Köszönet a támogatóknak Digitális szakmai bemutatók MSZP: Döntésekről KRESZ-oktatás Hittel és alázattal

Bali Zoltán kampányfőnök, Vigh László, Orbán Balázs és Balaicz Zoltán

Köszönet a támogatóknak

Az ep-választásokra készülve

A Fidesz–KDNP zalaegerszegi szervezetének tagjai tizenegyedik alkalommal hívták vacsoraestre támogatóikat, melyen közel 500 fő vett részt.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese többek között azt mondta, hogy az Orbán-kormány sikerét a magyar stratégiai gondolkodásnak köszönheti, melynek eredménye látszik a gazdasági növekedésben, az államadósság csökkentésében valamint a munkanélküliség megoldásában. A Fidesz–KDNP által vezetett kormány folytatni kívánja ezt az utat, melynek egyik eszköze a Szent István-i külpolitika, vagyis a nemzet szabadságának és mozgásterének megteremtése és megtartása. Mint mondta, itt a Kárpát-medencében saját életünket szeretnénk szabadságba berendezni. Ehhez kérte a jelenlévők támogatását, mert a modern 21. századi politikai rendszerekben ezt a mozgásteret a választásokon keresztül tudják megteremteni. A jövő májusi európai parlamenti választás ezért lesz az egyik legfontosabb választás, melynek eredménye alapvetően fogja meghatározni azt, hogy szabadon élhetünk – hangsúlyozta. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos a Sargentini-jelentés kapcsán arra utalt, hogy a szocialistákkal szemben a többi európai ellenzék nem jár el a saját országával, saját honfitáraival szemben. Így most se várjanak nagy eredményt az EP-választásokon. Balaicz Zoltán polgármester felidézte, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon a zalaegerszegi választókerület a hatodik legjobb helyet érte el az országban. A hagyományos évzáró est ezért egyrészt a köszönet ideje, másrészről új feladat kiadása, hiszen számítanak a támogatóikra a 2019. május 26-i EP-választásokon, ahogy az őszi önkormányzati választásokon is.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Digitális szakmai bemutatók

Nyílt napot tartottak a bíróságon

A digitalizáció és a legmodernebb technikák alkalmazása a bírósági munkát sem kerülheti el. Nem véletlen, hogy országszerte digitális nyílt napokat szerveznek a törvényszékek saját munkatársaik ismereteinek bővítése céljából. Zalaegerszegen a közelmúltban zajlott le a bemutatókkal és workshopokkal tarkított rendezvény.

– pet –

A Zalaegerszegi Törvényszék dísztermében rendezett megnyitón a résztvevőket köszöntve dr. Sorok Norbert törvényszéki elnök úgy fogalmazott: a digitalizáció a negyedik ipari forradalom, mely által napról napra változik az életünk. Természetes, hogy ez bizonyos szempontból munkaerő-csökkenést is jelent, ám az emberi munkaerő nem szorul ki a piacról, hanem átstrukturálódik. Kvalifikáltabb szakemberekre van szükség az élet minden területén. Az utóbbi években a bírósági szervezet is egyre inkább igyekezett megfelelni a 21. század kihívásainak. Az emberek manapság már azt igénylik, hogy a lehető legtöbb esetben otthonról tudják intézni ügyeiket, ezért a cégbíróságok és az igazságügyi szervek is egyre inkább az elektronikus ügyintézésre helyezték a hangsúlyt. Mindehhez persze eszközfejlesztésre volt szüksége a törvényszékeknek, hiszen fejlett informatikai háttér kiépítése nélkül nincs digitális bíróság és ügyintézés. Az elnök bízik abban, hogy a technológiai fejlesztéssel egy igazságosabb, gyorsabb és elérhetőbb rendszert lehet teremteni mindenki számára. Az Országos Bírósági Hivatal képviseletében dr. Benkő Imola, a jogi főosztály vezetője kifejtette: a bíróságok Európa-szerte az élvonalban járnak a digitális átállást illetően. Örömhír, hogy a magyarországi törvényszékek is lépést tudnak tartani a kihívásokkal. A fő cél az, hogy minél előbb bevezetésre kerüljön az e-akta-rendszer (elektronikus akta), ami mérföldkő lesz az eljárási dokumentumok távoli elérését illetően. Szólt a most záruló, országos innovációs eszközbeszerzési projektről is, melynek során több mint 3000 mobil eszközt vásároltak és osztottak szét a bíróságoknak. Ezek már nem helyhez kötött gépek, hanem hordozható eszközök, melyek a munkahelyen vagy akár otthonról is használhatók. Főleg tabletekről, iPadekről, E-Book-okról, laptopokról van szó. A digitális nyílt napon a társintézmények részéről felszólalt dr. Sipos Gyula, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is, aki többek között a rendőrségen már jól bevált „Robotzsaru” programról is beszélt. Mint mondta, ez volt a bűnügyi munka informatikai hátterének az egyik alapja. A program ma már sok mindent tud: a gyanúsítotti kihallgatásoktól kezdve az analitikus könyvelésig rengeteg adat és információ megtalálható a rendszerben. A nyílt nap során az egyes standokon, a bírósági munkában már alkalmazott beszédfelismerő szoftverekkel, ezenkívül a ViaVideo távmeghallgatási programmal, a teljes Digitális Bíróság projekttel és a rendőrség Robotzsaru programjával is megismerkedhettek a résztvevők. A rendezvény a frissen beszerzett eszközök használatának oktatásával zárult.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


MSZP: Döntésekről

A legutóbbi közgyűlési döntések közül Kiss Ferenc önkormányzati képviselő (MSZP) sajtótájékoztatóján a CSOK helyi rendelet visszavonásáról, a buszközlekedésről és a TOP-program keretében megvalósuló beruházásokról mondott véleményt.

Elmondta: a CSOK bevezetését is komoly viták előzték meg, az állam meghirdette, és elvárás volt az önkormányzatok csatlakozása a kezdeményezéshez. Zalaegerszegen a három év alatt visszatérítendő támogatást 42 igénylő kapott (50 millió 400 ezer forint), gyermekkedvezményre 23 millió 700 forintot fordítottak. Mindezt a lakásalap terhére. A közgyűlési többséget alkotó frakció belátta, hogy jövőre már nem tud ennyi támogatást adni, és a kormány is változtatott a CSOK rendszerén. Így Zalaegerszegen a helyi rendeletet visszavonták, a forrást átcsoportosították a lakásalapba. Az autóbusz-közlekedés a városnak egyre többe kerül, fogalmazott Kiss Ferenc. A közlekedési vállalat veszteségét az önkormányzatnak kell fizetnie, ez jövőre eléri már a 300 millió forintot. A helyi buszközlekedés biztosításából az állam teljesen kivonul, a többletköltségeket az önkormányzatokra hagyja. Ezt felül kellene vizsgálni, mert díjemeléssel, járatritkítással járhat a veszteség finanszírozása. A kérdés, honnan lesz a városi költségvetésben minderre pénz? Újabb adók kivetésével? – tette fel a kérdést a képviselő.
Szólt még a TOP uniós forrás támogatásával megvalósuló beruházásokról. Szerinte a város küzd az alsóerdei fejlesztés indításával, csúszik az uszodaépítés, a kerékpárutak építése, valamint a VMK és a sportcsarnok előtti tér felújítása is. Mint fogalmazott, a közmeghallgatáson is kiderült, hogy az embereket elsősorban a saját környezetük állapota érdekli, és a megélhetésük foglalkoztatja őket.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


KRESZ-oktatás

Három általános iskolában

A megyei jogú városok közül Szombathely után másodikként Zalaegerszegen vezetik be a balesetmentes közlekedésre való nevelést, elsőként az Eötvös-, a Liszt- és az Öveges-iskola 5. és 6. osztályos tanulói számára.

A részletekről a tankerületi központban megtartott sajtótájékoztatón Galbavy Zoltán önkormányzati képviselő (a program elindítója), Balaicz Zoltán polgármester, Kajári Attlila, a Zalaegerszegi Tankerületi Központ igazgatója, Abelovszky Tamás, a Bringa Akadémia programvezetője és Soós Szabolcs rendőr alezredes beszélt.
Elhangzott: a KRESZ-oktatás célja, hogy a közlekedési ismeretekkel megismerkedve biztonságosan tudjanak a gyerekek közlekedni kerékpárral. A balesetmentes közlekedésre való nevelést a 10–12 éves gyerekeknél kell kezdeni, hiszen szinte valamennyien kerékpároznak már megfelelő ismeretek nélkül. Az önkormányzatnak és az oktatási intézményeknek is van felelősségük a közlekedésbiztonság megteremtésében. Ehhez partner a tankerületi központ, a rendőr-főkapitányság is. Sajnos gyakoriak a kerékpáros balesetek, ezek csökkenését is várják az iskolai KRESZ-oktatástól. A három általános iskolában a gyakorlati részt testnevelés és technikaórán sajátíthatják el a gyerekek, míg az elméleti kérdésekkel egy Közlekedő Kisokos munkafüzet segítségével osztályfőnöki órán ismerkednek meg.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


„Száz fölötti” véradók társaságában.

Hittel és alázattal

Többszörös véradókat köszöntöttek

A Magyar Vöröskereszt zalaegerszegi szervezete november
26-án tartotta meg hagyományos rendezvényét a Göcsej-Palatinus étteremben, amelyen kitüntetésben és elismerésében részesítették azokat, akik harmincnál többször adtak vért.

– AL –

Kovács Erzsébet, a zalaegerszegi területi vezetőség elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta, hogy hazánkban november 27-e 1988 óta a véradók napja, melyhez kapcsolódóan szervezik meg minden évben az ünnepségüket.
Dr. Baracskai Józsefné, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének igazgatója a megyei Vöröskereszt 1945-től 2016-ig összefoglaló kötetet hívta segítségül mondanivalójához. Mint mondta, a Hittel és alázattal cím akár szlogenje is lehet a mai napnak. Az itt jelenlévő többszörös véradók ugyanis hisznek abban, hogy amit tesznek, az jó és pótolhatatlan cselekedet, amiért sokszor háttérbe is szorítják saját feladataikat. Azáltal, hogy mindig rendelkezésre állnak, a bajban lévő embertársaik és azok családjai iránt viseltetnek alázattal. Az igazgató visszaemlékezett a kezdetekre is, kiemelve azt, hogy a Kovács Tibor által szerkesztett 650 oldalas kötetben 168 oldalt a véradás kapott. Megemlékezett István Lajos professzorról, aki a falvakban népszerűsítette a véradást, valamint dr. Szilvás Rudolfról, a Magyar Vöröskereszt örökös tiszteletbeli elnökéről, aki részt vett a zalaegerszegi vérellátó központ létrehozásában. Napjainkra rátérve azt hangsúlyozta, hogy mindent megtesznek a meglévő véradók megőrzéséért, megbecsüléséért és utánpótlásuk biztosításáért, mert vér nélkül az egészségügyi ellátás egyszerűen nem működhet. Balaicz Zoltán polgármester, a rendezvény fővédnöke arról beszélt, hogy a város rendezvényeiben mindig fontos szerep jut a jótékonyságnak. Sokan vállalnak ebben önkéntes munkát, a véradók ugyanakkor sokkal többet tesznek, mert a legdrágább kincsüket, a vérüket ajánlják fel embertársaik megsegítésére. Az ünnepségen 30 harmincszoros, 17 negyvenszeres, 15 ötvenszeres, 6 hatvanszoros, 5 hetvenszeres, 2–2 hetvenötszörös, nyolcvanszoros, kilencvenszeres, százszoros és 110-szeres véradó vehetett át oklevelet és ajándékot. Három főt azért jutalmaztak, mert 125, 160 valamint 175 alkalommal adtak már vért. Közöttük is Windisch Ernő Sándor zalaegerszegi lakos a „csúcstartó”. Mint mondta, 18 éves kora óta rendszeres véradó. Szívesen teszi. Számára ez jó kontroll is, miután komoly egészségügyi vizsgálat előzi meg a véradást.

 

 

 

 

 

vissza az elejére