Olvasás és tanulás megújult környezetben Fókuszban a Kortárs Lengyel kultúra Workshop a művészi graffitizésről Tablókon az ismert mesealakok

Olvasás és tanulás megújult környezetben

Projektzáró a könyvtárban

Megújult közösségi terek és az élethosszig tartó tanulást segítő programok. Röviden így foglalható össze az a nagyarányú fejlesztés, mely a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (DFMK), illetve a József Attila Városi Tagkönyvtárban és az Apáczai Csere János Tagkönyvtárban zajlott le az elmúlt egy évben.

– pet –

A „DFMK tanulást segítő infrastrukturális fejlesztése” című projektje európai uniós támogatással, mintegy 82,5 millió forintból valósult meg. Mint az a közelmúltban lezajlott ünnepélyes projektzáró eseményen elhangzott: nemcsak a közösségi terek külleme változott meg, hanem infokommunikációs fejlesztésekre is lehetőség nyílt. A résztvevőket köszöntve Balaicz Zoltán polgármester elmondta: örül, hogy a könyvtárosok meghallották az idők szavát, és belefogtak a fejlesztésekbe, hiszen a mai korban különösen fontos, hogy az olvasókat egy modern, tágas és jól felszerelt intézmény fogadja. Külön kiemelte a könyvtár dolgozóinak hivatásszerűen végzett, magas színvonalú szakmai munkáját, ami – mint fogalmazott – országos szinten is elismerésre méltó. Enélkül nem valósulhatott volna meg a fejlesztés. Kiss Gábor könyvtárigazgató a projekttel kapcsolatban elárulta: több egységükben zajlott a fejlesztés. A központi Deák Ferenc- könyvtáron kívül a landorhegyi, és a kertvárosi tagkönyvtárakat is érintette a beruházás, sőt tavaly még a csácsi könyvtár átalakítására is futotta erejükből. A projekt komoly feladat elé állította az intézmény munkatársait, a csapatmunkának és az összefogásnak hála, azonban sikerült a nehézségekkel megbirkózniuk – fogalmazott.
A legtöbb változás a Deák Ferenc Megyei és Város Könyvtárat érintette, ahol a tanulást segítő infrastruktúra-fejlesztés részeként teljesen megújult az olvasóterem, a helyismereti és zenei gyűjtemény, a második emeleten pedig rendezvénytermet alakítottak ki. A részletekről Sebestyénné Horváth Margit igazgatóhelyettes számolt be. Elhangzott: a cél az volt, hogy az egész életen át tartó tanulás számára biztosítsanak megfelelő közösségi tereket és programokat. Az elmúlt tizenkét hónapban a már említetteken túl megújult a könyvtár padlózata, árnyékolása és bútorzata. Több helyre klímaberendezés került, az akadálymentesítés jegyében lépcsőjáró eszközt vásároltak, illetve automata tolóajtók várják a látogatókat. Ezenkívül új gyermekfoglalkoztató és ovisarok létesült a legkisebb korosztály számára. A projekt másik része informatikai fejlesztésből állt, melynek révén számítógépeket, digitalizáló eszközöket szereztek be, de modernizálták a könyvtár honlapját is. Hasonló infokommunikációs fejlesztésekre került sor a József Attila és Apáczai Csere János Tagkönyvtárban is. A projekt hosszú távú hatása pedig az, hogy 2023-ig különféle képzések és rendezvények zajlanak a könyvtár megújult tereiben; szinte minden korosztály számára. Kiss Gábor mindehhez hozzátette: két másik projektjük is fut. Az egyik – mintegy 21 millió forint értékben – kifejezetten az oktatást segíti, és több iskolával is kapcsolatban állnak. A másik pedig 24 millió forintból az egész életen át tartó tanulást támogatja. Tulajdonképpen ezek alapja volt a most záruló, infrastruktúra-fejlesztést támogató EFOP-program. A projektzárón Vigh László országgyűlési képviselő mondott pohárköszöntőt, felhíva a figyelmet arra, hogy a digitális korban is nélkülözhetetlen szerepe van a könyvtáraknak és maguknak a könyveknek. Bízik benne, hogy a most megújult közösségi tereket örömmel veszik majd birtokukba a betérők.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Fókuszban a Kortárs Lengyel kultúra

Képzőművészeti tárlat és irodalmi est

A krakkói Jan Matejko Képzőművészeti Akadémia V. számú rajzműhelyének alkotásaiból nyílt kiállítás Zalaegerszegen. A Puzzle című tárlat a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben volt látható az elmúlt héten, mégpedig az egyhetes Kortárs Lengyel Underground rendezvénysorozat részeként.

– pet –

A hangversenyteremben rendezett kiállításon huszonhárom fiatal lengyel alkotó munkáit mutatták be január 29-től február 2-ig. Az eseményre öt művész – két egyetemi tanár és három diák – is ellátogatott. Joanna Urbanska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója a tárlatot megnyitva elmondta: mint azt a cím – Puzzle – is jelzi, egy pillanatkép ez, a kortárs lengyel kultúra aktuális állapotáról. A művek a kompozicionális és formai problémák megoldására tett kísérletek során készültek.
A festmények és grafikák az akadémia hallgatóinak útkeresését mutatják be. Annál is inkább, mert az V. számú rajzműhely célja, hogy a hallgatók a természet megfigyeléseiből kiindulva tökéletesítsék rajztudásukat; elsajátítva a tömör vázlatkészítés technikáját. Különféle eszközökkel kísérletezve a tanulás során. A Kortárs Lengyel Underground rendezvénysorozatot szervező Helyi Tájékoztatásért Egyesület részéről Cserpes Attila elnök érdeklődésünkre elmondta: az egyhetes program a Waclaw Felczak Alapítvány támogatásával valósult meg. Magának az alapítványnak a létrejötte egy friss kezdeményezés; a magyar kormány a lengyel kultúrát szeretné Magyarországon népszerűsíteni. Van ennek egy társalapítványa is Lengyelországban, tehát a két nemzet kormányának együttműködéséről van szó. Az országok kulturális életének promóciójára pedig különféle pályázatokat írnak ki. Egy ilyen projektre nyert támogatást a zalaegerszegi egyesület, melynek fő célja az, hogy a fiatalok számára tegyék vonzóvá és érdekessé a lengyel kultúrát. Cserpes Attila úgy gondolta, hogy ezt az érdeklődést a korosztályi sajátosságok miatt leginkább a kortárs és underground művészetek révén lehet felkelteni. Így született meg a múlt héten lezajlott programsorozat ötlete. Az egyhetes rendezvényen a zsinagógában nyílt képzőművészeti kiállításon túl, fókuszba került napjaink lengyel irodalma (Kellermann Viktória műfordító látogatott el a PopUp Café irodalmi estjére), valamint a kortárs lengyel rock- és jazzmuzsika, de a filmművészet is.
A szervezők remélik, hogy a mostani rendezvény az első lépés volt, és a jövőben még sor kerülhet hasonló kulturális találkozóra a két ország között.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Workshop a művészi graffitizésről

Lengyel egyetemi tanár előadása az adyban

Létezik legális graffiti? Egyáltalán milyen íratlan etikai szabályai vannak a műfajnak? Van-e különbség falfirka és művészi színvonalú falfestés között?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattak választ az Ady-iskola művészeti gimnazistái azon a workshopon, ami a Kortárs Lengyel Underground rendezvénysorozat részeként valósult meg. A graffitizés etikettjébe és technikájába Kamil Kuzko, a krakkói művészeti akadémia egyetemi adjunktusa, graffitiművész avatta be a diákokat.
A több mint háromórás workshopon a gyerekek először egy előadást hallhattak a graffitiről és a street artról, mint műfajról. Kamil Kuzko saját közterületeken lévő munkáit is megmutatta egy interaktív előadás keretében. Az alkotó egyetemi tanárként oktatja is ezt a műfajt a krakkói akadémián. Az adys gimnazisták ezt követően az iskola egyik folyosójának üres falára készítettek előbb vázlatokat, majd graffitiket. A workshop lényege abban rejlett, hogy a diákok megértsék és megtapasztalják, hogy a graffitit, mint műfajt művészi szintre lehet emelni. Nem köztereket rongáló falfirkákról van tehát szó.
Kamil Kuzko előadásában fel is hívta a figyelmet a graffiti, mint bűncselekmény és falfestés, street art, mint művészi érték közötti különbségre. Utóbbi sokszor ma már felkérésre is készül. Több európai, amerikai városban van már arra példa, hogy így tesznek leromlott állagú, vagy unalmas épületeket színesebbé, frissebbé. Az igazi street art művészek nem festenek temetők, templomok, műemlékek falaira.
Alapszabály továbbá, hogy azok az alkotók, akik magas színvonalon űzik e mesterséget, soha nem fújnak egymás alkotására sem.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Tablókon az ismert mesealakok

Lázár ervinre emlékeztek

Lázár Ervin (1936–2006) életét és munkásságát eleveníti fel az a tárlat, mely a közelmúltban nyílt meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A Móra Könyvkiadó vándorkiállítása interaktív, játékos formában állít emléket a meseírónak, „Négyszögletű kerek” címmel.

– pet –

A kiállítást Emőd Teréz kurátor, muzeológus nyitotta meg egy rendkívüli irodalomóra keretében, melyen az Ady-iskola diákjai vettek részt. Szóba került szinte az egész Lázár Birodalom (ami egy mesetérképen is megjelenik); A hétfejű tündérrel, Berzsiánnal és Didekivel, A négyszögletű kerek erdő lakóival, és persze a Szegény Dzsoni és Árnikával.
Mint azt a tárlat kurátora elmondta: maga Lázár Ervin is olyan, mint egy mesehős. Ha népmesei alak lenne, minden bizonynyal a vándor figurája illene hozzá a legjobban. Rácegrespusztán született (melyet történeteiben Rácpácegresnek nevezett), majd később kíváncsiságból végigjárta az ország összes pusztáját. Sok-sok mesét és különös szereplőt talált ki mindeközben. Írásai azért is tanulságosak, mert segítenek megtalálni és megérteni saját történeteinket. Az interaktív kiállítás színes tablók segítségével mutatja be Lázár életútját, munkásságát, megjelent köteteit, sőt néhány személyes tárgyát (például csíkos pólóját) is. A március 11-ig látogatható anyag többek között arra is választ keres, hogy miért hétfejű a tündér, amikor a sárkánynak szokott ilyen sok feje lenni, és hogy a Tünkány vajon jó, vagy rossz lény-e? Természetesen mindezekre a mesékben is ott rejlik a válasz.

 

 

 

 

 

vissza az elejére