Jubileumi oklevelet írtak alá | Kezdődik az uszodafejlesztés | Boldogságórák | Múzeum a volt Kummer kávéházban |
Megerősítették zalaegerszeg és szurgut testvérvárosi kapcsolatát
Jubileumi oklevél aláírásával újították meg Zalaegerszeg és Szurgut húsz évvel ezelőtt megkötött testvérvárosi megállapodását. A dokumentumot Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, valamint Vadim Shuvalov, Szurgut polgármestere látta el kézjegyével a díszteremben, ahová munkavacsorára invitálták a hanti-manysi delegáció tagjait.
|
Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Sifter
Rózsa kormánymegbízott, dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke,
Balaicz Zoltán, Natalja Komarova, Vadim Shuvalov, Boris Khokhryakov, a
Yugra Duma elnöke, |
– AL –
Balaicz Zoltán polgármester köszöntőjében azt mondta, a két város,
illetve a hanti-manysi autonóm terület és Zala megye ugyanolyan kiváló
kapcsolatnak örvendhet, mint Magyarország és Oroszország. Kitért arra, hogy
Zalaegerszegen két olyan hősi katonai temető is van, ahol orosz áldozatok is
nyugszanak. Az önkormányzat mindkét sírhelyre odafigyel; a város határában lévő
első világháborús temetőt tavaly állami támogatásból felújította. A továbbiakban
felidézte a közel 800 éves zalai megyeszékhely történetét, és részletesebben
beszélt a város jelenlegi gazdasági fejlődéséről. Többek között megemlítette, a
45 milliárd forintból épülő járműipari próbapályát, az 5G mobilhálózat
kiépítését, a munkaerőhiány kezelését szolgáló, márciusban átadandó
munkásszállót.Ezenkívül a duális képzőközpont építését, amellyel a helyi
szakképzést kívánják megerősíteni. Zalaegerszeg és Szurgut húszéves
együttműködésére rátérve úgy fogalmazott, hogy az akkori városvezetők (dr.
Gyimesi Endre és Yakov Chernyak ) által 1999-ben megkötött
szerződés mindkét fél számára sikert hozott. Ezt jól példázza a két város
közötti civil, sport- és kulturális együttműködések, illetve találkozók. A
jubileumi oklevél aláírásával a két város egyre bővülő és erősödő kapcsolatát
kívánják kifejezni, hangsúlyozta végül. A folytatásban Natalja Komarova,
az autonóm terület kormányzója azt mondta: biztos abban, hogy a dokumentumban
foglaltakat mindkét fél maradéktalanul teljesíti. A két város kapcsolatát
méltatva kifejezte köszönetét az elesett orosz katonák sírjainak gondozásáért.
Vadim Shuvalov, a 400 ezer lakosú Szurgut polgármestere városuk
iparát bemutatva beszélt a körzetükben (Nyugat-Szibériában) zajló kőolaj- és
földgázkitermelésről, valamint a vízi erőművekről. Mint mondta, június 12-én
tartják a város napját, melyre meghívja a zalaegerszegi városvezetőket. Mivel a
testvérvárosi szerződést májusban írták alá anno, ezt is megünnepelhetik ezen a
napon. Végül Yakov Chernyak korábbi polgármester, a Szurguti
Filharmónia igazgatója szólt az egybegyűltekhez, méltatva a testvérvárosi
kapcsolat megerősítését, amely további együttműködéseket eredményezhet mindkét
fél javára.
Burkolatfelújítási bejáráson. |
Elfogadták a 2019-es költségvetést
A zalaegerszegi közgyűlés legutóbbi ülésén elfogadta az idei évi költségvetést, mintegy 51 milliárd forintos főösszeggel, amely az uniós forrásokat is tartalmazza. A testületi ülést követő sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán polgármester jelezte, a városi büdzsé stabil és nagyobb a mozgástér is.
Új feladatként bekerült a költségvetésbe a Modern Városok
Program keretében a Hevesi Sándor Színház épületének, a Ruszt
térnek a felújítása, valamint a „színészház” rendbetételének előkészítésére
kapott 255 millió forint. Ezenkívül az MMIK helyén felépülő négycsillagos üzleti
és konferenciahotel tervezésére szánt 190 millió forint is megérkezett. A
polgármester szólt az Elena programról is, amely hat megyei jogú város
együttműködése uniós forrásból az energiahatékonyság javítására. A 60 milliárd
forintos forrásból Zalaegerszegnek mintegy 10 milliárd forint jut. A program
célja, hogy támogassa a helyi közösségeket a megújuló energia és az
energiahatékonyság területén tervezett beruházások előkészítésében. A 2024-ig
tartó program során a városban 15 épület felújítása történhet meg. A városi
strand fejlesztéséről elhangzott: a kivitelező részére megtörtént a munkaterület
átadása. Először a külső medence újul meg. Az alapkőletételre a közeljövőben sor
kerül. Az uszodafejlesztés mintegy 9 milliárd forintba kerül, az eredeti
költségekhez plusz állami forrás is érkezett.Elfogadták a képviselők a
környezetvédelmi alap felosztásáról szóló előterjesztést, melynek külön
érdekessége, hogy a Parkerdő zöldfelületének rendezésére külön soron
biztosítanak pénzt, fontosnak tartva a terület rendezettségét.
Ingatlanértékesítés történt munkahelyteremtő beruházás céljára a Déli ipari
parkban valamint a Tudományos és Technológiai parkban.
Mennyibe kerülnek az út- és járdafelújítások?
Az egerszegi képviselő-testület úgy döntött, hogy készüljön el a város
középtávú (15 éves) szakmai koncepciója az utak, járdák és közművek felújítására
és fejlesztésére vonatkozóan. Zalaegerszeg út- és járdahálózata olyan mértékű,
hogy annak üzemeltetése is nagy terhet ró az önkormányzatra a saját források
miatt, a felújításokat pedig nagyobb számban csak és kizárólag külső, állami
forrásból lehet megvalósítani. Néhány érdekes adat: Zalaegerszeg teljes területe
102,4 négyzetkilométer, az összes zöldfelület nagysága 1,5 millió négyzetméter.
A városban 542 névvel rendelkező útszakasz van a belterületeken és a
külterületeken. A kizárólag helyrajzi számmal rendelkező szakaszok, hegyi utak
száma 327. Ez összesen 869 önkormányzati út. A városi úthálózat teljes hossza
520 kilométer (215 km belterületen és 305 km külterületen). A járdák és
gyalogutak hossza 225 kilométer. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő
utak hossza további 78 kilométer. 2019 nyarán zárul az „Infrastrukturális
fejlesztések Zalaegerszegen” című komplex infrastruktúra-fejlesztési csomag,
melynek keretében 1,5 milliárd forint állami támogatásban részsült az egerszegi
önkormányzat. Ebből a keretből az arányos városfejlesztés jegyében 29 helyszínen
végeztek illetve végeznek felújításokat. Azonban az építőipari áremelkedések
miatt még ehhez is szükséges volt további 200 millió forint kiegészítő
támogatás. Az útfelújítások volumenét érzékeltetve Balaicz Zoltán
elmondta: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelésében lévő
Szenterzsébethegyi út, amely csak egy a jegyzett 869 út közül, igaz 4 kilométer
hosszú és két ággal rendelkezik, a teljes felújítása 450 millió forintba kerül.
Ez az összeg kizárólag a burkolat felújítását fedezi, a vízelvezetés
megoldásához szükséges csatornarendszer kiépítését nem. Ha az adatokat
elemezzük, a városi közműhálózat illetve az út- és járdahálózat megújításának
forrásigénye 55 milliárd forint, de ez az összeg nem tartalmazza a fenntartást,
a működtetést és a karbantartást.
Balaicz Zoltán megemlítette még, hogy az Európai Unió városi utak,
járdák építését, aszfaltozását a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban már nem
támogatja és a 2021–2027-es fejlesztési ciklusban sem fogja, tehát EU-s
forrásokkal nem számolhatnak. Marad tehát az önkormányzati forrás, esetleg
állami pályázatok támogatások.
Már zalaegerszegi iskolákban is
Néhány éve jött létre Magyarországon a Jobb Veled a Világ Alapítvány, mely célul tűzte ki a jobb közérzetet, boldogabb életet, közösségi életet segítő önkéntes felnőttklubok alakítását, ahol a pozitív pszichológia elveire építkeznek a havi foglalkozások.
– b. k. –
A sikeres nonprofit kezdeményezés idővel gyerekeknek szóló programmal is bővült,
melyet 2017-ben Civil Díjjal is elismertek. Jelenleg az országban 1500 iskolában
és óvodában gyakorlat már ez a módszer, és néhány zalaegerszegi iskolában is
elérhető. A közelmúltban volt ilyen jellegű képzés a megyeszékhelyi érdeklődő
pedagógusok számára. A tanfolyamnak helyt adó Montessori-iskola igazgatónőjével,
Nagy Beátával beszélgettünk minderről és a frissiben bevezetett
tanórával kapcsolatos élményekről. Ottjártunkkor a téma éppen a másik elfogadása
és a bizalom volt. Szituációs játék segítségével tapasztaltatták meg a
gyerekekkel az együvé tartozás és a kirekesztés érzését. Majd személyes élmények
is szóba kerültek, hangulat oldásaként pedig bizalomjátékok. Az óra végére, úgy
tűnik, sikerült tudatosítani a gyerekekben, hogy rossz érzés a csalódás, jó
érzés a bizalom, és mindenkit úgy kell elfogadni, ahogy van, mindenkiben van
szerethető, mindenkiben lehet szépet és jót találni.
– A boldogságórák célja, hogy olyan kiegészítő módszert adjunk az iskolában,
mely azt hangsúlyozza, hogy mindenki fontos ezen a világon, mindenkivel jobb a
világ. Akkor is, ha esetleg rosszabb magatartású tanuló. Mindenféle tantárgyi
ismeret csak ezután következzék. A nevelés, önbizalomerősítés, önbecsülés
kialakítása nagyon fontos – mondta a tematikát szintén elsajátító igazgatónő.
– Az intézményünkben három korcsoportban, óvodától a felső tagozatig valósítjuk
meg a programot az életkornak megfelelően játékosabban, illetve elmélyültebben.
Azt eddig is mindenki tudta, hogy a boldogság fontos az életben, de hogy a
boldogság tanulható is, az kevésbé köztudott. Tudatosan fejleszteni lehet azokat
a készségeket, amelyek ehhez kellenek. Főként személyiségfejlesztők a
foglalkozások, 10 témakör köré építkezve. Bár havi rendszerességű az elvárt
foglalkozás, mi szeretnénk ezt a mindennapokba beépíteni. Sőt a szülőket is
bevonni, amennyire lehet. Erre az első próba a februári szülői értekezleten
lesz, az előkészületeket a gyerekek már megtették. Nagy Beáta még
hozzátette, a jövőbeni képzéseknek is szívesen helyt adnak majd, hogy minél több
pedagógus elsajátíthassa ezt a kiegészítő módszert, melynek kidolgozásában
oroszlánrésze volt prof. dr. Bagdy Emőke
pszichológusnak.
Múzeum a volt Kummer kávéházban
Sajtóbejárás a göcseji múzeum ideiglenes otthonában
Épületbejárással egybekötött sajtóreggelire várta a média munkatársait a Göcseji Múzeum vezetése, akik az intézmény ideiglenes helyszínén kalauzolták körbe az újságírókat. Mint arról már többször beszámoltunk, a Göcseji Múzeum Batthyány utcai épülete felújítás miatt zárva tart.
– pet –
Az intézmény szeptemberben áttelepült az út szemközti oldalán lévő egykori
Kummer kávéházba, ami a 19. század végén épült. A századelőn a kávéház mellett
mozi is működött itt, aztán a későbbi évtizedekben étteremként, irodaházként,
sőt bankként is funkcionált. A ház jelenleg is eladó, ám az üresen álló tereket
átmeneti időre birtokba vehette a múzeum – tudtuk meg Meizel István
vállalkozótól, az épület tulajdonosától. Aki leginkább azt szeretné, ha az
ingatlan kulturális célra hasznosulna. Homlokzata helyi védelem alatt áll
(emiatt a városnak elővásárlási joga van), az épületbelső pedig jórészt egy
légterű (köszönhetően az eredeti kávéházi kialakításnak), jelenleg csak
gipszkartonfalak választják el az egyes helyiségeket egymástól. Ezeket elbontva
akár kiállítóhelynek, képtárnak is alkalmas lenne a ház – fogalmazott a
tulajdonos.
Hogy az elmúlt öt hónap alatt hogyan sikerült az új helyszínen berendezkednie a
Göcseji Múzeumnak, arról Kaján Imre igazgató, dr. Kostyál
László igazgatóhelyettes és Varju András osztályvezető
beszélt. Elhangzott: a múzeumépülethez képest itt jóval kisebb a rendelkezésükre
álló terület, amit igyekeznek maximálisan kihasználni. A földszinten a recepció
fogadja a betérőket, de itt kapott helyet a fotó- és informatikai részleg,
valamint a restaurátorműhelyek is. Utóbbi helyszínen Horváth Imre
restaurátortól megtudtuk: a közelmúltban újították fel a múzeum gyűjteményének
egyik régi darabját, a Schunda-cimbalmot, ami majd az új állandó kiállítás egyik
impozáns darabja lesz. A múzeumból természetesen a raktárak és az irodák is
átköltöztek, ám most mindezt sokkal kisebb helyen kellett elrendezniük. Emiatt a
munkatársak többségének nem jutott külön iroda. Kaján Imre
elmondta: ugyan kiállításokat itt nem tudnak tartani, az intézmény továbbra is
végzi alapfeladatait. A gyűjtések, feldolgozások, restaurálások, régészeti
munkák nem álltak le. A múzeumpedagógiai programok a Mártírok úti Kommunizmus
Áldozatainak Emlékhelyén kerülnek megrendezésre. Több népszerű rendezvényük
(Múzeumi találkozások, Tudományos Esték) helyszíne pedig a könyvtár lesz.
Nem mondanak le a Múzeumok éjszakájáról sem; jelenleg a Zalaegerszegi
Törvényszékkel egyeztetnek, hogy hogyan tudnának közös programokat megvalósítani
a bíróság környékén, vagy annak belső tereiben. Továbbra is lesznek
várostörténeti séták, gyerekeknek szóló nyári táborok, de különféle témanapokat
is szerveznek majd egy-egy ünnephez, vagy fontosabb dátumhoz kapcsolódóan.
Folyamatban van több nagyobb projektjük is, ezek egy része nemzetközi pályázat,
a Fortepán fotógyűjteménnyel közreműködve pedig zajlik a múzeum régi
üvegnegatívjainak digitalizálása is. Ami a Göcseji Falumúzeumot illeti: ott sem
áll meg az élet. Mint arról Sümeginé Horváth Anita és Varju
András osztályvezetők beszámoltak, a hagyományos programokon
(Gyümölcsoltónap, húsvétitojás-keresés, Egerszeg Búcsú, Falumúzeum napja,
Márton-nap) túl, újdonsággal is készülnek. A Street Food Fesztivál mintájára
szeretnének elindítani egy gasztronómiai rendezvényt a skanzenben. A Village
Food Fesztivál a hagyományos göcseji, zalai ételeket gondolná újra. Ízvilágban
és tálalásban megfeleltetve azokat a „21. századi gyomornak” – mondta
Varju András. Hogy a Göcseji Múzeum mikor költözhet vissza saját
otthonában? Kaján Imre azt felelte: eredetileg 20 hónapra
tervezték a bezárást, ám biztos, hogy lesz csúszás. A múzeumépület tényleges
felújítási munkálatai majd csak ősszel indulnak meg, s várhatóan egy évig
tartanak. Utána kerülhet csak sor az új állandó kiállítás elrendezésére és a
visszaköltözésre.