Folyamatosan mesél(j)ünk

Megtanít koncentrálni, felelősséget vállalni

A magyar népmese napja alkalmából tartott előadást Szentkúti Márta meseterapeuta a Tűzmadár Waldorf Iskola szervezésében Zalaegerszegen. A téma a mese és a tanulási képességek kapcsolata volt.

Szentkúti Márta

– b. k. –

Az egészséges lelki fejlődés alapjának nevezte a szakember a mesélést. S hogy miért is fontos ez már egész kicsi kortól kezdődően? A kisbaba egy másik világból érkezik a fizikai létbe, mintegy idegenként, s a varázslatok világáról szóló mesékkel a felnőtt tudatja vele, hogy itt is működik az a szellemiség, amely még olyan közel áll hozzá.
A tanítás azonban már a várandósság idején elkezdődik, amikor az édesanya életmódja befolyásolja a babáét s könnyebbé vagy nehezebbé teszi a születés utáni életet. Az első években a baba csak tanulja a világot. Szembesül éhséggel, szomjúsággal, nappallal-éjszakával, megérinthető tárgyakkal, melyek azelőtt nem voltak. Meg kell ismernie a saját testét, azt elkülöníteni az anyától és a környezettől. Fontos, hogy kompetensnek érezze magát, biztonságban érezze magát és önálló legyen. A tanuláshoz szükséges agy, a kreativitás is csak félelemmentes környezetben lehetséges. Ezért alapvető, hogy a gyerekeknek legyen ideje játszani, és lehessenek gyerekek. A jó mese igazat mond és azt élheti át a gyerek általa, hogy a világ jó és szép és igaz. A mese megtanít koncentrálni, példát mutat a felelősségvállalásra, empátiára, fejleszti az érzelmi intelligenciát. A jó iskola ismérve, hogy jól érzi ott magát a gyerek és eredményes a tanulásban is. Az eredményes tanulás azt jelenti, hogy a tananyag be tud épülni, kompetensebbek leszünk tőle – mondta Szentkúti Márta.
– A világ egészéről kell tudást adni az életkornak megfelelően, a kisgyermeknek meséken és képeken keresztül, és arra ügyelni kell, hogy a kíváncsiság maradjon meg. A kisgyereknek lételeme a mozgás, ezen keresztül lehet tanítani. A saját testen való tájékozódás a téri tájékozódáshoz fontos. Ezt is segítik a mesék, vannak olyanok, melyek kifejezetten a testrészekről, érzékszervekről szólnak. Például a levágott kezű lány meséje. A szülő ettől megijed, óvni akarja a gyereket. De nem tudjuk a gyerekünket mindentől megvédeni, ezért inkább megerősíteni kell őt. A gyerek másképpen látja a mesét, mint egy felnőtt. Nem a szörnyűséget tanítja számára ez a történet, hanem azt, hogy a kezet milyen sok mindenre használjuk. A jó mesében (népmese) törvény, hogy mindig a jó győz. A mesehallgatás azért is jobb, mint a tévében látott film, mert a gyerek azt a részt nagyítja fel a képzeletében, amelyiket akarja és csak addig fókuszál rá, ameddig akar. A félelmetes részek alig jelennek így meg. Ellenben a filmen a rendező dönti el, hogy mit és meddig és hogyan lásson a gyerek. Ezért fordulhat elő, hogy a félelmetes részeknél a gyerek becsukja a szemét, mert oda sem akar nézni. A mesehősnek sohasem könnyű a dolga. Nagy próbatételek, erős ellenfél várja, kitartónak kell lenni, erőfeszítést kell tennie, pluszerőt beletenni a dolgokba. A mesehallgató gyerek mindezt vele együtt átéli. A bátorság fontos, de nem elég, a kitartás az, ami az egész élethez kell. A mesében önmagát haladja meg az ember, amit magáról gondolt, még azon is túl megy. A hallgató ezt is átéli és magában felépíti mindezt.
A varázsmesék (tündérmesék) tudósítanak, hogy létezik egy másik világ óriásokkal, törpékkel, angyalokkal. Ez belső megnyugvást ad a gyereknek, nem érzi egyedül magát. Minden élőlény, aki magányosnak érzi magát, az agresszív lesz, állandó harcra kész állapotba kerül. Ebből a félelemből vesz el és a biztonsághoz ad hozzá a mese.
Ahogy változik életkoronként a gyerek, úgy változik a neki szóló mese is. De már az újszülöttnek is mesélhetünk, és tulajdonképpen amikor mondókázunk a kisgyerekkel, akkor is rövid történeteket mesélünk. Folyamatosan mesélni kell és mesélve átadni a tudást. A kiskamasznak a példaképeket, a kamaszoknak a felfedezők világát, kisbabáknak a saját testét, a nap történéseit, kisgyereknek a varázslatos lények világát.

vissza az elejére

Kiállítással zárult

az idősek hónapja

Bő egy hónapos programsorozat keretében kapott kiemelt figyelmet a város idősebb korosztálya. A rendezvényeket a hagyományos amatőr nyugdíjas-kiállítás zárta. Az idén a táralat új helyszínen mutatkozik meg, a polgármesteri hivatal aulájában.

– b. k. –

Korábban a Keresztury VMK adott otthont a nyugdíjas amatőr alkotók kiállításának, mely időközben kamarakiállításra redukálódott. Most az új helyszínnel frissítették a már hagyományosnak mondható tárlatot, melyen minden alkalommal a visszatérő alkotók mellett új kiállítók is élnek a lehetőséggel. Az előbbiek közé tartozik többek között Zafir Mari, aki az idén is akvarelljeivel mutatkozott meg. Az új színt pedig Horváth Károlyné papírfonásos kosarai jelentették. Horváthné elmondta, bár a kosárfonáshoz már korábban is értett, nemrégen tanulta meg ezt az új technikát, mely sokkal gazdaságosabb, többféleképpen díszíthető, sok lakásban helye, funkciója lehet ezeknek a tárolóknak. A megnyitón Velkey Péter, a humánigazgatási osztály vezetője és dr. Kocsis Gyula, az Életet az Éveknek Országos Szövetség Zala megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket, akik emléklapot vehettek át az elmúlt egy évben készült munkáik bemutatásáért. Valamint másokat is biztattak az alkotásra, kreatív időtöltésre. A program koordinátora, Vadvári Péterné köszönetet mondott a hivatal munkatársainak a programlehetőségért.

vissza az elejére

Meditatív koncert lesz

Vetítéssel egybekötött meditatív koncertre várja november 14-én a zalaegerszegi közönséget Kövi Szabolcs.

A relaxációs zenéket szerző és előadó zenész már 25 éve jegyezhető a pályán. Munkái zeneterápiaként is használatosak. A művész fuvolán, pánsípon, furulyákon ad elő pihentető, lazító muzsikát. Ezúttal egy „Álomutazás”-koncertre invitál az Apáczai Művelődési Központba, ahol a hanghatást látványtechnika is kiegészíti. A betérők hangulatjavító, testet-lelket tisztító, finom rezgésű zenére készülhetnek.

vissza az elejére