Gálaest és díjátadások

A kultúra napját ünnepelték zalaegerszegen

A magyar kultúra napja alkalmából rendezett gálaest keretében adták át az idei Kultúra mecénása díjat, valamint a közművelődés terén dolgozó kulturális szakemberek tevékenységét elismerő okleveleket.

A Hevesi Sándor Színházban rendezett ünnepségen a múzeumi ágazatban végzett munkájáért elismerést vehetett át Marx Mária etnográfus (Göcseji Múzeum), Göcsej, Hetés, sőt egész Zala megye néprajzi értékeinek feltárása érdekében végzett tudományos tevékenységéért. A közművelődési ágazat részéről oklevelet kapott Nagy Johanna, a Gönczi Galéria szakmai vezetője, az elmúlt évtizedekben végzett sokoldalú és magas szakmai színvonalú kulturális munkásságáért. Elismerést kapott továbbá a könyvtári ágazatban végzett kiemelkedő munkájáért, a megyei és kistelepülési könyvtári szolgáltatások szervezéséért, illetve a zalai helyismereti gyűjtemény digitalizálásában, az informatikai rendszer fejlesztésében végzett munkájáért Sebestyénné Horváth Margit, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese. A gálaesten a színházi produkciók létrejöttének támogatásáért és más, újszerű rendezvények felkarolásáért Kultúra mecénása díjban részesült az M7 Takarékszövetkezet. A cég nevében dr. Tófeji Edina vette át az elismerést Balaicz Zoltán polgármestertől. A kultúra napi ünnepség keretében beszédet mondott dr. Szabó László, a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület elnöke. A rendezvény a Zala Táncegyüttes, valamint a Szalonna és Bandája együttes műsorával zárult.

vissza az elejére

A felújítás ellenére sem áll le a múzeumi munka

Újkőkori, késő réz- és késő bronzkori leleteket is találtak a Göcseji Múzeum régészei az épülő Járműipari Tesztpálya területén. A szakemberek az építkezések kezdete óta végeznek próbafeltárást a területen.

– pet –

A helyszín korábban katonai létesítmény volt, még a múzeum munkatársai sem tudták, hogy van-e bármiféle régészeti lelőhely a tesztpálya alatt. Simmer Lívia ásatásvezető, a zalaegerszegi múzeum osztályvezető régésze a minap az intézmény kultúra napi szimpóziumán számolt be a próbafeltárások eredményeiről. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett találkozón megtudtuk: a tesztpályán dolgozó stáb mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy egyáltalán érintett-e régészetileg a terület. A nyári próbafeltárások pozitív eredményt hoztak, olyannyira, hogy több korszakból kerültek elő objektumok. Ezért is adta Simmer Lívia előadásának a „Rejtőzködő évezredek a Járműipari Tesztpálya alatt” címet.
Hogy milyen korszakokat és leleteket rejtett a föld mélye? A régész elmondta: a leglátványosabbak az újkőkori, úgynevezett lengyeli kultúra emlékei. Az eddigi ásatásokból az látszik, hogy mintegy 6500–7000 évvel ezelőtt egy nagy kiterjedésű, több hektárnyi területet érintő település volt itt egykoron. Körülbelül húsz-harminc házból állhatott a falu. Több épületnyomot, paticsmaradványt (korabeli „vakolat”), tárolóvermeket, agyagnyerő gödröt és hulladékgödröket is találtak. Utóbbiak igazi kincsesbányák a régészek számára, hiszen ezekből kerülnek elő a különféle használati tárgyak – vagy azok töredékei – és az állati maradványok.Többek között három teljesen ép, körülbelül 6500 éves edényt is találtak, melyek restaurálásakor az is kiderült, hogy szépen díszített kerámiákról van szó. Az ásatások során további korszakok is előkerültek: így késő rézkori gödrök és késő bronzkori objektumok. A leletek száma fokozatosan gyarapodott. Többek között díszes bronzkori kerámiákat, csiszolt köveket, kőbalta-töredékeket, agyagkanalakat, kultikus tárgyak maradványait is rejtette a föld mélye. A szakemberek remélik, hogy a munkálatok végeztével egy szép településkép rajzolódik majd ki a szemük előtt. A Göcseji Múzeum Pillanatképek című szimpóziumán több rövid előadás is elhangzott az intézményben folyó munkákkal és a jövőbeni tervekkel kapcsolatban. A találkozó apropóját a kultúra napon túl az adta, hogy a nagyközönséget tájékoztassák arról, hogy a múzeumban a felújítás ellenére is zajlik a munka. S bár az ott dolgozók ideiglenesen az egykori Kummer-kávéház épületébe költöztek, a helytörténeti kutatások, a régészeti munkák, a restaurálások ugyanúgy folytatódnak, és múzeumpedagógiai foglalkozásokra is sor kerül. A délután folyamán Orha Zoltán és Eke István régészek, dr. Kostyál László művészettörténész, Béres Katalin történész, Horváth Imre restaurátor és Kissné Kovács Ágnes múzeumpedagógus is beszámolt egy-egy aktuális témáról.
 

Épségben megmaradt 6500 éves edények.	A szimpózium előadói

vissza az elejére

Vérvétel előjegyzett időpontban

Február elsejétől kizárólag napra, órára, percre előjegyzett időpontban fogadják a beutalóval vérvételre érkező pácienseket a zalaegerszegi Szent Rafael Kórház Rendelőintézetének laborjában. Ezzel az intézkedéssel együtt a sorszámkiadás megszűnik. A részleteket sajtótájékoztatón ismertette a kórház vezetése.

– A. L. –

Dr. Halász Gabriella főigazgató felidézte, hogy az időpont-egyeztetés lehetősége már közel két éve biztosított a laborban. Bár az ezzel élők száma folyamatosan növekszik, de még mindig nem haladja meg a betegforgalom harminc százalékát, ami naponta 250 és 570 fő közé tehető. Ez a nagy tömegben való várakozás több veszélyt hordoz magában a betegek és a munkatársak számára egyaránt. Egyrészt kockázatot jelent a cseppfertőzéssel terjedő betegségek okán, különösen az influenzás időszakban. A nyári meleg sem kedvez, hiszen naponta fordulnak elő rosszullétek, sőt újraélesztésre is sor került már. Nem elhanyagolható a munkatársak leterheltsége sem. A kórház vezetése ezen lehetetlen helyzet megszüntetése okán döntött az előjegyzett időpont mellett. Céljuk ezzel az, hogy a vérvétel ideje ne legyen több mint 10–15 perc. Mindez a labor munkatársai számára egyenletesebb munkavégzést, míg a betegeknek nyugodtabb várakozást jelent. Kiszámíthatóbbat abban a tekintetben, hogy nem kell órákra parkolójegyet vásárolniuk, emelte ki a főigazgató.
Akik már eddig is előjegyzett időpontban érkeztek, 15 perc alatt túlvoltak a vérvételen, akik sorszámot húztak, órákig vártak, fűzte hozzá dr. Oroszlán Tamás főorvos, igazgatási koordinátor. Elmondta, hogy az optimális vérvétel érdekében a napi betegforgalmat 370 főben, míg a rendelési időt 7 és 11 óra között határozták meg. A hét munkaállomáson továbbra is annyi létszámú asszisztens várja a betegeket, mint eddig. Felhívta a figyelmet, hogy a reggeli időpont csak a vércukor és vérzsír mérésénél fontos, más esetekben (vérkép, májfunkció) nem szükséges éhgyomorral érkezniük a betegeknek. A sürgősségi vérvételnél a beutalón szerepelnie kell az aznapi vagy az előző napi dátumnak a sürgősségi jelzéssel együtt. Az előjegyzést kérők várhatóan 2–4 munkanapon belüli időpontot kapnak, a műtétre várók számára pedig külön kontingenst tartanak fenn.
Az igazgatási koordinátor arra is felhívta a figyelmet, hogy a székletmintát ezentúl csak a gyógyszertárakban beszerezhető higiénikus, zárható mintavételi tartályokban fogadja el a labor.
Vérvételre időpontot kérhet a háziorvos és a szakorvos is. Amennyiben a kapott beutalón nem szerepel dátum, akkor a rendelőintézet valamint a kórház főépületének betegirányítójában tehetjük meg ezt. Telefonon a 92/507-509-es, a 92/507-574-es vagy a 92/507-568-as közvetlen számon tudunk egyeztetni. Regisztrálni lehet továbbá a www.zmkorhaz.hu honlap előjegyzés menüpontjában, a kért útmutatások szerint. A megjegyzés rovatban akár több időpontot is beírhatunk, melyre a választ 24 órán belül kapjuk meg e-mailben.
 

vissza az elejére

Felújítják a színházat

Kormánydöntés született arról, hogy elkezdődhet a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház teljes körű felújítása. A részletekről Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, Balaicz Zoltán polgármester és dr. Besenczi Árpád, a teátrum igazgatója számolt be.

– V. Zs. –

Mint Vigh László fogalmazott, a beruházás mintegy negyven évvel az épület megnyitása után történik. Fontos ez az intézmény a város életében is, hiszen Zalaegerszegen a „kultúra szentélye” a Hevesi Sándor Színház, és ő öt évvel ezelőtt ígérte meg a választóknak, hogy mindent megtesz azért, hogy az épület felújításra kerüljön. „A falakon kívül szeretnénk mindent kicserélni” – fogalmazott a képviselő.– Ebbe beletartozik a nyílászárók, a fűtési rendszer és a fény- és hangtechnika cseréje is. A tervek szerint a színház felújítása várhatóan 3–3,5 milliárd forintba kerül majd. Balaicz Zoltán utalt arra, hogy nem véletlen, hogy a sajtótájékoztatót Ruszt József szobra előtt tartják. „A ’80-as években voltak olyan emberek, akik mertek nagyot álmodni és volt hitük, erejük és bátorságuk végigvinni az álmukat: hogy legyen állandó színháza Zalaegerszegnek.” A polgármester elmondta: decemberben két kormánydöntés született, az egyikben bejelentették, hogy az épület felújítása a Modern Városok Program keretében valósul meg, majd megjelent, hogy az önkormányzat 255 millió forintot kap, hogy elkészíttesse a felújításhoz szükséges engedélyezési és kiviteli terveket. A felújítás során megújul a Griff Bábszínház, valamint a Ruszt Józsefről elnevezett tér és a színészház is. Balaicz Zoltán jelezte: ha minden optimálisan alakul, a közbeszerzések rendben zajlanak le, akkor 2020 tavaszára elkészülnek a kiviteli és az engedélyezési tervek, az építkezés pedig 2021 januárjában megkezdődhet, és 2022 decemberében fejeződhet be.  Besenczi Árpád elmondta, a jelenlegi működést nehezíti a hiányos színpadtechnika, nincs például forgószínpad, de a hangpult és a világítástechnika is elavult. Szeretnék, ha a kiszolgálóhelyiségek, öltőzők, a kellék és díszletraktár szintén megújulna, és megtörténne a teátrum akadálymentesítése. Hogy a felújítás alatt hol fogják tartani az előadásokat, még nem tudják. Vannak elképzelések, de a végső döntés még nem született meg. Olyan megoldást szeretnének, ahol sem a nézőszám, sem pedig a bevétel nem csökken.
 

vissza az elejére