A genetikus gróf szellemi öröksége

Festetics imre után kutatnak a kölcseysek

Pozsik Lajos (középen) a projekten dolgozó csapatával.

A „genetikus gróf”, vagyis Festetics Imre életének és munkásságának nyomába eredtek a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai egy több hónapon át tartó projekt keretében. Akik a név hallatán a keszthelyi Festetics-családra asszociálnak, nem tévednek sokat, hiszen Festetics György testvéréről van szó.

– pánczélPetra –

Bár a zalai szál sem elhanyagolható a történetben, most mégis fontosabb lesz egy csehországi város, mégpedig Brünn (Brno), ahol 1819-ben, vagyis éppen 200 évvel ezelőtt jelent meg a Vas megyében élő Festetics Imre „A beltenyésztésről” című cikke, az ottani Gazdasági Újdonságok és Közlemények című szaklapban. Hogy mindennek mi köze van a kölcseys diákokhoz, arról Pozsik Lajos tanár, a projekt vezetője tájékoztatta lapunkat. Elöljáróban annyit: a téma szerteágazó. A biológia tantárgy (vagyis inkább a genetika) kapcsolódik itt össze gazdaságtörténettel, történelemmel, sőt Pozsik Lajos korábbi munkájával is. Vagyis azokkal a nyolcvanas években végzett kutatásokkal, amiket dr. Szabó T. Attila biológus, egyetemi tanárral együtt végzett a szombathelyi főiskola tanáraként. Kettejüknek 1989-ben már megjelent egy közös cikke Festetics Imréről és a magyar genetika születéséről. Egy véletlen folytán akadtak rá a „genetikus grófra”: 1988-ban a brünni Mendel Múzeumban jártak, és az ottani könyvtárban ajánlották figyelmükbe a magyar gróf, „valami Festetics” 1819-es cikkét. Így indult Festetics Imre munkásságának hazai újrafelfedezése.
A mostani 200. évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia egy nagyszabású programsorozatot tervez a témában, innen jött a középiskolai projekt ötlete is. A Kölcsey Ferenc Gimnázium dr. Szabó T. Attila és dr. Poczai Péter (Helsinki Egyetem) szakmai segítsége révén kapcsolódott be a rendezvénysorozatba. Pozsik Lajos elmondta: az iskola 23 diákja (jórészt biológiafakultációsok) csatlakozott a projekthez. Az elvégzendő feladat sokrétű, így több tanár – köztük Boncz Dániel – is segíti a munkát. A programot a gimnázium alapítványán túl a zalaegerszegi tankerület és a város oktatási bizottsága is támogatja.
Hogy miben rejlik Festetics Imre nagysága? Mindenekelőtt abban, hogy a már említett cikkében olyan dolgokról ír, amiket ma Mendel-törvényének hívunk. Vagyis a „genetika atyjának” tartott Gregor Mendel előtt mintegy ötven esztendővel, korát jócskán megelőzve, összefoglalta a természet genetikai törvényeit; az öröklődés, sőt a mutáció alapelveit is. Festetics a megfigyeléseit juhokon végezte, az 1800-as évek elejétől ugyanis juhtenyésztéssel foglalkozott. A gazdasági vonal itt jön a képbe, hiszen az volt a cél, hogy a juhok szaporításával minél jobb minőségű gyapjú (és posztó) keletkezzen. A Habsburg Birodalom akkori textiliparának központja éppen Brünnben volt, így került a gróf kapcsolatba az ott működő Juhtenyésztők Társaságával, melynek ülésein rendszeresen részt vett (sőt Vasi Juhtenyésztő Társaság néven maga is alapított egy szervezetet). A juhok nemesítésével kapcsolatban pedig több cikket is írt. Így jutunk el tulajdonképpen a már sokat említett 1819-es publikációig, melyben többek között leírja, hogy az erőteljes és egészséges alkatú állatok többnyire továbbadják, örökítik jellegzetes tulajdonságaikat. A Kölcsey-gimnázium természettudományos laborjában zajló munka részeként a diákok Festetics írását és munkásságát alapul véve végeznek további feladatokat. Mint azt néhány, a projektben részt vevő diáktól – Bujtor Zsófiától, Sümegi Kincsőtől, Kamondi Natáliától és Felső Fannitól – megtudtuk: a juhok nemesítése miatt komoly vita is folyt a 19. században. Voltak, akik szerint élettani törvényszerűségek határozzák meg az állatok tulajdonságait (jobb vagy rosszabb szőrzetét). Ezzel szemben Festetics beltenyésztési tapasztalatai alapján azt állította, hogy nem a természet élettani törvényei érvényesülnek, hanem a genetikáé. Ez akkor egészen új elgondolásnak számított. (Pláne, hogy a genetika elnevezést majd csak 1905-től használják hivatalosan a tudományban.) Nem véletlen, hogy a vitazáró cikk megírására is Festeticset kérte fel a már említett szaklap.
A diákok a gróf életének, rokoni kapcsolatainak és az elhíresült írás hatásainak elemzésén túl, foglalkoznak többek között Mendel és Festetics tevékenységének és genetikai téziseinek összevetésével, illetve Festetics Imre szellemi hagyatékának ápolásával. A csapatmunka során magyarról angol nyelvűre fordították a Genetika szülőföldjén című kisfilmet, valamint projektbemutató előadásokra, konferenciákra és egy brünni kirándulásra is készülnek. A felkészüléshez könyveket, cikkeket kaptak, ám az internet is segíti őket a kutatómunkában és dolgozatírásban. Boncz Dániel biológiatanár lapunknak úgy nyilatkozott: a projekt célja, hogy népszerűsítsék Festetics Imre munkásságát a diákok körében. Nemcsak itt, hanem regionális szinten is. A munka legnagyobb haszna pedig a gyerekek számára talán az, hogy középiskolás fejjel beleláthatnak abba, hogy hogyan kell tudományos cikket írni. Ennek sok hasznát vehetik majd kezdő egyetemistaként. Joggal merül fel a kérdés: miért kellett Festetics Imrét harminc évvel ezelőtt újra felfedezni? Miért felejtődött el a neve? Pozsik Lajos szerint ez máig nem tisztázott, így nehéz konkrét választ adni. Bár néhány diákot erre a témára is „ráállított”. Politikai és természettudományos okai egyaránt lehetnek. A brünni Juhtenyésztő Társaság tagjai és a Gazdasági Újdonságok és Közlemények szaklap tulajdonosa sem voltak éppen a bécsi udvar hívei. Annál „felvilágosultabbak” voltak. Emiatt az udvar figyeltette őket, sőt a lap tevékenységét meg is szüntették. Ezért nem találunk több Festetics-publikációt az 1820-as évek első éveit követően. A másik ok az, hogy Mendel, aki tanárként 1856-tól végezte kísérleteit a brünni Szent Tamás-kolostorban, már nem állatokkal, hanem borsóval kísérletezett, hiszen annak szaporítása egyszerűbb és gyorsabb folyamat volt. Így a megfigyelések eredményei is hamarabb jelentkeztek. Mendel a kolostor idősebb papjai, tanárai révén biztos, hogy ismerte Festetics korábbi téziseit. Valamiért mégsem hivatkozott rá. Oka lehet ennek az, hogy a levert szabadságharc utáni időszakban járunk, a Bach-korszakban; amikor nem biztos, hogy bölcs dolog volt magyarokra hivatkozni. Akárhogy is, talán a sors fintora, hogy hosszú időre Mendel tevékenysége is elfelejtődött. Az örökléstan tudományos rangra emelkedése majd csak a századforduló után, munkásságának „újrafelfedezésekor” történt meg.

vissza az elejére

Futás az értéktárban

Mézes Tibor Sólyom

Rohanó világban élünk, de van, akinek a futás, mint egészségmegőrző tevékenység tartozik a napi rutinjához. Sőt eköré közösségépítő módon egyesületet is szervezett. Mézes Tibor Sólyom futónagykövettel beszélgettünk.

– bánfi kati –

– Hemzsegett az év vége a felhívásaidtól, amikor is közös hosszabb-rövidebb távú futásokra invitáltad az embereket. Otthon nem gond, hogy elfutsz az ünnepek elől?
– A párom maga is aktív futó, bajnoki eredményekkel. Éppen a sport kapcsán ismerkedtünk meg. Karácsony és az új év eleje között öt nagyobb szervezett futásunk volt, közte gyerekeknek is szóló lehetőség, hiszen ők a téli szünet miatt ilyenkor érnek rá inkább. Természetesen saját gyerekeim is részt vesznek ezeken a programokon, amikor meg kicsik voltak, volt, hogy babakocsit tolva futottam velük. Az egész család szereti a futást. A tájfutás egyébként is családi sport. A futás pedig nekem ünneplés is, a 42. születésnapomon 42 kilométert futottam. De jó érzés mozgással kezdeni az évet is.
– Mikor ragadott el ez a sport?
– Azt mondják, már így születtem. Mivel kövér gyerek voltam, muszáj volt futnom. Ez a körbe-körbe nem annyira nyert meg, de 12 évesen elvittek egy természetjáró versenyre, és az nagyon megtetszett. Így lett belőlem tájfutó.
– Az egyesületed hogyan szerveződött?
– 2004-ben alakult a Göcsej Környezetvédő, Tájékozódási és Futó Egyesület. Arra gondoltam, hogy én mindig futok, és ha valakiknek van kedve ehhez csatlakozni, akkor jöjjön. Most közel 60-fős a tagság, mindenféle korosztály, általános iskolástól a nyugdíjasig megtalálható benne. Nem a hosszútávfutók magányossága a cél, hanem csapatban a közös mozgás. Persze versenykor nincs beszélgetés, és az eredményeinkre is büszkék lehetünk. Sok programunk van, köztük a Göcsej Galopp, 2018-ban bekerült a Zala Megyei Értéktárba, ez szintén egy jó visszaigazolás. De ügyelek a közös futások apropójára is. Karácsonykor például a botfai Karácsony-hegy a cél. Márciusban szavalunk a futás előtt, óraátállításkor a nyerj egy órát, ne veszítsd el, futással töltjük vagy most január elején mézeskalács-lefutás van. A karácsonyi mézeskalácsból már biztos nincs sok, de kis szójátékkal élve én itt vagyok, és a 70 perces futást vezetem.
– Mindig időre megy?
– Van, amikor időre, van, amikor távra, a tájfutásoknak mindig más a helyszíne, ezért térképismeretet is el kell sajátítani hozzá. Ebben is partnerek vagyunk.
– A futónagykövetség mivel jár?
– A BSI (egy budapesti szabadidősport-szervező cég) minden nagyobb településen, illetve a főváros kerületeiben választ futónagykövetet, akik helyileg támogatják a futást, illetve a budapesti félmaratonra, maratonra segítik a felkészülést.
– Milyen eredményedre vagy a legbüszkébb?
– Egy 12 órás futásra, ahol 121 kilométert sikerült teljesítenem.
– Terveid?
– Szeretnék a korosztályomban magyar bajnok lenni. Az egyesületet minél eredményesebben vezetni, minél több futóprogramot szervezni.

vissza az elejére

Emelkedő nézőszám és újítások

Programkavalkád a vmk intézményegységeiben

Az idei év fejlesztéseiről és főbb eseményeiről számolt be év eleji sajtótájékoztatóján a Keresztury VMK vezetése. Nemcsak a landorhegyi „anyaintézményben”, hanem az intézményegységhez tartozó többi helyszínen is változatos programokra készülhetnek az érdeklődők.

– pet –

Flaisz Gergő igazgató elmondta: ebben az esztendőben megújul az Art mozi és a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem nagyterme. Felújításra kerül továbbá a VMK előtti tér és a gébárti Kézművesek Háza. Az előző évet sikeresnek ítélik, hiszen minden intézményük százszázalékos kapacitással működött, a nézőszámok pedig emelkedtek. Ami a 2019-es évet illeti: számos hagyományos, immár jól bevált rendezvényük folytatódik, de újdonságokkal is készülnek. Utóbbiak közül a gasztronómiai programokat emelték ki: a következő hónapokban több sztárséfet is vendégül látnak. A VMK további rendezvényeiről Bednárikné Rácz Enikő igazgatóhelyettes, a hangversenyterem programjairól Takács Kata, az Art mozi kínálatáról Drávecz Szabolcs, a kertvárosi Apáczai Művelődési Központ eseményeiről Dala Hajnalka számolt be. Míg a Kézművesek Háza és a Családi Intézet híreit Prokné Tirner Gyöngyi, és Pölöskey Ildikó ismertette. Elhangzott: a VMK-ban folytatódik a népszerű Pszicho Estek és a Pszicho Filmklub rendezvénysorozat, de számos koncerttel, kiállítással, előadással és kamaraszínházi művekkel is készülnek. Ezenkívül ismerkedőestet is rendeznek a 25 év feletti korosztálynak, Lakat Party címmel. A zsinagógában ebben az évben is lesz JazzSzerda, Egerszegi Páholy, valamint klasszikus zenei és orgonakoncertek. Márciusban pedig Németh János keramikusművésznek nyílik jubileumi tárlata, 85. születésnapja alkalmából. Az Art moziban országos rajzfilmünnepre, magyar filmek hétvégéjére, Valentin Days-re várják többek között a nézőket, de nem maradnak el az olyan sikeres programok sem, mint a dumaszínházi estek, vagy a Nyitott Akadémia.
Az intézmények részletes programjairól a VMK honlapján (www.kereszturyvmk.hu) lehet tájékozódni, ahol mód van online jegyvásárlásra is.

vissza az elejére

vissza az elejére