A betegekért végzett munkáért

Az első magyar főápolónő születésnapján

A Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére az Országgyűlés 2014-ben nyilvánította február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének napját, a magyar ápolók napjává. Ez alkalomból tartott ünnepséget a zalaegerszegi Szent Rafael Kórház, melyen elismerte azokat, akik szakterületükön példaértékű tevékenységet végeztek.

– AL –

Dr. Halász Gabriella főigazgató köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Kossuth Zsuzsa munkássága közel 200 év elteltével is üzenetet hordoz és örökséget jelent mindannyiunk számára. Február 19-e minden évben alkalom arra is, hogy ráirányuljon a figyelem a mai magyar ápolókra. Mint mondta, Kossuth Zsuzsanna idejében a kórház az ápolás terepe volt, ma a technikai dominanciájú gyógyításé. Az ápolói tevékenység specializálódott szakmává fejlődött és tudományos alapokkal bír. Egészségügyi szakdolgozókról beszélünk ma már, hiszen nem csak a hagyományos ápolási feladatokat látják el, de elvégzik a komoly technikai tudást igénylő vizsgálatokat is. A követelményszint is megnőtt, ugyanakkor a tudásnak és az emberségnek ma is együtt kell jelen lennie az ápolásban, hangsúlyozta.
A Szent Rafael Kórház által alapított Kossuth Zsuzsanna-emléklapot hárman vehették át: Császárné Farkas Katalin, az intenzív terápiás osztály aneszteziológus szakasszisztense, Léránt Ferencné, a pulmonológia légzésfunkciós szakasszisztense valamint Stummer Anita, a II-es belgyógyászat OKJ-s ápolója. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara megyei szervezete az egészségügyi kar hallgatóinak javaslata alapján az „Év Oktatója” díjat Dobosné Szuhaj Mária Zsuzsanna gyakorlati oktatónak, a kardiológiai rehabilitációs osztály gyógytornászának és gyakorlati oktatónak adományozta.
A Magyar Ápolási Egyesület Dicsérő Oklevelében Konrádné Takács Judit, a krónikus belgyógyászat szakápolója részesült.

vissza az elejére

A mintegy kilencmilliárdos beruházás a Modern Városok Program keretében valósul meg. A munkálatok február 18-án elkezdődtek. A fejlesztéssel érintett terület a Mártírok útja–Botfy utca– Ady utca és Göcseji út által határolt tömböt jelenti, a jelenlegi uszoda ingatlanát. Az építési forgalom lebonyolítására a Göcseji úton és az Ady Endre utcában ideiglenes közúti útcsatlakozások kerülnek létesítésre. Az építési terület megközelítése a Göcseji útról, a kihajtás pedig az Ady Endre u. irányában történik, amellyel összefüggésben a forgalmi rend is módosításra kerül. Az építés ideje alatt lehetőség lesz az Ady Endre utcáról balra kanyarodni a Göcseji út irányában, így az építési forgalom nem terheli a belváros közlekedését. A forgalmi rend változását táblák jelzik. Az önkormányzat a lakosság türelmét és megértését kéri.

vissza az elejére

A pánik egy görcs

Krízishelyzetekről a Pszicho Esten

Nap mint nap átélünk kisebb vagy nagyobb kríziseket. A vészhelyzetek egyéneket, társadalmi csoportokat egyaránt érinthetnek. Miképp reagálunk egy-egy ilyen szituációban? Mi idézi elő a pánikot? Baj-e, ha valaki hisztériázik, vagy éppen „lefagy” egy váratlan helyzetben?

– pet –

Sebestyén Árpád pszichológus, szakirányú pszichoterapeuta volt a Pszicho Estek rendezvénysorozat legutóbbi vendége, aki egy interaktív előadás formájában beszélt a vészhelyzeti viselkedés és a pánik főbb jellemzőiről. Példaként előbb olyan egyszerű, egészen hétköznapi kríziseket említett, mint okirataink, mobiltelefonunk vagy pénztárcánk elveszítése, majd munkahelyi és családi problémák, közlekedési balesetek (veronai buszbaleset), ipari katasztrófák (vörösiszap) és más, egész társadalmat érintő vészhelyzetek (migráció) is szóba kerültek. A szakértő többek között elmondta: ha egy-egy váratlan helyzetben nem találjuk a megoldást, vészhelyzetről beszélünk. Ez az az állapot, amikor az addig begyakorolt mintáink ellenére nem tudjuk kezelni a szituációt. Vagyis az addigi megbirkózási stratégiáink nem működnek. Ez a feszültség (az izomfeszüléshez hasonló megfeszült érzelmi állapot) pánikot eredményezhet. Pszichológiai szempontból a pánik egy nagy görcs. A negatív érzelmek miatt bezártságot, kétségbeesést él át valaki. A lelki tüneteken túl, természetesen fizikai tünetekkel is társul a jelenség: szapora pulzus, légzészavar, elhúzódó esetekben (fel nem dolgozott krízisnél) alvászavar és más pszichoszomatikus tünetek is jelentkeznek.Az egyéni pánikot egyéni szinten, a tömegpánikot pedig az úgynevezett krízisintervenciós eljárásokkal kezelik. (Ez történt például a vörösiszap-katasztrófa, vagy a veronai buszbaleset esetében is).
Hogyan zajlik egy lelki elsősegély? Sebestyén Árpád mindenekelőtt elárulta: a legfontosabb lépés az egyénnel való kapcsolatfelvétel. És lehetőleg ne azt kérdezzük az illetőtől, hogy „hogy van”. Nyilván rosszul. Inkább azt tudakoljuk meg, hogy mire van szüksége, vagy meséljük el neki, mik a lehetőségei az adott helyzetben. Ha az illető magánál van és reagál, az jó. Viszont előfordulhat olyan sokkos állapot, mikor nincs reakció, nincs válasz. Ilyenkor az érintés jöhet szóba, mint kommunikációs eszköz. Célszerű valahonnan az egyén nevét is megtudakolni, mert a tapasztalatok szerint az emberek arra még sokkos állapotban is reagálnak. A katasztrófahelyzet sokakból hisztériát, dühöt, agressziót is kiválthat. Ezt egy bizonyos szintig hagyni kell, illetve annyit lehet jelezni az egyén felé, hogy itt vagyunk, segítünk, ha kéri. Haragnál, agresszív viselkedésnél viszont a terapeuták igyekeznek ezeket az energiákat valami pozitív cselekvésbe átfordítani, hogy a krízist átélt emberek hasznosnak érezzék magukat. Ez különösen fontos olyan helyzetben, ahol például tömeg van. (Néha egy pakli kártya órákra is le tudja kötni a dühös férfiakat.) Az is gyakori jelenség, hogy a váratlan és ismeretlen helyzetekben „lefagy” valaki. A pszichológus szerint ez természetes dolog, nem kell szégyellni. Ez is arra vezethető vissza, hogy a tanult és bevált mintáink az adott esetben nem működnek. Fontos a krízisen átesettek utólagos terápiája, vagyis a feldolgozás folyamata. Az egyének itt is különbözőképpen reagálhatnak; van, aki lassabban, van, aki gyorsabban halad. Van, aki szívesen beszél róla, mások inkább elfojtják az emlékeket. A feldolgozást nem szabad siettetni, vagyis az rendjén van, ha valaki egy darabig „krízisben van”. A lényeg, hogy ezt az illető tudja kimondani és elfogadni. A feldolgozatlan krízis hosszú távon újabb pánikot és más pszichés zavarokat, egészségügyi problémákat is okozhat. A katasztrófa helyszínén végzett lelki elsősegélyen túl, ezért mindenképpen érdemes utána is szakember segítségét kérni.
A Pszicho Esten az is kiderült, hogy a világ első jegyzett krízisintervencióját egy magyar szakember, Lengyel Árpád végezte. 1912-ben ugyanis ő látta el a Carpathia mentőhajó orvosaként a Titanic hajókatasztrófa túlélőit.
 

vissza az elejére