Köszönet a támogatóknak | Digitális szakmai bemutatók | MSZP: Döntésekről | KRESZ-oktatás | Hittel és alázattal |
Bali Zoltán kampányfőnök, Vigh László, Orbán Balázs és Balaicz Zoltán |
Az ep-választásokra készülve
A Fidesz–KDNP zalaegerszegi szervezetének tagjai tizenegyedik alkalommal hívták vacsoraestre támogatóikat, melyen közel 500 fő vett részt.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese többek között azt mondta, hogy az Orbán-kormány sikerét a magyar stratégiai gondolkodásnak köszönheti, melynek eredménye látszik a gazdasági növekedésben, az államadósság csökkentésében valamint a munkanélküliség megoldásában. A Fidesz–KDNP által vezetett kormány folytatni kívánja ezt az utat, melynek egyik eszköze a Szent István-i külpolitika, vagyis a nemzet szabadságának és mozgásterének megteremtése és megtartása. Mint mondta, itt a Kárpát-medencében saját életünket szeretnénk szabadságba berendezni. Ehhez kérte a jelenlévők támogatását, mert a modern 21. századi politikai rendszerekben ezt a mozgásteret a választásokon keresztül tudják megteremteni. A jövő májusi európai parlamenti választás ezért lesz az egyik legfontosabb választás, melynek eredménye alapvetően fogja meghatározni azt, hogy szabadon élhetünk – hangsúlyozta. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos a Sargentini-jelentés kapcsán arra utalt, hogy a szocialistákkal szemben a többi európai ellenzék nem jár el a saját országával, saját honfitáraival szemben. Így most se várjanak nagy eredményt az EP-választásokon. Balaicz Zoltán polgármester felidézte, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon a zalaegerszegi választókerület a hatodik legjobb helyet érte el az országban. A hagyományos évzáró est ezért egyrészt a köszönet ideje, másrészről új feladat kiadása, hiszen számítanak a támogatóikra a 2019. május 26-i EP-választásokon, ahogy az őszi önkormányzati választásokon is.
Nyílt napot tartottak a bíróságon
A digitalizáció és a legmodernebb technikák alkalmazása a bírósági munkát sem kerülheti el. Nem véletlen, hogy országszerte digitális nyílt napokat szerveznek a törvényszékek saját munkatársaik ismereteinek bővítése céljából. Zalaegerszegen a közelmúltban zajlott le a bemutatókkal és workshopokkal tarkított rendezvény.
– pet –
A Zalaegerszegi Törvényszék dísztermében rendezett megnyitón a résztvevőket
köszöntve dr. Sorok Norbert törvényszéki elnök úgy fogalmazott: a
digitalizáció a negyedik ipari forradalom, mely által napról napra változik az
életünk. Természetes, hogy ez bizonyos szempontból munkaerő-csökkenést is jelent,
ám az emberi munkaerő nem szorul ki a piacról, hanem átstrukturálódik.
Kvalifikáltabb szakemberekre van szükség az élet minden területén. Az utóbbi
években a bírósági szervezet is egyre inkább igyekezett megfelelni a 21. század
kihívásainak. Az emberek manapság már azt igénylik, hogy a lehető legtöbb
esetben otthonról tudják intézni ügyeiket, ezért a cégbíróságok és az
igazságügyi szervek is egyre inkább az elektronikus ügyintézésre helyezték a
hangsúlyt. Mindehhez persze eszközfejlesztésre volt szüksége a törvényszékeknek,
hiszen fejlett informatikai háttér kiépítése nélkül nincs digitális bíróság és
ügyintézés. Az elnök bízik abban, hogy a technológiai fejlesztéssel egy
igazságosabb, gyorsabb és elérhetőbb rendszert lehet teremteni mindenki számára.
Az Országos Bírósági Hivatal képviseletében dr. Benkő Imola, a
jogi főosztály vezetője kifejtette: a bíróságok Európa-szerte az élvonalban
járnak a digitális átállást illetően. Örömhír, hogy a magyarországi
törvényszékek is lépést tudnak tartani a kihívásokkal. A fő cél az, hogy minél
előbb bevezetésre kerüljön az e-akta-rendszer (elektronikus akta), ami mérföldkő
lesz az eljárási dokumentumok távoli elérését illetően. Szólt a most záruló,
országos innovációs eszközbeszerzési projektről is, melynek során több mint 3000
mobil eszközt vásároltak és osztottak szét a bíróságoknak. Ezek már nem helyhez
kötött gépek, hanem hordozható eszközök, melyek a munkahelyen vagy akár
otthonról is használhatók. Főleg tabletekről, iPadekről, E-Book-okról,
laptopokról van szó. A digitális nyílt napon a társintézmények részéről
felszólalt dr. Sipos Gyula, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság
vezetője is, aki többek között a rendőrségen már jól bevált „Robotzsaru”
programról is beszélt. Mint mondta, ez volt a bűnügyi munka informatikai
hátterének az egyik alapja. A program ma már sok mindent tud: a gyanúsítotti
kihallgatásoktól kezdve az analitikus könyvelésig rengeteg adat és információ
megtalálható a rendszerben. A nyílt nap során az egyes standokon, a bírósági
munkában már alkalmazott beszédfelismerő szoftverekkel, ezenkívül a ViaVideo
távmeghallgatási programmal, a teljes Digitális Bíróság projekttel és a
rendőrség Robotzsaru programjával is megismerkedhettek a résztvevők. A
rendezvény a frissen beszerzett eszközök használatának oktatásával zárult.
A legutóbbi közgyűlési döntések közül Kiss Ferenc önkormányzati képviselő (MSZP) sajtótájékoztatóján a CSOK helyi rendelet visszavonásáról, a buszközlekedésről és a TOP-program keretében megvalósuló beruházásokról mondott véleményt.
Elmondta: a CSOK bevezetését is komoly viták előzték meg, az állam meghirdette,
és elvárás volt az önkormányzatok csatlakozása a kezdeményezéshez.
Zalaegerszegen a három év alatt visszatérítendő támogatást 42 igénylő kapott (50
millió 400 ezer forint), gyermekkedvezményre 23 millió 700 forintot fordítottak.
Mindezt a lakásalap terhére. A közgyűlési többséget alkotó frakció belátta, hogy
jövőre már nem tud ennyi támogatást adni, és a kormány is változtatott a CSOK
rendszerén. Így Zalaegerszegen a helyi rendeletet visszavonták, a forrást
átcsoportosították a lakásalapba. Az autóbusz-közlekedés a városnak egyre többe
kerül, fogalmazott Kiss Ferenc. A közlekedési vállalat veszteségét
az önkormányzatnak kell fizetnie, ez jövőre eléri már a 300 millió forintot. A
helyi buszközlekedés biztosításából az állam teljesen kivonul, a
többletköltségeket az önkormányzatokra hagyja. Ezt felül kellene vizsgálni, mert
díjemeléssel, járatritkítással járhat a veszteség finanszírozása. A kérdés,
honnan lesz a városi költségvetésben minderre pénz? Újabb adók kivetésével? –
tette fel a kérdést a képviselő.
Szólt még a TOP uniós forrás támogatásával megvalósuló beruházásokról. Szerinte
a város küzd az alsóerdei fejlesztés indításával, csúszik az uszodaépítés, a
kerékpárutak építése, valamint a VMK és a sportcsarnok előtti tér felújítása is.
Mint fogalmazott, a közmeghallgatáson is kiderült, hogy az embereket elsősorban
a saját környezetük állapota érdekli, és a megélhetésük foglalkoztatja őket.
Három általános iskolában
A megyei jogú városok közül Szombathely után másodikként Zalaegerszegen vezetik be a balesetmentes közlekedésre való nevelést, elsőként az Eötvös-, a Liszt- és az Öveges-iskola 5. és 6. osztályos tanulói számára.
A részletekről a tankerületi központban megtartott sajtótájékoztatón
Galbavy Zoltán önkormányzati képviselő (a program elindítója),
Balaicz Zoltán polgármester, Kajári Attlila, a
Zalaegerszegi Tankerületi Központ igazgatója, Abelovszky Tamás, a
Bringa Akadémia programvezetője és Soós Szabolcs rendőr alezredes
beszélt.
Elhangzott: a KRESZ-oktatás célja, hogy a közlekedési ismeretekkel megismerkedve
biztonságosan tudjanak a gyerekek közlekedni kerékpárral. A balesetmentes
közlekedésre való nevelést a 10–12 éves gyerekeknél kell kezdeni, hiszen szinte
valamennyien kerékpároznak már megfelelő ismeretek nélkül. Az önkormányzatnak és
az oktatási intézményeknek is van felelősségük a közlekedésbiztonság
megteremtésében. Ehhez partner a tankerületi központ, a rendőr-főkapitányság is.
Sajnos gyakoriak a kerékpáros balesetek, ezek csökkenését is várják az iskolai
KRESZ-oktatástól. A három általános iskolában a gyakorlati részt testnevelés és
technikaórán sajátíthatják el a gyerekek, míg az elméleti kérdésekkel egy
Közlekedő Kisokos munkafüzet segítségével osztályfőnöki órán ismerkednek meg.
„Száz fölötti” véradók társaságában. |
Többszörös véradókat köszöntöttek
A Magyar Vöröskereszt zalaegerszegi szervezete november
26-án tartotta meg hagyományos rendezvényét a Göcsej-Palatinus
étteremben, amelyen kitüntetésben és elismerésében részesítették azokat,
akik harmincnál többször adtak vért.
– AL –
Kovács Erzsébet, a zalaegerszegi területi vezetőség elnöke
köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta, hogy hazánkban november 27-e 1988
óta a véradók napja, melyhez kapcsolódóan szervezik meg minden évben az
ünnepségüket.
Dr. Baracskai Józsefné, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei
Szervezetének igazgatója a megyei Vöröskereszt 1945-től 2016-ig összefoglaló
kötetet hívta segítségül mondanivalójához. Mint mondta, a Hittel és alázattal
cím akár szlogenje is lehet a mai napnak. Az itt jelenlévő többszörös véradók
ugyanis hisznek abban, hogy amit tesznek, az jó és pótolhatatlan cselekedet,
amiért sokszor háttérbe is szorítják saját feladataikat. Azáltal, hogy mindig
rendelkezésre állnak, a bajban lévő embertársaik és azok családjai iránt
viseltetnek alázattal. Az igazgató visszaemlékezett a kezdetekre is, kiemelve
azt, hogy a Kovács Tibor által szerkesztett 650 oldalas kötetben
168 oldalt a véradás kapott. Megemlékezett István Lajos professzorról, aki a
falvakban népszerűsítette a véradást, valamint dr. Szilvás Rudolfról, a Magyar
Vöröskereszt örökös tiszteletbeli elnökéről, aki részt vett a zalaegerszegi
vérellátó központ létrehozásában. Napjainkra rátérve azt hangsúlyozta, hogy
mindent megtesznek a meglévő véradók megőrzéséért, megbecsüléséért és
utánpótlásuk biztosításáért, mert vér nélkül az egészségügyi ellátás egyszerűen
nem működhet. Balaicz Zoltán polgármester, a rendezvény fővédnöke
arról beszélt, hogy a város rendezvényeiben mindig fontos szerep jut a
jótékonyságnak. Sokan vállalnak ebben önkéntes munkát, a véradók ugyanakkor
sokkal többet tesznek, mert a legdrágább kincsüket, a vérüket ajánlják fel
embertársaik megsegítésére. Az ünnepségen 30 harmincszoros, 17 negyvenszeres, 15
ötvenszeres, 6 hatvanszoros, 5 hetvenszeres, 2–2 hetvenötszörös, nyolcvanszoros,
kilencvenszeres, százszoros és 110-szeres véradó vehetett át oklevelet és
ajándékot. Három főt azért jutalmaztak, mert 125, 160 valamint 175 alkalommal
adtak már vért. Közöttük is Windisch Ernő Sándor zalaegerszegi
lakos a „csúcstartó”. Mint mondta, 18 éves kora óta rendszeres véradó. Szívesen
teszi. Számára ez jó kontroll is, miután komoly egészségügyi vizsgálat előzi meg
a véradást.