégsem jelent ez múltba fordulást, hiszen a zsidó népnek mindig volt jövőképe is. Jó példa erre Izrael Állam, ahol a tradíció, a modernitás és a sokszínűség mindig együtt volt jelen. Az ünnepi esztendő további programjaival kapcsolatban Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke elmondta: a nyár folyamán a városba látogat Izrael Állam magyarországi nagykövete, akivel emlékfát ültetnek. Bemutatásra kerül továbbá a Béke-Shalom Baráti Társaság 25+1 éves jubileumi kiadványa. Július 21-én pedig az Izraeli Tánckar előadása zárja a rendezvénysorozatot.

vissza az elejére

Személyes sorsok csontokon, sírköveken

Régészet napja a göcseji múzeumban

n Idén is csatlakozott a Göcseji Múzeum az országos régészet napja rendezvénysorozathoz, melynek keretében az érdeklődők a szakma kulisszatitkaival és a legfrissebb kutatási eredményekkel ismerkedhettek meg. Az idei évre meghirdetett mottó (Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember) kapcsán maga az ember került a fókuszba.

– pP –

Május 26-án a múzeum régészeti osztályának munkatársai kiállításokkal, játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, műszeres bemutatóval, előadásokkal várták korosztálytól függetlenül a betérőket. Az intézmény új régésze, Klinger László „Csontokba kódolt emberi sorsok” címmel arról tartott előadást, hogy a kiásott csontvázak alapján, milyen betegségekben szenvedhettek eleink. A csontok kóros elváltozásai, vagyis a régészek számára beszédes antropológiai tünetek, számos bakteriális vagy vírusos fertőzésről és sérülésről (törés, ficam, rándulás) árulkodnak. Ezekből pedig sok mindent megtudhatunk az egyén életkörülményeiről, de az adott korszak kulturális viszonyairól is. Ami a fertőzéseket illeti: a lepra, a pestis, a himlő vagy a tbc egyaránt okoz csonttani tüneteket. A lepra főleg az arckoponyán idéz elő elváltozásokat, míg a pestis a csontok szivacsos állományát teszi tönkre. A tbc következtében kialakuló csonthártya- és csontvelőgyulladás nyomai szintén jól megfigyelhetők a leleteken. A régész utalt arra is: a csontokból sokszor az is kiderül, hogy az illető valamilyen anyagcsere-rendellenességben, vagy éppen hiánybetegségben (tápanyag- és vitaminhiány) szenvedett. Ezek ugyanis gyakran idéznek elő ízületi megbetegedéseket vagy deformitásokat a végtagokon.
Eke István régész a római korba kalauzolta a hallgatóságot. „Személyes történetek római sírköveken” című előadásában egyéni életutak jelentek meg; mindazon információk alapján, melyek egy-egy korabeli sírkőből kiolvashatók. Míg manapság a temetőkben szinte csak az elhunytak nevét, születési és halálozási idejét tudjuk meg a sírkövekről, a római kor ennél bővebb adatokkal is szolgál. A régész néhány – Pannónia területéről előkerült – sírkő alapján ismertette azok megfejtésének titkát. A sírkövek ugyanis sok mindent elárulnak a tulajdonosukról. Az „emlékművek” két fő részből állnak. Felül egy képmező látható, mely vagy a halott portréját, vagy mitológiai jelenetet ábrázol. Az alatta lévő rész tartalmazza magát a feliratot, ami sokkal bővebb napjaink sírfeliratainál. A latin nyelvű szövegekből (illetve rövidítésekből) kiolvasható az elhunyt neve, életkora, származása, rangja, foglalkozása, családi viszonya, illetve, hogy ki állíttatta magát a sírkövet. Ezekből az adatokból már kirajzolódik egy személyes történet. Katonák esetében például az is, hogy melyik légió melyik centuriájában szolgált. Ismerve a légiók mozgását, így azt is megtudhatjuk, mely országokban harcolt vagy állomásozott korábban az illető. Persze nemcsak aktív harcosok, hanem veteránok, előkelőségek, sőt felszabadított rabszolgák sorsa is megelevenedhet. Nyilván minél tehetősebb volt valaki, annál nagyobb, díszesebb és informatívabb sírkövet készíttetett magának, vagy elhunyt családtagjának. A szövegen túl sok információt hordoz a képmező is: a portrékon látható ruhaábrázolás, hajviselet, vagy éppen a mitológiai jelenet egyaránt jelentéssel bír.
Az előadásból az is kiderült: a rómaiak egészen másként gondolkodtak a halálról, mint mi. Úgy hitték, hogy a halál az élet egyik fontos állomása, de nem a végállomása. A halottak továbbra is köztünk élnek, csak más formában. Ezért a halottakról való megemlékezés egy vidám – zenével, lakomával tarkított – szertartásos ünnep volt.

vissza az elejére

Teátrumi programról tárgyaltak

Zalaegerszegen üléseztek a társaság képviselői

n Zalaegerszegen tartotta tavaszi közgyűlését a Magyar Teátrumi Társaság. A Hevesi Sándor Színházban megrendezett eseményen a szakmai szervezet hatvanhárom tagszínházának, illetve két újonnan jelentkező intézménynek a képviselője vett részt.

– pet –

A közgyűlés szünetében megrendezett sajtótájékoztatón Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára elmondta: örömteli, hogy hatvanötre emelkedett a társaság tagszervezeteinek száma. Ezzel a létszámmal ők az ország legnagyobb színházi érdekképviseleti szervezete. A tárgyalt napirendi pontok közül kiemelte: döntés született arról, hogy minél előbb kialakítják a kollektív ágazati szerződést, ami mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körére kiterjed majd. Mindez segíti a munkaügyi kérdések rendezését. Szó volt az Új Magyar Teátrumi Programról, illetve annak szövegezéséről is. Ez az irányelv a szakma legfontosabb pilléreit tartalmazza; a gazdálkodástól kezdve az infrastruktúrán át, a minőségi előadások megvalósulásáig. Különös hangsúlyt szeretnének fektetni a gyerekek és a fiatalok színházba csalogatására is, valamint arra, hogy azokon a településeken, ahol nincs önálló színház, a befogadó intézmények (művelődési házak) is színvonalas programokhoz, előadásokhoz jussanak. A titkár elmondta: az idei POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) nyitónapján ismét megrendezésre kerül a Színházat vegyenek! workshop és konferencia, melynek keretében színházmarketing díjakat (legjobb büfé, legjobb színházi szék, legjobb plakát, satöbbi) is kiosztanak. Ezzel a rendezvénnyel is fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy a színházi szakmában is nagyon fontos szerepe van a marketingnek. A sajtótájékoztatón szólt Vidnyánszky Attila, a társaság elnöke, a Nemzeti Színház igazgatója is. Mint mondta: a zalaegerszegi ülésen a legaktuálisabb kérdéseket vitatta meg a szakma – immár tíz éve működő – legnagyobb hazai, érdekképviseleti közössége. Annak idején az ő javaslatukra módosult az előadó-művészeti törvény. Most itt az idő, hogy néhány pontját ennek is újratárgyalják, aktualizálják. Az ülésen néhány vitaindító javaslat el is hangzott. A házigazda intézmény nevében dr. Besenczi Árpád, a zalaegerszegi teátrum vezetője örömét fejezte ki, hogy a társaság itt rendezte meg a tavaszi közgyűlését. Megtiszteltetésnek érzi, hogy szinte a teljes színházi szakma képviseltette magát Zalaegerszegen.

vissza az elejére