A Kosztolányi és Hunyadi utca sarkán épülő társasház.

Pozitívumok és hiányosságok

Városvédők a településképi rendeletről

A város decemberben elfogadott településképi arculati kézikönyve és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet került ismét fókuszba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén.

– pP –

A civilek a fél éve hatályban lévő szabályozás pozitívumairól és hiányosságairól is értekeztek. Az ülésen jelen volt Bálizs Andrej főépítész is. Czeglédy András, a városvédők elnöke az ülés előtt lapunknak úgy nyilatkozott: pozitívum, hogy az arculati kézikönyv feltárja a város értékeit, ami alapján megszületett a településkép védelméről szóló rendelet is. Az is jó, hogy nemcsak a műemléki környezet és a szigorúan vett belváros védelme, hanem az attól távolabb eső városrészek is szabályozás alá kerültek. A városvédők szerint azonban van egy-két hiányosság, amire érdemes felhívni a figyelmet. Nem egyértelmű például, hogy egy-egy soron következő épületrekonstrukció kapcsán a város miképp kíván reagálni a múltban (évtizedekkel ezelőtt) elkövetett hibákra. Vagyis amikor a régi, kisvárosi épületek mellé modern, többszintes házak épültek. Annak idején a legnagyobb hibák ott következtek be, ahol az új épületek mérete jelentősen eltért a városképet addig meghatározó házak léptékétől (például Kovács Károly tér, Kossuth utcai szalagház, kórház fő épülettömbje). A kontrasztok kiegyenlítése fontos lenne, de úgy, hogy az egyes épületek stílusa, az adott történelmi, építészeti korszakot tükröző homlokzati elemek azért ne változzanak drasztikusan a rekonstrukciók által. Az elnök szerint ráadásul manapság is el lehet követni ugyanilyen hibákat. Nem túl szerencsés például a Kosztolányi–Hunyadi utca sarkán most épülő társasház mérete. A háromszintes épületet a Hunyadi utca léptékéhez igazították, ám a Kosztolányi utcai „villasor” stílusát és városképi jelentőségét nem vették figyelembe. Így egy durva váltást érzékelhet a szemlélő az utcaképben. Sokszor a tulajdonosok és az építészeti igények erőszakolják ki ezeket a környezetet feszítő megoldásokat – fogalmazott.
A civilek nemcsak ezekre a problémákra szeretnék felhívni a városvezetők figyelmét, hanem arra is, ha például valamelyik műemléki vagy helyi védelem alatt álló épület állaga romlik, és a tulajdonos nem tesz semmit az épület védelme érdekében. Bár a mostani szabályozás egyik előnye az, hogy az úgynevezett településképi kötelezési eljárás keretében a polgármesternek módjában áll felszólítani a tulajdonost az állagvédelemre. A városvédők ülésén szóba kerültek a köztereken lévő, az utcaképet sokszor zavaró, elcsúfító pavilonok, reklámfelületek, illetve acélszerkezetű távvezetékoszlopok is. A jövőben ezekre a problémás területekre is szeretnék felhívni az önkormányzat és az itt élők figyelmét.

vissza az elejére

Vélemények

Mszp- és Eze-sajtótájékoztatók

A költségvetés második negyedéves módosításával kapcsolatban Kiss Ferenc elmondta: a 43,4 milliárd forintos főösszegből 13 milliárd az európai uniós támogatásból szármató pénz, amit fejlesztésekre lehet felhasználni.

Hozzátette: jó lenne, ha a költségvetésből több forrást biztosítanának a közterületek állapotára, különösen a fűnyírásra. Ugyanis az időjárásnak köszönhetően nem elég az évi hatszori nyírás, legalább 8, 9 alkalommal kellene a VG Kft.-nek kaszálást végeznie. Az energetikai korszerűsítéssel kapcsolatban megjegyezte: az emberek nem értik, hogy a TOP-os pénzekből miért csak állami intézmények felújítását végzik, például társasházak miért nem pályázhatnak Európai Unió által finanszírozott projektekre. A képviselő jelezte, a volt Köbtex telephelyével kellene valamit kezdeni, például a város lebonthatná a nem használt épületeket, és mivel hamarosan induló beruházások miatt amúgy is csökken a parkolók száma, ezért ezt a területet parkolók céljára lehetne hasznosítani. A településkép védelméről szóló rendelet módosítását túl szigorúnak tartja, mivel az tovább csökkenti az ellenzéki pártok megjelenési lehetőségeit a belvárosban.
* * *
Dr. Kocsis Gyula, az EZE önkormányzati képviselője sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a nem uniós pénzek, melyek még nem kerültek felhasználásra, egy ideig leköthetők voltak. Ezzel a lehetőséggel élt is a város, 4,5 milliárd forintot kötött le, ez 34 millió forint hasznot hozott. Aztán ezt a rendelkezést letiltották, és az önkormányzat már nem élhetett egy 5 milliárdos tétel lekötésével. Ezzel veszteség érte a várost. Politikai döntésnek értékeli a képviselő, hogy a településképi rendelet módosítása tiltja a választási hirdetmények megjelenését a belvárosban. Ezzel az ellenzék megjelenési lehetőségeit korlátozzák. Szólt arról is, hogy szerinte fontos lenne, hogy a közgyűlés előtt beszámoljanak tevékenységükről, terveikről az önkormányzat által fenntartott intézmények ugyanúgy, ahogy a város tulajdonában lévő cégek és közalapítványok. Sajnálja, hogy felvetésére érdemben nem kapott választ. A helyi buszközlekedéssel kapcsolatban megjegyezte: ötéves közreműködésre írtak ki pályázatot, de meg kellene fontolni: egy önkormányzati gazdasági társaság is működtethetné a helyi tömegközlekedést.

vissza az elejére

Az éghajlatváltozás által okozott károk már jelentkeznek: rendkívüli intenzitású és mennyiségű esők   Az előző három év rendkívüli csapadékeseményei egyértelműen változást mutatnak, és ez a változás kedvezőtlen. Az előrejelzések a lokális, nagy intenzitású esőzések gyakoriságának növekedését jelzik. A rendkívüli csapadékesemények egyre nagyobb károkat okoznak, éves és országos szinten ez már több milliárd forintban mérhető. A jelenlegi csapadékvíz- elvezető rendszerek ezeket a rövid idő alatt leesett, nagy mennyiségű csapadékvizeket nem tudják elvezetni azonnal, ezáltal elöntések, a víz által okozott jelentős károk keletkezhetnek. Általában ezen esetek vis maior eseménynek minősíthetőek, így a felmerült kárt mindenkinek magának kell viselnie. A fenti problémákra nem lenne tökéletes megoldás az elvezetőrendszerek jelentős kapacitás- bővítése sem, ha lenne rá egyáltalán pénz. Gazdasági szempontból soha meg nem térülő beruházás lenne. A megoldás a korszerű, integrált csapadékvíz-gazdálkodás, melynek megvalósítása a pénzen kívül sok odafigyelést, rendszerszintű együttműködést, és nem utolsósorban mindenkitől szemléletváltást követel. Folyamatosan felhívjuk a figyelmet: amennyiben az intenzív esőzések első 10–30 percében felfognák az ingatlantulajdonosok az esővizet, a károk túlnyomó része elkerülhető lenne. És ezt öntözési célokra használhatnák. Ide kapcsolódó, hasonlóan fontos téma: a Zalavíz Zrt. működési területén a szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerű, ami azt jelenti, hogy csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni TILOS! A vezetékek és szennyvízátemelők az elvezetendő szennyvíz mennyiségére épültek ki, azok többlet csapadékvíz elvezetésére nem alkalmasak. Egy átlagos családi ház tetejéről 20 mm lehullott csapadékmennyiség esetében 2–3000 liter (2–3 m3) víz kerül elvezetésre. A méréseink szerint 20 mm csapadék esetén 10–15 ezer m3 csapadékvíz kerül a szennyvízhálózatba egyetlen nap alatt. Ez azt jelzi, hogy az ingatlanok, ipari üzemek, intézmények közel 30%-a bevezetheti a csapadékvíz legalább egy részét a szennyvízcsatornába. Idén már több mint tíz alkalommal esett ennél jóval nagyobb mennyiségű csapadék! Mit okoz, ha a csapadékvizet a szennyvízhálózatba engedjük? 1. Zalavíz Zrt.-nek több tízmillió forint/év villamosenergia-többletköltséget, a szivattyúk, gépészeti elemek kopását, gyorsabb elhasználódását, öszszességében szennyvízelvezetési és -tisztítási ráfordítások jelentős növekedését. Ez a többletköltség jelenleg nem okoz díjnövekedést 2012 óta, de jelentős forrásokat von el az alapfeladatoktól, így idővel csökkenhet a szolgáltatás biztonsága és minősége, illetve ennek árát a következő nemzedékek fogják többszörösen megfizetni. 2. A túlterhelt szennyvízelvezető rendszeren bekövetkező kiöntések okozhatnak: • felesleges környezeti terhelést, esetleg környezeti kárt, • más fogyasztóknak, embereknek, intézményeknek elöntést, jelentős kárt, melyet – megfelelő ingatlanbiztosítás hiányában – senki sem térít meg!  Tulajdonképpen, aki szándékosan bevezeti a csapadékvizet a szennyvízcsatorna-hálózatba, az hozzájárulhat környezeti károkozáshoz, vagy másoknak is kárt okozhat, amiért felelősséggel tartozik. Felmerülhet továbbá az a tény is, hogy gyakorlati értelemben jogtalan haszonszerzés végett kárt okoz. A szabálytalan, szennyvízcsatornába történő csapadékvíz-bevezetéseket folyamatosan ellenőrizzük és feltárjuk, a szolgáltatást szabályosan igénybe vevő fogyasztóink és a rendszer fenntarthatósága érdekében. A szabálytalan csapadékvíz-bevezetés esetén a jogszabálynak megfelelően az üzletszabályzatunkban meghatározott pótdíjat számolunk fel, hogy a felmerült többletköltségünk legalább egy részére legyen pénzügyi fedezet. Kérjük Önöket, ellenőrizzék, hogy megfelelően történik ingatlanukról a csapadékvíz-elvezetés, és erre szomszédjukat és ismerőseiket is kérjék meg! Köszönjük, hogy figyelnek mások, környezetünk és a jövő nemzedék érdekeire!   Arnhoffer András ZALAVÍZ ZRT.

vissza az elejére