Ne parkolj tűzoltási területen! Kisfaludi alkotásai Veszprémben Adományátadás Díszművelődés a Móriczban

 

Ne parkolj tűzoltási területen!

A miértről a katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivőjét kérdeztük

A tűzoltóknak folyamatosan gondot okoz, hogy az autósok gyakorta figyelmen kívül hagyják a „Tűzoltási terület” táblát, és leparkolnak a felvonulási területeken. Mondhatni, békés napokon ezzel nincs is probléma, tűz esetén viszont nagy a baj, mert a parkoló autók miatt nem férnek hozzá a lakóépületekhez.

– Antal Lívia –

– A tűzoltási felvonulási területeket jellemzően a négyemeletes vagy az ennél magasabb épületek közvetlen környezetében jelölik ki. A Megállni tilos!, Várakozni tilos! tábla mellett a „Tűzoltási terület” kiegészítő jelzés is figyelmeztet arra, hogy egy adott szakaszon tilos parkolni a nap bármely szakában, a tűzoltókat leszámítva – mondja Cseresznyés Dániel tűzoltó főhadnagy, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. – Ez nem véletlen. Azért kell szabadon hagyni a kijelölt területeket és az oda vezető útszakaszokat, mert a tűzoltók csak akkor tudják biztonságosan megkezdeni a mentést, ha megfelelő távolságra megközelíthetik az épületeket. Ráadásul a speciális járművekkel nagyobb helyre van szükség a forduláshoz, parkoláshoz és a megálláshoz is. Főleg a gépezetes tolólétrát kell egészen közel vinni az épülethez, és talpalással stabilan rögzíteni, hogy biztonságban fel lehessen emelni a tizedik emeletig.
– Tűzoltási terület? Akkor mégis hol álljak meg? – veti fel a lakosság.
– Zalaegerszegen ezeket az épületeket főleg a ’60–70-es években építették, és az akkori gépjárműparkhoz tervezték a parkolóhelyeket. Azóta a személyautók száma háromszorosára, ha nem négyszeresére növekedett, míg a parkolóhelyek száma ugyanannyi maradt. Így ezzel a problémával mi is tisztában vagyunk. Másik oldalról a lakosságnak el kell gondolkodnia azon, mi történik akkor, ha az ő lakásában üt ki a tűz.A mentés a négyemeletes illetve ennél magasabb épületeknél, a tízemeleteseknél a már említett gépezetes tolólétrával, vagyis magasból mentő járművel történik. Ha egy ilyen épületben komolyabb tűz keletkezik, előfordulhat, hogy lefele nem tudják menekíteni az embereket. Ilyenkor a tetőre terelik őket, és onnét szállítják le őket a kosaras tűzoltólétrával. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a magasból mentő jármű közel tud állni az épülethez. Tavaly a Madách utcában pont egy tízemeletes tizedik emeletén keletkezett lakástűz, ahol kőkemény problémát okoztak a tűzoltási területen tilosban parkoló autók.
– A tűzoltóság ilyenkor elszállíthatja az autókat?
– A tűzoltás-vezetőnek jogában áll ezt elrendelni, ha szükségesnek látja. Felhívnám a figyelmet, hogy a beavatkozást akadályozó, és tiltott helyen álló gépjármű eltávolítása közben okozott kárért a tűzoltóság nem tartozik kártérítési felelősséggel.
– Hogyan ellenőrzik a tűzoltási felvonulási területeket?
– A Madách utcai tűzeset után tavaly nagyszabású akciót tartottunk a rendőrséggel, és számos szabálytalansággal találkoztunk a tűzoltási területek elfoglalása kapcsán. Az ellenőrzés egyébiránt folyamatosan történik, melynek részeként az érintett helyszíneken gyakorlatot tartunk a magasból mentő járművel. Hozzátenném azt is, hogy a lakosok alapvetően jogkövetők, rajtuk kívülálló dolgok miatt parkolnak a tilosban. A lakóépületeknél napközben általában nincs gond, mert mindenki dolgozik. A délutáni és esti órákban, amikor hazamennek, megtelnek a parkolók. Így van, aki a tűzoltási területen áll meg. Ehhez csak azt fűzném hozzá, hogy a tűzesetek nagy többsége is a délutáni és esti órákban történik, ami éppen ezért nagyon elgondolkodtató.
– A parkolóhely hiánya azonban nem véd meg a következményektől.
– Valóban nem. Ha az állampolgárok nem tartják be az Országos Tűzvédelmi Szabályzat ezen rendelkezéseit, vagyis nem hagyják szabadon a felvonulási területeket, különösen tűzesetnél, ahol járműveikkel akadályozzák a mentést, 30 ezer forinttól egymillió forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújthatók.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Kisfaludi alkotásai Veszprémben

Egy időre Veszprémbe költözik a Göcseji Múzeum Kisfaludi-gyűjteményének egy része. A Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotásaiból álló tárlatot tavaly bontották le az intézmény felújítása miatt. A jeles alkotóművész hagyatékából 1976-ban nyílt állandó kiállítás a múzeumban, amit később átalakítottak, modernizáltak.

A szobrok, kisplasztikák egy része most a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba költözik, ahol a napokban nyílik meg a Kisfaludi Strobl Zsigmond „A klasszikus szépség mestere” című kiállítás. A tárlatot – mely október 18-tól egészen január végéig lesz látogatható – a Göcseji Múzeum két szakembere, dr. Kostyál László művészettörténész és Dömötör Andrea gyűjteménykezelő rendezi. (Képünkön a már jórészt becsomagolt, utazásra kész kollekció és a szobrászművészről készült tabló látható.)
Kostyál László érdeklődésünkre elmondta: nem kizárt, hogy Veszprém után más városokban is bemutatják majd az anyagot. A gyűjtemény pedig a Göcseji Múzeum átalakítását követően természetesen újra látható lesz Zalaegerszegen egy, az előzőhöz hasonló, állandó kiállítás formájában.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Adományátadás

Jól sikerült a lecsónap

A landorhegyi lecsónap jótékonysági bevételét – 207 ezer forintot – a közelmúltban sajtótájékoztató keretében adták át a Landorhegyi Idősek Gondozóházának. A pénzadományt dr. Halász Erzsébet, a gondozóház vezetője köszönte meg, hozzátéve, évek óta érzik a törődést az önkormányzat részéről.

Elmondta, a pénzt az ellátottak gondozására, a komfortérzet növelésére fordítják, aktuális például az intézményben a függönyök cseréje. Balaicz Zoltán polgármester jelezte, a város idősügyi politikájának szempontjából is jó helyre került a lecsónapon összegyűlt adomány. A gondozóház fontos a város életében, hiszen sok idős embernek nyújtanak segítséget az ápolásban. Makovecz Tamás, a városrész önkormányzati képviselője elmondta: a Landorhegyen található a legtöbb oktatási és szociális intézmény, és igyekeznek gondot fordítani arra, hogy valamennyi megújuljon, megszépüljön. Flaisz Gergő, a Keresztury VMK igazgatója úgy vélekedett: a landorhegyi lecsónap a kezdetektől sikeres, ezért folytatni kívánják, céljuk pedig mindig a jótékonyság lesz.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Nagy Csaba

Díszművelődés a Móriczban

Összművészeti fesztivál ruhásszekrénnyel

A próbateremként funkcionáló, egykori Zrínyi úti bőrdíszmű üzemből indult a kezdeményezés, innen ered a rendezvény neve is: Díszművelődés. Bár a legelső összejövetel még Lar Pour L'art néven futott. 2014–15-ben Hajdu Eszter és Nagy Csaba volt az ötletgazdája és szervezője a fiatal alkotókat felsorakoztató összművészeti fesztiválnak.

– pP –

Közben eltelt bő három év, sokan egyetemre, főiskolára mentek a csapatból, vagy elköltöztek a városból. A szervezők sem kötődnek már az eredeti helyszínhez. Igény azonban továbbra is mutatkozott arra, hogy valamilyen módon öszszejöjjenek a különböző művészeti ágakat képviselő, Zalaegerszeghez kötődő fiatalok, vagy akár idősebbek is. Nagy Csaba ezért most ismét megszervezi az rendezvényt, igaz új helyszínen. Az idei Díszművelődésre október 20-án, délután 4 órától kerül sor a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Ahogy a szervező (aki civilben zenész, valamint a Griff Bábszínház díszítő-kellékese) lapunknak fogalmazott: igazi happening lesz ez, ahol a fotóművészet, a festészet, az irodalom éppúgy teret kap, mint a könnyű- és komolyzene, vagy az egyszemélyes színház és a filmművészet.– A cél a kimozdítás mind alkotói, mind befogadói oldalról. Vagyis, hogy ismerjük meg egymás művészetét, az alkotókat/alkotásokat pedig ismertessük meg a helyi közönséggel. A mottó talán az is lehetne, hogy Merj nyitni! – mondta Nagy Csaba. – Annál is inkább, mert egyre kevesebb a városban azoknak a fiataloknak a száma, akik képzőművészettel, versírással vagy zenéléssel foglalkoznak, ezért fontos, hogy akik hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek, megtalálják egymást. Ami a programokat illeti: fellép többek között Podhorszky Gábor gitárművész, a VEN zenekar a Dr. Caligari filmadaptációval és Torma Attila színész (vagyis a Paideia Theatre). A kiállítók között pedig ott lesz Borsos Zoltán, Dobri Anna, Hajdu Eszter, Majer Fruzsina, Tóth Norbert, Vaspöri Cintia, Bozó Attila Bertold, Diófási Júlia, Góll Patrik, Romar Ferry és Nagy Csaba is. Berta Csongor és Duna Orsolya pedig verseiből válogat a közönségnek. Elkészült a fesztivál tréfás promóciója is, ami a Facebookon terjed. A klipben a rendezvény szervezője egy régi ruhásszekrénybe lép be, aztán más-más helyszíneken köt ki. Mintha keresné a „művelődés” megfelelő terét, vagyis magát az eseményt. Ezzel kapcsolatban Nagy Csaba elmesélte: a raktárban, ahol dolgozott, véletlenül talált rá a szekrényre. Szórakozásból belemászott, aztán ebből jött a gondolat, hogy a bútort fel is lehet használni klipforgatáshoz és a rendezvény promóciójához. Persze elég furcsán néztek rá, amikor a Dísz téren forgatott jelenetnél kimászott a szekrényből. Mint mondta, itt is az a lényeg, hogy merjünk nyitni az újdonságok, a merész ötletek felé. A „szekrényben vándorló" alak végül megtalálja, amit keres: hiszen a Díszművelődésben, vagyis a Móriczban művházban lép ki a bútorból. A szervező reméli, hogy október 20-án a közönség is itt köt ki, minél nagyobb számban. A képzeletbeli összművészeti szekrénybe azért is érdemes benézni, mert nincs belépődíj. A kortárs kultúra tárt karokkal vár mindenkit.
 

 

 

 

 

vissza az elejére