Ismét színpadon a reflex | Helytörténetről, külföldjárásról |
Kiállítás és előadás a vmk-ban
Volt egyszer egy... Reflex Színpad címmel kiállítással és előadással is készültek a legendás zalaegerszegi amatőr színház társulatának egykori tagjai. A Keresztury VMK-ban rendezett esten szinte mindenki megjelent, aki annak idején valamilyen formában kötődött a csapathoz.
– pet –
2018-ban Merő Béla rendező, a Reflex alapítója és vezetője már egy
kötetben összefoglalta a társulat történetét. Az anyaggyűjtés és könyvírás
közben érlelődött a gondolat, hogy több évtizedes kihagyás után jó lenne ismét
színpadra állniuk. A VMK Cafféban rendezett előadás mellett egy kiállítást is
rendeztek, mely egykori fotók, újságcikkek, plakátok és más relikviák
segítségével idézi fel a Reflex legszebb éveit. A tárlatnyitón köszöntőt mondott
Balaicz Zoltán polgármester, aki szerint az 1970-ben alakult, és
1990-ig működő amatőr társulatnak komoly szerepe volt abban, hogy Ruszt
József 1983-ban szinte zökkenőmentesen tudta létrehozni a Hevesi
Sándor Színházat, hiszen – ahogy fogalmazott – a beavatást már
elvégezték Merő Béláék. Nemcsak érdeklődő közönséget „neveltek ki”
az évek alatt, hanem az alternatív színpad más művészi kezdeményezéseknek (zenekarok
létrejöttének, képzőművészeti tevékenységeknek) is indikátora volt. Komoly és
hiányt pótló szerepük volt a város kulturális életében. Egy életstílus és egy
filozófia volt reflexesnek lenni – mondta a kiállítást és az estet megnyitva
Szabolcs Péter szobrászművész, aki mindig aktív támogatója volt a
társulatnak. (Volt, hogy egyik előadásukhoz egy trónust is faragott, csak úgy
kedvtelésből.) Hozzátette: a Reflex mindennapjaira – alternatív csoportosulás
lévén – a korszak politikai légköre is hatott. Hol féltek a hatalomtól, hol nem,
hol alkudoztak velük, de megalkuvók soha sem lettek. Inkább azt tették mindig,
amit igaznak hittek. Az előadás előtt Merő Béla elmondta: nem
nosztalgiázni gyűltek most össze, hanem kicsit szembenézni azokkal a dolgokkal,
amikben egykor hittek. Úgy érzi, sok dolognak ma is aktualitása van. Így nem
véletlen, hogy az est folyamán József Attila Szabad ötletek
jegyzékének új, „reflexes” adaptációja is műsorra került. Az est első részében
pedig szóló produkciókat láthatott a népes közönség, valamint egykori előadásaik
prózai és zenei elemeiből is válogattak.
Helytörténetről, külföldjárásról
Tudományos diákkonferencia az adyban
Tizedik alkalommal tartottak tudományos diákkonferenciát a zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola és Gimnáziumban. Az ismeretterjesztő rendezvényen megyeszékhelyi, keszthelyi és nagykanizsai középiskolások számoltak be saját történelmi kutatásaikról.
– AL –
Dúcz Mihály pedagógus, az Ady-iskola Izsák Imre
Alapítványának képviselője, a konferencia szervezője elmondta, a mostani a
tizedik rendezvény, amelyen hatodik alkalommal történelmi kutatásaikról tartanak
előadásokat a diákok. A másik négy rendezvény természettudományi témakörökben
zajlott. Kiemelte, a tehetséggondozás ezen formája régmúltra tekint vissza, ami
ritka a középiskolákban. Ennek lehetőségét éppen azért adták meg, hogy a
diákokat tudományos munkára ösztönözzék, továbbá hogy előadói képességeiket is
próbára tegyék a konferenciák által. Vadvári Tibor alpolgármester
köszöntőjében szintén ennek fontosságát hangsúlyozta. A diákok a tudományos
munkával, saját gondolataik megjelentetésével olyan készségeket sajátíthatnak
el, amelyeket jól tudnak majd hasznosítani a későbbi tanulmányaik, illetve
kutatásaik során. A konferencián hat előadás hangzott el a zalaegerszegi Zrínyi-
és a Kölcsey-gimnázium, a nagykanizsai Batthyány-gimnázium, valamint a
Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnázium diákjainak köszönhetően. Tervek szerint
kötetben is megjelennek a diákok által feldolgozott témák, melyeket Nagykanizsán
és Keszthelyen is előadnak hamarosan.