Jubileumi oklevelet írtak alá Kezdődik az uszodafejlesztés Boldogságórák Múzeum a volt Kummer kávéházban

 

Jubileumi oklevelet írtak alá

Megerősítették zalaegerszeg és szurgut testvérvárosi kapcsolatát

Jubileumi oklevél aláírásával újították meg Zalaegerszeg és Szurgut húsz évvel ezelőtt megkötött testvérvárosi megállapodását. A dokumentumot Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, valamint Vadim Shuvalov, Szurgut polgármestere látta el kézjegyével a díszteremben, ahová munkavacsorára invitálták a hanti-manysi delegáció tagjait.

Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke, Balaicz Zoltán, Natalja Komarova, Vadim Shuvalov, Boris Khokhryakov, a Yugra Duma elnöke,
dr. Gyimesi Endre és Yakov Chernyak

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester köszöntőjében azt mondta, a két város, illetve a hanti-manysi autonóm terület és Zala megye ugyanolyan kiváló kapcsolatnak örvendhet, mint Magyarország és Oroszország. Kitért arra, hogy Zalaegerszegen két olyan hősi katonai temető is van, ahol orosz áldozatok is nyugszanak. Az önkormányzat mindkét sírhelyre odafigyel; a város határában lévő első világháborús temetőt tavaly állami támogatásból felújította. A továbbiakban felidézte a közel 800 éves zalai megyeszékhely történetét, és részletesebben beszélt a város jelenlegi gazdasági fejlődéséről. Többek között megemlítette, a 45 milliárd forintból épülő járműipari próbapályát, az 5G mobilhálózat kiépítését, a munkaerőhiány kezelését szolgáló, márciusban átadandó munkásszállót.Ezenkívül a duális képzőközpont építését, amellyel a helyi szakképzést kívánják megerősíteni. Zalaegerszeg és Szurgut húszéves együttműködésére rátérve úgy fogalmazott, hogy az akkori városvezetők (dr. Gyimesi Endre és Yakov Chernyak ) által 1999-ben megkötött szerződés mindkét fél számára sikert hozott. Ezt jól példázza a két város közötti civil, sport- és kulturális együttműködések, illetve találkozók. A jubileumi oklevél aláírásával a két város egyre bővülő és erősödő kapcsolatát kívánják kifejezni, hangsúlyozta végül. A folytatásban Natalja Komarova, az autonóm terület kormányzója azt mondta: biztos abban, hogy a dokumentumban foglaltakat mindkét fél maradéktalanul teljesíti. A két város kapcsolatát méltatva kifejezte köszönetét az elesett orosz katonák sírjainak gondozásáért. Vadim Shuvalov, a 400 ezer lakosú Szurgut polgármestere városuk iparát bemutatva beszélt a körzetükben (Nyugat-Szibériában) zajló kőolaj- és földgázkitermelésről, valamint a vízi erőművekről. Mint mondta, június 12-én tartják a város napját, melyre meghívja a zalaegerszegi városvezetőket. Mivel a testvérvárosi szerződést májusban írták alá anno, ezt is megünnepelhetik ezen a napon. Végül Yakov Chernyak korábbi polgármester, a Szurguti Filharmónia igazgatója szólt az egybegyűltekhez, méltatva a testvérvárosi kapcsolat megerősítését, amely további együttműködéseket eredményezhet mindkét fél javára.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Burkolatfelújítási bejáráson.

Kezdődik az uszodafejlesztés

Elfogadták a 2019-es költségvetést

A zalaegerszegi közgyűlés legutóbbi ülésén elfogadta az idei évi költségvetést, mintegy 51 milliárd forintos főösszeggel, amely az uniós forrásokat is tartalmazza. A testületi ülést követő sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán polgármester jelezte, a városi büdzsé stabil és nagyobb a mozgástér is.

Új feladatként bekerült a költségvetésbe a Modern Városok Program keretében a Hevesi Sándor Színház épületének, a Ruszt térnek a felújítása, valamint a „színészház” rendbetételének előkészítésére kapott 255 millió forint. Ezenkívül az MMIK helyén felépülő négycsillagos üzleti és konferenciahotel tervezésére szánt 190 millió forint is megérkezett. A polgármester szólt az Elena programról is, amely hat megyei jogú város együttműködése uniós forrásból az energiahatékonyság javítására. A 60 milliárd forintos forrásból Zalaegerszegnek mintegy 10 milliárd forint jut. A program célja, hogy támogassa a helyi közösségeket a megújuló energia és az energiahatékonyság területén tervezett beruházások előkészítésében. A 2024-ig tartó program során a városban 15 épület felújítása történhet meg. A városi strand fejlesztéséről elhangzott: a kivitelező részére megtörtént a munkaterület átadása. Először a külső medence újul meg. Az alapkőletételre a közeljövőben sor kerül. Az uszodafejlesztés mintegy 9 milliárd forintba kerül, az eredeti költségekhez plusz állami forrás is érkezett.Elfogadták a képviselők a környezetvédelmi alap felosztásáról szóló előterjesztést, melynek külön érdekessége, hogy a Parkerdő zöldfelületének rendezésére külön soron biztosítanak pénzt, fontosnak tartva a terület rendezettségét. Ingatlanértékesítés történt munkahelyteremtő beruházás céljára a Déli ipari parkban valamint a Tudományos és Technológiai parkban.
Mennyibe kerülnek az út- és járdafelújítások?
Az egerszegi képviselő-testület úgy döntött, hogy készüljön el a város középtávú (15 éves) szakmai koncepciója az utak, járdák és közművek felújítására és fejlesztésére vonatkozóan. Zalaegerszeg út- és járdahálózata olyan mértékű, hogy annak üzemeltetése is nagy terhet ró az önkormányzatra a saját források miatt, a felújításokat pedig nagyobb számban csak és kizárólag külső, állami forrásból lehet megvalósítani. Néhány érdekes adat: Zalaegerszeg teljes területe 102,4 négyzetkilométer, az összes zöldfelület nagysága 1,5 millió négyzetméter. A városban 542 névvel rendelkező útszakasz van a belterületeken és a külterületeken. A kizárólag helyrajzi számmal rendelkező szakaszok, hegyi utak száma 327. Ez összesen 869 önkormányzati út. A városi úthálózat teljes hossza 520 kilométer (215 km belterületen és 305 km külterületen). A járdák és gyalogutak hossza 225 kilométer. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő utak hossza további 78 kilométer. 2019 nyarán zárul az „Infrastrukturális fejlesztések Zalaegerszegen” című komplex infrastruktúra-fejlesztési csomag, melynek keretében 1,5 milliárd forint állami támogatásban részsült az egerszegi önkormányzat. Ebből a keretből az arányos városfejlesztés jegyében 29 helyszínen végeztek illetve végeznek felújításokat. Azonban az építőipari áremelkedések miatt még ehhez is szükséges volt további 200 millió forint kiegészítő támogatás. Az útfelújítások volumenét érzékeltetve Balaicz Zoltán elmondta: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelésében lévő Szenterzsébethegyi út, amely csak egy a jegyzett 869 út közül, igaz 4 kilométer hosszú és két ággal rendelkezik, a teljes felújítása 450 millió forintba kerül. Ez az összeg kizárólag a burkolat felújítását fedezi, a vízelvezetés megoldásához szükséges csatornarendszer kiépítését nem. Ha az adatokat elemezzük, a városi közműhálózat illetve az út- és járdahálózat megújításának forrásigénye 55 milliárd forint, de ez az összeg nem tartalmazza a fenntartást, a működtetést és a karbantartást.
Balaicz Zoltán megemlítette még, hogy az Európai Unió városi utak, járdák építését, aszfaltozását a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban már nem támogatja és a 2021–2027-es fejlesztési ciklusban sem fogja, tehát EU-s forrásokkal nem számolhatnak. Marad tehát az önkormányzati forrás, esetleg állami pályázatok támogatások.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Boldogságórák

Már zalaegerszegi iskolákban is

Néhány éve jött létre Magyarországon a Jobb Veled a Világ Alapítvány, mely célul tűzte ki a jobb közérzetet, boldogabb életet, közösségi életet segítő önkéntes felnőttklubok alakítását, ahol a pozitív pszichológia elveire építkeznek a havi foglalkozások.

– b. k. –

A sikeres nonprofit kezdeményezés idővel gyerekeknek szóló programmal is bővült, melyet 2017-ben Civil Díjjal is elismertek. Jelenleg az országban 1500 iskolában és óvodában gyakorlat már ez a módszer, és néhány zalaegerszegi iskolában is elérhető. A közelmúltban volt ilyen jellegű képzés a megyeszékhelyi érdeklődő pedagógusok számára. A tanfolyamnak helyt adó Montessori-iskola igazgatónőjével, Nagy Beátával beszélgettünk minderről és a frissiben bevezetett tanórával kapcsolatos élményekről. Ottjártunkkor a téma éppen a másik elfogadása és a bizalom volt. Szituációs játék segítségével tapasztaltatták meg a gyerekekkel az együvé tartozás és a kirekesztés érzését. Majd személyes élmények is szóba kerültek, hangulat oldásaként pedig bizalomjátékok. Az óra végére, úgy tűnik, sikerült tudatosítani a gyerekekben, hogy rossz érzés a csalódás, jó érzés a bizalom, és mindenkit úgy kell elfogadni, ahogy van, mindenkiben van szerethető, mindenkiben lehet szépet és jót találni.
– A boldogságórák célja, hogy olyan kiegészítő módszert adjunk az iskolában, mely azt hangsúlyozza, hogy mindenki fontos ezen a világon, mindenkivel jobb a világ. Akkor is, ha esetleg rosszabb magatartású tanuló. Mindenféle tantárgyi ismeret csak ezután következzék. A nevelés, önbizalomerősítés, önbecsülés kialakítása nagyon fontos – mondta a tematikát szintén elsajátító igazgatónő.
– Az intézményünkben három korcsoportban, óvodától a felső tagozatig valósítjuk meg a programot az életkornak megfelelően játékosabban, illetve elmélyültebben. Azt eddig is mindenki tudta, hogy a boldogság fontos az életben, de hogy a boldogság tanulható is, az kevésbé köztudott. Tudatosan fejleszteni lehet azokat a készségeket, amelyek ehhez kellenek. Főként személyiségfejlesztők a foglalkozások, 10 témakör köré építkezve. Bár havi rendszerességű az elvárt foglalkozás, mi szeretnénk ezt a mindennapokba beépíteni. Sőt a szülőket is bevonni, amennyire lehet. Erre az első próba a februári szülői értekezleten lesz, az előkészületeket a gyerekek már megtették. Nagy Beáta még hozzátette, a jövőbeni képzéseknek is szívesen helyt adnak majd, hogy minél több pedagógus elsajátíthassa ezt a kiegészítő módszert, melynek kidolgozásában oroszlánrésze volt prof. dr. Bagdy Emőke pszichológusnak.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Múzeum a volt Kummer kávéházban

Sajtóbejárás a göcseji múzeum ideiglenes otthonában

Épületbejárással egybekötött sajtóreggelire várta a média munkatársait a Göcseji Múzeum vezetése, akik az intézmény ideiglenes helyszínén kalauzolták körbe az újságírókat. Mint arról már többször beszámoltunk, a Göcseji Múzeum Batthyány utcai épülete felújítás miatt zárva tart.

– pet –

Az intézmény szeptemberben áttelepült az út szemközti oldalán lévő egykori Kummer kávéházba, ami a 19. század végén épült. A századelőn a kávéház mellett mozi is működött itt, aztán a későbbi évtizedekben étteremként, irodaházként, sőt bankként is funkcionált. A ház jelenleg is eladó, ám az üresen álló tereket átmeneti időre birtokba vehette a múzeum – tudtuk meg Meizel István vállalkozótól, az épület tulajdonosától. Aki leginkább azt szeretné, ha az ingatlan kulturális célra hasznosulna. Homlokzata helyi védelem alatt áll (emiatt a városnak elővásárlási joga van), az épületbelső pedig jórészt egy légterű (köszönhetően az eredeti kávéházi kialakításnak), jelenleg csak gipszkartonfalak választják el az egyes helyiségeket egymástól. Ezeket elbontva akár kiállítóhelynek, képtárnak is alkalmas lenne a ház – fogalmazott a tulajdonos.
Hogy az elmúlt öt hónap alatt hogyan sikerült az új helyszínen berendezkednie a Göcseji Múzeumnak, arról Kaján Imre igazgató, dr. Kostyál László igazgatóhelyettes és Varju András osztályvezető beszélt. Elhangzott: a múzeumépülethez képest itt jóval kisebb a rendelkezésükre álló terület, amit igyekeznek maximálisan kihasználni. A földszinten a recepció fogadja a betérőket, de itt kapott helyet a fotó- és informatikai részleg, valamint a restaurátorműhelyek is. Utóbbi helyszínen Horváth Imre restaurátortól megtudtuk: a közelmúltban újították fel a múzeum gyűjteményének egyik régi darabját, a Schunda-cimbalmot, ami majd az új állandó kiállítás egyik impozáns darabja lesz. A múzeumból természetesen a raktárak és az irodák is átköltöztek, ám most mindezt sokkal kisebb helyen kellett elrendezniük. Emiatt a munkatársak többségének nem jutott külön iroda. Kaján Imre elmondta: ugyan kiállításokat itt nem tudnak tartani, az intézmény továbbra is végzi alapfeladatait. A gyűjtések, feldolgozások, restaurálások, régészeti munkák nem álltak le. A múzeumpedagógiai programok a Mártírok úti Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelyén kerülnek megrendezésre. Több népszerű rendezvényük (Múzeumi találkozások, Tudományos Esték) helyszíne pedig a könyvtár lesz.
Nem mondanak le a Múzeumok éjszakájáról sem; jelenleg a Zalaegerszegi Törvényszékkel egyeztetnek, hogy hogyan tudnának közös programokat megvalósítani a bíróság környékén, vagy annak belső tereiben. Továbbra is lesznek várostörténeti séták, gyerekeknek szóló nyári táborok, de különféle témanapokat is szerveznek majd egy-egy ünnephez, vagy fontosabb dátumhoz kapcsolódóan. Folyamatban van több nagyobb projektjük is, ezek egy része nemzetközi pályázat, a Fortepán fotógyűjteménnyel közreműködve pedig zajlik a múzeum régi üvegnegatívjainak digitalizálása is. Ami a Göcseji Falumúzeumot illeti: ott sem áll meg az élet. Mint arról Sümeginé Horváth Anita és Varju András osztályvezetők beszámoltak, a hagyományos programokon (Gyümölcsoltónap, húsvétitojás-keresés, Egerszeg Búcsú, Falumúzeum napja, Márton-nap) túl, újdonsággal is készülnek. A Street Food Fesztivál mintájára szeretnének elindítani egy gasztronómiai rendezvényt a skanzenben. A Village Food Fesztivál a hagyományos göcseji, zalai ételeket gondolná újra. Ízvilágban és tálalásban megfeleltetve azokat a „21. századi gyomornak” – mondta Varju András. Hogy a Göcseji Múzeum mikor költözhet vissza saját otthonában? Kaján Imre azt felelte: eredetileg 20 hónapra tervezték a bezárást, ám biztos, hogy lesz csúszás. A múzeumépület tényleges felújítási munkálatai majd csak ősszel indulnak meg, s várhatóan egy évig tartanak. Utána kerülhet csak sor az új állandó kiállítás elrendezésére és a visszaköltözésre.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére