Konferencia a falumúzeumban

A népi hagyományok őrzéséről

Tartalomfejlesztés lehetőségei a szabadtéri néprajzi gyűjteményekben címmel tartottak konferenciát az elmúlt héten a Göcseji Falumúzeumban.

A rendezvény résztvevőit Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója köszöntötte, majd Tolvaj Márta alpolgármester arról szólt, hogy az önkormányzat számára fontos a népi hagyományok őrzése, Göcsej kulturális örökségének védelme. Mindez kihat a turizmusra, hiszen érzékelhetően nőtt az érdeklődés a térség még jobb megismerése iránt. Éppen ezért Zalaegerszeg önkormányzata egységes turisztikai terméket ajánl, jelenleg a részleteken dolgoznak. Az alpolgármester sajnálatát fejezte ki, hogy nem sikerült a falumúzeum születésének 50. évfordulóján elkezdeni a felújítást, ami egy kis késésben van. A konferencián több hazai szabadtéri múzeum képviselője számolt be szakmai munkájukról, de a határon túlról is érkeztek szakemberek: Tamara Muhic projektkoordinátor például a szlovén–magyar határon átnyúló intézményközi együttműködésről tartott előadást. Élő történelem a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban címmel pedig Faár Tamara szólt a munkájukról. A Göcseji Múzeumot Marx Mária etnográfus képviselte, aki Birtok és birtokos – a kisnemesi kúria berendezésértől tartott előadást. Köszöntötte a konferencia résztvevőt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke is, aki többek között arról beszélt, mi a különbség a nemzeti kultúra és a nemzet kultúrája kifejezés között. A skanzenek jelenlétének akkor van értelme, fogalmazott, ha állandóan jelen van a környezetben. Mint fogalmazott, szomorúan vette tudomásul, hogy csúszik a falumúzeum fejlesztése. Ígéretet tett arra, hogy rákérdez ennek okára kormányzati szinten.

vissza az elejére

vissza az elejére

Családfesztivál

Jubileumi, 25. Családfesztiválra várták a szervezők az érdeklődőket, akik között a rendezvény hagyománya óta felnőtt már egy generáció. Ehhez igazodva a mostani téma a hagyományőrzés, a múltból táplálkozó jelen és épülő jövő volt.

– b. k. –

Az 1994-ben megrendezett nemzetközi családév adta a rendezvénysorozat indíttatását (az idén szintén családok éve van). A 2 napos program több helyszínen megfordult már. A megyei művelődési központ, majd a Mindszenty-iskola s végül az Ady-iskola és a hangversenyterem lett a házigazdája az építő előadásokat, közös játékokat, kézműves-foglalkozásokat, koncerteket és ebédet magában foglaló rendezvénynek. A programot önkéntesek szervezik, bonyolítják, a minél jobb családi életért zászlaja alatt, miközben napjainkban ez a legkisebb társadalmi egység szétesőben, csonkán kiált, főként a jövő generációja lelki egészségéért. Az idei kétnapos rendezvény a hangversenyteremben vette kezdetét, ahol a szervezők nevében Marx Gyuláné idézte fel az elmúlt 25 évet a kezdetektől napjainkig. Majd átadta helyét az első előadónak, dr. Csókay András mikro-agysebész, agykutatónak, aki témájának szintén a családot választotta. Szombaton Balaicz Zoltán polgármester és a Válicka Citerazenekar nyitánya után minden korosztály találhatott szórakoztató és hasznos programokat. Többek között szót kapott Iancu Laura író, költő, néprajzkutató, akitől az idei hagyományőrző rendezvény mottója származott. A neves előadók sorában volt a zalai származású Márfi Gyula veszprémi érsek, aki a családokat a Biblia és a keresztény hagyományok felől közelítette meg. A gyerekekre számtalan izgalmas és kreatív tevékenység várt. Például logikai játékok, alkotóműhelyek, szabadulószoba, illetve a Deák-könyvtár munkatársai az 560 évvel ezelőtt született Mátyás király köré csoportosították foglalkozásukat. A színészek szituációs helyzetekbe vonták be az ifjat. S bár nem állítható, hogy bárki is ingerült állapota miatt tette volna, de még falra is mászhattak az extrém sportokat kedvelő gyerekek. A napot táncház zárta.
 

vissza az elejére

Botfai szüret

A településrészi önkormányzat és az Összefogás Botfáért Egyesület által szervezett szüreti felvonulásnak örülhetett a lakosság. Vidám zeneszóval, lovakkal, különböző járművekkel vonult végig a menet az utcákon.

– b. k. –

A kisbíró (Nagy Sándor) a szüreti események sorából nem hagyta ki az idén jellemző vadkárt, mely csökkentette az amúgy jó termést. A felvonulók, köztük majd egy tucat büszke lovas legény és leány, lovas szekér, utánfutós bicikli, terepjáró autó, népviseletes lányok-asszonyok, népes gyerekhad, illetve az egyik futballista által megformált menyasszony és vőlegénye három helyszínen tartott pihenőt. Itt nemcsak őket lehetett közelről megnézni, szokás szerint étellel-itallal kínálni, hanem a Körtánc AMI és a Kertvárosi Művészeti Együttes táncosai ropták lendületesen az autóforgalmat megakasztó táncot. A rendezvény vendége volt Balaicz Zoltán polgármester, míg a felvonulók között volt Gecse Péter alpolgármester.

vissza az elejére

Varázskert és babaszínház

Két előadással nyit a bábszínház

Szeptember 22-én (szombaton) két évadnyitó előadásra is várja a közönséget a Griff Bábszínház. Délelőtt a babaszínházi programsorozat keretében a Kézzel-lábbal című produkció, délután pedig az első bérletes előadás, A varázskert kerül műsorra.

– pet –

A részletekről sajtótájékoztatón számolt be Bartal Kiss Rita művészeti vezető és Boráros Milada, A varázskert rendezője. A művészeti vezető elmondta: A varázskertet egy távol-keleti népmese ihlette. Ez a tradicionális mese mégis fontos a 21. században, mert most olyan kort élünk, hogy gyorsan háborúkba bocsátkozunk, miközben lassan építünk fel értékeket. Arról szól, hogy a háborúknak nincs győztese, mert aki annak hiszi magát, az is sokszor hazája kihalt városaival, éhező embereivel szembesül. Boráros Milada hozzátette: bár ez a háború által elpusztított világ így elsőre komornak és utópisztikusnak tűnik, de a történet egy ponton pozitív fordulatot vesz. Mert a döntéseinken múlik, hogy egy kemény világot építünk magunk köré, ami tele van konfliktusokkal, vagy egy olyant, ami szeretetet sugároz és értékeket teremt. A mesében ez utóbbi győz; sikerül a város romjait virágzó kertekké varázsolni. A rendező ezt a történetet elsősorban 5 éves kor feletti gyerekeknek, valamint szüleiknek, nagyszüleiknek ajánlja. Az évadnyitó nap másik előadása viszont kifejezetten a piciknek, a 0–3 éveseknek szól majd. A babaszínházi produkció nem véletlenül kapta a Kézzel-lábbal címet.
Bartal Kiss Rita elmondta: az előadás első fele egy vizualitásra épülő színpadi játék, a második rész azonban interaktív, vagyis a babák kezére és lábára is „szükség” lesz. Ennek a bábelőadásnak – melyet Valentyik Anna, a győri Vaskakas Bábszínház színésze rendez – nincs konkrét története, inkább érzésekről, ingerekről szól. Arra reagálva, hogy egy pici gyerek hogyan észleli, érzékeli a világot.

vissza az elejére