A palacsintázó az év vendéglátóhelye

A verseny ösztönzőleg hathat az éttermekre, kávézókra

A zalaegerszegi önkormányzat a Városmarketing Irodával közösen 2018-ban is meghirdette az „Év legkedveltebb vendéglátóhelye” versenyt. A megmérettetésen több mint 120 étterem, kávézó és cukrászda vett részt.

– pet –

A közönségszavazás alapján a nyertes a Fészek Bisztró és Palacsintázó lett, akiknek tulajdonosai – Németh Katalin és férje, Csorba Róbert – a napokban vehették át az elismerést Balaicz Zoltántól. Az eseményen a polgármester elmondta: a verseny nem előzmények nélküli, hiszen 2005–2010 között a KISOSZ koordinálásában már zajlott egy hasonló program. Akkor egy szakmai zsűri látogatta végig évről évre a vendéglátóhelyeket, és többféle szempontot mérlegelve hozták meg a végső döntést. Néhány évnyi szünet után a Városmarketing Iroda javaslatára indult újra az „Év legkedveltebb vendéglátóhelye” verseny, ahol – reagálva a kor kihívásaira – immár a közönség dönti el egy internetes szavazást követően, hogy ki legyen a díjazott.
Elhangzott: a 2018-as megmérettetésre összesen 4123 szavazat érkezett. A legtöbb voksot pedig a Fészek kapta. Németh Kata az elismerést megköszönve elmondta: régóta dolgoznak a vendéglátásban, és némi fővárosi és külföldi kitérő után tértek vissza néhány évvel ezelőtt Zalaegerszegre. Olyan bisztrót szerettek volna, ami kuriózumnak számít a városban, innen jött a családias hangulatú, ám a kor ízlésének megfelelő palacsintázó ötlete. A verseny első helyezettjének 100 ezer forintos jutalom, valamint egy homlokzatra kihelyezhető tábla jár. A szervezők remélik, hogy az évről évre meghirdetett program minden vendéglátóhelyet arra ösztönöz, hogy a lehető legmagasabb minőségű szolgáltatást nyújtsák a vendégeknek, s ne féljenek az újításoktól sem.

vissza az elejére

LMP: ne alkalmazzák a „rabszolgatörvényt”

A munka törvénykönyvének módosítása, vagyis a „rabszolgatörvény" miatt kialakult helyzet kapcsán kezdett országjárásba a Lehet Más a Politika. Az LMP legutóbbi zalaegerszegi sajtótájékoztatójának vendége Ungár Péter országgyűlési képviselő volt, aki dr. Paksy Zoltán önkormányzati képviselővel közös bejelentést tett.

Elhangzott: dr. Paksy Zoltán, az LMP önkormányzati képviselőjeként egy határozatot nyújtott be a zalaegerszegi közgyűlés februári ülésére. Ennek célja az, hogy az önkormányzati tulajdonú cégek ne alkalmazzák a rabszolgatörvényt, és ne kössenek szerződést olyan vállalkozásokkal, melyek támogatnák a 400 órás túlmunkát, vagy a bérek kifizetésének hároméves időkeretét. Szeretnék, ha a következő ülésen a közgyűlés támogatná a kezdeményezést. Ungár Péter elmondta: a Fidesz máig nem tudta megindokolni, hogy miért volt szükség a munka törvénykönyvének módosítására, amikor azzal a hazai munkáltatók többsége nem ért egyet. A „rabszolgatörvény” csak a multinacionális cégeknek kedvez. Annál is inkább, mert az országban komoly munkaerőhiány van, rengeteg ember vándorolt külföldre a magasabb bér és jobb megélhetés reményében. Ez a törvény pedig arra jó, hogy az itthon maradottak még többet dolgozzanak, kevesebb pénzért. Aminek következménye újabb elvándorlás lehet. A sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy a törvény elleni tiltakozásul ismét csatlakozik Zalaegerszeg az országos demonstrációhoz. Január 19-én (szombaton) 15 órától, a 74-es főút Praktikertől a pózvai körforgalomig tartó szakaszán félpályás útzárt tartottak. A tiltakozást a szakszervezet kezdeményezte, melyhez az ellenzék is csatlakozott.

vissza az elejére

Zárókonferencia A 2017 júniusában indult másfél éves nemzetközi projektje végéhez érkezett el a Zala Megyei Népművészeti Egyesület. A szervezet vezetőpartnerségével lebonyolított CultuREvive Tour címet viselő program, amely „Az öko – kulturális turizmus fenntartható fejlődése Kapronca–Krizsevác, Muraköz és Zala megyében” címet viseli, az Interreg V-A Magyarország– Horvátország Együttműködési Program 2014–2020 (Projektazonosító: HUHR/1601/2.1.3/0024) keretében került megvalósításra. Projektpartnerek: Kapronca Város Idegenforgalmi Közössége és a Rudolf Steiner Központ Donji Kraljevecből. A pályázat legfőbb célja a projektterületen érintett Zala megye, a Mura és a Dráva vidékén még meglévő közös horvát–magyar népi kézműves kultúrkincs gyökereinek bemutatása volt, valamint az e vidéken fellelhető mesterek és a kapcsolható természeti attrakciók turisztikai elérhetőségének elősegítése, mely egy turisztikai útvonal kialakításával meg is történt. A program során képzések, tábor, fesztiválok, workshopok, study tourok a határ mindkét oldalán kiadványok valósultak meg, melyek szolgálták a kitűzött célokat. A zárókonferencia keretében 2019. január 25-én áttekintették a projekt során megvalósult eseményeket, számba vették a létrejött eredményeket. A projektben részt vevőket köszöntötte Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg MJV polgármestere, kiemelve, hogy a Zala Megyei Népművészeti Egyesület civil szervezetként már ötödik, az Európai Unió által támogatott projektjét bonyolította, ezzel jelentősen bővítve a megyében ill. Zalaegerszegen megvalósult kulturális események sorát. A vezető partner képviseletében Skrabut Éva, a vezető partnerszervezet elnöke áttekintést nyújtott a másfél év alatt történtekről. Bemutatta a turisztikai útvonal népszerűsítésére kialakított, magyar oldalon lebonyolításra került népszerűsítő rendezvényeket, így a két nagy fesztivált. A projektben több képzési esemény is megvalósult: workshopok a természetes anyagok feldolgozásával kapcsolatos kézművesmesterségek területén, az ökokulturális dudakészítő és dudatanulási tábor, hátrányos helyzetűek képzése, mely az EMMI Debreceni Javítóintézete Nagykanizsai Telephelyén valósult meg 16 fő részvételével, ahol kézműves kompetenciafejlesztés folyt kézművestudás megalapozására. Elkészült az a közös projektkosár, amely a turisztikai útvonal állomásainak termékeit, ismertetőit teszi elérhetővé a turisztikai útvonal információs pontjain. A partnerek részéről a dr. Rudolf Steiner Központ munkatársa mutatta be a horvát partnereknél megvalósult eseményeket, a horvát oldali turisztikai pontokhoz kapcsolódó kézműves és gasztonómiai fejlesztéseket, további projekteseményeket. Ezt követően a magyar partner által jegyzett tanulmány és népzenei CD került bemutatásra, mely a közös, csak e területre jellemző duda népzenei hagyományt taglalja és mutatja be. Zárásként, a projekt legjelentősebb eseményeit bemutató filmet tekintették meg a résztvevők. Ezzel a projekt összegzése megtörtént, a partnerek egy újabb projekt lehetőségének reményében zárták az eseményt. A projektről bővebb információ: www.culturevive.eu

vissza az elejére