A munkaerőhiány megoldására

Munkásszállót alakít ki a város önkormányzata

Nyolcvan, teakonyhával és zuhanyzóval ellátott szobát alakítanak ki, összesen 180 férőhellyel az egykori ZÁÉV-munkásszállóban. A Vizslaparki út 48. szám alatti épület a felújítás után munkásszállóként üzemel majd. A Nemzetgazdasági Minisztérium és Zalaegerszeg önkormányzata támogatásával megvalósuló 600 millió forintos beruházás célja a munkaerőhiány kezelése.

– AL –

Az új gazdaságfejlesztési stratégiának köszönhetően 2014-től mostanáig négyezer új munkahely jött létre a városban, ami a munkaerőpiaci mutatók javulása mellett komoly munkaerőhiányt is eredményezett. A sajtóbejáráson Balaicz Zoltán polgármester beszélt erről, felidézve, hogy a város törekvéseit állami szinten is elismerték. 2015-ben az északi ipari park kapta meg elsőként az országban a Tudományos és Technológiai Park minősítést, 2018-ban pedig Az év ipari parkja kitüntető címet. 2016-ban Befektetőbarát Település címet adományoztak a városnak. Mint mondta, a járműipari tesztpálya révén is újabb gazdaságfejlesztő beruházásokra lehet számítani az elkövetkező időszakban, így a már most jelentkező munkaerőhiány, illetve munkaerőigény kezelésére 18 pontból álló programcsomagot dolgoztak ki. A megoldási javaslatok egy része a helyi alap-, közép- és felsőfokú oktatás megerősítésére irányul, ami az általános és középiskolák felújítását jelenti. Ide sorolandó a 600 millió forintos költséggel megépítendő duális képzőközpont, valamint az egyetemeken 4,4 milliárd értékben zajló különböző projektek. Második irányként az a 934 millió forintos költségvetésű projekt jöhet szóba, amelyben a jobbára végzettség nélküli embereket próbálják visszasegíteni a munka világába, képzésekkel és átképzésekkel. Mint fogalmazott, harmadik és egyben a leggyorsabb megoldás a munkásszállók kialakítása. Zalaegerszeg ehhez az állami programhoz az elsők között csatlakozott, így az országban elsőként hozhat létre munkásszállót a régóta üresen álló, 2015-ben ingyenesen az önkormányzat tulajdonába került, egykori ZÁÉV-munkásszálló felújításával. A beruházás 600 millió forintos költségéhez a Nemzetgazdasági Minisztérium 60 százaléknyi támogatást ad, vagyis 360 millió forintot. Az önkormányzat a 40 százalékos önrész vállalásával 240 millió forintot tesz hozzá. Az új munkásszálló 180 férőhelyét már lekötötte az a négy cég, mellyel az önkormányzat szerződést kötött. Javultak az eredmények is: a 2017-es adatokból kiolvasható, hogy tavaly 26 ezer vendég jött Zalaegerszegre, ami 18 százalékos emelkedés 2016-hoz képest. Elégedettek lehetünk tehát azzal, ahogy a zalaegerszegi turizmus és marketingkommunikáció fejlődött az elmúlt évtizedekben, és azzal is, ahogy ezeket a változásokat segítette az iroda szakértő csapata – tette hozzá Balaicz Zoltán. Annál is inkább, mert Pereszteginé Szabó Júlia személyében olyan kiváló vezetője volt az intézménynek, akinek munkáját az országos szakmai szervezetek is rendszeresen kimagaslónak értékelték. A mostani születésnap viszont egyúttal búcsú is: az irodavezető ugyanis nyugállományba vonul. A polgármester oklevéllel köszönte meg két évtizedes munkáját. Pereszteginé Szabó Júlia az utolsó munkanapján elmondta: a napokban már az országos szervezettől is kapott egy szakmai oklevelet, melyet szintén szeretne megköszönni. Az elmúlt húsz esztendővel kapcsolatban úgy fogalmazott: a turizmusban bekövetkezett gyors változásokra jó példa, hogy 1998-ban a polgármesteri hivatal alatt nyílt 30 négyzetméteres irodát gyorsan kinőtték, és szakmai feladataik is egyre bővültek. Azóta megháromszorozódott az iroda forgalma. Míg kezdetben információs irodaként működtek, 2013 óta turisztikai hivatal és információs iroda a szakmai megnevezésük. Ennek megfelelően az alkalmazotti létszám is bővült. A munka nagy részét a városmarketing teszi ki; ennek érdekében turisztika honlapot működtetnek, és rendszeresen szerveznek várostörténeti, városismereti sétákat is, melyek nagyon kedveltek az itt élők körében. Reméli, hogy a következő években az idelátogató turistákat is sikerül bevonni ezekbe a programokba. A leköszönő irodavezető örömét fejezte ki az iránt, hogy az önkormányzat – mint fenntartó – a kezdetektől támogatta a munkájukat, bár nonprofit szervezetként működnek. A szakmai irányító pedig a Magyar Turizmus Zrt.-ből alakult Magyar Turisztikai Ügynökség. Sikerként könyveli el, hogy 2011 óta a városban Turisztikai Egyesület is működik, ami a helyi idegenforgalmi szakembereket, vállalkozókat és az iroda munkatársait tömöríti egy stabil szervezetté. Bízik benne, hogy a Tourinform-iroda a továbbiakban is a város turisztikai bázisa lesz.
 

vissza az elejére

Múzeumok éjszakája A ruhátlanságtól az alapkosztümig   Változatos programok a múzeumok éjszakáján Sosem látott aktok, graffitifestés, romkocsmahangulat, divatbemutató. Különös programokkal készült az idén a Göcseji Múzeum a Múzeumok éjszakája országos rendezvényre. Az átalakítás előtt álló, szinte már teljesen kiürített múzeumépület új, az eddigiektől eltérő kulturális kínálattal várta a látogatókat. Sosem látott aktok, graffitifestés, romkocsmahangulat, divatbemutató. Különös programokkal készült az idén a Göcseji Múzeum a Múzeumok éjszakája országos rendezvényre. Az átalakítás előtt álló, szinte már teljesen kiürített múzeumépület új, az eddigiektől eltérő kulturális kínálattal várta a látogatókat.Mindeközben kvízjátékon, előadásokon, Béres Katalin történész jóvoltából éjszakai sétán, dr. Kostyál László művészettörténész vezetésével pedig freskókiránduláson is részt vehettek az érdeklődők. Az időszaki kiállítóteremben Aktok a múzeumban címmel nyílt egy tárlat, mely az intézmény különböző gyűjteményeiből válogatta ki az egyes korszakokra jellemző aktábrázolásokat. A neolitikum termékenységi szobrocskáitól kezdve egészen az 1970-es, '80-as évek, ruhátlan nőket ábrázoló kártyanaptáraiig. A kiállításon természetesen több ismert festő- és szobrászművész alkotása is jelen volt. Így például Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Németh János, Fischer György művei, vagy Frank Frigyes, Benyó Ildikó festményei is bemutatásra kerültek. Mint az a tárlat kísérőszövegéből kiderül: az akt szót a 19. századi német festők kezdték használni a ruhátlan emberi test kifejezésére. Maguk az aktábrázolások persze ennél sokkal régebbi időkig nyúlnak vissza. A ruhátlanság legősibb formája a termékenységi kultuszokhoz kapcsolódott; és eleinte csak női testek, torzók jelentek meg. A görög, majd római művészetben az emberi test esztétikumát hangsúlyozták ki, de az ábrázolások fokozatosan erotikus töltetet is kaptak. A keresztény középkor erkölcsi szigora csak a legszükségesebb esetben – és mindenféle érzéki utalás nélkül – tűrte el a mezítelenséget (például paradicsomi jelenet). Ez a szigor majd csak a reneszánsz kortól csökkent. Az aktábrázolások aztán a 19. századra váltak önálló műfajjá a képzőművészetben. A ruhátlanság azóta is fontos eszköze a művészetnek, de nemcsak erotikus tartalmak, vagy a női/férfi test szépségének/erejének kifejezésére szolgál. Hiszen az ártatlanságot, szegénységet, kiüresedést, romlottságot, megalázottságot éppúgy megjeleníthetjük általa. A Múzeumok éjszakáján a ruhátlanságtól egészen a legújabb divathóbortokig is eljuthatott a látogató. Stílus és ember címmel Daday Leonóra, a kompetens női öltözködés szakértője tartott előadást, melynek során divattörténetről és számos aktualitásról is szó esett. A szakértő szerint napjainkban egyre inkább fontos, hogy a nők tudatosan válasszák ki, hogy hová, milyen alkalomra mit vesznek fel. Azt vallja, hogy ne elsősorban a divat, hanem a stílusunk, egyéniségünk, testalkatunk legyen a befolyásoló ruhavásárláskor. Vagyis az aktuális divatból válasszuk ki azt, ami a legjobban illik hozzánk, amit a legjobban tudunk hasznosítani. A stíluskommunikátor szerint azt is mindig mérlegeljük, hogy „hölgyszerepben”, vagy „tanult női szerepben” indulunk-e valahová, a kettő ugyanis eltérő öltözéket kíván. Az előbbi esetben nőként veszünk részt valamely eseményen (bál, estély, randevú), az utóbbi viszont munkához, tanuláshoz kötődő szituációt feltételez. Tárgyaláson, vizsgahelyzetben pedig nem célszerű nőiségünket túlzottan hangsúlyozni. Vagyis ilyenkor egy egyszerűbb vonalvezetésű alapkosztümöt, vagy kevésbé díszes, mintás ruhát válasszunk. A virágminta például most nagyon divatos, ám az ilyen típusú szoknyák, felsők, egész ruhák mégis inkább szabadidős ruhadarabok. Nem üzleti tárgyalásra vagy irodába valók. A szakértő szerint az alapkosztüm azért is fontos, mert az alsó és felső részét más-más ruhadarabokkal kombinálva, gyakorlatilag a hét minden napján hordhatjuk. Mégsem lesz unalmas viselet. A hagyományokhoz híven az idei múzeumi éjszaka programjaiba is bekapcsolódott a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Zalaegerszegi Törvényszék és a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum is. Az érdeklődők az ötvenes-hatvanas évek könyveivel ismerkedhettek, bűnmegelőzési filmet is nézhettek, de kincskeresés is várta a közönséget.

vissza az elejére

A város turisztikai bázisa

20 éves a tourinform-iroda

Harminc négyzetméterről indultak 1998 júniusában. Ma már egy száz négyzetméteres, modern, kulturált ügyfélszolgálati iroda várja a betérőket. Idén húszesztendős a Zalaegerszegi Tourinform-iroda. Vagy ahogyan a jubileumot köszöntő sajtótájékoztatón nevezték: a város fogadószobája.

– pet –

A két évtized alatt rengeteg dolog változott, mind az iroda, mind pedig a város turisztikai életében – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester. A 2000-es évek elején új idegenforgalmi attrakciókkal bővült a város, és nemcsak szezon idején, hanem immár egész esztendőben foglalkoznak városimázzsal az itt dolgozók. A polgármester szerint jó döntés volt annak idején, hogy Zalaegerszeg is csatlakozott az országos Tourinform-hálózathoz. 1998-ban az országban hatvannegyedikként, a megyében pedig negyedikként nyílt meg az iroda. Az azóta eltelt idő változásait jól jelzi az is, hogy ma már online marketinggel is foglalkoznak; a turisták tájékozódását applikációk és egy színvonalas honlap is segíti, de a közösségi média felületein is jelen van az iroda.Javultak az eredmények is: a 2017-es adatokból kiolvasható, hogy tavaly 26 ezer vendég jött Zalaegerszegre, ami 18 százalékos emelkedés 2016-hoz képest. Elégedettek lehetünk tehát azzal, ahogy a zalaegerszegi turizmus és marketingkommunikáció fejlődött az elmúlt évtizedekben, és azzal is, ahogy ezeket a változásokat segítette az iroda szakértő csapata – tette hozzá Balaicz Zoltán. Annál is inkább, mert Pereszteginé Szabó Júlia személyében olyan kiváló vezetője volt az intézménynek, akinek munkáját az országos szakmai szervezetek is rendszeresen kimagaslónak értékelték. A mostani születésnap viszont egyúttal búcsú is: az irodavezető ugyanis nyugállományba vonul. A polgármester oklevéllel köszönte meg két évtizedes munkáját. Pereszteginé Szabó Júlia az utolsó munkanapján elmondta: a napokban már az országos szervezettől is kapott egy szakmai oklevelet, melyet szintén szeretne megköszönni. Az elmúlt húsz esztendővel kapcsolatban úgy fogalmazott: a turizmusban bekövetkezett gyors változásokra jó példa, hogy 1998-ban a polgármesteri hivatal alatt nyílt 30 négyzetméteres irodát gyorsan kinőtték, és szakmai feladataik is egyre bővültek. Azóta megháromszorozódott az iroda forgalma. Míg kezdetben információs irodaként működtek, 2013 óta turisztikai hivatal és információs iroda a szakmai megnevezésük. Ennek megfelelően az alkalmazotti létszám is bővült. A munka nagy részét a városmarketing teszi ki; ennek érdekében turisztika honlapot működtetnek, és rendszeresen szerveznek várostörténeti, városismereti sétákat is, melyek nagyon kedveltek az itt élők körében. Reméli, hogy a következő években az idelátogató turistákat is sikerül bevonni ezekbe a programokba. A leköszönő irodavezető örömét fejezte ki az iránt, hogy az önkormányzat – mint fenntartó – a kezdetektől támogatta a munkájukat, bár nonprofit szervezetként működnek. A szakmai irányító pedig a Magyar Turizmus Zrt.-ből alakult Magyar Turisztikai Ügynökség. Sikerként könyveli el, hogy 2011 óta a városban Turisztikai Egyesület is működik, ami a helyi idegenforgalmi szakembereket, vállalkozókat és az iroda munkatársait tömöríti egy stabil szervezetté. Bízik benne, hogy a Tourinform-iroda a továbbiakban is a város turisztikai bázisa lesz.
 

vissza az elejére