Igazi építészeti alkotás

Szeptemberben adják át a tesztpálya fogadóépületét

n Minden oldalán üvegborítással is rendelkező fogadóépületet várhatóan szeptemberben adják át. A ZalaZONE járműipari tesztpálya központi épületeként elsősorban konferencia- és rendezvényhelyszínként szolgál majd, melyet a szakemberek mellett civilek is látogathatnak.

– AL –

Vigh László országgyűlési képviselő, a beruházás miniszteri biztosa a sajtóbejáráson úgy fogalmazott, hogy ezzel az épülettel Zalaegerszeg a járműipari konferenciák fővárosa lesz. A vendégek az ide csatlakozó közúton közelíthetik meg a tesztelési zónáktól elzárt épületet, amelyben konfernciatermeket, éttermet, kiállítóteret és teraszt létesítenek. A tesztpályára való kilátást az üvegborítású külső falak is biztosítják. Elmondta továbbá, hogy a kemény tél ugyan hátráltatta a kivitelezést, mely most a megfelelő ütemben halad. A több mint egymilliárd forintba kerülő fogadóépületet szeptemberben adják át. Attól kezdve már a járműipari tesztpályához illő épületben tudják fogadni a vendégeket. Az épület – a két hosszabb oldalán a Z betűt formázó homlokzati elemmel – valóban szorosan illeszekedik a tesztpályaprojekt innovatív szellemiségéhez. Önmagában már ezért is építészeti alkotás.A főbejárat egy felülvilágított fogadótérbe vezet, melynek bal oldalán helyezkedik el a magas légtérű exkluzív konferenciaterem. Ide akár egyszerre három autóval is be lehet járni, így a fejlesztők élőben is bemutathatják autóikat egy-egy rendezvény alkalmával. A földszinten egy bemutatóterem, egy kisebb konferenciaterem, az étterem, valamint a kiszolgálóhelyiségek kapnak még helyet, míg az emeleti szintet a kiállítótér, az irodák és a terasz foglalja el. A feljutást szolgáló úgynevezett lebegőlépcső a különleges belsőépítészeti megoldásások egyike. Az egész belső tér egységes látványát az emeleti szint galériajellege adja, derült ki az ismertetőből.  A sajtó munkatársai a bejáráson megtekintették az épület beljesében zajló munkálatokat, melyről Bérczesi Tibor, a ZÁÉV Zrt. projektfőmérnöke is adott tájékoztatást.
 

vissza az elejére

Belvárosi titkok sétája

Bálnás-ház és szellemszoba

n Húsz belvárosi titokra derült fény azon a nyilvános sétán, melyet a Zalaegerszegi Tourinform-iroda szervezett abból az alkalomból, hogy épp 20. születésnapjukat ünneplik. Az eseményen ezúttal a Báthory-iskola turisztika szakos diákjai kalauzolták az érdeklődőket, de volt néhány meglepetésvendég is.

– pP –

A résztvevőket Pereszteginé Szabó Júlia irodavezető köszöntötte, aki a Tourinform-hálózat kialakulásáról mesélt (ez volt az első titok). Mint mondta: évek óta marketingtevékenységgel is foglalkoznak, ennek részei a különböző témákban meghirdetett városi séták, melyek nagy népszerűségnek örvendenek. A mostani, 20 titok nyomában című program során a belváros nevezetes vagy hajdan volt épületeiről, szobrairól, tereiről esett szó. De egykori cukrászdák, sütemények (Sarokház-torta), utcarészletek, homlokzatot díszítő elemek múltja is megelevenedett. Sőt az Arany Bárány Hotel „szellemszobájába” is bemehetett a csapat. A Keresztury Dezső téren a Centrum tér kialakulása volt a téma. Az egykor itt található sziklakertről és a tér későbbi átalakításáról Csonka Lajosné mesélt, aki a Zalaegerszeg titkai című kiadványban is szerepel. Mégpedig egy olyan fotón, mely kislánykorában készült, és ő éppen a kert szökőkútjánál áll. (A régi felvételeket el is hozta magával.)Úgy emlékszik: sokat játszottak annak idején ebben a kis belvárosi parkban, melyet akkoriban nagyon kedveltek a helybéliek. Még egy kis tó is volt itt, amin egy híd ment keresztül. A park akkor tűnt el, amikor a Centrum és Domus áruházakat építeni kezdték. Sokan szomorkodtak a sziklakert megszűnése miatt, mert a „szocializmus plázái” kopárrá tették a teret. Bár – mint azt a közönség soraiból egy hozzászóló elárulta – a fiatalabb korosztályokat kárpótolta a Domus megnyitójára hirdetett Demjén-koncert. Az átalakított tér betonelemein pedig jókat lehetett „bandázni” suli után. A túra érintette többek között a Tüttőssy utcát, az Európa teret, a Dísz teret és a Kossuth teret is, megemlítve mindenhol egy-egy érdekességet. És bár az idősebb korosztályok előtt sok titok már nem is volt annyira titok, azért nemcsak a középiskolások csodálkozhattak rá néhány dologra. A belvárosban sétálva az például csak keveseknek tűnik fel, hogy a polgármesteri hivatallal szomszédos lakóház erkélyei egy cet-, vagy bálnaalakot formálnak (bár az állagromlás miatt ezt egyre nehezebb lesz felismerni). Vagy, hogy az Eötvös utca 4. szám alatti ház (Pontház mellett) ajtaja felett egy méhkaptárt ábrázoló dombormű van. Na, és az a bizonyos „szellemszoba”! Simonné Mester Ildikó, az Arany Bárány szállodavezetője azt mesélte a látogatóknak, hogy a hotel régi szárnyának egyik szobájában furcsa dolgok történtek. Legalábbis 10–15 évvel ezelőtt többen is felhívták a vezetőség figyelmét néhány szokatlanságra. Először a szálló alatti szórakozóhelyet üzemeltető csapat jelezte, hogy a bárpultról érthetetlen módon lepotyognak a poharak. A klub vezetője szellemlátót is hívott, aki megerősítette a „gyanút”: egy halott szelleme kísért. A szálloda munkatársai persze szkeptikusok voltak a témát illetően. Pár évre rá, aztán a hotelben lakó angol mérnökök és üzletemberek is beszámoltak egy-két „paranormális tevékenységről” (reggelre máshová kerültek az este letett tárgyak, a tévét pedig képernyővel a fal felé fordulva találták). Tény, hogy az ötvenes években történt a szállóban öngyilkosság, és egy gyilkossági történet (melynek sztorija egy regénybe is bekerült) szálai is ide vezetnek. Persze nincs semmi bizonyíték arra, hogy a „szellemszobának” köze lenne mindehhez, vagy, hogy ne lenne valamilyen ésszerű magyarázata a furcsaságoknak. A szobát természetesen azóta is használják, és az utóbbi években nem érkezett jelzés semmi szokatlanról. A séta a piac és múzeum környékén folytatódott. Az érdeklődők találkozhattak Szabó Gyula kefekötő unokájával is, aki a mester szobránál mesélt egy-két érdekességet és szellemes (ám nagyon is valóságos) történetet a nagypapájáról.
 

vissza az elejére

Döntésekről

n A nyári szünet előtti utolsó közgyűlésen harminc napirendet tárgyaltak a képviselők. Balaicz Zoltán polgármester az ülést követő sajtótájékoztatóján bejelentette, a nyári hónapok után szeptember 13-án ül össze legközelebb a képviselő-testület.

A legfontosabb döntésekről szólva a polgármester elsőként az idei évi költségvetés második negyedévi módosításáról számolt be. A főösszeg 44 milliárd 163 millió forintra alakult, és olyan tételek épültek be a városi büdzsébe, melyek kapcsolódnak a TOP-program megvalósításához. Többek között a Liszt-, Petőfi- és Dózsa-iskolák energetikai fejlesztése valósulhat meg a közeljövőben. A polgármester elmondta: hogy a korábbi szabályozásban a Magyar Államkincstár engedélyezte, hogy a költségvetésben a szabadon lévő forrásokat kamatoztathatják, most a kincstár belső szabályzata a pénznek csak egy részét engedélyezi bankban elhelyezni és lekötni. Emiatt a Megyei Jogú Városok Szövetségéhez fordultak, hogy tisztázzák az Államkincstárnál, hogy a fel nem használt, de később felhasználásra kerülő forrásokat hogyan tudnák mégis kamatoztatni. Hosszú előkészítés után a településképi rendelet átfogó áttekintése is megtörtént, és mint a polgármester elmondta, számos lakossági javaslat és kezdeményezés is történt. A településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletet, valamint a településszerkezeti tervet, a város építési szabályzatát is módosították. A tesztpálya, a logisztikai központ megépülése és újabb befektetők megjelenése azt eredményezi, hogy az északi ipari parkban a jelenleginél jóval nagyobb közlekedési igény merül fel az ipari park elérhetősége szempontjából. Ezt a településrendezés kapcsán figyelembe kell venni: egy új, az északi ipari parkban vagy a közelébe egy út kialakítására lesz szükség, el kell dönteni, ez milyen nyomvonalon képzelhető el – hangzott el a sajtótájékoztatón.  Döntés született a helyi autóbusz-közlekedés biztosításáról. A képviselő-testület úgy döntött, hoszszabb távra tervez, ezért öt évre szóló pályázatot ír ki a közlekedés biztosítására. A polgármester jelezte: jelentős mértékben megváltozott az autóbusz-közlekedést igénybevevők aránya, életkora. Leginkább a nyugdíjasok buszoznak, akik ingyen utaznak és a diákok, akik nagy kedvezménnyel veszik igénybe a közlekedést. A bérletet és jegyet vásárolók aránya csökkent az elmúlt években. Ezért folyamatosan emelkedik a veszteségfinanszírozás. Míg a közelmúltban ennek aránya évi 125 millió forint volt, az idei évben már 250 millióba kerül a városnak, hogy a veszteséget finanszírozza. És ez a szám a jövőben emelkedhet, ha a jelenlegi minőséget tartani szeretnék.
 

vissza az elejére

Fogolytábor, hadikórház, háborús cenzúra

Konferencia a hátországi mindennapokról

n Tízmillió katona és ugyanennyi személyi áldozat, közel 3,5 millió besorozott férfi az Osztrák–Magyar Monarchia területéről. Áldozatok, árvánmaradtak, hadifoglyok és hiánygazdaság. A következményeket még hosszan lehetne sorolni. Száz évvel ezelőtt ért véget az első világháború, melynek négy esztendeje az addigi történelem egyik legszörnyűbb katasztrófája volt.

A konferencia előadói.	Közkórház a kápolnával.

– pánczélPetra –

Az első világháború története sokkal több, mint a katonai események története, hiszen az elhúzódó harci cselekmények hatása a háttérországok mindennapjaira is kihatott. A fenti megállapítások azon a tudományos konferencián hangzottak el, melyet a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára és a zalaegerszegi önkormányzat szervezett a Nagy Háború befejezésének századik évfordulója alkalmából. A levéltár, a megyei könyvtár és a Göcseji Múzeum szakemberei Zalaegerszeg 1914–18 közötti társadalmi és gazdasági életét, illetve a háború alatti „mindennapokat” elemezték; a legfrissebb kutatások eredményeképpen. A tudományos ülésen – melyen kilenc előadás hangzott el – a fővárosi Magyar Nemzeti Levéltár nevében dr. Mikó Zsuzsanna általános főigazgató-helyettes mondott köszöntőt. Kiemelte: az 1914-ben eldördült pisztolylövés alapjaiban változtatta meg Európa térképét. A háború kitörésének okait, illetve mindezek következményeit a történészek és a politikusok azóta is a maguk módján értelmezik, magyarázzák. Miközben a háború veszteségei – így a trianoni békével járó területvesztések is – máig feldolgozatlanok. A konferenciát megnyitó Balaicz Zoltán polgármester többek között elmondta: nincs olyan magyar és zalaegerszegi család, akit ne érintett volna valamilyen formában az első világháború.Az ő egyik dédapja például a 48-as gyalogezred katonájaként harcolt az olasz és szerbiai fronton. Bár az emlékülés a hátország, azon belül is Zalaegerszeg hétköznapi életébe engedett bepillantást, az első előadó, Kiss Gábor könyvtárigazgató (Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár), a zalai alakulatok harci cselekményeibe avatta be a hallgatóságot. Mint mondta: Zala megyében a férfiak harmadát mozgósították, akik három különböző alakulatban harcoltak. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege nem volt felkészülve egy ilyen méretű háborúra. Jól jelzi ezt többek között az is, hogy a keleti frontra vezényelt zalai lovasság karddal harcolt az oroszok ellen. Olyan veszteségeket szenvedtek el, hogy – takarmány és ló híján – végül gyalogos alakulattá váltak. Mindeközben Zalaegerszegen is zajlott az élet, amelyre maximálisan rávetült a háború árnyéka. 1915 nyarán már hadifogolytábor létesült Pózva közelében (mai külső kórház). Minderről dr. Gyimesi Endre történész, a levéltár nyugalmazott címzetes igazgatója beszélt. A húszezer ember befogadására tervezett hadifogolytábor modern volt és megfelelt a higiénia feltételeinek. Olyannyira, hogy víz- és szennyvízhálózata lényegesen fejlettebb volt, mint a belvárosi házaknak, lakásoknak. Nem csoda, hogy a helybéliek nem nézték jó szemmel a tábort. Annál is inkább, mert az saját vágóhíddal is rendelkezett, a munkára fogható foglyok pedig nagy segítséget jelentettek a mezőgazdasági vállalkozások számára. „Ügyeskedők” sokasága is megjelent a tábor körül, ami szintén zavarta az itt élőket. A zalaegerszegiek vasárnaponként kijártak a táborba foglyokat nézni; mint afféle látványosságot. Míg polgármesteri felhívás nem született e hétvégi „program” korlátozásáról, illetve a foglyok nyugalmának biztosításáról.
Hogy mennyire lassan alakult ki a zalaegerszegi társadalomban a szolidaritás eszméje, jól mutatta Bekő Tamás előadása is. A levéltár munkatársa a hadigyámoltak gondozásáról szólt, felelevenítve, hogy az intézményes gondoskodás is a háború következményeképpen indult el az országban. Az első jótékonysági koncert azonban érdeklődés hiányában elmaradt Zalaegerszegen. Miközben Keszthelyen és Nagykanizsán nagy sikert aratott az ugyanerre a célra hirdetett hangverseny. Eleinte ugyancsak nem mutatkozott együttérzőnek a lakosság az olasz és szlovén menekültek irányában sem, akik 1915-ben érkeztek a város környékére. A nagy számban érkező polgári személyek zalaegerszegi tartózkodásáról és a helyiek tiltakozó magatartásáról dr. Foki Ibolya főlevéltáros számolt be. Béres Katalin és Megyeri Anna történészek (Göcseji Múzeum) a város háború alatti egészségügyi életébe engedtek bepillantást. Béres Katalin arra az érdekes helyzetre világított rá, hogy hogyan tudott egyazon épületben (állami főgimnázium, ma Zrinyi-gimnázium) működni a hadikórház és az iskola. És hogyan befolyásolta mindez a diákok életét, valamint miképp lazult az iskolai – és az apák távolléte miatt az otthoni – fegyelem. Megyeri Anna pedig többek között arról beszélt, hogy milyen módon sikerült a háború kitörésekor életet lehelni a Vöröskereszt szervezetébe, és hogyan szerveztek ápolónőképző tanfolyamokat a hadifoglyok ellátására.
A konferencián szó esett az 1974-ben (az SZTK építésekor) felrobbantott kórházkápolna építésének körülményeiről is. Csomor Erzsébet nyugalmazott levéltáros előadásában elhangzott: a közadakozásból épült imaháznak 1914-re kellett volna elkészülni, ám csak 1919-ben adták át, „a közkórház mindenkori betegeinek vigasztalására”. A világháború kapcsán a korabeli sajtó szerepe is fókuszba került. Szabóné Simon Beáta levéltári könyvtáros előadásából kiderült: a városban két hetilap – Zalamegye, Magyar Paizs – működött a tárgyalt időszakban. Ezekből az aktuális közhangulat, a hatalom propagandatörekvései, a gazdasági és hadi helyzetet egyaránt kiolvasható. És a média közvetített a katonák és az otthonmaradottak között is. Bár az egyre erőteljesebb cenzúra miatt sokszor üres vagy hiányos oldalakkal jelentek meg a lapok. A háború utolsó hónapjairól, illetve az azt követő országos szintű forradalmi változások helyi hatásáról dr. Paksy Zoltán főlevéltáros értekezett. 1918. november 2-án Zalaegerszegen is megalakult a Nemzeti Tanács, a polgármester személye (Czobor Mátyás) azonban változatlan maradt, és általánosságban is elmondható, hogy a helyi közéletben nem történt hatalomváltás. Míg az országban drámai volt a helyzet (Őszirózsás forradalom, Tisza István meggyilkolása, IV. Károly lemondása), addig a városban nem voltak komoly politikai konfliktusok a háború lezárásának eredményeképpen.
A tudományos ülés anyaga a tervek szerint kötetben is napvilágot lát.
 

vissza az elejére