Bánfalvi Péter tárlatmegnyitója.

Visszafelé forgó bolygó és űrlények

Kiállítás és előadás az univerzumról

Hogyan képzelik el a gyerekek az univerzumot és vajon mit láthatnak, ha szakavatott ember segítségével – egy képzeletbeli űrbuszon – beutazzák a Naprendszert?

– pP –

A kertvárosi Apáczai Művelődési Központban november 28-án maga a világűr került a középpontba. Az Eötvös-iskola diákjainak jóvoltából először egy sokszínű kiállítás nyílt a gyerekek rajzaiból és makettjeiből, majd Bánfalvi Péter tanár, amatőr csillagász tartott előadást „Helyünk az univerzumban” címmel. Az Apáczai Művelődési Központ galériájában megrendezett kiállítás apropóját az adta, hogy a szomszédos Eötvös-iskola idén ünnepli 40. születésnapját. A jeles évforduló alkalmából számos programmal készültek erre az évre. Az egyik egy rajzpályázat volt, ahol a tanárok, majd a szakmai zsűri (Tóth Norbert képzőművész és Nagy Johanna közművelődési szakember) arra voltak kíváncsiak, hogy az alsós diákok vajon hogyan látják a világűrt, miképp gondolkodnak az univerzumról. Mint az sejthető, nagyon ötletes, merész és színes rajzok, valamint 3 dimenziós repülő objektumok, térplasztikák születettek és kerültek ki a kiállítótérbe. A tárlatot megnyitó Bánfalvi Péter a látottakat értékelve elmondta: a témaválasztást illetően több csoportra lehet osztani a gyerekek rajzait. Voltak, akik az égitesteket a valóságos helyzetüknek megfelelően ábrázolták, mások a fantázia világába kalandoztak, és különböző űrutazásokat jelenítettek meg a papíron. A harmadik csoport pedig addig merészkedett, hogy az űrlényekkel való esetleges jövőbeni találkozásunkat festette vagy rajzolta meg. A gyerekek fantáziája nemcsak élénk, hanem az is látszik, hogy a pedagógusok és felkészítő tanárok segítségével utánajártak a témának. Tanulás, filmnézés során szerzett tudásukat, élményeiket is felhasználták a pályázat során. A rendezvényre eredetileg Farkas Bertalan űrhajóst is meghívták, aki azonban külföldi elfoglaltsága miatt nem tudott Zalaegerszegre utazni. Levelét Hanzséros Alajos, az Eötvös-iskola igazgatója olvasta fel. Többek között elhangzott: Farkas Bertalan gyerekként sokat ábrándozott az univerzumról, aztán felnőttként megtapasztalhatta, hogy ami ott fogadja az embert, az az igazi csoda. A látvány ugyanis minden képzeletünket felülmúlja. A program során díjazták is a gyerekek munkáit: Domján Nimród, Szekeres Donát és Zalavári Dorka vehetett át elismerést. A kiállításmegnyitó után az intézmény aulájában Bánfalvi Péter tartott előadást, aki egy képzeletbeli űrbusszal kalauzolta a gyerekeket a Naprendszerbe. Az amatőr csillagász elmondta: többek között azért is fontos a kozmikus környezet minél alaposabb ismerete, mert a tudás birtokában jobban tudjuk becsülni azt a helyet, ahol élünk. A gyerekek megismerkedhettek többek között a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Szaturnusz felszínével és légkörével, a Földet kísérő Hold történetével, a napfoltokkal és napkitörésekkel, de kozmikus gázfelhőkről is szó esett. A diákok azt is megtudhatták, hogy a Vénuszt (Esthajnalcsillag) a Föld ikertestvérének is nevezik, mert keletkezési idejük és méretük szinte azonos. Másban viszont nem hasonlít ránk a bolygó. Légköre ugyanis sűrű, a felszínt átláthatatlan felhőréteg takarja el, a hőmérséklet pedig 470 Celsius-fok körül mozog. A forróság miatt még az eső (ami a miénkkel ellentétben jórészt kénes savból áll) sosem éri el a felszínt (emiatt „liftes esőnek” is hívják). A Vénusz másik érdekessége, hogy ez az egyetlen bolygó a Naprendszerben, ami visszafelé forog. A forgási iránya ráadásul nagyon lassú: a Vénuszon egy nap tovább tart (a mi számításunkkal 243 nap) mint egy év (224 nap alatt járja körbe a Napot). Az előadó a – Föld felszíne és légköre kapcsán – a környezetszennyezésre és a környezetvédelem fontosságára is felhívta a figyelmet. Utalva arra, hogy épp az emberi tevékenységből származó mellékhatások miatt melegszik a Föld, és találkozhatunk egyre gyakrabban pusztító viharokkal és szokatlan időjárási helyzetekkel.

vissza az elejére

Jubileum

Ötéves a zalaegerszegi népfőiskola

Jubileumi rendezvényt tartott a zalaegerszegi dr. Papp Simon Népfőiskola Tagozat. A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum által 2013 novemberében indult kezdeményezés a tágabb kulturális lehetőségeket szolgálja.

– b. k. –

Az egész napos szakmai program vendégei: vasvári, lenti, gyenesdiási és anyagosszergényi kollégák osztották meg tapasztalataikat a népfőiskolák lehetőségeit illetően a házigazdákkal. Múzeumi séta és a zalai olajipar történetét bemutató filmvetítés is része volt a rendezvénynek, melyen közreműködtek a gellénházi dr. Papp Simon Általános Iskola diákjai is.
Tóth János, a MOGIM igazgatója, a helyi népfőiskola vezetője elmondta: a céljuk, hogy kibővítsék a kizárólag olaj- és gáziparral foglalkozó intézmény kulturális keretét. Így egyéb más témákban is számos neves előadásnak, kiállításnak adhatott/adhat otthont a múzeum. Terveik között szerepel pályázati támogatással létesítménybővítés is, mely távolabbról érkező vendégek befogadását tenné lehetővé. Egyébként a népfőiskolai programok szájról szájra és e-mail-ben terjednek. A mostani jubileumi rendezvény az idei évzáró is volt egyben. De már megvannak a népfőiskola tavaszi tervei, többek között az Eötvös Loránd-emlékév kapcsán is lesz rendezvény.

vissza az elejére

Wahorn András a kikiáltó.

Licittárcsák a magasban

Eredményes volt a decemberi licit

Negyven alkotás lelt gazdára a szombaton megrendezett Decemberi LICIT, kortárs képzőművészeti aukción. Mint ismert, a ZAZEE Kulturális Egyesület szervezésében zalaegerszegi vagy a városhoz valamilyen formában kötődő alkotók művei kerültek elárverezésre. A cél az volt, hogy a helyi művészek és a potenciális vásárlók egy hangulatos est keretében találkozhassanak egymással.

Az Arany Bárány Hotel pinceklubjában zajló licitet megelőzte a beérkezett festményeket, szobrokat, grafikákat felvonultató Novemberi Kiállítás. Itt a közönség nemcsak érdekes tárlatvezetéseken vehetett részt a rendezvény egy hete alatt, hanem ki-ki meg is jelölhette a számára kedves alkotásokat. Első körben ezek a művek kerültek kalapács alá. Az egyesület több mint félszáz képzőművészt keresett meg, hogy vegyen részt a tárlaton, és az azt követő aukción; közülük negyvenhárman adtak be valamilyen munkát az eseményre. Mint ahogy dr. Kostyál László művészettörténész az aukciót megelőző utolsó tárlatvezetésen fogalmazott: az elmúlt harminc évben – mióta ő a szakmában dolgozik – nem volt a városban ilyen horderejű kiállítás, ami ennyi helyi alkotót sorakoztatott volna fel. Ráadásul hagyományos értelemben vett árverésre sem került sor nagyjából a múlt század óta. Az egyesület összesítése alapján a 115 kiállított műből negyven talált gazdára az árverés során; mintegy 2,3 millió forint értékben. A vidám, kötetlen esten Wahorn András képzőművész volt a kikiáltó, aki örömét fejezte az iránt, hogy ennyi embert megmozgatott az árverés, bőven akadt licitáló, és a drágább tételek közül is jó néhány gazdára lelt.

vissza az elejére

Lélek-kereső dalok Temesváron

Erdélyben járt a magyarucca zenekar

Lélekemelő versekkel és hozzájuk íródott zenékkel vendégeskedett október közepén Temesváron és környékén a Magyarucca zenekar. A zalaegerszegi együttes több műsorral – saját dalokból, illetve feldolgozásokból álló repertoárral – is rendelkezik. Ezúttal az „Innen és túl – Lélek-kereső versdalok” című produkcióval utaztak Erdélybe.

– pP –

Mint azt az együttes vezetője és zeneszerzője, Lukács Sándor érdeklődésünkre elmondta: klaszszikus költők (Ady Endre, Tóth Árpád, József Attila, Kassák Lajos) verseit ültetik át zenére. A fellépések alkalmával elszavalják az eredeti verset, majd ezt a megzenésített változat követi. Az a céljuk, hogy bemutassák, hogyan lesz egy költeményből dal, és hogy a zene mennyit tud hozzátenni egy-egy vershez. A Kiss Szilvia, dr. Vígh András, Hóbor László és Lukács Sándor alkotta formáció számára a lokálpatriotizmus is fontos, ezért zalai, zalaegerszegi szerzők műveit is megzenésítették: Keresztury Dezső, Pék Pál és Péntek Imre egy-egy költeményéből is dal lett. A temesvári turnéval kapcsolatban Sanyi elárulta: egy ismerősük révén jutottak ki az erdélyi városba. Tavaly ugyanis sikeres koncertet adtak a Veszprém megyei Bánd község művelődési házában. Annak vezetője temesvári illetőségű, és ő szervezte le nekik az egész utazást. Nemcsak Temesvár, hanem a környező kisebb települések templomaiban is felléptek. Három nap alatt négy koncertet adtak. Hogy miért pont templomokban? Lukács Sándor szerint a helyszín egy izgalmas kérdés. A produkció ugyanis anynyira emelkedett, mondhatni szakrális, hogy nagyon is illik az imaházak hangulatához. De, ugyanezzel a verses anyaggal koncerteztek már kocsmákban is, és érdekes módon ott is megszületett a megfelelő pillanatokban a csend. A végén pedig a vastaps. Ugyanez volt Temesváron is, ahol az ott élő szórvány magyarság tagjaiból álló közönség és a templomok papjai óriási szeretettel és lelkesedéssel fogadták őket. Annál is inkább, mert a bánsági régió sokszor kiesik az anyaországból érkező turisták célpontjai közül. A megzenésített versekből álló produkció alapötlete egyébként onnan jött, hogy Sanyi néhány évvel ezelőtt a Mária Rádió felkérésére zenéket szerzett klasszikus magyar költők verseihez. Ez adta a további ötletet, hogy dalok szülessenek a költeményekből. Ami a kiválasztott versek tematikáját illeti: a zenekar főleg szakrálisabb, Isten és ember viszonyát kutató műveket választott. Nem feltétlenül a „felettünk lakó”, hanem inkább a bennünk élő Isten kerül előtérbe. De a versek a társas kapcsolatokra, az egymáshoz fűződő viszonyainkra is reagálnak. A Magyarucca együttes szeretné, ha ebből az Innen és túl produkcióból a következő évben lemez is készülne, amiben a dalok is és a szavalatok is helyet kapnának.

vissza az elejére