| Múltbéli kincsek a padlásról | Kutatók éjszakája | A KISZ-lakótelep titkai | Ifjúsági kerekasztal |
Korabeli tárgyakból nyílt tárlat
Első
alkalommal mutatta be kamarakiállítás keretében gyűjteményének egy
részét a Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület. A régi tárgyak
felkutatására és felújítására fókuszáló civil szervezetnek „Zala
múltbéli kincsei” címmel nyílt tárlata az Apáczai Művelődési Központban.
– pet –
A főleg a 20. század első felének, illetve az 1940–60-as éveknek az emlékeit
gyűjtő egyesület a korszak legjellemzőbb használati tárgyait válogatta össze a
kiállításhoz. Mint azt Papp Tamás, a szervezet elnöke elmondta:
eddig csak szabadtéri bemutatókat tartottak különféle fesztiválokon,
rendezvényeken. Igazi kiállítótérbe és vitrinekbe most először helyezhették el a
birtokukban lévő tárgyakat. Az Apáczai Művelődési Központ galériájában látható
tárlatra korabeli mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódó eszközökkel, háborús
relikviákkal és a szórakozás néhány formájához kötődő tárgyi emlékekkel (diavetítő,
régi rádió) készültek. De van egy 1861-ből származó gyalu is, ami a legidősebb
kiállítási darab.A rendezvényen Gecse Péter alpolgármester mondott
köszöntőt, aki hiánypótlónak nevezte mind a mostani bemutatót, mind pedig a
szervezet munkáját. Mint fogalmazott: az értékek begyűjtése, ápolása és
bemutatása igazi misszió. A kiállítást Varju András, a Göcseji
Falumúzeum osztályvezetője nyitotta meg, utalva arra, hogy a múzeumi dolgozóknak
bizony gyakran vannak raktározási, vagy éppen anyagi problémáik a régi tárgyak
gyűjtése kapcsán. A Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület viszont intézményi
háttér nélkül végzi ezt a példátlan munkát. A mostani kiállítás olyan, mint egy
hetvenes évekbeli kockaház padlása, ahová az ott lakók felhordták mindazt, amit
már nem használnak; de még jó lesz valamire. És mivel a magyar emberekre
jellemző, hogy nehezen válnak meg tárgyaiktól, az anyag csak egyre gyűlik. Hát,
ezek az értékes kincsek kerültek most le a képzeletbeli padlásról. Bemutatva,
hogy hogyan, milyen tárgyak között élték elődeink a mindennapi életüket. Az
osztályvezető szerint fontos az ehhez hasonló egyesületek tevékenysége, hiszen a
néprajzi értékek felkutatásával, megvásárlásával, felújításával és bemutatásával
kiegészítik a múzeumi munkát.
A tárlat október 19-ig látogatható.
Versenyautó sűrített levegővel
A
BGE Infocentrumában robotbemutató és tematikus szabadulószobák, az
egykori alakulóterén drónbemutató, a Pannon Egyetem jóvoltából pedig
Pneumobil versenyautó várta a kampusz területére érkezőket a Kutatók
éjszakáján.
– pet –
Az országos eseményhez idén is csatlakoztak a zalaegerszegi képzési központok. A
fenti egyetemeken túl a PTE Egészségtudományi Karán is különféle érdekes
programokkal – főleg sporthoz és egészséges életmódhoz kapcsolódó témákkal –
várták az érdeklődőket.
Hogy hogyan lehet a sűrített levegő energiájával versenyautót működtetni, arról
Nagy Krisztián és Szemenyei Ákos, a Pannon Egyetem
Mérnöki Karának hallgatói meséltek. Érdeklődésünkre elmondták: Egerben évek óta
szerveznek úgynevezett nemzetközi Pneumobil versenyeket, melyre rendszeresen
beneveznek a zalaegerszegi hallgatók is. A megmérettetés lényege, hogy
alternatív erőforrás, jelen esetben a sűrített levegő energiájának
felhasználásával kell a mérnök hallgatóknak járművet tervezniük és kivitelezniük.
Mellyel aztán különböző kategóriákban és futamokban lehet versenyezni. A projekt
célja tulajdonképpen az, hogy a versenyautó megtervezése és megépítése alatt a
diákok gyakorlati oldalról is megismerkedhetnek a pneumatikus technológiával.
Vagyis egyfajta mérnöki szemléletet képvisel és kreativitásra nevel a
versenyautó kivitelezésének folyamata.A most bemutatott Pneumobilt egy 300 baros
palackkal szerelték fel. A nyomást 10 barra csökkentve, a levegőt egy
puffertartályba és a fő munkahengerre „terelik”, az autó pedig mozgásba lendül.
A fiatalok elmondták: 40 kilométer/órás sebességet is el tudnak érni a járművel.
Az idei versenyen Zalaegerszeget öten képviselték. A hazai egyetemek rangsorában
pedig negyedik helyet szereztek a különleges automobillal gyorsulási
kategóriában. És ha már autók: az idei Kutatók éjszakáján az Északi Ipari Park
inkubátorháza is nyitva állt. Itt a Járműipari Tesztpályával együttműködve,
elektromos hajtású formula 2000-es versenyautókat mutattak be az érdeklődőknek.
Az est folyamán ezenkívül nagy felbontású mikroszkópok, valamint más fizikai és
kémiai érdekességek is várták a közönséget.
Kertvárosi séta a turizmus világnapján
Bár az első házak nem mostanában épültek fel, mégis Zalaegerszeg egyik legfiatalabb városrészéről van szó. Építészetileg sokszínű, utcái számos apró titkot rejtenek és még ma is bővül; mégpedig az Alsóerdő felé. A turizmus világnapja alkalmából a Kertváros került fókuszba.
– pP –
A szeptember 27-i világnapot 1980 óta ünnepeli a szakma, melyhez 2011-ben a
hazai Tourinform-hálózat is csatlakozott. Zalaegerszegen ezen a napon évek óta
tematikus városi sétákat szervez a Tourinform-iroda és a Zalaegerszeg
Turizmusáért Egyesület. Idén a Kertvárosba invitálták az érdeklődőket. A
csoportot Tódor Tamás idegenvezető kalauzolta, aki a Pálóczi
Horváth Ádám Zeneiskola elől indította a sétát, nem véletlenül.
Megtudtuk: tulajdonképpen ez a Kertváros kiindulási pontja, hiszen az 1950-es
évek elején az Átalszegett utca, Köztársaság út közötti részt kezdték először
kiépíteni. (Az Átalszegett utca területe már a 19. századi térképeken is
feltűnik: Háta Szegetti vagy Átó Szegeten dűlőként.) 1959-re átadták a Kertváros
magját jelentő három fontos utcát, vagyis a mai Köztársaság, Átalszegett és
Olajmunkás utcákat. 1963-tól pedig a Hegyalja utca megnyitásával egy időben
kiépült a tőle déli irányban elterülő KISZ-lakótelep. Ez a fogalmi meghatározás
sokáig egyet jelentett a Kertvárossal, hiszen még a hetvenes-nyolcvanas években
is sokszor így nevezték a városrészt, ami addigra már bőven túlnőtt a „kiszes”
házcsoportokon. Az idegenvezető elmondta: a Kertváros fokozatos bővülésére azért
került sor, mert az ötvenes években meginduló intenzív iparosítás és az ehhez
társuló lakosságszám-emelkedés mind több lakóházat igényelt. Az új városrészben
aztán megjelentek az itt élők igényeit kiszolgáló létesítmények is: bölcsődék,
óvodák, iskolák, posták és boltok. A séta során ezeket járta be a csoport. Na,
és az azóta létesült köztéri alkotásokat, emlékműveket.
Érdekes,
hogy bár a Landorhegy és a Kertváros szinte egyszerre kezdett kiépülni, ez
utóbbi városrész ma is bővül. Új lakóparkok, társasházak, vagy éppen családi
házak létesülnek az Alsóerdő felé. 2004-ben pedig templom is épült az
Átalszegett utcában. Természetes, hogy az 1950-es évektől napjainkig zajló
terjeszkedés miatt a Kertváros képe építészetileg nagyon vegyes. A Göcseji út,
Köztársaság utca sarkán egy igazi szocreál épület áll, aztán modern (szocmodern)
épületek sora következik, majd a falusi látképre is jellemző, sátortetős
kockaházak váltják fel a Köztársaság út képét (ma már ezek is vegyes hatást
keltenek az elmúlt évtizedek hol jobban, hol rosszabbul sikerült átalakításai
miatt). Az egykori Kilián-(ma Liszt)-iskola melletti KISZ-lakótelep épületei,
kertjei és garázsai afféle társasházi üdülőövezetre emlékeztetnek, majd tovább
haladva négy-, végül pedig tízemeletes házakat találunk. Aztán jön napjaink
lakópark„dizájnja” az Alsóerdő közelében. Az egyes épületek, utcácskák vagy
éppen hátsó kertek számos érdekességet, apró kis titkokat rejtenek. Ezekből
válogatott össze néhányat a közönség örömére Tódor Tamás a túra
során. Megtudtuk például, hogy zeneiskola 1961-ben átadott épülete az ország
első, kifejezetten zeneoktatási célra kialakított intézménye volt. A már sokat
emlegetett KISZ-lakótelep (ami 12 házból áll) épületeit pedig eredetileg római
számokkal jelölték, a környező utcák csak később kaptak elnevezést. Mivel a
házakat időnként kaotikusnak tűnő rendszerezés alapján csatolták egyik vagy
másik utcához, az ott élők elmondása szerint még ma is előfordul, hogy a taxisok
vagy a mentősök nem tudják pontosan beazonosítani a címet. Érdemes egyébként
bebarangolni a „kiszes” tömb hátsó, labirintusos részeit is. Kiskertek, sufnik,
garázsok, kisebb ligetek tarkítják a képet. Hol lelakott, hol
toldozott-foltozott, hol már felújított épületekkel. A sétán az is elhangzott,
hogy az 1975-ben átadott Napsugár Utcai Óvoda volt az első olyan intézmény,
melynek udvarán a gyerekek vizes medencében pancsolhattak. A Kertváros
utcaneveit pedig öt nagy csoportra lehet osztani. Vannak, melyek 19. századi
történelmi szereplők neveit viselik (Mészáros Lázár) vannak, amik
művészetre vonatkozó elnevezést kaptak (Erkel Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám),
míg mások vagy a nyugalmat (Csendes), vagy a szocialista korszakra jellemző
fejlődést és lendületet fejezik ki (Ifjúság, Építők).De a földrajzi vagy
természeti jelenségekhez kötődő nevek sem maradnak el (Hajnal, Ciklámen).A séta
Zalaegerszeg legfiatalabb templománál, vagyis az Átalszegett utcai kertvárosi
templomnál ért véget, ahol Molnár János plébános fogadta a
csapatot. Az idegenvezető érdeklődésünkre azt is elárulta, hogy bár a
Kertváros történetére vonatkozóan nincs átfogó tanulmánykötet, a múzeumi
kiadványok és a levéltári források sok információt rejtenek. Ezenkívül a
felkészüléshez nagy segítséget nyújtott az 1977-ben megjelent Zalaegerszeg
utcanevei című kötet. Tavaly egy Kertváros történetét bemutató kiállítás is volt
az Apáczai Művelődési Központban, ahol szintén értékes adatokhoz lehetett jutni
a városrész múltjával kapcsolatban.
Nem a hagyományos helyszínen rendezték meg az elmúlt héten a kilencedik Zalaegerszegi Ifjúsági Kerekasztal Piknik elnevezésű rendezvényt. A helyszín ezúttal a Zalaegerszegi Törvényszék volt.
A fiatalok délelőtt két csoportra osztva börtönlátogatáson vettek részt, majd ebéd után a törvényszéken Balaicz Zoltán polgármester, dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke és Szilasi Gábor az Új Nemzedék Zalaegerszegi Közösségi Tér ifjúságszakmai koordinátora köszöntötte a jelenlévő ifjúsági szervezetek képviselőit, köztük a városi diákönkormányzat tagjait. Elhangzott, 2012 óta működik a „Nyitott bíróság” program, ennek keretében látták vendégül az ifjúsági kerekasztal résztvevőit. A törvényszék az elmúlt években nyitottabbá vált, több programot is szerveztek, különösen a fiatalok számára. Bemutatkozott a Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete, ismertették tevékenységüket, programjaikról Tóth Gábor alelnök beszélt. Kozma-Vízkeleti Dániel kiképző családterapeuta „Párbeszéd iskola, szülők és gyermekek között” címmel tartott előadást. Szilasi Gábor pedig arról beszélt, milyen kedvező lehetőségeket kínál a fiataloknak az Új Nemzedék Központ.
