Játszótér, rekortánpálya

Megújul a város zöld szíve, a vizslapark

Munkagépek uralják a Vizslaparkot, amely új gyermek és felnőtt játszóterekkel, vendéglátó-pavilonnal, rekortánpályával, új utcabútorokkal valamint kutyafuttatóval gazdagodik. Zalaegerszeg zöld szívében új térköves sétányokat is kialakítanak, és a növényzetet is megújítják.

– A. L. –

A felújítást a TOP-program teszi lehetővé, mely a leglátványosabb eredményt ígéri a többi tervezett zöldfejlesztés között, mondta Balaicz Zoltán polgármester a fejlesztést bemutató sajtótájékoztatón. Hogy ez így legyen, a város 11 millió forintot költött az előkészítésre, 40 millió forintot az ivóvezetékek rekonstrukciójára. Az önkormányzat tehát 51 millió forint saját erőt tett a TOP-programban rendelkezésre álló 232 millió forintos forráshoz. A beruházás által olyan jól funkcionáló zöldfelület jön létre, amely méltán felveszi a versenyt más városok parkjaival szemben. Az Arany János utcai közmű-rekonstrukcióval, az épülő társasházakkal együtt milliárdos nagyságrendű beruházások helyszíne ez a városrész, ami mindennek köszönhetően teljes mértékben megújul, emelte ki.
Nem sok megyei jogú város büszkélkedhet egy nyolchektáros zöldfelülettel a város kellős közepén, folytatta a gondolatmenetet Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. Hangsúlyozta, hogy kiemelt szempontként határozták meg a zöldfelület nagyságának megtartását, így csak annyit vettek el, ami a kiépítendő funkciókhoz szükséges. Mint mondta, azt szeretnék, hogy a családok pihenőhelye legyen a park, átlátható növényzettel, mely a biztonságot is garantálja.
A Vizslapark meglévő növényzetét felújítják, a 800 fából mindössze 29-et vágnak ki, de ültetnek 179 fát, több ezer cserjét és évelőt, fűzte hozzá Bali Zoltán önkormányzati képviselő. Mint mondta, a társadalmasított projektben lakossági fórumot is tartottak a park leendő funkcióit illetően. Fontos elvárás volt, hogy elsősorban a családoknak, illetve a kisgyerekeseknek nyújtson szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget a park. Ennek érdekében alakítják át a kisvizslai játszóteret a kertvárosi Bóbita játszótér eszközparkjának megfelelő minőségben. A nagyvizslai játszóteret pedig öko játszótérré építik át, ahol természetes anyagokból lesznek az egyes játszóelemek. A közlekedhetőség és a biztonság ugyancsak elvárásként jelentkezett. Az előbbit szolgálja a Nagyvizsla teljes hosszában, a Platán sortól a Kisfaludy utcáig megépítendő térkövezett sétány, amelyre csatlakozó gyalogutak kavicsos felületet kapnak. A park rendjét a Városgazdálkodási Kft. által foglalkoztatott két parkőr felügyeli, ami a biztonságot erősíti. A parkban a rekonstrukciót követően kizárólag a trafóház mellé telepített, elkerített kutyafuttatóban lehet majd a kutyákat sétáltatni. Itt számos agility eszköz várja majd a négylábúakat. A Nagyvizslában felújítandó labdapálya és a létesítendő felnőtt játszótér köré egy 400 méteres rekortán futópályát építenek, amit szintén nagyon várnak már az itt élők. A beruházás első ütemével november közepére szeretnének végezni. Az új játszóterek kialakítását ősszel kezdik meg, hogy a nyári szünetben még használhassák a régieket a gyerekek. 2019 tavaszán, amikor már kinyílnak az új virágok és látványos formát ölt a park az újonnan telepített növényekkel, parkavató piknikkel szeretnék felavatni a megújított Vizslaparkot.

vissza az elejére

Támogatják az iskolakezdést

A nehéz helyzetben élő családok kapják

A Zalaegerszegi Család- és Gyermekjóléti Központ a város önkormányzatának jóvoltából idén is lehetőséget kapott arra, hogy az iskolakezdéshez pénzbeli segítséget nyújtson a nehéz helyzetben lévő családoknak.

– AL –

Tolvaj Márta alpolgármester elmondta, hogy az állami családtámogatási rendszer folyamatosan bővül, így egyre többféle és egyre nagyobb mértékű támogatásokhoz juthatnak hozzá a családok. De míg az állami támogatás országos rálátású, itt helyben, közvetlen kapcsolatban a családokkal, sokkal jobban látszik, hogy miben szenvednek szükséget. Az önkormányzat ezért tartja fontosnak, hogy segítséget nyújtson a nehéz helyzetben lévőknek a mindennapokban. Így átdolgozták a helyi támogatási rendszert olyan új formákkal kiegészítve, mint a krízissegély. A gyógyszertámogatást megtartották, sőt tavaly kibővítették, hogy gyógyászati segédeszközökre és szemüvegre is igénybe lehessen venni. Ebbe a sorba tartozik az iskolakezdési támogatás, amit három évvel ezelőtt vezetett be az önkormányzat. A mozgássérültek egyesületével létrehozott, és a közelmúltban megnyílt városi adományközpontban ruhákhoz, cipőkhöz, iskolatáskákhoz és tornafelszerelésekhez juthatnak hozzá a családok. Zsolnai Judit, a család- és gyermekjóléti központ vezetője azt fűzte hozzá, hogy a családok húsvétkor és karácsonykor élelmiszercsomagot kapnak, nyáron a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők táboroztatását 600 forinttal segítik. Az önkormányzatnak köszönhetően az iskolakezdést is támogathatják fejenként 10 ezer forinttal, ami most 128 családot, 220 gyermeket érint. Ennek összköltsége 2,2 millió forint.

vissza az elejére

Alkotások a mindenséggel mérve

Lezárult a 27. GébArt-i művésztelep

Huszonhetedik alkalommal nyílt meg a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. A Kézművesek Házában rendezett kéthetes alkotótáborban hat művész vett részt. Zalaegerszeget, a tábort vezető Budaházi Tiboron kívül, Tánczos György festőművész képviselte.

A művésztelep vezetése idén József Attila egyik verssorát választotta mottóul: „a mindenséggel mérd magad”. Az alkotók e téma köré építették fel itt készülő műveiket. Mint azt a tábor nyitónapján a művészeket köszöntő Vadvári Tibor alpolgármester elmondta: sokféle ötlet meríthető a fenti idézetből, ami azt jelzi, hogy az eddigiekhez hasonlóan sokszínű műveket hagynak majd itt a résztvevők. Annál is inkább, mert a GébArt-i művésztelepre mindig is a változatosság volt jellemző; legyen szó stílusról, anyaghasználatról vagy tematikáról.Érdemes lenne az elmúlt három évtized munkáit egyszerre megnézni, hogy lássuk, melyik évtizedben éppen mi foglalkoztatta az alkotókat és milyen irányvonalak uralkodtak a képzőművészetben a hazai és nemzetközi színtéren – fogalmazott az alpolgármester. A tábor kezdetén a sajtónak is bemutatkoztak az idei alkotótábor résztvevő. Az eredetileg erdélyi születésű Alexandru Crisán festőművész Svájcból érkezett, és azt vallja, hogy a művészetet nem lehet kényszerből csinálni. Ahogy egyre idősebb lett, egyre kételkedőbbé is vált a dolgok iránt, ami alkotásaiban is visszaköszön. A győri Csizmadia István festőművész több kontinensen is kiállította már műveit. 1969 óta foglalkozik festészettel, immár nyugdíjasként. Képein az ember belső érzésvilágát, jellemét igyekszik megmutatni.
Szőcs Géza Sopronból érkezett, de Nyíregyházán nőtt fel. Eredetileg erdőmérnöknek tanult, ám grafikus lett. Az 1990-es évek óta jár művésztelepekre, így ismerkedett meg Budaházi Tiborral is. Úgy véli, hogy az alkotótáborok arra jók, hogy a művészek inspirálódjanak és egymástól tanuljanak, hogy aztán a látottakat később saját műveikbe is beépíthessék. A miskolci születésű, de jelenleg Budapesten élő Sütő Róbert a tábor legifjabb tagja: 2003-ban végzett a „Képzőn”. Fest, zenél és fotózással is foglalkozik. A Caffart Képzőművészeti Egyesület tagjaként, képei 2017-ben már láthatóak voltak Zalaegerszegen egy csoportos tárlat keretében. A táborban a helyi alkotókat Tánczos György, az Ady-iskola művésztanára képviseli, aki húsz évvel ezelőtt költözött Zalaegerszegre. Mégpedig a GébArt-i művésztelep egyik korábbi vezetőjének, Horváth M. Zoltánnak az invitálására, akit a pécsi egyetemről ismert. Nagyméretű – sokszor régi fotográfiák inspirálta – műveit már többször láthatta a helyi közönség. Budaházi Tibor festőművész úgy nyilatkozott: ajándék, hogy immár négy éve vezetheti a Gébárti-tó partján működő alkotótábort. Olyan művészeket igyekszik meghívni évről évre, akiknek munkái érdemesek arra, hogy gazdagítsák az értékes és nagyon összetett GébArt-i gyűjteményt. A művésztelep augusztus 10-én az immár hagyományos zárókiállítással ért véget. A rendezvényen Makovecz Tamás, a kulturális és oktatási bizottság elnöke mondott beszédet, az itt készült alkotásokról pedig Szakolczay Lajos művészetkritikus szólt.
 

vissza az elejére