Megszépült, új környezetben

Átadták a felújított landorhegyi úti gyermekotthont

Közös felelősség az, miként alakul a gyermekotthoni ellátásban részesülő gyerekek jövője – fogalmazott a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság államtitkára a felújított zalaegerszegi gyermekotthon átadásán.

– AL –

Fülöp Attila kiemelte, hogy egy ilyen beruházás nem csupán fizikai építkezést jelent, hanem azt is, hogy megfelelő körülmények között élhessenek a családból kikerült gyermekek. Mint mondta, ma Magyarországon 23 ezer gyermek részesül gyermekvédelmi szakellátásban (Zalaegerszeg lakosságának több mint egyharmada), sorsuk alakulása nemcsak a szociális területen dolgozók, hanem mindannyiunk közös felelőssége. Hangsúlyozta, hogy a kormány fontosnak tartja a nevelőszülői hálózat erősítését, amit az országos nevelőszülői kampánnyal is népszerűsíteni kíván. Ennek decemberi zalai állomásán is a figyelemfelhívás lesz a szándék, a hivatással végzett tevékenység társadalmi megbecsülésének erősítése, hiszen a nevelőszülők nemcsak a gyerekek életének szebbé tételéről, de családjaik megmentéséről is gondoskodnak. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy vélekedett, hogy a társadalom érzékenységét mutatja az, miként gondoskodunk azokról, akik kiszorultak a családból. Nekik is meg kell teremteni a családban élés lehetőségét, és minden más feltételt, amellyel egyenlő esélyekkel indulhatnak, és teljes emberré válhatnak felnőttkorukra. A landorhegyi városrészben az önkormányzati intézményi fejlesztések mellett a gyermekotthon rekonstrukciója ugyancsak újabb örömteli esemény, mondta Balaicz Zoltán polgármester. A beruházást az állam egy KEHOP pályázat keretében valósította meg. Az önkormányzat a további felújításokat azzal kívánja segíteni, hogy az épület tulajdonjogát a közgyűlés egyhangú döntése alapján átadta ingyenesen az államnak. Korábban ez gondot jelentett, hiszen minden egyes pályázat külön közgyűlési döntést igényelt. Végül köszönetét fejezte ki a gyermekotthon dolgozóinak, akik hivatásuknak tekintik munkájukat. A bruttó 98,5 millió forintba kerülő beruházás az épület komplex energetikai rekonstrukcióját tette lehetővé, a homlokzat és a tető szigetelésével, valamint a nyílászárók cseréjével. A gyermekotthon igazán szép köntöst kapott ezekkel a vidám színekkel, ami nemcsak az itt élő gyermekeknek, de a városrész lakóniak is tetszik, mondta érdeklődésünkre Györe Edina, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Megyei Kirendeltség igazgatója. A folytatásban további belső helyiségek felújítását tervezik, és egy szabadtéri sportpálya megépítését, ahol focizhatnának és kosárlabdázhatnának a gyerekek. Ezt a lehetőséget a Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola biztosítja számukra jelenleg.

vissza az elejére

MSZP: Emlékezés

November 16-án a Magyar Népköztársaság kikiáltásának 100. évfordulójára emlékezett Góra Balázs és Kiss Ferenc. A szocialista politikusok történelmi visszatekintésükben jelezték: ezen a napon újra független lett Magyarország.

Emlékeztek az őszirózsás forradalomra, az 1918. november 16-i több tízezres tömeg tüntetésére és a Nemzeti Tanács bejelentésére, hogy megalakult a Magyar Népköztársaság élén Károlyi Mihály ideiglenes ügyvivővel. Párhuzamot vontak az őszirózsás forradalom és az 1848-as forradalom és szabadságharc között, és mint elhangzott, Károlyi és Kossuth sorsa párhuzamba vonható. Az 1849-es debreceni országgyűlés a Függetlenségi Nyilatkozatban április 14-én nem határozta meg az új államformát, papíron maradt az alkotmányos monarchia, de a Habsburg-ház trónfosztása, Kossuth kormányzó-elnöki kinevezése valójában a köztársaságot jelentette. Góra Balázs és Kiss Ferenc arról is szólt, mi a különbség a népköztársaság és a köztársaság között. Míg előbbinél a hatalmat egy kollektív testület gyakorolja, addig a köztársaságban egyszemélyes államfő. 1919. január 11-én Magyarországon az államforma köztársaság, élén a köztársasági elnökkel, Károlyi Mihállyal.  Érdekességként elhangzott még: 1919. március 21-én Magyarországon az államforma szovjetköztársaság, május 1-től tanácsköztársaság. 1946. február elsején köztársaság, majd 1949. augusztus 20-án népköztársaság, ekkor a legfőbb hatalom gyakorlója az elnöki tanács, elnöke Szakasits Árpád. A minisztertanács elnöke pedig Dobi István.

vissza az elejére