A betegekért végzett munkáért | Kezdődik az uszodafejlesztés | A pánik egy görcs |
Az első magyar főápolónő születésnapján
A Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére az Országgyűlés 2014-ben nyilvánította február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének napját, a magyar ápolók napjává. Ez alkalomból tartott ünnepséget a zalaegerszegi Szent Rafael Kórház, melyen elismerte azokat, akik szakterületükön példaértékű tevékenységet végeztek.
|
Léránt Ferencné, Dancs Jenő, Dobosné Szuhaj
Mária Zsuzsanna, Konrádné Takács Judit, Stummer Anita, dr. Halász
Gabriella és |
– AL –
Dr. Halász Gabriella főigazgató köszöntőjében úgy fogalmazott,
hogy Kossuth Zsuzsa munkássága közel 200 év elteltével is üzenetet
hordoz és örökséget jelent mindannyiunk számára. Február 19-e minden évben
alkalom arra is, hogy ráirányuljon a figyelem a mai magyar ápolókra. Mint mondta,
Kossuth Zsuzsanna idejében a kórház az ápolás terepe volt, ma a
technikai dominanciájú gyógyításé. Az ápolói tevékenység specializálódott
szakmává fejlődött és tudományos alapokkal bír. Egészségügyi szakdolgozókról
beszélünk ma már, hiszen nem csak a hagyományos ápolási feladatokat látják el,
de elvégzik a komoly technikai tudást igénylő vizsgálatokat is. A
követelményszint is megnőtt, ugyanakkor a tudásnak és az emberségnek ma is
együtt kell jelen lennie az ápolásban, hangsúlyozta.
A Szent Rafael Kórház által alapított Kossuth Zsuzsanna-emléklapot
hárman vehették át: Császárné Farkas Katalin, az intenzív terápiás
osztály aneszteziológus szakasszisztense, Léránt Ferencné, a
pulmonológia légzésfunkciós szakasszisztense valamint Stummer Anita,
a II-es belgyógyászat OKJ-s ápolója. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
megyei szervezete az egészségügyi kar hallgatóinak javaslata alapján az „Év
Oktatója” díjat Dobosné Szuhaj Mária Zsuzsanna gyakorlati
oktatónak, a kardiológiai rehabilitációs osztály gyógytornászának és gyakorlati
oktatónak adományozta.
A Magyar Ápolási Egyesület Dicsérő Oklevelében Konrádné Takács Judit,
a krónikus belgyógyászat szakápolója részesült.
A mintegy kilencmilliárdos beruházás a Modern Városok Program keretében valósul meg. A munkálatok február 18-án elkezdődtek. A fejlesztéssel érintett terület a Mártírok útja–Botfy utca– Ady utca és Göcseji út által határolt tömböt jelenti, a jelenlegi uszoda ingatlanát. Az építési forgalom lebonyolítására a Göcseji úton és az
Ady Endre utcában ideiglenes közúti útcsatlakozások kerülnek
létesítésre. Az építési terület megközelítése a Göcseji útról, a kihajtás pedig
az Ady Endre u. irányában történik, amellyel összefüggésben a
forgalmi rend is módosításra kerül. Az építés ideje alatt lehetőség lesz az
Ady Endre utcáról balra kanyarodni a Göcseji út irányában, így az
építési forgalom nem terheli a belváros közlekedését. A forgalmi rend változását
táblák jelzik.
|
Krízishelyzetekről a Pszicho Esten
Nap mint nap átélünk kisebb vagy nagyobb kríziseket. A vészhelyzetek egyéneket, társadalmi csoportokat egyaránt érinthetnek. Miképp reagálunk egy-egy ilyen szituációban? Mi idézi elő a pánikot? Baj-e, ha valaki hisztériázik, vagy éppen „lefagy” egy váratlan helyzetben?
– pet –
Sebestyén Árpád pszichológus, szakirányú pszichoterapeuta volt a
Pszicho Estek rendezvénysorozat legutóbbi vendége, aki egy interaktív előadás
formájában beszélt a vészhelyzeti viselkedés és a pánik főbb jellemzőiről.
Példaként előbb olyan egyszerű, egészen hétköznapi kríziseket említett, mint
okirataink, mobiltelefonunk vagy pénztárcánk elveszítése, majd munkahelyi és
családi problémák, közlekedési balesetek (veronai buszbaleset), ipari
katasztrófák (vörösiszap) és más, egész társadalmat érintő vészhelyzetek (migráció)
is szóba kerültek. A szakértő többek között elmondta: ha egy-egy váratlan
helyzetben nem találjuk a megoldást, vészhelyzetről beszélünk. Ez az az állapot,
amikor az addig begyakorolt mintáink ellenére nem tudjuk kezelni a szituációt.
Vagyis az addigi megbirkózási stratégiáink nem működnek. Ez a feszültség (az
izomfeszüléshez hasonló megfeszült érzelmi állapot) pánikot eredményezhet.
Pszichológiai szempontból a pánik egy nagy görcs. A negatív érzelmek miatt
bezártságot, kétségbeesést él át valaki. A lelki tüneteken túl, természetesen
fizikai tünetekkel is társul a jelenség: szapora pulzus, légzészavar, elhúzódó
esetekben (fel nem dolgozott krízisnél) alvászavar és más pszichoszomatikus
tünetek is jelentkeznek.Az egyéni pánikot egyéni szinten, a tömegpánikot pedig
az úgynevezett krízisintervenciós eljárásokkal kezelik. (Ez történt például a
vörösiszap-katasztrófa, vagy a veronai buszbaleset esetében is).
Hogyan zajlik egy lelki elsősegély? Sebestyén Árpád mindenekelőtt
elárulta: a legfontosabb lépés az egyénnel való kapcsolatfelvétel. És lehetőleg
ne azt kérdezzük az illetőtől, hogy „hogy van”. Nyilván rosszul. Inkább azt
tudakoljuk meg, hogy mire van szüksége, vagy meséljük el neki, mik a lehetőségei
az adott helyzetben. Ha az illető magánál van és reagál, az jó. Viszont
előfordulhat olyan sokkos állapot, mikor nincs reakció, nincs válasz. Ilyenkor
az érintés jöhet szóba, mint kommunikációs eszköz. Célszerű valahonnan az egyén
nevét is megtudakolni, mert a tapasztalatok szerint az emberek arra még sokkos
állapotban is reagálnak. A katasztrófahelyzet sokakból hisztériát, dühöt,
agressziót is kiválthat. Ezt egy bizonyos szintig hagyni kell, illetve annyit
lehet jelezni az egyén felé, hogy itt vagyunk, segítünk, ha kéri. Haragnál,
agresszív viselkedésnél viszont a terapeuták igyekeznek ezeket az energiákat
valami pozitív cselekvésbe átfordítani, hogy a krízist átélt emberek hasznosnak
érezzék magukat. Ez különösen fontos olyan helyzetben, ahol például tömeg van. (Néha
egy pakli kártya órákra is le tudja kötni a dühös férfiakat.) Az is gyakori
jelenség, hogy a váratlan és ismeretlen helyzetekben „lefagy” valaki. A
pszichológus szerint ez természetes dolog, nem kell szégyellni. Ez is arra
vezethető vissza, hogy a tanult és bevált mintáink az adott esetben nem
működnek. Fontos a krízisen átesettek utólagos terápiája, vagyis a feldolgozás
folyamata. Az egyének itt is különbözőképpen reagálhatnak; van, aki lassabban,
van, aki gyorsabban halad. Van, aki szívesen beszél róla, mások inkább elfojtják
az emlékeket. A feldolgozást nem szabad siettetni, vagyis az rendjén van, ha
valaki egy darabig „krízisben van”. A lényeg, hogy ezt az illető tudja kimondani
és elfogadni. A feldolgozatlan krízis hosszú távon újabb pánikot és más pszichés
zavarokat, egészségügyi problémákat is okozhat. A katasztrófa helyszínén végzett
lelki elsősegélyen túl, ezért mindenképpen érdemes utána is szakember segítségét
kérni.
A Pszicho Esten az is kiderült, hogy a világ első jegyzett krízisintervencióját
egy magyar szakember, Lengyel Árpád végezte. 1912-ben ugyanis ő
látta el a Carpathia mentőhajó orvosaként a Titanic hajókatasztrófa túlélőit.