Zóka Gyula

Balaton-felvidék más szemszögből

Megjelent zóka gyula képes albuma

n Keszthelyi-fennsík, Káli-medence, Tihanyi-félsziget; egytől egyig tökéletes kirándulóhelyek. Akkor is, ha a valóságban túrázunk, de még úgy is, ha csak a szemünket „túráztatjuk” néhány csodás felvételen.

– pet –

A napokban mutatták be Zóka Gyula zalaegerszegi fotográfus A Balaton-felvidék című képes albumát, mely a Kossuth Kiadó Magyar örökség sorozatának részeként jelent meg. A kiadványt Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, az intézmény történeti dokumentumtárában. Mint fogalmazott: Balatonról szóló album sok van, ám olyan, ami kicsi, kényelmesen kézbe vehető, hátizsákba csomagolható, ám mégis áttekinthető és informatív, kevés. Zóka Gyula új kötete viszont épp ilyen. Ráadásul nincsenek benne a „kötelező” fényképek, vagyis azok a klisék, amikkel sok-sok turisztikai kiadványban találkozhat az ember. Legyen szó jellegzetes épületről vagy természeti jelenségről. Persze minden megvan, aminek ott kell lennie egy Balaton-felvidékről szóló kiadványban: kőtenger, tanúhegyek, bazaltorgonák, szőlők, romok, tavak, templomok. Csak éppen máshogy, más szemszögből. A látnivalók listája pedig bővül; alig ismert növényekkel, kicsi kápolnákkal, festékbányákkal és más titokzatos kirándulóhelyekkel – a Keszthelyi-fennsíktól elindulva egészen Balatonkeneséig. A képekhez Matyovszky Márta írt rövid, ám lényegre törő ismertetőket. Nem afféle adathalmazként kezelve a szöveget, hanem a fotók informatív és olvasmányos kísérőjeként. Szem előtt tartva azt, hogy a táj földtörténeti korokról, történelmi eseményekről mesél, a kötet ugyanakkor a ma emberének szól. Hogy a fotográfus miért éppen a Balatont választotta? Mint mesélte: gyermekkori emlékek fűzik a tájhoz, hiszen itt töltötte a nyarakat. Körülbelül tíz éve kezdte el fotózni tudatosan a tó környezetét, ezekből a képekből született a mostani kiadvány.

vissza az elejére

Majdnem eltoltam

Kanizsai gimnazista filmje zalaegerszegi színészekkel

n Majdnem eltoltam – mindnyájan estünk már bele ebbe a csapdába. Az emberi kapcsolatokat beárnyékoló problémákra igyekszik rávilágítani Lendvai Kristóf, a nagykanizsai Batthyány-gimnázium 16 éves tanulója a legújabb, Zalaegerszegen forgatott kisjátékfilmjében, melyet forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyez.

– Antal Lívia –

Ifjú kora ellenére nem kezdő a szakmában, hiszen első filmjét négy-öt évvel ezelőtt készítette egy tanórán feldolgozott témáról Györek László erkölcstanára biztatására. „Ebből egy aranyos westernfilm született”.
– Azóta jó néhány filmet rendeztem, és egyre nagyobb lelkesedéssel vetem bele magam ebbe a munkába – árulta el magáról Lendvai Kristóf. – A Majdnem eltoltam kisjátékfilmem, melyről címe is árulkodhat, komoly kérdéseket bolygat. Arra törekedtem ugyanis, hogy olyan érzelmeket és szituációkat jelenítsek meg benne, amelyeket én és a korosztályom is ismer. Az apa-fia viszony, a családi szeretet, a barátság, ennek okán az, hogy egy óriási értékveszteség miként és mennyire változtatja meg alapjaiban magát az embert, a hozzáállását, a világnézetét. Számomra óriási megtiszteltetést jelent, hogy forgatókönyvem filmre vitelében zalaegerszegi színművészekkel és színészekkel dolgozhatok együtt.
A főszereplő egy gimnazista fiú (Herold Levente), akinek meghalt az édesanyja, és az értékveszteség óta negatív irányban változott meg kapcsolata tanár édesapjával (Hertelendy Attila). Az apánál rákot diagnosztizálnak, de nem tudja, miként közölje ezt kamasz fiával, akivel a legkisebb problémáról sem tudnak beszélni. A fiú osztályába érkező új lány (Kovács Fruzsina), és egy kórházban végződő rosszullét kell ahhoz, hogy rendeződjön apa és fia kapcsolata. A történetben fontos helye van a zavartságában félreérthetően fogalmazó doktornőnek, s egyben az új lány édesanyjának (Debrei Zsuzsanna), a diákok életét megnehezítő tanárnak (Kiss Ernő), valamint a fiú barátjának (Katona Levente). A kisjátékfilm tehát komoly társadalmi és családi problémákat feszeget, de humorral kellően átitatva.
– Így az iskolai csínytevéseket sem hagyja ki, melyeket magam is nagyon szerettem anno, talán azért is illik rám ez a szerep. Komolyra véve a szót, Dani és Bálint közötti, testvérinek nevezhető kapcsolatnak is szerepe lesz abban, hogy végül is rendeződik ő és az édesapja közötti viszony – mondta a főszereplő Danit alakító Herold Levente.
– Két lehetőség közül választottam az apa szerepét, ami azért izgalmasabb számomra, mert inkább vidám szerepekben szoktam játszani – mondta Hertelendy Attila. – Az érzelmek azon kettősségét szeretném megmutatni, ahogy az apa hol szeretettel, hol idegességgel próbálja közölni a bajt a fiával. Csak sürgeti magát, hiszen sürgeti az idő, de aztán egymásra találnak és minden jól alakul. Az üzenetértéke éppen ebben rejlik, hogy a problémákat tudjuk egymással megbeszélni, tudjunk kompromisszumokat kötni, még akkor is, ha hirtelen felmegy a pumpa. Nem egy olyan dologról hallottam, hogy veszekedéssel ért véget az elválás, és egy hirtelen tragédia után bizony ott marad a tüske: miért így történt, mennyire szeretném helyrehozni, de már nem lehet.

vissza az elejére

Kerékpárral az egykori vasfüggöny mentén

n Sir Winston Churchill brit miniszterelnök nevezte vasfüggönynek az Európa keleti és nyugati felét évtizedeken át elválasztó határvonalat. A Jeges-tengertől a Fekete-tengerig húzódó, szögesdróttal, műszaki akadályokkal, helyenként aknazárral megerősített, tiltott zónával elkülönített létesítmény a kontinens kommunista diktatúráiban szenvedő polgárait választotta el a szabad világtól.

Michael Cramer német politikus kezdeményezésére jött létre az egykori nyomvonal helyén a fenntartható turizmust példaértékűen népszerűsítő vasfüggöny kerékpárút (Euro Velo 13).
A kerékpárút 20 európai országot érintve – mintegy 9000 km-es nyomvonalával – nemzeti parkokon, erdei utakon, zöld környezeten keresztül köti össze a régiókat.
A megközelíthetetlensége miatt sokáig érintetlen táj kiváló lehetőségeket kínál a határokon átívelő európai kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésére. Ami egykor az egymásra utalt népek közötti mozgás akadálya volt, az ma a személyes szabadság megtestesítője. A kerékpárút érinti a szlovén–magyar határrégió térségét is, a fejlesztéseket ezen a szakaszon a Szlovénia–Magyarország Együttműködési Programon keresztül finanszírozta az Európai Unió. A határvidék természeti adottságai, erdősültsége, az egyes települések közötti kis távolságok miatt rendkívül jó lehetőséget kínál a kerékpározásra. A nyomvonal a kerékpáros turisták számára izgalmas és tanulságos múltidézést rejt. A kerékpárút mentén ugyanis számos hely őrzi az egykori vasfüggöny emlékét, például a Barátság Park Bödeházán, a Határőremlékhely Apátistvánfalván, a Határőrpark Szalafő-Pityerszeren.

vissza az elejére

Több mint színező

Interaktív kiadvány gyerekeknek

n Játékos városismertető kiadványt mutattak be a minap az Ady-iskolában. A Helyijárat című színes füzetet diákok készítették diákoknak, a Nemzeti Tehetség Program pályázatának keretében.

– pet

Nagy Szilvia tanár, a tervezőműhely vezetője a kiadványt bemutatva elmondta: szinte minden korosztály részt vett a munkafolyamatban. A tanárok és a gyerekek kreativitása találkozik a kötetben; tulajdonképpen a diákok a pedagógusok munkatársai voltak a projekt során.
Az iskola – illetve a művészeti képzést támogató Képzőművészeti Támogatási Alapítvány – már évek óta részt vesz az Emberi Erőforrások Minisztériumának tehetséggondozó programján, melynek részeként minden esztendőben valamilyen kézzelfogható alkotást igyekeznek létrehozni. A mostani projekt eredménye a Helyijárat, ami tulajdonképpen egy játékos, interaktív várostörténeti és városmarketing kiadvány. Ősszel az alsós diákok a Tourinform-iroda közreműködésével részt vettek egy gyerekeknek szóló városi sétán. Utána a látottakat (épületeket, szobrokat, tereket) megbeszélték és lerajzolták, Nagy Szilvia tanár segítségével. Ezekből a gyerekrajzokból aztán a gimnazisták szerkesztették meg a kiadványt. Ezt a munkafolyamatot, illetve a nyomdai előkészítést Tóth Norbert képzőművész koordinálta. A Helyijártat tulajdonképpen egy különleges, fagylaltot árusító turistajárgány, amivel a gyerekek jelképesen bejárják a várost. A füzetben színező, társasjáték és más izgalmas feladatok találhatók, melyek mind zalaegerszegi épületekhez, köztéri alkotásokhoz és más helyszínekhez kapcsolódnak. A színezőfüzethez készült egy humoros, animációs kisfilm, vagy ha úgy tetszik reklámfilm is, mely Gombos Zsófi művésztanár munkáját dicséri. A kötet ezer példányban jelent meg, és első körben az Ady-iskola diákjaihoz jut el.

vissza az elejére

Apró kincsek a papíron

Kettős tárlat a móricz galériában

Balatoni József, Lukácsffy Zsuzsa és Tánczos György

n A Tánczos-kör két tagja, Zalatnainé Lukácsffy Zsuzsa és Balatoni József mutatkozik be a közönségnek festményeivel a Móricz Galériában. A főként természet ihlette alkotásokat június 28-ig lehet megtekinteni.

– b. k. –

Két eltérő karakterű alkotó, a 2009 óta működő amatőr művész csapat kitartó „törzs”tagja válogatott munkáiból. A képeket tanáruk, Tánczos György festőművész ajánlotta az érdeklődőknek.
– A tanítványok kiállítása elismerése a közös együttlétnek, a közös munkának, az időközben megszerzett és elvehetetlen rajzolás tudományának – mondta a tanár. – A rajz, a festés, a grafika arra késztet, hogy az alkotó nyitott szemmel járjon, a hétköznapokat is másképp éli meg, akinek érzékeny a szeme. S mindezeket az apró kincseket, apró szenzációkat papírra vetni talán a legnagyobb kincs, a felfedezés öröme, a megörökítés képessége. Mindehhez rengeteg rajzolás, tanulmánymunka, alázat kell. Most két amatőr alkotó mutatkozik meg, az amatőrök pozitív nyitottságával, mely talán többet mond a nagybetűs műfajoknál. Amatőrökről beszélünk, és tényleges művészetet látunk. Majd Tánczos György röviden bemutatta a két kiállítót, a vehemens, színeket kedvelő, gyorsan alkotó, frissességet megjelenítő Zsuzsát, és az aprólékos munka elkötelezettjét, Józsefet.
Mindketten elmondták, egy egész szobát megtöltenek az évek során készült munkáik, s mindketten egyedül vannak családjukban a rajzos tehetséggel.
– Harminc éve festegetek – mondja Balatoni József. – Először ösztönösen kezdtem. Az első képem, egy női arc, nagy sikerélményt jelentett. Annak idején nem volt a közelben elérhető minőségi festék, nem volt tehát időtálló az alkotás, de a kedvemet meghozta. Esély sem volt ezen a vonalon főiskolára bejutni, de azért folytattam a festést a megérzéseim alapján. Amióta a festőkörbe járok, határozottabb az ecsetkezelésem, és mióta nyugdíjas vagyok, több időm is van erre, hetente egy képet megfestek. A lakásomat közel 40 festményem díszíti, szeretek festeni és szeretem nézegetni is a szép képeket. Lukácsffy Zsuzsa a színek kedvelője. Mondja, az első alkotásai vadabbak voltak, be is mutat belőlük egy kedvencet az újabb keletű, harmonikus alkotások mellett.
– Annak idején egy barátnőm hozott nekem rajztömböt meg ceruzát, így kezdtem. Később javasolták, hogy menjek el a szakkörbe, ahol meglepetésemre régi ismerősökkel találkoztam. Barátság és alkotás lett belőle. Ösztönösen festek. Eleinte vadabbak, erősebb színűek voltak a képeim. A témát az interneten keresem, szép képeket, szép arcokat. Bár a kiállított képek között látható egy ismerősöm portréja is. Otthon nincsenek kirakva a képeim, viszont egy szobát megtöltenek, mert valahova rakni kell a dolgokat. Sokat festettem már, de úgy érzem, még van bennem potenciál. A saját utat meg kell találni – mondta.

vissza az elejére