Készülődés a bizonytalanságra Több néző és eladott bérlet Alkonykapcsoló az élethez Operaturné és CD-gyűjtemény

 

Készülődés a bizonytalanságra

Tóth Emese és Fitos Adrián

Megjelent fitos adrián novelláskötete

n Van benne komorság, de ironikus nyelvi játék is. A szövegekre jellemző a töredezettség, hiányosság, mintha valaki elhallgatna valamit. Sőt, már a kötet címe is bizonytalanságot sugall: Készülődés.

– pP –

Na, de hova, mire? – merült fel a kérdés a könyvbemutató alkalmával. Az idei könyvhétre jelent meg Fitos Adrián zalaegerszegi író novellafűzére, mely a Club PopUp-ban került bemutatásra. Az elsőkötetes szerzővel Tóth Emese, az egyik országos könyvhálózat zalaegerszegi boltjának üzletvezetője beszélgetett. Felidézve az író első, kamaszkori szárnypróbálgatásait is. Fitos Adrián 1977-ben született. A Károli Gáspár Református Egyetem magyar szakán végzett, majd az ELTE-n hallgatott összehasonlító irodalomtudományt. Komolyabban néhány éve kezdett el prózát írni. Bár – mint meséli – már gyerekkorában voltak próbálkozásai. Egy iskolai fogalmazási feladatot megkerülve, plusz egy fejezettel „megtoldotta” az Egri csillagokat. Egyik szomszédja kérésére meg heavy metal zenékhez írt apokaliptikus szövegeket. Tizennyolc éves korától verseket írt. Vagy, ahogy ő hívja őket: papírfecnikre firkált, néha jobb, néha rosszabb versszerű kísérletezések voltak ezek. Prózával akkor kezdett el foglalkozni, amikor pár évvel ezelőtt egy esztendőt Kanadában töltött, és a barátai szórakoztatására rövid „leveleket”, helyzetjelentéseket írt. Tulajdonképpen ez terelte a szépirodalmi szövegek felé. Írásai internetes irodalmi portálokon is megjelentek. Majd úgy döntött, tudatosan is nekilát egy kötet összeállításának. Addigra nagyjából levetkőzte azokat a gátlásait is, amiket épp a magyar szakon szerzett. Tanulmányai alatt ugyanis túl sok jó szöveggel találkozott, így mindig elbizonytalanodott, hogy vajon elég jó-e, amit ő ír. A Készülődés az elmúlt néhány év írásait tartalmazza, de van egy régebbi, nagyjából tízéves novella is a kötetben. Érdekes, hogy pont ez az egyetlen, ami önéletrajzi ihletésű. Mert amúgy minden fiktív: a szereplők, a történetek, a párbeszédek. A kiindulási alap ugyanis sokkal inkább nyelvi vagy képi, nem pedig megtörtént szituációkból merítkezik. Szereti, ha a szereplőknek olyan neve van, ami nem túl gyakori a közhasználatban, és olyan mondatokat ír le, amik nem biztos, hogy abból a nyelvből valók, amit ő használ. A „tekintet” pedig az egyik legerősebb, visszatérő metaforája a kötetnek. Bár novellákról van szó, bizonyos kapcsolódás van az írások között, amiket a figyelmes olvasó észrevesz. Lehet, hogy a kis szerkezetek egy nagyobb elbeszélői mű – regény – felé haladnak. De nem feltétlen alkotnak egy narratív szerkezetet. A szövegek töredékesek, mintha valaki rosszul emlékezne valamire, vagy direkt elhallgatna valamit. Emiatt hiányérzete támad az olvasónak. A hangulat meg néha melankolikus, ám az irónia, a nyelvi játékosság kompenzálja ezt.
És akkor mire is, hova is „készülődünk”? A szerző egy teljesen egyszerű címet szeretett volna adni a kötetnek. Cél volt az is, hogy ellene menjen annak az irodalmi trendnek, hogy a könyv első mondata szakítsa be az oldalt, vagy olyan címe legyen a műnek, amitől ránézésre sírnak az emberek. Inkább sugalljon egy kis bizonytalanságot, meg várakozást, mint a készülődés szó. Mert nem mindig kapunk válaszokat, sőt van, hogy újabb kérdések merülnek fel..., és végül is semmit sem tudhatunk bizonyosan.
A könyv a Fiatal Írók Szövetségének kiadásában jelent meg, a borítón pedig egy szintén zalaegerszegi alkotó, Tóth Norbert grafikája látható. Ami vagy egy arc nélküli olvasó embert, vagy egy kaput ábrázol. Mindenesetre ez a bejárat a könyvhöz.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Több néző és eladott bérlet

Évadzáró a hevesi sándor színházban

n 84 ezer néző, 12.442 eladott bérlet, 309 előadás. Lezárult a Hevesi Sándor Színház idei évada. A szezonzáró társulati ülésen az is kiderült, hogy a legtöbb bevételt (több mint 24 millió forintot) a Család ellen nincs orvosság című bohózat hozta a teátrum számára.

– pet –

Vigh László országgyűlési képviselő és dr. Vadvári Tibor alpolgármester köszöntője után dr. Besenczi Árpád igazgató értékelte az idei évadot. Kiemelte: sikeres volt a két musical (Evita, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról) és a Szent Péter esernyője című vígjáték is. De a két komolyabb hangvételű előadást (Caligula helytartója, Az ügynök halála) is szerették a nézők. Fontos tehát, hogy elgondolkodtatóbb darabok is mindig szerepeljenek a repertoárban. A sikereket jelzi az is, hogy a tavalyi adatokhoz képest nőtt a nézők száma (76 ezerről 84 ezerre) és nőtt az eladott bérletek száma (11.170-ről 12.442-re) is. Örömteli és sajnálatos események egyaránt történtek az évadban. Bővült a társulat örökös tagjainak köre (Balogh Tamás és Farkas Ignác személyében), és több szakmai találkozón is sikerrel szerepelt egy-egy előadás (többek között a Caligula, az Ötödik pecsét, de a Pán Péter és a Tanár úr kérem című ifjúsági darabok is). A színház idén ünnepelte 35. születésnapját, melynek alkalmából több kiállítás is nyílt. Az örömök mellett sajnálatos esemény volt, hogy tavasszal elhunyt Egervári Klára színművész, a társulat örökös tagja. Az igazgató szólt arról is, hogy a garantált bérminimum és minimálbér-emelés miatti hiányt nem sikerült kompenzálni, ezért jövőre a „színpadról tudnak csak spórolni”. A következő évadtól lesznek személyi változások. Nyugállományba vonul Stefán Gábor koreográfus (akitől a társulati ülésen Tompa Gábor búcsúzott), valamint Székely Tibor anyagbeszerző (de ő még folytatja a munkát). Távozik a társulattól Barsi Márton színművész és Madák Zsuzsanna dramaturg, a Tantermi deszka vezetője. Besenczi Árpád hozzátette: ez utóbbi szomorú hír ellenére a színház továbbra is nagy figyelmet fordít a színházi nevelési programnak.
A hagyományokhoz híven az évadzáró társulati ülésen díjazásokra is sor került. A nézők szavazatai alapján a Közönségdíjas Kiss Ernő lett, a Legjobb előadás címet pedig a Család ellen nincs orvosság nyerte el. A Színházbarát Kör díját Madák Zsuzsanna kapta, a Cserebogár-díjat a színház díszítőtárának stábja, a Terminátor-díjat pedig Kiss Ernő, aki 151 előadásban lépett fel az idén. A Forgách-vándorgyűrű tulajdonosa Hertelendy Attila lesz egy évig, a műszaknak járó Aranydeszka díjat pedig együttesen vehették át a színpadot kiszolgáló „tárak” munkatársai. Nívódíjban idén Debrei Zsuzsanna és Bot Gábor, Máriáss-díjban Ecsedi Erzsébet, Pro Teatro díjban pedig Gibárti Tibor és Balogh Istvánné részesültek. A Vigh László által alapított Országgyűlési képviselői díjat Bot Gábor vehette át az Evitában nyújtott kiemelkedő alakításáért. A társulat tagjai szeptemberben folytatják a munkát, az évad első premierjére pedig október 5-én kerül sor, ekkor Francis Veber: Bérgyilkos a barátom című vígjátékát láthatják a nézők Besenczi Árpád rendezésében. A főszereplő Kiss Ernő lesz.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Alkonykapcsoló az élethez

Turbuly lilla verseskötetének bemutatója

n Az alkonykapcsoló egy érzékeny szerkezet. A sötét hatalmával működik: vezérli a közvilágítás ki- és bekapcsolását. Majdnem annyira érzékeny, mint egy lírai költemény, ami a sötétséggel és világossággal, élettel és halállal játszik. Legalábbis szavakban, képekben.

Turbuly Lilla a Hevesi Sándor Színház művészeivel.

– pet –

Így az Alkonykapcsoló tökéletes címe egy verseskötetnek, mely hétköznapi élethelyzeteket, szerelemhez, betegséghez, halálhoz kötődő érzéseket tár elénk. A líra erejével, ám az élőbeszéd természetességével, játékosságával. Az idei ünnepi könyvhétre jelent meg Turbuly Lilla költő, író, színikritikus legújabb verseskötete, melyet a Mimosa kávézóban mutattak be a közönségnek. A novai születésű szerzővel dr. Gyenes Imre könyvtáros (Deák Ferenc Megyei Könyvtár) beszélgetett. A kötet verseiből a Hevesi Sándor Színház művészei (Kátai Kinga, Madák Zsuzsanna, Mihály Péter, Sztarenki Pál) készítettek rövid összeállítást. A közönséget Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója köszöntötte, felidézve néhány személyes emlékét az alkonykapcsoló szerkezetekkel és a költő korábbi verseivel kapcsolatban. Gyenes Imre a beszélgetés elején arra volt kíváncsi, hogy a lírához, drámához, epikához milyen a viszonya a szerzőnek, hiszen mindháromhoz van köze. Költőként és színikritikusként főleg az első kettőhöz. Turbuly Lilla elmondta: nem tartja magát bőbeszédű költőnek. Eddig ez a harmadik kötete, de ebből egy gyermekverseket tartalmaz. A felnőtteknek íródott Szélrosta tíz éve jelent meg. Évente körülbelül három-négy verset ír, ami nem számít soknak. Az Alkonykapcsoló azért is fontos számára, mert egy csokorba szedhette az elmúlt évek terméseit. A kötet 56 verset tartalmaz, hat ciklusba szedve, köztük egy válogatásokat tartalmazó fejezettel. A szerző azért emelt be az előző könyvéből is néhány – számára fontos – verset az új kötetbe, mert a Szélrosta már szinte hozzáférhetetlen. A kötetbemutatón az Elfekvő napok című fejezet kapcsán szóba került az is, hogy manapság van egy olyan trend a költészetben, ami elmossa az életkori határokat. Vagyis nem mindig egyértelmű, hogy egy-egy alkotás felnőtteknek vagy gyerekeknek készült. A költő elmesélte, hogy ő ezt a ciklust komolynak szánta – annál is inkább, mert a betegséghez, elmúláshoz, idősgondozáshoz kapcsolódó élményei ihlették –, ám játékos nyelvezete miatt sokan gyermekverseknek nézték őket. Így esett meg az is, hogy az egyik irodalmi folyóirat a gyermekversek rovatba tette a költeményeket. A kétértelműségre, vagy inkább „kortalanságra” jó példa a Szappan, szivacs című vers is, melyet a színház művészei is kétféle szemszögből, illetve hangnemben (babafürdetés, idős ember ápolása) adtak elő.
A kötetben kiemelt helyet (külön fejezetet) kapott a Vadon című vers, mely a legszemélyesebb költemény. Az író úgy érzi, hogy ebben a versben van leginkább benne saját maga. A kiadvány – melyet a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány is támogatott – a Prae.hu gondozásában jelent meg. A borítót, ami valójában egy képzőművészeti alkotás, a Stuttgartban élő Lakner Zsuzsa tipográfus, kollázsművész készítette. A szerző neve és a kötet címe nem véletlenül lett kisbetűvel írva; ez is része a címlapon látható műalkotásnak.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Operaturné és CD-gyűjtemény

Ókovács Szilveszter

Országjárásra indul a magyar állami operaház

n A 2017-es magyar opera napja alkalmából a Magyar Állami Operaház egy egyedülálló CD-gyűjteményt jelentetett meg, ami a hazai operakultúra elmúlt kétszáz évének remekeit foglalja össze. Az impozáns kiadványt az intézmény az összes hazai városi könyvtárba és zenei intézetbe igyekszik eljuttatni a következő hónapokban.

– pet –

A Magyar Opera200 című kiadvány részleteiről, illetve az Operaház ősszel induló országjárásáról a városházán tartottak sajtótájékoztatót. Az eseményen részt vett Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója – akit dr. Vadvári Tibor alpolgármester köszöntött –, valamint Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Nitsch Erzsébet igazgatóhelyettes, Kardos Ferenc, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatóhelyettese és Flaisz Gergő, a Keresztury VMK vezetője. A sajtótájékoztatón elhangzott: az egyedülálló, díszdobozba csomagolt CD-gyűjtemény 50 korongot, plusz 3 DVD-mellékletet tartalmaz, és összesen 35 válogatott operamű szerepel a kollekcióban. Köztük Bartók Béla, Erkel Ferenc, Goldmark Károly, Kodály Zoltán klasszikusai, de kortárs művek is. Ókovács Szilveszter elmondta: az volt a cél, hogy nemzeti intézményként összefoglalják azt a hatalmas magyar operakincset, amit elődeink ránk hagytak az elmúlt kétszáz évben. Tisztában vannak azzal, hogy a lemezpiac leáldozóban van. Ám a közgyűjtemények rendelkeznek CD-tárakkal, zenei részlegekkel, ezért ezt a hanghordozót tartották a legalkalmasabbnak arra, hogy a könyvtárak számára eljuttassák a gyűjteményt. Az Operaház vezetője egy másik fontos kezdeményezésről is beszámolt. Mivel a fővárosi intézmény felújítás alatt áll, ősszel elindítják az „Operát az Operából” programot, vagyis vidéki városokban játszanak majd előadásokat. Olyan helyszínekre mennek, ahol az operai műfaj kevéssé van jelen. Tizennyolc megyeszékhely közül tízet választottak ki, ahol egy négy előadásból álló bérletet állítottak össze; mégpedig a „Puccini Itáliája” című évad esszenciájából. Zalaegerszegen 2018 októberétől 2019 áprilisáig kerül sor az előadásokra. A helyszín az Art mozi lesz. A repertoáron szimfonikus est, balettest is szerepel, de felcsendül Puccini egyik legmegrázóbb szerelmi operája, a Tosca is. A sajtótájékoztatón Vadvári Tibor örömét fejezte ki az iránt, hogy az Operaház országjárása Zalaegerszeget is érinti. Reméli, hogy a programsorozattal a fiatalokat is sikerül egy kicsit az opera felé terelni.
Az alpolgármester a tájékoztató végén, az önkormányzat nevében átvette Ókovács Szilvesztertől a díszdobozos CD-gyűjteményt, mely a könyvtárakba kerül.

 

 

 

 

 

vissza az elejére