Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Zalaegerszegiek! Elismerések szakmai és közösségi munkáért Adventi készülődés a századelőn  

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Zalaegerszegiek!

„Csak megértés alapján lehet emberi közösséget megtartani, legyen az a közösség család, város, nemzet vagy ország. Az egymás iránt való türelem és megértés a társadalom legfontosabb kelléke.”
Zalaegerszeg megyei jogú város polgármestereként nagy tisztelettel és sok szeretettel köszöntök minden kedves olvasót Wass Albert gondolatával, tudván, hogy a zalai megyeszékhely polgárai az idézett értékek mentén élik mindennapjaikat, az összefogás, az összetartozás érzése mindig is jellemző volt településünk lakóira.
Advent időszakában, karácsony közeledtével különösen igaz ez; béke és szeretet járja át szívünket, és még ebben a nyugalmas, meghitt hanakaratlanul gulatban lépünk át a következő évbe. Az óévtől való búcsú számvetésre készteti az embert, ilyenkor akarva-is összegezzük, átgondoljuk, mi minden történt a mögöttünk hagyott hónapokban, de előre is nézünk, azon töprengünk, miként tehetjük az előttünk álló esztendőt eredményesebbé, boldogabbá. Egyet biztosan ígérhetek: a városért dolgozók valamennyi döntése, lépése mögött ott a törekvés, hogy amit teszünk, az az itt élőket szolgálja! Továbbra is célunk az erős és fejlődő Zalaegerszeg, ahol mindenki megtalálja a számítását, a jövőjét, ehhez a továbbiakban is számítok mindenki támogatására, hiszen a sikerhez közös akarat, egyetértésben végzett munka vezet – mindenkinek köszönet érte, aki segíti a várost!
Ne siessünk azonban előre, ne hagyjuk, hogy az ünnep észrevétlenül elmenjen mellettünk! Miként Böjte Csaba tanácsolja: „Merjünk karácsonykor mi magunk ajándékká válni!” Azt kívánom, jóízű beszélgetésekkel, meghitt hangulatban, nyugalomban és harmóniában teljenek advent hetei és aztán karácsony napjai. Áldott karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánok!
 

Balaicz Zoltán
polgármester

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Elismerések szakmai és közösségi munkáért

Zalaegerszegért díjat kaptak

Az elmúlt 25 évben – az idei díjazottakat is beszámítva –
összesen 214 magánszemély, köztük 8 külföldi és 37 szervezet vehetett át Zalaegerszegért díjat.

A város közgyűlése az elismerést olyan magánszemélyeknek és szervezeteknek ítéli oda, akik a város építésében, fejlesztésében, művészeti, oktatási és sportéletében példa értékűt, maradandót alkottak, tevékenységükkel a város hírnevét öregbítették. Az elmúlt héten megtartott ünnepi közgyűlésen 7 magánszemély és 3 szervezet tevékenységét ismerték el Zalaegerszegért díjjal. Az ünnepségen részt vett Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Koczka Csaba, a zalaegerszegi járási hivatal vezetője. A Zala Megyei Kormányhivatalt Héder Miklós főigazgató képviselte. A város dísztermében megtartott díjátadón Balaicz Zoltán polgármester ünnepi köszöntőjében Makkai Sándor erdélyi történészt idézte: „A bizalmat, mely minden közeledés alapja, nem lehet parancsszóra, erőszakkal és tömegesen kikényszeríteni. Erre a jóakarat önként meginduló emberei, lelkek, egyéniségek kellenek.” – Az itt élők szorgos munkájának köszönhetően Zalaegerszeg egy olyan korszakba ért, amikor újra merünk álmodni, van hitünk, erőnk, akaratunk és bátorságunk az álmainkat valóra is váltani, így pontosan tudjuk, merre megyünk, és hogyan képzeljük el a jövőt. Nincs jobb dolog, mint fába vágni a fejszét, jó látni, amikor az akadályokat közös összefogással sikerül félretolni. Zalaegerszeg nemcsak a szülőhelyünk, hanem egybeforrt a sorsunkkal, a jövőnkkel. Szüleink, nagyszüleink, őseink üzennek nekünk, hiszen az ő tudásuk és verítékük formálta és szépítette városunkat évszázadokon keresztül – fogalmazott a polgármester, majd az elismerések átadása következett.
Zalaegerszegért díjban részesült: Delacasse Lászlóné nyugdíjas pedagógus, a volt Zalaegerszegi Városi Fiúkórus művészeti vezetője, Décsy-Paál Enikő zenetanár, a Canterina Kamarakórus karnagya, Halász Vincéné, a Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület alelnöke, Herbert Ferenc építész, Horváth László József erdész technikus, kerületvezető erdész, Horváthné Szabó Anna nyugdíjas pedagógus, volt önkormányzati képviselő, Inkovics László építész. A szervezetek közül az Alsójánkahegyi Kulturális Egyesület, a Zalaegerszegi Tourinform és a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület.
Az ünnepséget a Canterina kamarakórus műsora tette színessé.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Adventi készülődés a századelőn

Csokoládé, porcelánfotó és díszes kirakatok

Ne gondoljuk, hogy a karácsony előtti nagy sürgés-forgás és reklámhadjárat csak napjainkra jellemző. A 20. század elején is lázasan készültek az ünnepekre a zalaegerszegi kereskedők. Az újságokban reklámdömping volt, a posta pedig hatalmas forgalmat bonyolított le.

– pP –

„Száz éve is várták a karácsonyt Zalaegerszegen” címmel hirdetett adventi sétát szombat délutánra a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület és a helyi Tourinform-iroda. A résztvevőket Tódor Tamás idegenvezető, az iroda munkatársa kalauzolta. A menet a Mindszenty térről indult, és az egykori városközpontot, vagyis a Kazinczy teret, Rákóczi utca elejét, Széchenyi teret és a Kossuth utca Európa térig tartó szakaszát érintette. Mint azt Tódor Tamás elmondta, az 1900-as évek elején a városnak erre a részére koncentrálódtak az üzletek, kávéházak, kiskereskedések, melyek sokszor már november elejétől készültek a karácsonyra. Az ünnepi láz tehát nemcsak napjainkban indul meg már több mint egy hónappal szenteste előtt. Hogy mit kínáltak a boltok, és mik voltak a korszak népszerű termékei, azt az 1900–1910 között megjelenő Magyar Paizs újság hirdetéseinek alapján gyűjtötte össze az idegenvezető. Az egykori boltok helyét levéltári források, múzeumi dokumentumok alapján pontosan meg is lehet határozni. Sok helyén ma is valamilyen üzlet működik.  A séta során szó esett többek között az egykori Kummer kávéházról (ahová most a Göcseji Múzeum költözött); itt főleg – ma már klasszikusnak számító – ünnepi süteményeket (linzer, pozsonyi kifli, kuglóf), valamint pezsgőkülönlegességeket és más édességeket, illetve italokat árusítottak. A templommal szemben, a régi városháza (ma bisztró) alatt papírkereskedés volt, ahol képeslapokat, levelezőlapokat lehetett vásárolni. Ezzel átellenben, a plébániahivatal épületének földszintjén pedig egy drogéria működött, „Aranykereszthez” néven. Ha a Kazinczy tér, Rákóczi út felé vesszük az irányt, akkor említést érdemel az egykori Korona Szálló (ma KISZÖV-székház) melletti aprócikk-kereskedés. Ifj. Horváth Jenő ajándékboltjában szinte mindent lehetett kapni, a dísztárgyaktól kezdve a játékokon át, a kesztyűig és a sálig. A közeli Schütz áruházban pedig ruhákat és más kelméket is árusítottak. A szemközti oldalon, a Keresztury-ház alatti kereskedésben pedig a különféle varrógépeken túl, igazi kuriózumot árultak; ez nem más, mint a photo-email. Tódor Tamás ezzel kapcsolatban elárulta: porcelánfotókról van szó, ami annyit jelent, hogy kézelőkre, brossokra, és más porcelántárgyakra családi fotókat lehetett nyomtatni. A munkát nem Zalaegerszegen, hanem a fővárosban végezték el, itt csak a rendeléseket adhatták le a kuncsaftok, illetve átvehették az elkészült árut. A korabeli reklám arra is felhívta a figyelmet, hogy a fényképeket természetesen sértetlenül visszaadják a tulajdonosoknak. Szintén a korabeli reklámokból lehet arra is következtetni, hogy a századelőn mit ajándékoztak szívesen az emberek szeretteiknek. Nos, a csokoládék, likőrök, pezsgők és könyvek akkor is népszerűek voltak, csakúgy mint a játékok és kisebb dísztárgyak. A századelőn is folyt kampány annak érdekében, hogy lehetőleg mindenki igyekezzen magyar terméket vásárolni. Ekkoriban néhány helyen már árusítottak fényképészeti cikkeket, sőt fonográfot is, de ezek ritkaságnak számítottak és az árúk is elég borsos volt. Az idegenvezető arra is kísérletet tett, hogy néhány termék árát „kiszámolja” a mai forintnak megfelelően. Az árakat az arany árához, valamint a pengő és az 1946-os forint értékéhez mérten vissza lehet vezetni valamelyest. Eszerint például a Kummer kávéházban egy üveg pezsgő (a közönségesebb fajtából) 2 korona 50 fillérbe került, ami körülbelül 7000–8000 forintnak felel meg. (1 korona körülbelül 3500 Ft-ot ér.) A márkásabb italok (Törley) ennél drágábbak voltak. A belvárosi sétán az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy a századelőn a posta az ispita épületében működött (a postapalota majd csak az 1920-as években épül fel), és hatalmas forgalmat bonyolított le advent idején. (Sőt, még december 25-én, 26-án reggel is nyitva tartott.) Természetesen nemcsak levelezőlapokról és képeslapokról van szó, hanem csomagküldésről is. Az ügyfelek figyelmét pedig több fórumon hívták fel arra, hogy az elküldeni kívánt ajándéktárgyakat jól „pakkolják be”. Érdeklődésünkre Tódor Tamás azt is elmondta, hogy a századelőn is voltak ünnepi fények – persze nem olyan mennyiségben és intenzitással, mint manapság. A rangosabb üzletek és áruházak azonban díszítették kirakataikat. A már említett Magyar Paizsban például 1906-ban megjelent egy rövidke cikk arról, hogy a Schütz áruház az ünnepre készülve egy Zeppelin léghajómakettet helyezett el a kirakatban, amit ki is világított. Az írás pedig arra is kitér, hogy az üzlet kirakatai nagyon látványosak lesznek az adventi szezonban.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


 

Kellemes karácsonyi ünnepeket és
boldog új évet kívánunk

kedves olvasóinknak és üzleti partnereinknek!


ZalaEgerszeG Szerkesztősége

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére