Gyermekbarát kinézetet kapott

Megújult a landorhegyi sportiskolai általános iskola

n A fél iskolát lezárták a tanévkezdésre, miután hatalmas beruházás kezdődött el szeptemberben. A végeredmény azonban megérte, hiszen egy energetikailag teljesen felújított épületet kaptak cserébe – hangozott el a Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola beruházásának projektzáró sajtótájékoztatóján.

– AL –

Zalaegerszegen a Landorhegyivel együtt valamennyi nevelési és oktatási intézmény megújulhat 2020-ra, így teljessé válik az a terv, amelynek megvalósítását az önkormányzat 2014-ben tűzte ki célul, hangsúlyozta Balaicz Zoltán polgármester. A felújítás már megtörtént a Landorhegyi-óvodában, a Kölcsey-gimnáziumban és az Ady-iskolában, továbbá a Cseperedő-és a Napsugár-bölcsődében, a Mikes és a Petőfi Utcai Óvodában. Andráshidán új óvoda épült és hamarosan megkezdődik a munka a Kodály Úti Óvodában. Mindeközben befejeződött a Kaffka-kollégium valamint az Ady-iskola tornatermének rekonstrukciója. Az Izsák-iskola új épületrészét szeptemberben adják át, és a Dózsa-iskola új tornatermének alapkövét is leteszik ősszel. Ezt a sort a Dózsa-, a Liszt-, a Petőfi- az Eötvös-, a Békeligeti iskola, a Pálóczi-zeneiskola, valamint a Zrínyi-gimnázium energetikai felújítása zárja a TOP-programban. Ha ehhez hozzáadják az egyházi fenntartású intézmények (Szent Család Óvoda, Mindszenty-iskola és vívócsarnok) fejlesztéseinek értékeit, akkor 2020-ra tízmilliárd forintból újul meg valamennyi nevelési és oktatási intézmény Zalaegerszegen. Mindez párját ritkítja az országban, hangsúlyozta a polgármester. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy vélekedett, hogy ez a siker az önkormányzat gondos előkészítő munkájának köszönhető, hiszen a támogatások lehívásához minden dokumentum kellő időben áll rendelkezésre. Örömét fejezte ki, hogy az oktatási intézmények sorában a Landorhegyi-iskola is megújulhatott, ahol nemcsak az alapismeretek átadására, hanem a sportra, a mozgásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Makovecz Tamás önkormányzati képviselő azt mondta, a gyerekek és a szülők egyaránt örülnek a bruttó 314 millió forintból megújult iskolájuknak. Egy modern, vízelvezetéssel rendelkező kerékpártárolót is kapnak hamarosan, amelynek kétmillió forintos költségéhez 400 ezer forinttal járul hozzá a város. Így már 1,4 millió áll rendelkezésre, amit igyekszik kipótolni a Zalaegerszegi Tankerület. Kajári Attila igazgató elmondta, hogy a tankerület az iskola energetikai felújításához is hozzájárult; 8 millió forintos költséggel külön beruházásban felújíttatta a vizesblokkokat. Az 1965-ben megnyílt iskolában ez idáig komoly beruházás nem történt, csak a konyha pár évvel ezelőtti felújítása. Megérte türelemmel viselni a kivitelezési munkákat, melynek köszönhetően gyermekbarát kinézetet kapott az iskola. Erről nemcsak a diákok, a szülők és a pedagógusok, de a járókelők is így vélekednek, mondta köszönetét kifejezve Mátai Ferenc igazgató.

vissza az elejére

Közterület elnevezése

n A közgyűlés az Alsójánkahegy településrészen található közútnak a Vackor utca elnevezést adta.

A Csács településrészen pedig az eddig Hosszúhegy-tetőként használt közútnak a Hosszúhegyi út elnevezést adta.
. . .
Belterületbe vonta a képviselőtestület a Virágzó mező utcát lakóterület kialakítása céljából. Szent László-szobor elhelyezéséről is döntöttek. Hadnagy György iparművész alkotását a Szent László utca és Katona József utca kereszteződésében helyezik el.

vissza az elejére

Kismonográfia Péntek Imréről

Az élő irodalom-sorozat legújabb kötete

n Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész legújabb kötetét, a szintén József Attila-díjas Péntek Imre költőről szóló kismonográfiát az elmúlt héten mutatták be Zalaegerszegen.

Az Élő Irodalom sorozatban megjelent kiadvány bemutatóján a jelenlévőket Kiss Gábor könyvtárigazgató köszöntötte, majd Balaicz Zoltán polgármester méltatta Péntek Imre munkásságát, aki 2003 óta él Zalaegerszegen, akkor lett a Pannon Tükör című folyóiratot főszerkesztője, egészen a közelmúltig. A polgármester szólt a városban betöltött irodalmi, közéleti szerepéről is. Péntek Imre 1942-ben született Molnár Imre néven Lentiben, gimnáziumi tanulmányait Zalaegerszegen végezte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar–filozófia szakon diplomát. Csatlakozott a Kilencekhez, az 1969-ben a bölcsészkaron indult költőcsoporthoz. Változatos életpályája volt: egy rövid ideig tanított, majd Miskolcon a Napjaink folyóirat munkatársa volt. Ezt népművelői tevékenysége követte Veszprémben, majd az ottani megyei lap újságírójaként dolgozott. Szerkesztette a szombathelyi Életünk folyóiratot, majd Székesfehérvár következett, ahol a Fejér Megyei Hírlapnál dolgozott. 1990-ben alapító főszerkesztője lett az Árgus folyóiratnak, ugyancsak Székesfehérváron. Közben már 1995-ben egyik alapítója volt a Pannon Tükörnek. Számos díjat és kitüntetést kapott, közülük a legkiemelkedőbb az 1994-es József Attila-díj. Költészetéről a monográfia szerzője és egykori munkatársa, Bakonyi István beszélt. Péntek Imrének 10 önálló verseskötete jelent meg, az első 1974-ben Éjféli pályaudvar címmel, az utolsó pedig 2015-ben, mely az Emlékpróba címet kapta. Emellett számos antológiában, folyóiratokban jelentek meg versei. De nem csak versei, képzőművészeti írásai, kritikái is olvashatók számos kiadványban. A Vizuális kalandozások című, képzőművészeti tárgyú írásokat tartalmazó könyve 2017-ben a veszprémi Művészetek Háza kiadásában jelent meg. „Közügyekben érdekelt költő” – fogalmazott róla Bakonyi István, és Péntek Imrével együtt személyes élményeket elevenítettek fel a rendszerváltozás előtti évekről, amikor a kultúrához való viszonyt az országban a három „T” (támogatjuk, tűrjük, tiltjuk) jellemezte. Péntek Imre több évtizedes munkásságában, verseiben mindig jelen volt a szülőföldhöz való kötődés, a hagyomány ápolása, a humor, de az avantgárd stílus sem állt távol tőle – hangzott el.

vissza az elejére