Megszépült a fogadótér, az olvasóterem

Már több újdonság is várja a könyvtár látogatóit

Az ősz folyamán befejeződik a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár belső tereinek rekonstrukciója. A felújítás nyomai már most jól látszanak: átalakult a fogadótér, új funkcióval bővült az egykori olvasóterem és hangulatosabbá vált a folyóiratolvasó-sarok is.

– pet –

Mindezek persze csak kiragadott részletei a komplex megújulásnak. Kiss Gábor igazgató ottjártunkkor elmondta: az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztés nemcsak a Deák téri épületet érinti, hanem a József Attila Városi Tagkönyvtárban és a kertvárosi Apáczai-tagkönyvtárban is lesznek változások. Az utóbbi két helyszínen a gyermekrészleget érinti a megújulás, mert a pályázatnak tanulást segítő elemei is vannak.
Ami a megyei könyvtár épületét illeti: nagy részben már befejeződött a munka. A bútorozás, és a legfelső szint új előadó- és oktatótermének kialakítása van még hátra.
– A régi olvasóterem teljesen átalakult, mert a tér leválasztásával két új helyiséget alakítottunk ki. Az egyik részébe a Zala Megyei Történeti Gyűjteményt költöztettük fel az alagsorból, és itt kap helyet a digitalizációs műhely is. Az olvasóterem másik feléből pedig egy 60–70 fő befogadására képes rendezvényteremet hoztunk létre. De ezentúl a könyvtár zenei gyűjteményének is ez lesz az otthona. A terem új bútorai éppen most érkeztek meg – folytatta az igazgató.
Hozzátette: a könyvtárba lépők egy teljesen új fogadótérrel találkozhatnak. A teret elhúzható ajtók szélesítik, modernizálták a padlót, a kölcsönzőtér világítását, továbbá fényvisszaverő hatású függönyöket, néhány helyre pedig légkondicionálót szereltek fel. Kialakításra került ezenkívül egy klubszerű újságolvasó-sarok is.
A legfelső szinten megtörtént a gyermekkönyvtári részleg festése, viszont hátravan még egy nagyobb, 80–100 fő befogadására alkalmas előadó- és oktatóterem kialakítása, ami a pedagógiai részleg helyén valósul meg.Az intézmény birtokába került pedagógiai könyvtár dokumentumai most az alagsorba kerültek. Némi selejtezés után ugyanis szeretnének ebből egy élő, szakmai, pedagógiai bázist kialakítani.
– A felső szinten ennek a gyűjteménynek a helyén jön létre az a kettős funkciójú előadó- és oktatóterem, ami konferenciák és más rendezvények lebonyolítására, valamint modern technikával felszerelt internetes oktatásra is lehetőséget ad. A felújítási munkák várhatóan október végéig, november elejéig tartanak – mondta Kiss Gábor.
A könyvtári munka egyik érintett intézményben sem állt le a felújítások alatt. Lezajlottak a nyári programok és táborok. Ősztől pedig folytatódik egy sor hagyományos rendezvény, például az Örömkör és a vetélkedők, de a Deák téri épületben kötetbemutatókra is sor kerül a következő hónapokban – mondta a beszélgetésbe kapcsolódva Tóth Renáta olvasószolgálati csoportvezető. Közben már készülnek az október 1–7-ig zajló, országos szinten meghirdetett őszi könyvtári napokra is, melynek témája idén a „tudásátadás” lesz.
 

vissza az elejére

451 elsős a megyeszékhelyen

Eszközbeszerzések és nagyberuházások
a tankerület iskoláiban

Vége a nyári szünetnek, becsengettek. Szeptember 3-án, hétfőn összesen 10.612 diák kezdte meg a 2018/19-es tanévet a Zalaegerszegi Tankerületi Központ illetékességi területéhez tartozó iskolákban. Az elsősök száma a megyeszékhelyen a legmagasabb, 451 kisdiákkal a 927 elsősből.

– Antal Lívia –

– A tankerület intézményeiben 8106 általános iskolás, 2006 gimnazista, közel 500 szakiskolai és fejlesztő iskolás diák ült be az iskolapadba szeptember 3-ával. Közülük 1900-an vesznek részt alapfokú művészeti oktatásban, és 500 főre tehető azok száma, akik kollégisták lettek – mondja érdeklődésünkre Kajári Attila, a Zalaegerszegi Tankerületi Központ igazgatója. – Az összlétszámot tekintve a megyeszékhelyen 3876 általános iskolással, 1755 gimnazistával, és több mint ezer alapfokú művészeti oktatásban részt vevő tanulóval számolhatunk. A csengő összesen 927 első osztályos számára szólalt meg először, közülük 451 főnek zalaegerszegi általános iskolákban, ami a kisdiákok 49 százaléka. Örömünkre szolgál, hogy más régiókkal ellentétben stabilnak tekinthető a gyermeklétszám tankerületünkben, miután a most belépő elsősök száma csupán 16 fővel kevesebb az elmúlt tanévben végzett 943 nyolcadikoshoz képest.
– Iskolánként hány elsős osztály indult a megyeszékhelyen?
– Az Eötvös-iskolában három, a Liszt-iskolában két osztály, ahogy az Izsák- és az Öveges-iskolában is. Három első osztály indult továbbá a Petőfi-, a Dózsa-, a Landorhegyi- valamint az Ady-iskolában. Ez összesen 21 elsős osztályt jelent ebben a tanévben.
– Kik kaphatnak ingyenes tankönyvet?
– A jelenlegi szabályozás alapján az 1–9. évfolyamon minden diák térítésmentesen juthat hozzá a tankönyvekhez, ahogy a 10–12. évfolyamon normatív támogatásban részesülők, valamint a nemzetiségi és gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók. Tankerületi központunk intézményeiben összesen 9160 diák, valamint 283 tanuló normatív alapon kapta meg az ingyenes tankönyveket a tanévnyitón.
– Milyen fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt időszakban?
– Nagyon figyelünk arra, hogy iskoláink mindig modern eszközökkel legyenek felszerelve. Ha az elmúlt időszakot veszem alapul, akkor elmondható, hogy 2018 elején 28,4 millió forintot biztosítottunk a mindennapos testneveléshez szükséges sporteszközök beszerzéséhez, iskolapadra és egyéb bútorzatra pedig 44,5 millió forintot költöttünk.A tanév végén 15,8 millió forint összegben vásároltunk korszerű számítógépeket a zalaegerszegi Kölcsey- és Zrínyi-gimnáziumba, miután mindkét intézményben megnőtt az informatikából érettségizők száma. Nyáron további informatikai eszközöket, taneszközöket, bútorokat vásároltunk 155 millió 734 ezer forintért, amit három közbeszerzési eljárás összértéke tett ki.
– A szokásos nyári karbantartások is lezajlottak?
– Természetesen. Sőt, korszerűsítési programot indítottunk idén, mely során a Landorhegyi-, az Ady-, a Liszt- és az Eötvös-iskolákban újítottuk fel a vizesblokkokat. Ezt a munkát folytatni kívánjuk. Mindemellett ki kell emelnem két zalaegerszegi nagyberuházást. A Zrínyi Miklós Gimnázium tetőszerkezetének javítására és héjazatának cseréjére mintegy 73 millió forintot fordítottunk. Az Izsák Imre Általános Iskolát egy új szárnnyal bővítettük. A közel 118 millió forintos beruházást még ebben a hónapban átadjuk. Azt gondolom, hogy ezek az intézkedések is hozzájárulnak a korszerű iskolahálózat kialakításához a zalaegerszegi tankerületben.
 

vissza az elejére

Beleszeretett a hangjába

Zenetanár és templomi orgonista

Szimpatikus, szelíd, tehetséges fiatal, aki koncertezik, zenét szerez, tanítja az orgonajátékot valamint vasárnaponként liturgikus szolgálatot lát el, kórust szervez. Született kertvárosi, s egy gyerekkori istentiszteleten kapta a belső hívó hangot és határozta el, hogy megtanul orgonálni. Mindezt egyetemi szinten, s a tudással felvértezve most templomi orgonistaként (is) erősíti ugyanazt az egyházközösséget. Dankos Attilával beszélgettünk.

– B. K. –

– Két éve diplomáztam és azóta vagyok orgona- és zongoratanár Zalaegerszegen. Egykori tanárom, Győrffyné Könczöl Tímea hívott meg a zeneiskolába, amit örömmel elfogadtam és ahol taníthatom kedvenc hangszerem – kezdte a bemutatkozást a fiatalember.
– A zene mindig közel állt hozzám, hegedülni és furulyázni tanultam először, aztán jött a zongora és az orgona. Tudtam, hogy zenész akarok lenni már hetedikes koromban. Sőt tanár. Szolfézstanárnak készültem, ezzel a határozott elképzeléssel állítottam be Győrffyné Könczöl Tímeához a zeneiskolába, aki ezen megdöbbent és felkészített a középiskolára. Vallásos családból származom, és egy misén jött később a belső hang, hogy nekem meg kell tanulnom orgonálni. Beleszerettem a hangjába. Olyan sokszínű, ami más hangszernél nincs is. Horváth Gábor egykori káplánnak köszönhetem, hogy összekapcsoltam a misére járást és az orgonálást.
– Végül a szolfézs elmaradt?
– Nem, párhuzamosan mindkét végzettséget megszereztem, de jelenleg szolfézst nem tanítok.
– Fiatalon nem jellemző a templomi orgonálás, de a kertvárosi templom amúgy is a fiatalosságáról híres.
– Valóban ritka. Született kertvárosi vagyok, és éppen amikor végeztem az iskolával, adódott itt az orgonista hely. Nemcsak az orgonát szeretem, hanem az egyházi zenét is. Minden vasárnap négy misén veszek részt, időnként esküvőkön.Hétközben nem tudok ilyen szolgálatot vállalni, mert tanítok. És emellett sok koncertem is van. Például a kertvárosi templomban két éve tartó sorozat a „Vasárnap esti muzsika”, ami ősztől nyárig minden hónap utolsó vasárnapján várja az érdeklődőket. A bő félórás hangversenyekre mindig hívok vendégfellépőt is magam mellé. Most tervezem, hogy egyházzenei előadással is kiegészítjük ezt dr. Kovács Szilárd, a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház orgonistája közreműködésével. Az orgonaművész Debrecenben az egyetemen volt tanárom. De volt már hegedűs, szaxofonos, énekes vendégem is.
– Ez elég sűrű programnak tűnik. Sok mindennel foglalkozik.
– A középiskolában (Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium) énekest is akartak belőlem faragni, mert állítólag a hangom is jó, de ez már tényleg nem fér bele az időmbe. Viszont megbíztak kórusszervezéssel, mert az még nincs a Kertvárosban. Várjuk is a jelentkezőket. Természetesen a próbák újabb elfoglaltságot jelentenek majd. Kaptam már több felkérést zeneszerzésre is.
– A templomi orgonálás szolgálat vagy önfejlesztés?
– Szolgálat nyilván és fejleszt. Egy mise nem egy koncert, nem egy begyakorolt műsor, gyakorlatilag improvizáció, amit az adott körülmények alakítanak. Sokat tanít, hogy igazodni kell mindehhez, és minden vasárnap más az egész. Érdekes, hogy nyáron lassabb az énektempó, mint télen – mondja mosolyogva. – Itt egy éneklő közösség tagjának kell lenni, akik egyébként nagyon befogadók és gyerekkorom óta ismernek.
– Ma pedig már kulcsa is van a templomhoz.
– Gyakorolni szoktam itt, illetve zenét csak itt tudok szerezni, ez a sajátos hangulatú környezet ihlet meg. 
 

vissza az elejére

Jelenet a kisfilmből.

Majdnem eltoltam

Kölcseysek a filmbemutatón

Különdíjat nyert a 25. Országos Diákfilmszemlén Budapesten Lendvai Kristóf (16 éves gimnazista) Majdnem eltoltam című kisjátékfilmje. A 26 perces alkotás a benevezett 110 film között a „sztereotípiák érzékeny ábrázolásáért” járó különdíjat kapta.

A Zalaegerszegen és főleg a Kölcsey-gimnáziumban játszódó kisfilmet a nyáron forgatták, és a múlt héten a VMK-ban is levetítették a diáktársak, a közreműködők és a film elkészítésében részt vevők előtt. A szereplők között találjuk a Hevesi Sándor Színház művészei közül Kiss Ernőt, Hertelendy Attilát és Debrei Zsuzsannát. A főszerepet is olyan fiatalok alakítják, mint Herold Levente, Kovács Fruzsina és Katona Levente, akik ugyancsak szinte mindennap fellépnek a Hevesi színpadán. A történet komoly társadalmi és családi problémákat feszeget, de humorral kellően átitatva. A középpontban egy gimnazista fiú áll, aki egyedül él tanár édesapjával. Az apánál rákot diagnosztizálnak, de nem tudja, miként közölje ezt kamasz fiával, akivel ráadásul nem a legjobb a viszonya. Hogyan rendeződik az apa-fiú viszony? A kisfilm választ ad a kérdésre.
Az alkotás 16 éves író-rendezője díszvendége lesz a szeptember 15-én, Zalaegerszegen tartandó 14. Göcsej Filmszemlének, ahol szintén vetítésre kerül a Majdnem eltoltam.

vissza az elejére