Delacasse Lászlóné, nyugállományba vonult rajz-, biológia- és énektanár, a volt Zalaegerszegi
Városi Fiúkórus művészeti vezetője

Delacasse Lászlóné (sz.: Bencze Erzsébet) Zalaegerszegen született, azóta itt él és alkot, szakmai pályafutása is a szülővároshoz kötődik. A Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Kirakatrendező és Dekoratőr Szakképző Iskola elvégzése után néhány hónapig kiállításrendezőként helyezkedett el Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Időközben rajz–biológia és énektanári diplomát szerzett a Pécsi Tanárképző Főiskolán (rajz, biológia), valamint a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán (ének). Végzettségeinek megfelelően nyugdíjba vonulásáig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz–biológia és énektanár dolgozott. Karvezetői munkája elismeréseként a fiúkórus ötéves jubileumi hangversenyén (1996) dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg város polgármestere Díszoklevelet adományozott a Zalaegerszegi Városi Fiúkórusnak és karnagyának, mint alapító karnagynak a város zenei életében betöltött szerepünkért, a város kulturális életének fellendítéséért. Minden alkotói tevékenységet szívből, tűzzel végez, ezáltal képes elhitetni környezetével, hogy mindez nem csupán neki öröm, hanem általa másokat is élményhez juttat. Első önálló kiállításának 2005-ben a Zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem biztosított otthont. Azóta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több csoportos, valamint önálló kiállításon szerepeltek alkotásai.
 

Décsy-Paál Enikő kivételes tehetsége, zenetudása, kreativitása, karnagyi képessége és zeneszeretete szakmai alázattal párosulva 15 éve meghatározó szerepet tölt be Zalaegerszeg zenei kultúrájának ápolásában, fejlesztésében. A Canterina Kamarakórus hazai és országhatáron átívelő ismertségének kiszélesítésében, kétszeres hangversenykórus minősítés elnyerésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. A női kórus minden városi felkérésre nyitott, ünnepségek, avatások, kiállítások igényes megszervezéséhez készségesen nyújtanak segítséget. Társadalmi munkához kapcsolható az a személyes segítő, támogató tevékenysége, amellyel bármely felkérést elfogadva – orgonakíséret, zongorakíséret, zenei vizsgákon való részvétel, városon kívüli zeneiskolás versenyekre való felkészítés és tanulókíséret – mindig készséggel áll rendelkezésre. Felkészültsége, kreativitása, önigényessége és ambíciói mindig a szakmailag rendkívül nehéz, igényes koncertdarabok bemutatására ösztönzi. Zenei repertoárjuk – amit az eddig kiadott 4 CD is dokumentál – kialakításának koncepciója jól tükrözi a klasszikus, egyetemes zeneművészet, a szakrális zene, a magyar népzenei feldolgozások, a közönségszórakoztató zeneművek helyes arányát, amelyek jól illeszkednek a fellépések alkalmi ünnepségének elvárásaihoz.

 

Halász Vincéné Vera 1945-ben született, három fiatalabb leánytestvére körül már gyermekkorában megtalálták a feladatok. Férjével 2 gyermeket neveltek szeretetben, akik 3 csodálatos unokával ajándékozták meg. Nyugdíjazását megelőzően 40 évet a Földhivatalban dolgozott. A betegség viszonylag korán, 47 évesen elérte, 1992-ben szívinfarktust kapott, e sajnálatos betegség következtében került kapcsolatba az egészségvédő klubbal. Dr. Zörényi István felkérésére bekapcsolódott a vezetőség munkájába, tevékenységével formálta az egyesület arculatát. Az ő kezdeményezésére indult be az egészségvédő torna. Számos karitatív dologhoz megszólította a tagságot, fáradhatatlanul irányította és jelenleg is irányítja a pályázatokkal kapcsolatos teendőket. Az egyesület főbb tevékenységei körüli teendőket szem előtt tartva munkáját igazi hitvallásnak tekinti. A társadalmi szerepvállalást is fontosnak tartja, az egyesület dalköre és előadócsoportja az idősotthonok lakóinak több alkalommal szerzett örömteli perceket, szeretettel összeállított műsorunkon kívül kis ajándékkal is kedveskedtek.

 

Herbert Ferenc 1974-ben érettségizett a Dimitrov Építőipari Szakközépiskolában. Ugyanebben az évben felvételt nyert a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Építőipari Karára, 1977-ben szerzett magasépítő üzemmérnöki oklevelet. Kiválóan beszél és nyelvvizsgája van német és horvát nyelvből, de társalgási szinten beszél angolul és oroszul is.
Már 1990-től külső szakértőként tagja volt az önkormányzat városüzemeltetési bizottságának. Az 1994. évi országgyűlési választásokon 1. sz., Zalaegerszeg központú választókerületében egyéni képviselői mandátumot szerzett. Több zalai képviselőtársával sikeresen lobbizott a szlovén vasútvonal Zalaegerszegen keresztül történő megvalósításáért.
2002-től önkormányzati képviselő, a város nemzetközi kapcsolataival és az európai integrációs ügyekkel foglalkozó szakbizottság elnöke. Nem volt ismeretlen ez a munka számára, hiszen mint országgyűlési képviselő, 1995 és 98 között tagja volt az Orbán Viktor vezette parlamenti európai integrációs bizottságnak. Az ott szerzett tapasztalatokat jól tudta hasznosítani. A műszaki bizottság tagjaként szakmai tudásával és tapasztalatával segítette és segíti a városrendezési tervek, az építési szabályzatok elkészítését, módosítását. Jelenleg is sikeres a vállalkozása, tervezői tevékenysége. Műszaki ellenőri névjegyzékben szerepel, ahol elismerik szakmai hozzáértését, felkészültségét. A városban folyó építkezéseken, beszállítóként fontos tényező lett a vállalkozása. Az elmúlt években aktív szerepet vállalt Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatainak erősítéséért.
 

Horváth László az érettségi után Szegeden az Erdészeti Technikumban végzett, majd a Zalacsányi Erdészetnél kezdett dolgozni, mint beosztott erdész. 1981. szeptemberben nevezték ki a csácsi kerületbe kerületvezető erdésznek, egyben ekkor vette át az arborétum vezetését is. Munkája során fejlődött, megújult és átalakult az arborétum. A jegenyefenyő kísérleti terület munkálatait ő fejezte be, és a folyamatos közjóléti fejlesztések kivitelezését mintaszerűen megoldotta. Az arborétum területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított növényrendszertannak hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása a fő feladata. Ma már mindenütt természetes úton felújított fiatal erdők jelzik munkáját. Segítette a „Fut a Csács” és a különböző sportnapok lebonyolítását. Munkájának része volt a zalaegerszegi iskolák diákjainak fogadása, az arborétum és a természetközeli erdőgazdálkodás bemutatása, amivel hozzájárult a fiatalok környezetbarát, környezettudatos szemléletének kialakításához.
 

Horváthné Szabó Anna Szegeden szerzett matematika–fizika szakos tanári diplomát. 1967-től nyugdíjazásáig tanított a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Öt éven át matematika-szakfelügyelő, majd négy éven keresztül fizika-szakfelügyelőként is tevékenykedett. Társszerzője volt az első fizikaérettségi példatárnak. Szigorú, de következetes tanári és osztályfőnöki tevékenységének köszönhetően, számtalan tanítványa neki köszönheti sikeres orvosi, kutatói, mérnöki és tanári életpályáját. Tanári tevékenységéért Miniszteri dicséretben részesült.
1998–2002-ig a Kisgazdapárt városházi képviselője volt. Az önkormányzat egészségügyi és szociális bizottságának alelnökeként, dr. Gyimesi Endre polgármester úr megbízása alapján koordinálta a Fiatal Családok Otthonának zalaegerszegi létrehozását, az előzetes felmérésektől, az építésen át, a működtetésig. A Családsegítő Intézettel együttműködve, hatáskörébe tartozott a szociálisan rászorulók segélyezése. Császár István képviselő úrral együtt létrehozta a zalaegerszegi bolhapiacot. Aktív képviselői munkájának köszönhetően számtalan fejlesztés is történt a városban. Többek között a piactér támfalának megépítése, út- és járdafelújítások is az ő kezdeményezésére valósultak meg.

 

Inkovics László 1952-ben született Zalaegerszegen.1976-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Dolgozott az Agrober vállalatnál, majd a Zala Megyei Tervező Vállalatnál építészként.
Jelentősebb munkáiból:
Zalaegerszeg Ady–Kisfaludy sarok lakóépület, Tapolca 5 szintes lakótömb, Keszthely egyetemi előadók épület.

Az 1990-es évektől két évtizeden át Zalaegerszeg főépítésze. Irányításával alakult ki a város részletes rendezési terve és készült el annak digitális változata. Sokszor konfliktusokat is felvállalva dolgozott az élhető és építészetileg is szépülő Zalaegerszeg alakításáért.
 

Az egyesület 2004 októberében alakult, célja az alsójánkahegyi településrész kulturális és közösségi életének szervezése. Az egyesületi alapszabályban elfogadott célok megvalósítása érdekében szervezett tevékenységek köre: közösségi programok szervezése, ünnepségek szervezése, lebonyolítása, előadások szervezése, helyi közösségek, csoportok alakulásának elősegítése, a településrész kulturális értékeinek ápolása, gazdagítása, bemutatása, kulturális értékek létrehozása. Az egyesület működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet az éves tagdíjak, külső támogatások, az önkormányzat különböző bizottságaitól nyert támogatási pénzek (működésre), a polgármester úr külön keretéből odaítélt összeg, a településrészi önkormányzat pénzügyi keretéből odaítélt összeg, az NCA (Nemzeti Civil Alap) pályázaton nyert támogatás (eszközbeszerzés) és a személyi jövedelemadó 1%-a biztosítja.
Az egyesület kapcsolatban áll a déli városrészben működő civil szervezetekkel, melynek köszönhetően az általuk szervezett programokra az egyesület meghívásokat kap.
Például: március I5-ei rendezvények – Botfa, színdarab-bemutató – Zalabesenyő. Több alkalommal vettek részt a városnapi rendezvények keretében a prószafesztiválon és az Aquaparkban szervezett jótékonysági napon, valamint a vadpörköltfőző versenyen.
 

Tourinform Zalaegerszeg irodája a város fogadószobája, s immáron 20 éve áll az érdeklődők szolgálatában. Az eltelt két évtized alatt az iroda dolgozói lokálpatrióta szellemmel mutatták be és népszerűsítették Zalaegerszeget, a megye székhelyét, valamint annak térségét. Zalaegerszegen már az 1990-es évek közepén felismerték, hogy az ipar mellett a turizmusnak is fontos szerepet kell kapnia a település életében, ezért a város úgy döntött, hogy 1998 tavaszán csatlakozik az akkor már 6 éve működő országos Tourinform-hálózathoz.
1998. június 15-én megnyílt a zalaegerszegi Tourinform-iroda, melynek fenntartója Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, szakmai irányítója a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ, korábban: Magyar Turizmus Zrt.), amely közel 120 Tourinform-iroda munkáját koordinálja. A nonprofit iroda fő feladata a turisták versenysemleges, naprakész, átfogó tájékoztatása a turisztikai látnivalókról, programokról, szolgáltatásokról, a működési terület megismertetése, jó hírének erősítése. Az iroda népszerűsíti Zalaegerszeg idegenforgalomban érdekelt vállalkozóit is. Munkája során szoros kapcsolatot tart fenn a város turizmusban érdekelt szervezeteivel, intézményeivel és a Tourinform-hálózat többi irodájával. Az iroda terjeszti az ország és a térség kiadványait, ezzel is segítve a Magyarországon utazókat. Folyamatosan próbálnak alkalmazkodni a változó fogyasztói igényekhez: online jelenlét a közösségi oldalakon, hírlevelek, honlap folyamatos fejlesztése. A Magyar Turizmus Zrt. 2004-ben bevezetett minősítési rendszerében az iroda minden évben kiváló minősítésben részesült. A munkatársak nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos szakmai és nyelvi továbbképzésekre, ezek közül kiemelve a Magyar Turizmus Zrt. által szervezett Tourinformátor továbbképzéseket, melyeken az irodavezető vett részt (2002., 2010.). Az iroda egyik marketingreferense 2018 szeptemberében OKJ-s idegenvezetői szakképesítést szerzett.
– Az évek során az iroda 3 munkatársa is részesült Nyugat-Dunántúl Turizmusáért díjban. 2006-ban a zalaegerszegi iroda vezetőjét választották „Az év Tourinformátorá”-nak.
– A Zalaegerszeg titkai – Városkalauz a múlt tükrében c. prospektus a Turizmus Trend „Iránytű 2016” kommunikációs versenyén településmarketing kategóriában oklevelet kapott, valamint különdíjban is részesült a minőségi tartalomért.
– A zalaegerszegi színezővel az „Iránytű 2017” versenyen településmarketing kategóriában bronz minősítést nyert a Tourinform-iroda.
 

A 2014-ben alakult egyesület a zalai vonatkozású honvédzászlóaljak emlékének ápolását, a honvédekhez kötődő hagyományok megőrzését vallja céljának.
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc zalai eseményeinek megjelenítése, színvonalas bemutatása immár több éve számos zalaegerszegi rendezvény elmaradhatatlan programeleme. Az elesett hősök, katonák sírjainak, magyar történelmi emlékhelyek, hősi emlékművek felkutatása, karbantartása szintén fontos feladat az egyesület tagjai számára. A Zala megyében élő, a magyar katonai hagyományőrzés ügyéért tenni akarók megszólítása és összefogása meghatározó a Zalai 47. Honvédzászlóalj életében. Tevékenységük túlmutat az ország határain is, hiszen az elszakított területeken élő nemzettársakkal való kapcsolattartás kiemelt szerepet tölt be az egyesület mindennapjaiban. Az ifjak hazafias, erkölcsi nevelését, hazaszeretetük, történelmi tudatuk elmélyítését szem előtt tartják, soraikban büszkén jelennek meg fiatal honvédek is. Zalaegerszeg város közéletében betöltött közösségformáló szerepéért, a zalai megyeszékhely kulturális rendezvényeinek, eseményeinek színesítéséért az egyesület méltó a Zalaegerszegért díj adományozására.