Olvasás és tanulás megújult környezetben | Fókuszban a Kortárs Lengyel kultúra | Workshop a művészi graffitizésről | Tablókon az ismert mesealakok |
Olvasás és tanulás megújult környezetben
Projektzáró a könyvtárban
Megújult közösségi terek és az élethosszig tartó tanulást segítő programok. Röviden így foglalható össze az a nagyarányú fejlesztés, mely a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (DFMK), illetve a József Attila Városi Tagkönyvtárban és az Apáczai Csere János Tagkönyvtárban zajlott le az elmúlt egy évben.
– pet –
A „DFMK tanulást segítő infrastrukturális fejlesztése” című projektje európai
uniós támogatással, mintegy 82,5 millió forintból valósult meg. Mint az a
közelmúltban lezajlott ünnepélyes projektzáró eseményen elhangzott: nemcsak a
közösségi terek külleme változott meg, hanem infokommunikációs fejlesztésekre is
lehetőség nyílt. A résztvevőket köszöntve Balaicz Zoltán
polgármester elmondta: örül, hogy a könyvtárosok meghallották az idők szavát, és
belefogtak a fejlesztésekbe, hiszen a mai korban különösen fontos, hogy az
olvasókat egy modern, tágas és jól felszerelt intézmény fogadja. Külön kiemelte
a könyvtár dolgozóinak hivatásszerűen végzett, magas színvonalú szakmai munkáját,
ami – mint fogalmazott – országos szinten is elismerésre méltó. Enélkül nem
valósulhatott volna meg a fejlesztés. Kiss Gábor könyvtárigazgató
a projekttel kapcsolatban elárulta: több egységükben zajlott a fejlesztés. A
központi Deák Ferenc- könyvtáron kívül a landorhegyi, és a
kertvárosi tagkönyvtárakat is érintette a beruházás, sőt tavaly még a csácsi
könyvtár átalakítására is futotta erejükből. A projekt komoly feladat elé
állította az intézmény munkatársait, a csapatmunkának és az összefogásnak hála,
azonban sikerült a nehézségekkel megbirkózniuk – fogalmazott.
A legtöbb változás a Deák Ferenc Megyei és Város Könyvtárat
érintette, ahol a tanulást segítő infrastruktúra-fejlesztés részeként teljesen
megújult az olvasóterem, a helyismereti és zenei gyűjtemény, a második emeleten
pedig rendezvénytermet alakítottak ki. A részletekről Sebestyénné Horváth
Margit igazgatóhelyettes számolt be. Elhangzott: a cél az volt, hogy az
egész életen át tartó tanulás számára biztosítsanak megfelelő közösségi tereket
és programokat. Az elmúlt tizenkét hónapban a már említetteken túl megújult a
könyvtár padlózata, árnyékolása és bútorzata. Több helyre klímaberendezés került,
az akadálymentesítés jegyében lépcsőjáró eszközt vásároltak, illetve automata
tolóajtók várják a látogatókat. Ezenkívül új gyermekfoglalkoztató és ovisarok
létesült a legkisebb korosztály számára. A projekt másik része informatikai
fejlesztésből állt, melynek révén számítógépeket, digitalizáló eszközöket
szereztek be, de modernizálták a könyvtár honlapját is. Hasonló
infokommunikációs fejlesztésekre került sor a József Attila és
Apáczai Csere János Tagkönyvtárban is. A projekt hosszú távú hatása
pedig az, hogy 2023-ig különféle képzések és rendezvények zajlanak a könyvtár
megújult tereiben; szinte minden korosztály számára. Kiss Gábor
mindehhez hozzátette: két másik projektjük is fut. Az egyik – mintegy 21 millió
forint értékben – kifejezetten az oktatást segíti, és több iskolával is
kapcsolatban állnak. A másik pedig 24 millió forintból az egész életen át tartó
tanulást támogatja. Tulajdonképpen ezek alapja volt a most záruló,
infrastruktúra-fejlesztést támogató EFOP-program. A projektzárón Vigh
László országgyűlési képviselő mondott pohárköszöntőt, felhíva a
figyelmet arra, hogy a digitális korban is nélkülözhetetlen szerepe van a
könyvtáraknak és maguknak a könyveknek. Bízik benne, hogy a most megújult
közösségi tereket örömmel veszik majd birtokukba a betérők.
Fókuszban a Kortárs Lengyel kultúra
Képzőművészeti tárlat és irodalmi est
A krakkói Jan Matejko Képzőművészeti Akadémia V. számú rajzműhelyének alkotásaiból nyílt kiállítás Zalaegerszegen. A Puzzle című tárlat a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben volt látható az elmúlt héten, mégpedig az egyhetes Kortárs Lengyel Underground rendezvénysorozat részeként.
– pet –
A hangversenyteremben rendezett kiállításon huszonhárom fiatal lengyel alkotó
munkáit mutatták be január 29-től február 2-ig. Az eseményre öt művész – két
egyetemi tanár és három diák – is ellátogatott. Joanna Urbanska, a
budapesti Lengyel Intézet igazgatója a tárlatot megnyitva elmondta: mint azt a
cím – Puzzle – is jelzi, egy pillanatkép ez, a kortárs lengyel kultúra aktuális
állapotáról. A művek a kompozicionális és formai problémák megoldására tett
kísérletek során készültek.
A festmények és grafikák az akadémia hallgatóinak útkeresését mutatják be. Annál
is inkább, mert az V. számú rajzműhely célja, hogy a hallgatók a természet
megfigyeléseiből kiindulva tökéletesítsék rajztudásukat; elsajátítva a tömör
vázlatkészítés technikáját. Különféle eszközökkel kísérletezve a tanulás során.
A Kortárs Lengyel Underground rendezvénysorozatot szervező Helyi Tájékoztatásért
Egyesület részéről Cserpes Attila elnök érdeklődésünkre elmondta:
az egyhetes program a Waclaw Felczak Alapítvány támogatásával valósult meg.
Magának az alapítványnak a létrejötte egy friss kezdeményezés; a magyar kormány
a lengyel kultúrát szeretné Magyarországon népszerűsíteni. Van ennek egy
társalapítványa is Lengyelországban, tehát a két nemzet kormányának
együttműködéséről van szó. Az országok kulturális életének promóciójára pedig
különféle pályázatokat írnak ki. Egy ilyen projektre nyert támogatást a
zalaegerszegi egyesület, melynek fő célja az, hogy a fiatalok számára tegyék
vonzóvá és érdekessé a lengyel kultúrát. Cserpes Attila úgy
gondolta, hogy ezt az érdeklődést a korosztályi sajátosságok miatt leginkább a
kortárs és underground művészetek révén lehet felkelteni. Így született meg a
múlt héten lezajlott programsorozat ötlete. Az egyhetes rendezvényen a
zsinagógában nyílt képzőművészeti kiállításon túl, fókuszba került napjaink
lengyel irodalma (Kellermann Viktória műfordító látogatott el a
PopUp Café irodalmi estjére), valamint a kortárs lengyel rock- és jazzmuzsika,
de a filmművészet is.
A szervezők remélik, hogy a mostani rendezvény az első lépés volt, és a jövőben
még sor kerülhet hasonló kulturális találkozóra a két ország között.
Workshop a művészi graffitizésről
Lengyel egyetemi tanár előadása az adyban
Létezik legális graffiti? Egyáltalán milyen íratlan etikai szabályai vannak a műfajnak? Van-e különbség falfirka és művészi színvonalú falfestés között?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattak választ az Ady-iskola művészeti
gimnazistái azon a workshopon, ami a Kortárs Lengyel Underground
rendezvénysorozat részeként valósult meg. A graffitizés etikettjébe és
technikájába Kamil Kuzko, a krakkói művészeti akadémia egyetemi
adjunktusa, graffitiművész avatta be a diákokat.
A több mint háromórás workshopon a gyerekek először egy előadást hallhattak a
graffitiről és a street artról, mint műfajról. Kamil Kuzko saját
közterületeken lévő munkáit is megmutatta egy interaktív előadás keretében. Az
alkotó egyetemi tanárként oktatja is ezt a műfajt a krakkói akadémián. Az adys
gimnazisták ezt követően az iskola egyik folyosójának üres falára készítettek
előbb vázlatokat, majd graffitiket. A workshop lényege abban rejlett, hogy a
diákok megértsék és megtapasztalják, hogy a graffitit, mint műfajt művészi
szintre lehet emelni. Nem köztereket rongáló falfirkákról van tehát szó.
Kamil Kuzko előadásában fel is hívta a figyelmet a graffiti, mint
bűncselekmény és falfestés, street art, mint művészi érték közötti különbségre.
Utóbbi sokszor ma már felkérésre is készül. Több európai, amerikai városban van
már arra példa, hogy így tesznek leromlott állagú, vagy unalmas épületeket
színesebbé, frissebbé. Az igazi street art művészek nem festenek temetők,
templomok, műemlékek falaira.
Alapszabály továbbá, hogy azok az alkotók, akik magas színvonalon űzik e
mesterséget, soha nem fújnak egymás alkotására sem.
Lázár ervinre emlékeztek
Lázár Ervin (1936–2006) életét és munkásságát eleveníti fel az a tárlat, mely a közelmúltban nyílt meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A Móra Könyvkiadó vándorkiállítása interaktív, játékos formában állít emléket a meseírónak, „Négyszögletű kerek” címmel.
– pet –
A kiállítást Emőd Teréz kurátor, muzeológus nyitotta meg egy
rendkívüli irodalomóra keretében, melyen az Ady-iskola diákjai vettek részt.
Szóba került szinte az egész Lázár Birodalom (ami egy mesetérképen is megjelenik);
A hétfejű tündérrel, Berzsiánnal és Didekivel, A négyszögletű kerek erdő
lakóival, és persze a Szegény Dzsoni és Árnikával.
Mint azt a tárlat kurátora elmondta: maga Lázár Ervin is olyan,
mint egy mesehős. Ha népmesei alak lenne, minden bizonynyal a vándor figurája
illene hozzá a legjobban. Rácegrespusztán született (melyet történeteiben
Rácpácegresnek nevezett), majd később kíváncsiságból végigjárta az ország összes
pusztáját. Sok-sok mesét és különös szereplőt talált ki mindeközben. Írásai
azért is tanulságosak, mert segítenek megtalálni és megérteni saját
történeteinket. Az interaktív kiállítás színes tablók segítségével mutatja be
Lázár életútját, munkásságát, megjelent köteteit, sőt néhány személyes tárgyát (például
csíkos pólóját) is. A március 11-ig látogatható anyag többek között arra is
választ keres, hogy miért hétfejű a tündér, amikor a sárkánynak szokott ilyen
sok feje lenni, és hogy a Tünkány vajon jó, vagy rossz lény-e? Természetesen
mindezekre a mesékben is ott rejlik a válasz.