Megemlékezés

A haza függetlenségéért küzdöttek

Az október 6-i nemzeti gyásznap előestéjén a városházától Csány László vértanú miniszter szobrához vonultak az emlékezők, ahol az aradi vértanúk, valamint a magyar hazáért meghalt illetve bebörtönözött valamennyi áldozat tiszteletére tartott megemlékezést Zalaegerszeg városa.

– AL –

– Idén ünnepeljük a forradalom és szabadságharc 1848-as kitörésének 170 éves évfordulóját, amely minden magyar ember számára az egyik leginkább lélekemelő történelmi eseményünk, jövőre, 2019-ben pedig együtt hajtunk majd fejet ugyanennél a szobornál Csány László 170 évvel korábbi, 1849. október 10-i kivégzésére emlékezve, mondta köszöntőjében Balaicz Zoltán polgármester. Mint fogalmazott, az Aradon, 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtiszt, valamint a Pesten ugyanazon a napon halálba menő Batthyány Lajos miniszterelnök, és az őt négy nappal később ugyancsak Pesten követő Csány László nevére mindannyiunknak emlékezni kell. Emlékezni kell, nem csak őmiattuk, hanem a további halálra ítélt százak, bebörtönzött ezrek, büntetéssel sújtott tízezrek miatt. Ez a 15 ember magába sűríti a magyar forradalom és szabadságharc felemelő és tragikus sorsát.
Anyanyelvét és családi hátterét tekintve nagyon különböző emberek vívták önkéntes harcukat egyetlen zászló alatt – a magyar szabadság zászlaja alatt, Magyarország szabadsága és függetlensége érdekében. Nem számított közöttük, hogy ki honnan jött. A jó ügyért küzdöttek, és a jó ügyért haltak vértanúhalált, emelt fővel, egyenes gerinccel, fejtette ki.
– A tizenhárom aradi vértanú, a mártír miniszterelnök, a mártír zalai miniszter, a következő hetekben még kivégzettek példája sok mindenről elgondolkodtathat bennünket. Számos olyan tanulsága van tragikus sorsuknak, ami az azóta eltelt 169 évben sem merült feledésbe.A Haynau által vezetett megtorlás szörnyű emléke beleégette magát a nemzet tudatába. Trauma volt ez, nem csak az érintett családok, hanem egész Magyarország számára. Nem csoda hát, ha később minden nemzedékben megmaradt a bizalmatlanság. Minden alkalommal, amikor azt látjuk, hogy a nemzeti önrendelkezésünket akarják gyengíteni, összeszorul a torkunk, mert eszünkbe jut a múlt. A vértanúk sorát végignézve azonban rájöhetünk, hogy nem vagyunk egyedül, hanem összetartozunk itt a Kárpát-medencében.  Így amikor rájuk emlékezünk, jusson eszünkbe az is, hogy együtt erősebbek voltunk és vagyunk, mint külön!
Az egység nem egy életidegen fogalom, a nemzeti összefogás mi magunk vagyunk! Az egymás iránt érzett szeretetünk, ragaszkodásunk, hűségünk; a családunkért, barátainkért, szomszédainkért végzett jó cselekedet, a városunkért hozott áldozat. Emlékezünk hőseinkre, akik egy összetartóbb Magyarországért küzdöttek, mely által értelmet nyer tragédiájuk, hangsúlyozta a polgármester.
 

vissza az elejére

Idősíkok és óraművek az akvarelleken

Szényi zoltán jubileumi tárlata

Új kontextusba helyezett óraszerkezetek, váltakozó idősíkok, kiragadott, de nem tolakodó emlékképek. Az Idő központi „szereplő” Szényi Zoltán jubileumi tárlatán. A festőművész-tanárnak 70. születésnapja alkalmából nyílt retrospektív kiállítása a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

– pP –

Az alkotót és a szép számú közönséget Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte, felhíva a figyelmet a városban tevékenykedő művészek közösségformáló erejére. Mint fogalmazott, Zalaegerszeg tele van jellegzetes – már-már szimbolikussá váló – figurákkal, akik itt élnek és dolgoznak nap mint nap; hosszú évtizedek óta. Az idő múlását sokszor észre sem vesszük, annyira természetes, hogy itt vannak, hogy köztünk vannak. Egy-egy ilyen kerek évforduló alkalmával aztán elcsodálkozunk, és szinte el sem akarjuk hinni, hogy tényleg ennyi év telt el.
A művész festményeibe komponált óraszerkezetek persze már nem mérik az időt, legalábbis a hagyományos értelemben biztosan nem. Sajátos, csak Szényi Zoltánra jellemző időszámítás ez, ami éppúgy jelentheti a folyamatos jelenidejűséget (az Itt és Most állapotot).Mint a régmúlt máig ható pillanatait, el nem múló érzéseit. Az órák persze nem véletlenül kerültek a képekre, hiszen az alkotó édesapjának pici órásműhelye volt Sopron belvárosában. Ahogy a tárlatot megnyitó dr. Kostyál László művészettörténész is fogalmazott: Szényi Zoltán festményeinek alaprétegei Sopronból valók. A képeken látható ódonság, épületrészletek, ablakok, na és a régi órák mind onnan eredeztethetők. Az idő múlását pedig a rá jellemző módon a szürrealizmus és a szimbolizmus eszközeivel állítja elénk a művész. Kompozíciói emlékfoszlányokból tevődnek össze, s bár jórészt akvarelleket fest, vannak úgynevezett vegyes technikával készült alkotásai is. Ezeken különféle tárgyak, tárgyrészletek (papír, rongy, fogaskerék, lánc) is felbukkannak. A művészettörténész szerint egy izgalmas, filozofikus világ tárul elénk Szényi Zoltán munkáit nézve. Erre a sajátos miliőre pedig a finom elegancia jellemző, amit az akvarell fényes, világos, lazúros felületei keltenek életre. Ez utóbbi szinte szó szerint értendő, hiszen egy-egy alkotását hosszabban szemlélve mintha tényleg „megmozdulna” a kép; felébredne a táj, fodrozódna a vízfelület. De hát az akvarell lényege éppen ez: pillanatnyi benyomásokat közvetíteni.
A hangversenyteremben nyílt tárlaton a festőművész legkorábbi alkotásaitól kezdve egészen a legújabb munkáig látható válogatás. A kiállítótér központi helyére került egyik legfrissebb műve pedig nem is egy festmény, hanem egy szoborszerű objekt. Melyen az időmérő szerkezet darabkáinak ismét fontos jelentése van…
A kiállítás október 27-ig látogatható.
 

vissza az elejére

Bábszínházi bemutató

Moha és páfrány az évszakok rendjéért

A két népszerű kelekótya manó, Moha és Páfrány kalandjaival folytatódik októberben a bábszínházi évad. A mesét Václav Ctvrtek és Máté Angi történeteinek felhasználásával, Markó Róbert alkalmazta színpadra. A bemutatóra október 13-án kerül sor a Griff Bábszínházban.

– pet –

A részletekről sajtótájékoztatón számolt be Bartal Kiss Rita művészeti vezető, az előadás rendezője. Mint mondta: óvodásoknak és iskolásoknak egyaránt ajánlják ezt a kedves kis történetet, mely azt próbálja elmesélni a gyerekeknek, hogy a felgyorsult világunkban lehet másképp is működni.Mohával és Páfránynyal a kisebbek jól tudnak azonosulni, hiszen nagyon szeretik egymást, ám mindig perlekednek és nyüzsögnek, akár a gyerekek.
A jó meséhez persze kell egy bonyodalom is, egy megoldásra váró helyzet. Jelen esetben az, hogy az évszakok változását jelző egymutatós óra megbolondul: hirtelen hol tavasz lesz, hol hó hull nyáron, hol meg a madarak változnak vissza tojássá. A rendező jelezte: a világ felborult rendje kicsit utal a mi jelenünkre, vagyis a globális felmelegedés hatásaira, így a környezetvédelem is szóba kerül a mese kapcsán. Az előadás egy kesztyűsbáb-játék lesz, melyben a négy színész (Duna Orsolya Réka, Csepregi Napsugár, Tóth Mátyás, Matola Norbert) több bábot is mozgat egyszerre. A figurák gyors helyzetváltozása pedig komoly odafigyelést és fizikai munkát igényel a bábosoktól. Bartal Kiss Rita a Griff Bábszínház legfrissebb híreivel kapcsolatban azt is elárulta, hogy az elmúlt héten részt vettek a Kecskeméten zajló Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozóján. A kétévente megrendezésre kerülő seregszemle a szakma egyik legrangosabb eseménye, melyen minden hazai bábszínház és bábegyesület részt vesz egy-egy produkcióval. A Griff a közelmúltban bemutatott Varázskert című mesét vitte a találkozóra.
 

vissza az elejére