Az önkezűség megelőzéséért

Az öngyilkosság-megelőzési világnaphoz kapcsolódva a Zalai Mentálhigiénés Egyesület regionális találkozót szervezett a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (elérhető: 116-123) számára, és a témához kapcsolódó előadásokkal kívánta segíteni a prevenciót.

– b. k. –

Zalecky Elza, a szervező egyesület elnöke a miérteket boncolgatta előadásában. Marx Mária etnográfus a néprajzi vonatkozásokat hozta fel a 19–20. század fordulójáról, míg dr. Baracskai Zsolt pszichiáter szakorvos a média és a zene hatásáról beszélt a szuicidum kapcsán. Etnográfus szemmel kevés a múltbéli adat, hiszen ahogy elhangzott, a család, a közösség nem beszélt erről, az akkoriban társadalmilag be nem fogadott tettről, bár eltussolni sem lehetett a falvakban és a kisvárosokban. Az elítélő hozzáállást mutatta, hogy nem a temetőbe kerültek az elkövetők, hanem a temetőárokba, később a kerítés mellé és babonás okból nem szóltak a harangok sem temetéskor. A babonák, félelmek oka a halállal kapcsolatos ambivalens hozzáállás volt. Mint a fizikai élet végét, el tudták fogadni, de maga a halott ember félelmet keltett. Öngyilkosnál különösen kérdéses volt, hogy a lelke mikor távozik a valóságos világból – mondta többek között Marx Mária. – Bár a legtöbb vallás tiltja az öngyilkosságot, ez mégsem volt visszatartó erő – tette még hozzá. S mivel etnográfiailag elhallgatott témáról van szó, inkább kultúrtörténeti adatokat ismertetett, főként a korabeli sajtóból szemezgetve. – Többek között a leggyakoribb elkövetési módokat sorolta fel. Az önakasztás van ennek a listának az elején, aztán a lövés, mivel még nem volt fegyvertartási tilalom, majd a mérgezések, maró hatású foszforsavval. A szúró-vágó eszközök közül gyakori volt a borotva (kar- és nyakvágás). Az ugrás kevésbé volt jellemző, mivel nem volt magas épület akkoriban, a vonat elé vetés pedig szintén a vasút fejlettségétől függően inkább Kanizsán és a Muravidéken fordult elő. Az elkövetők között sokkal több volt a férfi, életkor szerint 13–75 év közöttiek, és ahogy a kor, úgy a társadalmi helyzet is semleges a téma szempontjából.
Dr. Baracskai Zsolt a média hatásáról, kiemelten a Werther-effektusról beszélt. Vagyis a médiában közölt öngyilkosságok hogyan növelik meg a veszélyeztetettek esetében az elkövetéseket. A hatást növeli a sok publicitás, illetve, ha híres ember az elkövető. Magyarországon erre az első példa 1985-ben, a 17 éves szépségkirálynő, Molnár Csilla esetében volt megfigyelhető. Hatására szülőhelyén, Baranya megyében 13 elkövetőből 11 azonos módon vetett véget az életének, ugyanazon tabletta beszedésével. Ebben a tendenciában fordulatot Kurt Cobain, a Nirvana zenekar énekesének halála hozott. Amikor is a média közlései a tettet nem helyeselték, elválasztották egymástól a sikeres zenészt és a pszichés problémákkal küzdő magánembert, valamint a megelőzhetőséget hangsúlyozták, segélykérő telefonszámok megadásával. Ez utóbbi a WHO elvárásává is vált, vagyis legalább egy segélykérő telefonszámot kell megadni a tudósításokhoz és fotót, videót csak mértékkel lehet közölni.  A Zalaegerszegen praktizáló orvos még beszélt a különböző zenei stílusokról, mint önkezűségre hajlamosító tényezőkről szóló kutatásokról, illetve a zene terápiás voltáról.
(Az ország bármely körzetéből, előhívószám nélkül, mindenféle telefonról és ingyenesen hívható lelki elsősegély szám: 116-123).
 

vissza az elejére

Kétszintes épületrésszel bővült az Izsák-iskola

Közösségi tér, táncterem, új könyvtár és olvasóterem

A hétvégén ünnepélyesen átadták az Izsák Imre Általános Iskola újonnan kialakított épületszárnyát. A vendégeket Herkliné Ebedli Gyöngyi iskolaigazgató, a városrész önkormányzati képviselője köszöntötte.

– V. Zs. –

Mint fogalmazott, egy városrész életében felemelő érzés, amikor valami új születik. Örömöt és kihívást jelent. A csácsbozsoki iskola bővítése példamutató összefogással valósult meg és megmutatta a helyi közösségi élet erejét. Az igazgató arról is szólt, hogy az intézményben folyamatosan nő a tanulói létszám, ez az itt dolgozó pedagógus munkatársaknak is köszönhető.
Kajári Attila, a Zalaegerszegi Tankerületi Központ igazgatója elmondta, közel 190 négyzetméteres, kétszintes épületrésszel bővítették a csácsbozsoki iskolát, mintegy 130 millió forintból. Az udvarra tervezett épületrész földszintjén táncterem és rendezvények tartására alkalmas közösségi tér, valamint egyéb kiszolgálóhelyiségek kerültek kialakításra. Az emeleten az iskolaépületből átköltöző könyvtár kapott helyet egy modern olvasóteremmel. A beruházás megvalósítása során az intézmény akadálymentesítésére is gondoltak, a későbbiek során egy liftet is be tudnak majd szerelni. Az udvar is új térburkolatot kapott. A tankerület vezetője hangsúlyozta, fenntartóként fontos számukra az alapfokú oktatási intézmények felszereltsége, a megfelelő szakmai háttér biztosítása, az oktatás minősége. Szólt az múlt időszak eszközfejlesztéséről és a tankerület egyéb újdonságairól. Zalaegerszegen erős a közösségi szellem és ez jellemző a csácsbozsoki városrészre is – emelte ki köszöntőjében Balaicz Zoltán polgármester. Megköszönte Herkliné Ebedli Gyöngyi munkáját, aki már két évvel ezelőtt jelezte, hogy az iskolának bővítésre lenne szüksége. Ennek megvalósítása pedig komoly összefogás eredménye.
Köszöntötte az ünnepségen részt vevőket Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, aki meghívta az iskolát egy, már hagyományos ünnepi tanévzáróra, július közepén az AquaCitybe. A gyerekek örömmel fogadták a hírt.
 

vissza az elejére

Az életmódváltásról

Hagyjunk fel a rossz szokásokkal!

Több, egészségügyhöz kapcsolódó civil szervezet, valamint a Zala Megyei Szent Rafael Kórház összefogásának eredményeképpen zajlott le Zalaegerszegen az idei Szívünk napja rendezvény. Az eseményt a Szív Világszövetségének kezdeményezésére 2000 óta világszerte megrendezik.

– pet –

A nemzetközi szervezet célja, hogy a WHO-val szoros együttműködésben egy hosszabb és jobb élet elérése felé orientálják az emberiséget; főleg a szegényebb országokban, régiókban élőket. Az idei esztendőben a Szívünk napja programok az „Élj a szíved szerint” jelszó alatt szerveződtek, nem véletlenül. 2018-ban ugyanis a mozgás egészségmegőrző szerepére kívánják felhívni a figyelmet; főleg a gyermekek fizikai aktivitásának növelésére (mert csak egészséges gyermekből lehet egészséges felnőtt). De a szívbetegség legfőbb kockázati tényezői, valamint a megelőzés lehetőségei is fókuszba kerülnek. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben rendezett zalaegerszegi eseményen Vigh László országgyűlési képviselő (az esemény egyik fővédnöke) köszöntője után több előadás is elhangzott a fenti témákban. Dr. Csordás Katalin, a Szent Rafael Kórház kardiológiai osztályának szakorvosa az életmódváltás fontosságáról, dr. Németh Barnabás, a kardiológiai osztály főorvosa a szívbetegségek kezelésének legújabb eljárásairól, beszélt. Dr. Alotti Nasri főorvos, a kórház szívsebészeti osztályának vezetője pedig a szív „történetébe” avatta be a hallgatóságot. Dr. Csordás Katalin előadásából többek között kiderült: Magyarországon az utóbbi néhány esztendőben évente 12–13 ezer infarktus fordul elő. Ez a szám 2003-ban még a duplája volt. 2010 óta az egészségügyi intézmények Nemzeti Infarktus Regisztert vezetnek, amelynek segítségével nyomon tudják követni a betegségen átesett emberek állapotát és ellátását. A zalaegerszegi kardiológián idén 341 koszorúérbeteget regisztráltak, ebből 163 a legsúlyosabb kategóriába esett. Általánosságban elmondható, hogy az infarktus esetében 10 százalék az elhalálozási arány, míg az egy éven belüli halálozási ráta 20 százalék körül mozog. Utóbbi főleg a társbetegségek miatt következik be. Hogy mit tehetünk a megelőzés vagy a felépülés érdekében? Talán már mondani sem kellene, hiszen újra és újra elhangzik: ne dohányozzunk, kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást, a stresszt, figyeljünk testsúlyunkra, vérnyomásunkra, vércukor- és koleszterinszintünkre. Együnk egészségesen, mozogjunk rendszeresen. Vagyis változtassunk életmódunkon. Csakhogy a szakember szerint hazánkban alacsony az életmódváltásra való hajlandóság. Elvileg tudjuk, hogy mit nem lenne szabad, ám mégsem tudunk lemondani azokról a dolgokról, rossz szokásokról, amik előidézik a betegséget. Ez jórészt egyéni elhatározás kérdése, de sokat segíthetnek az orvosok, dietetikusok, a családtagok, barátok, valamint speciális egyesületek, illetve a kórház keretein belül működő terápiás, rehabilitációs csoportok is. És ha már a világnap témája a mozgás, Csordás Katalin elmondta: az lenne az ideális, ha mindenki legalább heti 150 perc közepes, vagy 75 perc erőteljes aerob-tréninget végezne. Az előbbi kategóriába a séta, a lassúbb tempójú kerékpározás, teniszezés, golf tartozik, de a kertészkedés, sőt porszívózás is ide sorolandó. Az erőteljesebb edzés többek között futást, úszást, intenzívebb biciklizést vagy akár ásást, komolyabb fizikai munkát jelent. Ezek mind jótékonyan hatnak szívünk egészségére. További előny, ha heti szinten a mozgások idejét fokozatosan sikerül duplájára emelni. Ami a gyerekeket illeti: a szabadban töltött mozgás fontossága mellett jó, ha a szülők már kisgyermekkortól kezdve odafigyelnek a megfelelő étkezésre. Például kerülendő a cukrozott italok, olajban sültek, édességek túlzott fogyasztása. Az lenne az ideális, ha minél változatosabb ételeket kapnának a gyerekek, sok zöldséggel, gyümölccsel, és ha a családok nem félnének új ízeket, főzési eljárásokat kipróbálni. A szakember szerint ugyanis a változásokat sokszor apróságokkal kell kezdeni, mert sok kis aprósággal az egész család életmódját pozitív irányba lehet terelni.
 

vissza az elejére

Idősek hónapja

Kulturális és sportprogramok a városban

Fontos az önkormányzat számára az idősekkel való foglalkozás – hangsúlyozta Balaicz Zoltán azon a sajtótájékoztatón, ahol az Idősek hónapja programjait ismertették. A polgármester szerint nem véletlenül kapták meg az „Idősbarát önkormányzat” címet.

Kezdetben „idősek hete” programsorozat várta az érdeklődőket, ma már ez a generáció (Zalaegerszegen közel 15 ezer a 60 év feletti lakosságszám) egy hónapig látogathatja a számukra szervezett kulturális és sportrendezvényeket. Elhangzott az is, hogy nagyon jó a kapcsolat az „Életet az Éveknek” Országos Szövetség zalai szervezetével, ennek köszönhető a nyugdíjas amatőr képművészeti kiállítás létrehozása. A programok között tallózva kiemelkedő a Szenior Akadémia, amely változatlanul nagy népszerűségnek örvend. A helyszín ismét a BGE gazdálkodási karának nagyelőadó terme. Október elsején az idősek világnapján zenés rendezvény várja az érdeklődőket a Keresztury VMK-ban. Másnap sport- és ügyességi vetélkedőt rendeznek a Petőfi- és Dózsa-iskolában. Érdekes programnak ígérkezik az október 10-i Keresztrejtvény-vetélkedő, melynek helyszíne ismét a Keresztury VMK. A hagyományoknak megfelelően köszöntik a díszokleveles kitüntetésben részesülő pedagógusokat, lesz idősek-fiatalok találkozó is. A zárórendezvényt október 30-án tartják a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Ekkor kerül sor többek között Berecz András ének- és mesemondó előadására. Dr. Kocsis Gyula, a városi idősügyi tanács alelnöke a sajtótájékoztatón megköszönte, hogy az önkormányzat segíti és odafigyel az idősek hónapjában szervezett programokra és támogatja a rendezvénysorozatot.

vissza az elejére