Hit, összetartozás, függetlenség | Születésnap a falumúzeumban | Várostörténeti séta a fények körül | Babajelbeszéd |
Hit, összetartozás, függetlenség
Szent István-i intelmek az államalapítás és az új kenyér ünnepén
Szent István intelmei nemcsak a közvetlen utódait kötelezi, hanem a magyarok utánuk következő több mint 30 nemzedékét – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára augusztus 19-én a Szent István-szobornál.
– AL –
Dömötör Csaba ezt azzal támasztotta alá, hogy Szent István
olyan országot álmodott, amely védi határait, amely keresztény alapokon áll, és
független. Ezen a napon „a cselekvés, a bátorság és a jövőbe vetett hit
maradéktalan diadalát ünnepeljük” és egy olyan államférfit, aki évezredes
távlatban „egy népet tett nemzetté, szállásterületet hazává és laza szövetséget
erős állammá”. A határokat tehát ma is védenünk kell, a keresztény talapzatra ma
is nagy szükség van, és a függetlenségünket meg kell erősítenünk, emelte ki.
Olyan országot szeretnénk, „ahol a munkának értéke van, ahol a ház otthon is,
ahol a családok támogatást kapnak, ahol a hit összeköt, a biztonság pedig
állandó”, hangsúlyozta beszédében. A legnagyobb ünnepeink közül augusztus
20-dika az, ami azt üzeni, hogy valami sikerült – ezt már Balaicz Zoltán
mondta köszöntőjében másnap a Jézus Szíve ferences templomban tartott
szentmise után. A polgármester kifejtette, hogy március 15. és október 23. a
nagyszerű, látványos, erőn felüli próbálkozások emléknapjai, amelyek azonban –
legalábbis a közvetlen céljukat tekintve – hősiesen, de tragikusan végződtek.
Augusztus 20-a az évszázadokra szóló, immáron több mint egy évezredig tartó
építőmunka sikerét idézi meg. Azét a munkáét, amelynek következtében létrejött
és megerősödött hazánk, Magyarország. Mint mondta, most, egy ezredév elmúltával,
rengeteg viszontagság után, kudarcok és balsikerek ellenére, mégiscsak itt
vagyunk, és magyarul emlékezünk az államalapításra. Ez azt mutatja, hogy
Szent István sikerrel járt. Munkája kiállta az idők próbáját. Az általa
lerakott alapok ma is erősek: a keresztény hit, a nemzeti összetartozás és az
egymás iránti szeretet, húzta alá.
– Ezer esztendő öröksége értékes hagyaték, amiért számos nemzedék dolgozott.
Nekünk, ma élő magyaroknak az a dolgunk, hogy megőrizzük, tovább gyarapítsuk és
átadjuk az utánunk jövőknek! Az a dolgunk, hogy folytassuk Szent István
művét! Mindannyian, szóval és tettel, alázatosan és szerényen, munkával és
szorgalommal igyekezzünk egyre jobbá és szebbé tenni Magyarországot, és azon
belül Zalaegerszeget! – fogalmazta meg augusztus 20-a legfőbb üzenetét a
polgármester. A Jézus Szíve ferences templomban Ocsovai Gábor
Grácián plébános áldotta meg az új kenyeret, melyet rajta kívül Vigh
László, Balaicz Zoltán, Hodánics Péter református lelkész és
Zsugyel Kornél evangélikus lelkész szeletelt fel.
Elhelyezték a fejlesztés alapkövét
A Göcseji Falumúzeum ötven évvel ezelőtti átadásáról emlékeztek meg augusztus 20-án, és a jubileum alkalmából letették a beruházás alapkövét.
Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója
köszöntőjében méltatta az intézményben folyó több évtizedes munkát. Mint
fogalmazott, az elődök fontos döntést hoztak, amikor a falumúzeum létrehozásáról
döntöttek, vállalták Göcsej múltjának megőrzését, mert az ott található épületek
megmentése a jövő szempontjából is kiemelkedő értéket képviselnek. Fontos
feladat, hogy ezt az értéket továbbra is megőrizzék és továbbfejlesszék.
Balaicz Zoltán polgármester utalt arra, sok zalaegerszegi
polgárnak van személyes emléke a falumúzeum építéséről, hiszen sokan társadalmi
munkában is segítették a szabadtéri néprajzi múzeum létrejöttét. Elmondta:
mintegy kétmilliárd forint értékű fejlesztés indulhat meg a város TOP-programja
és egy állami program segítségével. A fejlesztés 2020-ig valósul meg, és
várhatóan új lendületet ad Zalaegerszeg idegenforgalmának. A polgármester az
önkormányzat kitüntető oklevelét adta át Kaján Imrének, a múzeumban folyó
színvonalas munkáért, a térség kulturális értékeinek megőrzéséért. Vigh
László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy fogalmazott: „ha
nem lettek volna olyanok, akik megmentik a múltat, most nem lehetnénk itt”.
Szólt a hagyományok ápolásának fontosságáról és a fejlesztések hatásáról, mely
még élőbbé teszi majd a falumúzeumot. Az igazgató külön köszöntötte
Sümeghy Valériát, az első gazdasági vezetőt, Horváth Évát,
a falumúzeum első dolgozóját, dr. Németh József volt
múzeumigazgatót. Ezt követően Vigh László, Balaicz Zoltán és
dr. Sifter Rózsa letették az alapkövet, elhelyezték az időkapszulát,
amely számos dokumentumot tartalmazott. A jubileumi megemlékezés végén
Marx Mária etnográfus vetített képes előadásában foglalta össze a
falumúzeum elmúlt ötven évét. Mint elmondta, a kezdetek 1941-re nyúlnak vissza,
ekkor Szentmihályi Imre néprajzkutató elkezdte fényképezni a megye
pusztulás szélén álló épületeit. Később tudományos jellegű felmérés is készült a
göcseji népi építészetről a megye megrendelésére. Az első terv szerint a
falumúzeumot – amely a jelenleginél lényegesen kisebb lett volna – a Május 1.
ligetbe tervezték. Az ott felállított néhány épület – többek között egy kávási
ház, egy 18. századi kálváriatemplom azonban az ötvenes években leégett. Ezután
született az a döntés, hogy a jelenlegi helyén építik fel a szabadtéri múzeumot.
Várostörténeti séta a fények körül
Közvilágítás-fejlesztés a századelőn
Zalaegerszeg esti fényekben címmel várták egy hangulatos, nyár esti sétára az érdeklődőket augusztus 18-án, a Tourinform-iroda és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület szervezésében. A program nemcsak a városközpont nevezetes épületeit mutatta be a résztvevőknek, hanem szó esett a helyi villanyvilágítás kiépítéséről és az azt övező vitákról is.
– pet –
A Mária Magdolna-plébániatemplom előtt összegyűlt csoportot
Háry Klára idegenvezető kalauzolta. Az esti fények kigyúlása után
elhangzott: Magyarországon először Temesváron volt villanyvilágítás 1884-ben,
majd az azt követő években az ország többi városában is megjelentek a modern
utcai fények. Nagykanizsán 1892-ben, Budapesten 1893-ban, Zalaegerszegen ehhez
képest viszonylag későn, 1905-ben kezdték meg a tárgyalásokat a
villanyvilágításról. Heves közéleti vitákat követően az első lámpák 1906-ban
gyúltak ki. Az akkori képviselő-testületi tagok fele ugyanis kezdetben nem
támogatta a korszerűsítést; mondván az túl költséges, inkább más célokra kellene
a város pénzét költeni. Várhidy Lajos polgármester igyekezett
meggyőzni a testületet arról, hogy a villanytelep létesítése és a világítás
bevezetése hosszú távon hasznot hoz a városnak, hiszen az áram bevételt termel,
így a beruházás költségei megtérülnek. A képviselők többsége végül megszavazta
az indítványt, a polgármester pedig megállapodott a Ganz-gyárral a világítás
kiépítéséről és üzemeltetéséről. 1905 őszén megkezdődött a városi villanytelep
(a mai Petőfi-iskola helyén) felépítése, ami a következő évben már működni is
kezdett. Első körben a vármegyeházát (ma törvényszék), a nagytemplom környékét
és a mai Kossuth Lajos utcát világították ki. Eleinte fa
kandeláberek létesültek, melyeket 1912-ben díszesebb vaslemez oszlopokra
cseréltek. (A ma látható belvárosi villanyoszlopokat ezek mintájára tervezték.)
A villanytelep egészen a '30-as évek elejéig működött, ezt követően Zalaegerszeg
is az országos hálózatra kapcsolódott, ezért funkcióját vesztette. A telep
helyén 1935-ben a Polgári Fiúiskola épült fel. A sétán – mely a Deák téren, majd
a Kossuth és Kosztolányi utcán folytatódott – az is szóba került, hogy
természetesen a villanyvilágítás bevezetése előtt sem volt teljes sötétség a
város utcáin. Már 1832-ben született egy olyan rendelet, hogy biztonsági okokból
ki kell világítani a vármegyeházát és annak környezetét. A mai Deák térre akkor
13 kandelábert helyeztek ki; a világítás „alapanyagát” a repceolaj biztosította.
Télen például este 5 órától reggel 5 óráig kellett égnie a lámpáknak. A repcét
később petróleumra cserélték, és a bővült a megvilágított utcák száma is. Ezt
világítási formát váltotta fel aztán a 20. század elején az akkor még egyenáramú
villanyvilágítás.
Kommunikáció és játék a kezekkel
A kisbabák kétéves koruk körül kezdenek beszélni, ám ebben nagy egyéni eltérések lehetnek. Nem azért, mert értelmi képességeik korábban kevesek a kommunikációhoz, hanem meg kell várni, amíg kifejlődik a beszédhez szükséges finommotorika.
– B. K. –
Addig azonban a kicsik nemcsak kifejezni nem tudják érzéseiket, kívánságaikat,
fájdalmaikat, félelmeiket, hanem ez utóbbiakat éppen életkoruk miatt orvosolni
sem képesek. Ebből az alagútból segít ki a babajelbeszéd, mellyel mindezt
idejekorán elmondhatják a körülöttük élő felnőtteknek, s magyarázni sem kell,
mennyire biztonságosabb hely lesz így számukra a világ.
– Nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, kevésbé sírósak a jelelő babák. Tévhit,
hogy később tanulnak meg beszélni, sőt gazdagabb szókincsük lesz, s nagy
segítség a kétnyelvű családok esetében is ez a fajta kommunikáció – sorolja az
előnyöket Gálné Zsohár Melinda, aki Zalaegerszegen közel fél éve
oktatja a módszert.
Nemcsak
6–36 hónapos korú babákkal lehet érkezni a tanfolyamra, hanem akár a kismamák is
jöhetnek, hiszen a jeleket a felnőtteknek kell először megtanulni. Övék az
oroszlánrész és a kitartásuktól függően néhány hét után visszajelelnek a babák.
– Aztán 5–10 jel megtanulása után a kicsik rájönnek, hogy ki tudják fejezni
magukat, mindezt érti a környezet és reagál is rá.Ez olyan áttörés, ami után
nagy ütemben fejlődnek, és mindenkivel kommunikálni próbálnak. Nem ritka, hogy a
nagyszülőket is ők veszik rá erre a „beszédre”. Azért is nagyon jó ez a
lehetőség, mert erősíti a kapcsolatot, és ez főleg az apával való kapcsolat
esetében fontos. Hiszen ebben az életkorban szokott az lenni, hogy az anyuka
érti csak a gyereket, a jeleléssel azonban nagyon jól kommunikálhatnak az apukák
és a babák is. Ez akár később egyfajta titkos közös nyelvként is megmaradhat.
Egyébként is jó hozadéka van a későbbi életkorban is a módszernek. Kevésbé
jellemző a hiszti is, hiszen kisebb a meg nem értés miatti frusztráció. De
segíthet a „mumus” elalvásban is, ami sok családnál probléma, vagy a
játszótérről való hazamenésben, mert megtanít lezárni egy napot, lezárni egy
eseményt. De kifejezhetik a babák, ha még enni kérnek. Az első foglalkozáson az
étkezéssel kapcsolatos jeleket tanuljuk. Látogatásunkkor éppen az érzelem
kifejezés jelrendszerét tanította a szülőknek Zsohár Melinda, aki
egyébiránt jelnyelvi tolmács és pedagógus végzettséggel rendelkezik, és az
amerikai szabvány (ASL) jelnyelv elemeit tanítja, mert ezek egyszerűbbek,
bababarátabbak, mint a magyar. Az érzelmi kifejezéssel például a baba jelezni
tudja, hogy mije fáj, vagy hogy megijedt valamitől. A jelekkel akár 3 szavas
egyszerű mondatokat is ki tudnak fejezni a gyerekek.
A „Beszélő Babakezek” módszert Zentai Kata honosította meg
Magyarországon 10 évvel ezelőtt, amerikai minta alapján. Melinda pedig, miután
saját fiai esetében személyesen is megbizonyosodhatott a hatékonyságról,
elköteleződött a tematika mellett, mely így már Zala megyében is elérhető.
– Valójában mindenki tanít valamilyen jelet a babájának, például a pápá intés
elköszönéskor. A babajelnyelv ezt szélesíti ki, s ötvözzük mondókákkal, dalokkal,
rövid mesékkel.