Gálaest és díjátadások | Újkőkori település a tesztpálya alatt | Vérvétel előjegyzett időpontban | Felújítják a színházat |
A kultúra napját ünnepelték zalaegerszegen
A magyar kultúra napja alkalmából rendezett gálaest keretében adták át az idei Kultúra mecénása díjat, valamint a közművelődés terén dolgozó kulturális szakemberek tevékenységét elismerő okleveleket.
A Hevesi Sándor Színházban rendezett ünnepségen a múzeumi ágazatban végzett munkájáért elismerést vehetett át Marx Mária etnográfus (Göcseji Múzeum), Göcsej, Hetés, sőt egész Zala megye néprajzi értékeinek feltárása érdekében végzett tudományos tevékenységéért. A közművelődési ágazat részéről oklevelet kapott Nagy Johanna, a Gönczi Galéria szakmai vezetője, az elmúlt évtizedekben végzett sokoldalú és magas szakmai színvonalú kulturális munkásságáért. Elismerést kapott továbbá a könyvtári ágazatban végzett kiemelkedő munkájáért, a megyei és kistelepülési könyvtári szolgáltatások szervezéséért, illetve a zalai helyismereti gyűjtemény digitalizálásában, az informatikai rendszer fejlesztésében végzett munkájáért Sebestyénné Horváth Margit, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese. A gálaesten a színházi produkciók létrejöttének támogatásáért és más, újszerű rendezvények felkarolásáért Kultúra mecénása díjban részesült az M7 Takarékszövetkezet. A cég nevében dr. Tófeji Edina vette át az elismerést Balaicz Zoltán polgármestertől. A kultúra napi ünnepség keretében beszédet mondott dr. Szabó László, a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület elnöke. A rendezvény a Zala Táncegyüttes, valamint a Szalonna és Bandája együttes műsorával zárult.
A felújítás ellenére sem áll le a múzeumi munka
Újkőkori, késő réz- és késő bronzkori leleteket is találtak a Göcseji Múzeum régészei az épülő Járműipari Tesztpálya területén. A szakemberek az építkezések kezdete óta végeznek próbafeltárást a területen.
– pet –
A helyszín korábban katonai létesítmény volt, még a múzeum munkatársai sem
tudták, hogy van-e bármiféle régészeti lelőhely a tesztpálya alatt. Simmer
Lívia ásatásvezető, a zalaegerszegi múzeum osztályvezető régésze a minap
az intézmény kultúra napi szimpóziumán számolt be a próbafeltárások
eredményeiről. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban
rendezett találkozón megtudtuk: a tesztpályán dolgozó stáb mindenekelőtt azt
vizsgálta meg, hogy egyáltalán érintett-e régészetileg a terület. A nyári
próbafeltárások pozitív eredményt hoztak, olyannyira, hogy több korszakból
kerültek elő objektumok. Ezért is adta Simmer Lívia előadásának a
„Rejtőzködő évezredek a Járműipari Tesztpálya alatt” címet.
Hogy milyen korszakokat és leleteket rejtett a föld mélye? A régész elmondta: a
leglátványosabbak az újkőkori, úgynevezett lengyeli kultúra emlékei. Az eddigi
ásatásokból az látszik, hogy mintegy 6500–7000 évvel ezelőtt egy nagy
kiterjedésű, több hektárnyi területet érintő település volt itt egykoron.
Körülbelül húsz-harminc házból állhatott a falu. Több épületnyomot,
paticsmaradványt (korabeli „vakolat”), tárolóvermeket, agyagnyerő gödröt és
hulladékgödröket is találtak. Utóbbiak igazi kincsesbányák a régészek számára,
hiszen ezekből kerülnek elő a különféle használati tárgyak – vagy azok töredékei
– és az állati maradványok.Többek között három teljesen ép, körülbelül 6500 éves
edényt is találtak, melyek restaurálásakor az is kiderült, hogy szépen díszített
kerámiákról van szó. Az ásatások során további korszakok is előkerültek: így
késő rézkori gödrök és késő bronzkori objektumok. A leletek száma fokozatosan
gyarapodott. Többek között díszes bronzkori kerámiákat, csiszolt köveket,
kőbalta-töredékeket, agyagkanalakat, kultikus tárgyak maradványait is rejtette a
föld mélye. A szakemberek remélik, hogy a munkálatok végeztével egy szép
településkép rajzolódik majd ki a szemük előtt. A Göcseji Múzeum Pillanatképek
című szimpóziumán több rövid előadás is elhangzott az intézményben folyó
munkákkal és a jövőbeni tervekkel kapcsolatban. A találkozó apropóját a kultúra
napon túl az adta, hogy a nagyközönséget tájékoztassák arról, hogy a múzeumban a
felújítás ellenére is zajlik a munka. S bár az ott dolgozók ideiglenesen az
egykori Kummer-kávéház épületébe költöztek, a helytörténeti kutatások, a
régészeti munkák, a restaurálások ugyanúgy folytatódnak, és múzeumpedagógiai
foglalkozásokra is sor kerül. A délután folyamán Orha Zoltán és
Eke István régészek, dr. Kostyál László
művészettörténész, Béres Katalin történész, Horváth Imre
restaurátor és Kissné Kovács Ágnes múzeumpedagógus is beszámolt
egy-egy aktuális témáról.
Épségben megmaradt 6500 éves edények. |
A szimpózium előadói |
Vérvétel előjegyzett időpontban
Február elsejétől kizárólag napra, órára, percre előjegyzett időpontban fogadják a beutalóval vérvételre érkező pácienseket a zalaegerszegi Szent Rafael Kórház Rendelőintézetének laborjában. Ezzel az intézkedéssel együtt a sorszámkiadás megszűnik. A részleteket sajtótájékoztatón ismertette a kórház vezetése.
– A. L. –
Dr. Halász Gabriella főigazgató felidézte, hogy az
időpont-egyeztetés lehetősége már közel két éve biztosított a laborban. Bár az
ezzel élők száma folyamatosan növekszik, de még mindig nem haladja meg a
betegforgalom harminc százalékát, ami naponta 250 és 570 fő közé tehető. Ez a
nagy tömegben való várakozás több veszélyt hordoz magában a betegek és a
munkatársak számára egyaránt. Egyrészt kockázatot jelent a cseppfertőzéssel
terjedő betegségek okán, különösen az influenzás időszakban. A nyári meleg sem
kedvez, hiszen naponta fordulnak elő rosszullétek, sőt újraélesztésre is sor
került már. Nem elhanyagolható a munkatársak leterheltsége sem. A kórház
vezetése ezen lehetetlen helyzet megszüntetése okán döntött az előjegyzett
időpont mellett. Céljuk ezzel az, hogy a vérvétel ideje ne legyen több mint
10–15 perc. Mindez a labor munkatársai számára egyenletesebb munkavégzést, míg a
betegeknek nyugodtabb várakozást jelent. Kiszámíthatóbbat abban a tekintetben,
hogy nem kell órákra parkolójegyet vásárolniuk, emelte ki a főigazgató.
Akik már eddig is előjegyzett időpontban érkeztek, 15 perc alatt túlvoltak a
vérvételen, akik sorszámot húztak, órákig vártak, fűzte hozzá dr. Oroszlán
Tamás főorvos, igazgatási koordinátor. Elmondta, hogy az optimális
vérvétel érdekében a napi betegforgalmat 370 főben, míg a rendelési időt 7 és 11
óra között határozták meg. A hét munkaállomáson továbbra is annyi létszámú
asszisztens várja a betegeket, mint eddig. Felhívta a figyelmet, hogy a reggeli
időpont csak a vércukor és vérzsír mérésénél fontos, más esetekben (vérkép,
májfunkció) nem szükséges éhgyomorral érkezniük a betegeknek. A sürgősségi
vérvételnél a beutalón szerepelnie kell az aznapi vagy az előző napi dátumnak a
sürgősségi jelzéssel együtt. Az előjegyzést kérők várhatóan 2–4 munkanapon
belüli időpontot kapnak, a műtétre várók számára pedig külön kontingenst
tartanak fenn.
Az igazgatási koordinátor arra is felhívta a figyelmet, hogy a székletmintát
ezentúl csak a gyógyszertárakban beszerezhető higiénikus, zárható mintavételi
tartályokban fogadja el a labor.
Vérvételre időpontot kérhet a háziorvos és a szakorvos is. Amennyiben a kapott
beutalón nem szerepel dátum, akkor a rendelőintézet valamint a kórház
főépületének betegirányítójában tehetjük meg ezt. Telefonon a
92/507-509-es, a 92/507-574-es vagy a 92/507-568-as közvetlen számon tudunk
egyeztetni. Regisztrálni lehet továbbá a www.zmkorhaz.hu honlap előjegyzés
menüpontjában, a kért útmutatások szerint. A megjegyzés rovatban akár
több időpontot is beírhatunk, melyre a választ 24 órán belül kapjuk meg
e-mailben.
Kormánydöntés született arról, hogy elkezdődhet a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház teljes körű felújítása. A részletekről Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, Balaicz Zoltán polgármester és dr. Besenczi Árpád, a teátrum igazgatója számolt be.
– V. Zs. –
Mint Vigh László fogalmazott, a beruházás mintegy negyven évvel az
épület megnyitása után történik. Fontos ez az intézmény a város életében is,
hiszen Zalaegerszegen a „kultúra szentélye” a Hevesi Sándor Színház, és ő öt
évvel ezelőtt ígérte meg a választóknak, hogy mindent megtesz azért, hogy az
épület felújításra kerüljön. „A falakon kívül szeretnénk mindent kicserélni” –
fogalmazott a képviselő.– Ebbe beletartozik a nyílászárók, a fűtési rendszer és
a fény- és hangtechnika cseréje is. A tervek szerint a színház felújítása
várhatóan 3–3,5 milliárd forintba kerül majd. Balaicz Zoltán utalt
arra, hogy nem véletlen, hogy a sajtótájékoztatót Ruszt József
szobra előtt tartják. „A ’80-as években voltak olyan emberek, akik mertek nagyot
álmodni és volt hitük, erejük és bátorságuk végigvinni az álmukat: hogy legyen
állandó színháza Zalaegerszegnek.” A polgármester elmondta: decemberben két
kormánydöntés született, az egyikben bejelentették, hogy az épület felújítása a
Modern Városok Program keretében valósul meg, majd megjelent, hogy az
önkormányzat 255 millió forintot kap, hogy elkészíttesse a felújításhoz
szükséges engedélyezési és kiviteli terveket. A felújítás során megújul a Griff
Bábszínház, valamint a Ruszt Józsefről elnevezett tér és a
színészház is. Balaicz Zoltán jelezte: ha minden optimálisan
alakul, a közbeszerzések rendben zajlanak le, akkor 2020 tavaszára elkészülnek a
kiviteli és az engedélyezési tervek, az építkezés pedig 2021 januárjában
megkezdődhet, és 2022 decemberében fejeződhet be. Besenczi Árpád
elmondta, a jelenlegi működést nehezíti a hiányos színpadtechnika, nincs például
forgószínpad, de a hangpult és a világítástechnika is elavult. Szeretnék, ha a
kiszolgálóhelyiségek, öltőzők, a kellék és díszletraktár szintén megújulna, és
megtörténne a teátrum akadálymentesítése. Hogy a felújítás alatt hol fogják
tartani az előadásokat, még nem tudják. Vannak elképzelések, de a végső döntés
még nem született meg. Olyan megoldást szeretnének, ahol sem a nézőszám, sem
pedig a bevétel nem csökken.