Hat évtized távlatából
Az egykori zalaegerszegi lövészhadosztályról
Az egykori 8. zalaegerszegi gépesített lövészhadosztály
megalakításának 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést és
baráti találkozót a Zalaegerszegi Honvédklub, melyen részt vett Korom
Ferenc altábornagy, idén májusban kinevezett honvéd vezérkari főnök.
–
AL –
A Keresztury VMK előtti közös fotózás után Németh István, a
Zalaegerszegi Honvédklub Egyesület elnöke köszöntötte a hadosztály megjelent
tagjait a nagyteremben. A rendezvényt ezt követően nyitotta meg Borsits
László nyugállományú vezérezredes, a Magyar Néphadsereg utolsó, és a
Magyar Honvédség első vezérkari főnöke. Felidézte, hogy négy évet töltött el a
zalaegerszegi lövészhadosztálynál annak közel negyvenéves fennállása idején,
ebből három évet (1982–84 között) parancsnokként. Kiemelte, hogy a
lövészhadosztály másodikként kapta meg az országban a Magyar Néphadsereg
Élenjáró Hadosztálya címet, melyet 1984-ben vettek át. Gecse Péter,
Zalaegerszeg alpolgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a honvédklub
elkötelezett a hagyományápolásban, az értékek megőrzésében és átörökítésében,
mindemellett közösségben is gondolkodik, és odafigyel tagságára. Mint
fogalmazott, összetartó közösségeké a jövő, amelyeknek felelőssége is van abban,
hogy a honvédelmi hagyományápolást továbbadják a fiataloknak. Az önkormányzat
mindig is fontos stratégiai partnerként tekintett a honvédklubra, amit jelez az
is, hogy idén Pro Urbe Zalaegerszegért díjjal ismerte el munkáját.
A 8. gépesített zalaegerszegi lövészhadosztály 1958. szeptember 1-jén
Békéscsabán alakult meg harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh
István későbbi honvédelmi miniszter volt. Erről már dr. Ravasz István
alezredes, hadtörténész beszélt, hozzátéve azt, hogy Zalaegerszeg mindig is
katonaváros volt. Ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy a helyi Püspöki Grácián
volt az, aki a visszafoglalt budai vár ormára kitűzte a lobogót 1849. május
21-én. A zalaegerszegi lövészhadosztály történetéről többek között elmondta,
hogy 1963-ban települt át a zalai megyeszékhelyre, majd 1968-ban a Magyar
Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként vonult be Csehszlovákiába. A Zala
fedőnevű katonai feladatról Jagadics Péter beszélt, aki 1978-ban a
8. hadosztálynál kezdte pályafutását. Az idén megjelent, 1968, egy elfelejtett
hadjárat című kötetében az ötven évvel ezelőtti csehszlovákiai intervenció
magyar vonatkozású katonai dokumentumait adta közre, miután ezek titkosítását
feloldották.
A rendezvényen Korom Ferenc altábornagy, honvéd vezérkari főnök
felidézte, hogy miután 1987-ben végzett, a zalaegerszegi hadosztállyal csak
éppen ebben az évben találkozott, amikor felszámolták. 1990-ig szolgált a zalai
megyeszékhelyen, a 33. gépesített lövészdandár századparancsnokaként, majd
hadműveleti tisztjeként. Mint mondta, az itt eltöltött éveire szívesen emlékszik
vissza. A folytatásban a tavaly elindított Zrínyi 2026 honvédelmi és
haderő-fejlesztési programról számolt be, ami ahogy mondta, az elkövetkező tíz
évben a Magyar Honvédség összes átfogóképességét és fegyverrendszerét érinteni
fogja. A program egyik pillére a fiatalok megszólítása, a haderő fejlesztési
része pedig a 21. századi technikai eszközök beszerzésére irányul. Tartalmazza a
digitális katona (lövész) projektet, amelynek fontos célja, hogy a katonákat
olyan modern felszerelésekkel lássák el, amelyek a legnagyobb arányú túlélést
biztosítják számukra.
vissza az elejére
Szakmai
tanévnyitón
Az oktatást érintő változásokról
A 2018/19-es tanévet érintő változásokról és fejlesztésekről
tájékoztatták a megyei oktatási intézmények vezetőit a zalaegerszegi
Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A szakmai tanévnyitó
konferencián többek között szó esett az új Nemzeti Alaptantervről,
valamint a pedagógusok terheinek csökkentéséről.
– AL –
Sipos Imre, az EMMI miniszteri biztosa elmondta, hogy az új
Nemzeti Alaptanterv (NAT) koncepciójának elfogadása az ősz elején várható,
amelyet másfél hónapos társadalmi egyeztetés követ majd. Bevezetésére felmenő
rendszerben 2019. szeptember 1-jétől kerül sor. Az EMMI pedagógusterhelési
kérdőívet tervez, aminek célja az óraszámok és a terhelés újragondolása –
például az adminisztrációs terhek csökkentése, az egyéni teljesítmény elismerése,
a pályára lépés és visszatérés ösztönzése céljából. Tervezik a vezetői életpálya
bevezetését, továbbá két szigorítást a magántanulói jogviszony valamint az
osztályozóvizsgák terén. A miniszteri biztos beszélt a végzettség nélküli
iskolaelhagyás arányáról, ami a 2016/17-es tanévben 10,85 százalékot tett ki. Ez
egyben uniós elvárás is, amit a jelzőrendszer működésének javításával lehet
mérsékelni. Az elmúlt tanévtől az 1–9. évfolyam már ingyenesen jutott
tankönyvekhez. Ebben a tanévben ez a lehetőség több mint egymillió tanulót érint,
ami közel tízmilliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Jelenleg további
tankönyvfejlesztés folyik, közel 900 taneszköz fejlesztése a sajátos nevelési
igényű, valamint a nemzetiségi nevelésben részt vevők számára. A minősítések
alakulása pozitív képet mutat, hiszen mostanra a pedagógusok kétharmada már
szerzett minősítést. 2019-ben újabb 17,5 ezer pedagógus vesz részt a programban.
A konferencián elsőként Vigh László országgyűlési képviselő,
miniszteri biztos köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy az oktatást hozzá
kell igazítani a technológia gyors fejlődésével járó kihívásokhoz. Az óvoda és
az iskola azonban csak segíteni tud, a szülői támogatás is szükséges ahhoz, hogy
a gyerekek felnőtt korukra odaérjenek, ahova szeretnének. A kormány is hozzátesz
ehhez, utalt az ingyenes tankönyvre, a pedagógusbérek emelésére, valamint az
uniós és hazai forrásból megvalósult fejlesztésekre, amelyekkel indult az új
tanév. Dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott további kormányzati
intézkedések közé sorolta a szeptemberi családi pótlék korábbi kifizetését, az
iskolakezdéssel összefüggő költségek enyhítésére. Megemlítette szociális
étkeztetést, amelyre idén 79 milliárdot fordítanak a 2010-es 29 milliárddal
szemben. Arra kérte a pedagógusokat, hogy a szülőkkel szövetségben hazájához hű,
tudás és intelligencia birtokában lévő embereknek neveljék a jövő nemzedékét,
akik számára alapérték a család és a keresztény kultúra. Dr. Vadvári Tibor
alpolgármester méltatta az önkormányzat és a zalaegerszegi tankerület, illetve a
szakképzési centrum közötti példaértékű együttműködést, melynek köszönhetően
folyamatosan újulnak meg az intézmények. A város a TOP-programban is kiemelten
kezeli az oktatási intézmények sorsát. Az Ady- és a Landorhegyi-iskola
energetikai felújítása már befejeződött, jövőre pedig a Liszt-, a Petőfi- és a
Dózsa-iskolák újulnak meg. Megemlítette az új andráshidai óvoda létesítését,
ahogy folytatják a meglévő óvodák korszerűsítését is. A zalaegerszegi tankerület
beruházásában új szárnnyal bővült az Izsák-iskola, valamint új tetőt kapott a
Zrínyi-gimnázium. Az épület rekonstrukciója a TOP-programban valósul meg,
illetve terveik között szerepel az Eötvös-iskola felújítása is. Hangsúlyozta,
hogy az önkormányzat nem fenntartója az iskoláknak, az előbb említett
fejlesztésekkel azonban a megfelelő körülményeket kívánja biztosítani a
zalaegerszegi, valamint az itt tanuló diákok számára.
vissza az elejére