A tradíciótól a táncszínházi produkciókig

Kósa Ruben

Új vezető a zalai táncegyüttes élén

Humán is meg reál is, érdekli a történelem, a számítástechnika és a művészetek. Azon belül is a tánc, s hogy még tovább a szűkítsük; a néptánc.

– pánczélPetra –

Kósa Ruben az ELTE programtervező informatikus szakán végzett, az egyetemi évek alatt Eötvös-kollégista volt. Már gyerekkora óta tagja a Zalai Táncegyüttesnek, de budapesti tanulmányai idején az ExperiDance-ben és a Fitos Dezső Társulatnál is táncolt. Idén januártól pedig ő vezeti a nagy múltú Zalai Táncegyüttest. A fiatal együttesvezetővel többek között arról beszélgettünk, hogy mik a tervei, és mit jelent számára a kortárs néptánc.
– Úgy kezdődött, mint sokak esetében, hogy a szüleid néhány óvodai műsort követően „beírattak néptáncra”?
– Egyáltalán nem! Sőt! Az Ady-iskola rajztagozatára jártam, de délutáni foglalkozás keretében volt néptáncoktatás. Ott kezdődött minden. Aztán az első fellépések alkalmával a szüleim rácsodálkoztak, hogy „Hűű, de jól áll a gyerek kezében a bot!” Pár hónapra rá, a családunk egyik ismerőse megkeresett minket, hogy a Zalai Táncegyüttes épp tagokat keres az utánpótláscsoportba. Jelentkeztem, és a sorsom ezzel megpecsételődött.
– Mi fogott meg a néptáncban egy 9–10 éves kisfiút?
– Tulajdonképpen minden. A közösség, a népzene és persze maga a tánc, a mozgás. A mai napig szinte csak népzenét hallgatok, és ehhez kötődő eseményeken veszek részt. Ez persze nem jelenti azt, hogy alkalomadtán ne érezném jól magam egy olyan szórakozóhelyen, ahol mai slágereket játszanak. De alapvetően hű maradtam a népzenei vonalhoz. Kísérletezni persze szeretek, ezért is csatlakoztam egyetemista koromban az ExperiDance csoporthoz, ami a néptáncot a modern színpadi előadásokkal vegyíti.
– Ilyen kísérleti jellegű, vagy kortárs előadásokat szeretnél a Zalai Táncegyüttessel is létrehozni?
– Ilyeneket is, de mindig csak az autentikus folklórműsorok után. A néptánc alapú, kortárs táncszínházi vonal nagyon érdekel. Ennek is van több fajtája: van, amelyik már nagyon modern, és csak elemeiben tartalmaz népies jelleget, és van autentikusabb változata is. Én inkább ez utóbbihoz vonzódom. Aki esetleg látta januárban a színházban rendezett magyar kultúra napi gálaműsort, már tapasztalhatott ebből valamit. „Keresztútról jövék” címmel pont egy ilyen táncszínházi előadással készültünk. A dolog érdekessége volt az is, hogy az amúgy egyszerűnek tűnő szerelmi történetbe belecsempésztük a göcseji hiedelemvilágban szereplő „fődi ördög” alakját. Aki tulajdonképpen a gazdáját szolgálva, segíti is őt megszabadulni a saját, belső ördögeitől. Ezekben a táncszínházi produkciókban amúgy az a jó, hogy sok minden lehet a történet alapja: néphagyomány, mese, klasszikus irodalmi mű, bármi.
– Ha már hagyományoknál tartunk. Egy nagy múltra visszatekintő táncegyüttes irányítását vetted át, mondhatni egészen fiatalon. Mik a terveid, és van benned néha egy kis drukk, hogy minden úgy sikerül-e, ahogy szeretnéd?
– Óriási megtiszteltetés és annál nagyobb felelősség is, hogy engem választottak vezetőnek. Pláne, mert olyan kiváló elődeim voltak, mint Orsovszky István és Varga János. Utóbbi szerencsére nem intett búcsút a városnak, hiszen továbbra is a Körtánc Művészeti Iskola vezetője maradt, így a Zalai Táncegyüttes utánpótlásának egy részéről ő gondoskodik. A már említett táncszínházi vonalon kívül szeretném, ha az együttes ismét részt venne úgynevezett minősítő fesztiválokon. Erre már jó pár éve nem került sor. Májusban és majd ősszel is lesz egy ilyen jellegű területi fesztivál, ezekre készülünk. 15–20 perces produkciókkal kell nevezni. Reméljük, hogy sikerül „megvédeni” a „Kiválóan minősült” címet, hiszen ezt már többször elnyerte az együttes. De Erdélybe és külföldre is megyünk a nyár folyamán, mert ilyenkor nagyon sok ország szervez nemzetközi folklór- vagy összművészeti találkozókat. Szeretném folytatni tehát azt a komoly és alázatos munkát, amit az elődök elkezdtek: a hagyományápolástól kezdve, az utánpótlás-nevelésen át egészen a saját előadások készítéséig.
– Hány embert kell „mozgatnod”, ha egy-egy produkcióra vagy fesztiválra készültök?
– Elég sokat, hiszen több mint száz főt számlál a Zalai Táncegyüttes. Az úgynevezett nagyegyüttesben nagyjából 25 állandó tag van, ezenkívül van három utánpótláscsoportunk (a Böcörgők, a Mukorgók és az Iglice) akiknek a tagjai még gyerekek; az alsósoktól kezdve a felsőbb és középiskolás évfolyamokig. Szinte nincs olyan nap, hogy a délutáni és esti órákban ne próbálnánk valamelyik csoporttal a VMK-ban. Szerencsére kiváló kollégáim vannak, Horváth Gábor a gyerekcsoportoknál, Kemes Laura (aki a civil életben is a párom) pedig a nagyegyüttesben segíti a munkámat. De tulajdonképpen mindenki kiveszi a részét a feladatokból.
– Mennyire sikerül a legifjabbakat kirántani a digitális világból, és a hagyományőrzés felé terelgetni őket?
– Nincs gond ezzel, nyitottak, érdeklődőek a gyerekek. A néptánc és a zene világa, vagy a fellépésekre való készülődés gyorsan elvarázsolja őket. Egyébként nem is hagyományőrzésnek nevezném azt, amit csinálunk, hanem sokkal inkább hagyományéltetésnek. Az a lényeg, hogy a múltból táplálkozva valami élő dolgot hozzunk létre, hogy szívvel-lélekkel töltsük meg a produkciókat.
 

vissza az elejére

Naperőmű létesül Zalaegerszegen 300 millió forintos költséggel az északi ipari parkban a tesztpálya mögötti területen. A megyeszékhelyi egyike annak a 21-nek, melyeket uniós társfinanszírozással a MVM Zöld Generáció Kft. épít az E.ON észak-dunántúli engedélyezési területén.

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester elmondta, hogy a 0,5 MW beépített teljesítményt nem meghaladó fotovoltaikus kiserőmű létesítéséhez másfél hektáros önkormányzati területet biztosítottak. Mint mondta, ez nem Zalaegerszeg naperőműve lesz, mivel ez a zöldáramtermelés elősegítését szolgáló országos projekt része. A város számára a terület hosszú távú bérlése, valamint a befizetendő helyi iparűzési adó jelenti majd ennek hozadékát. De nem ez lesz az egyetlen, hiszen az ELENA programban a város déli részén, egy háromhektáros területen létesülhet naperőmű, illetve épületeket érintő energetikai beruházások is megvalósulhatnak.Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról beszélt, hogy a járműipari tesztpálya épületeinek villamosenergia-ellátását is napelemek biztosítják majd. Ennek kapcsán megemlítette, hogy az épülő M76-os gyorsforgalmi úton is lesznek napelemek az elektromos járművek menet közbeni töltéséhez. A környezetterhelés tekintetében fontosnak nevezte, hogy a város valamennyi középülete megújuló energiaforrással (napelemmel) legyen ellátva.

vissza az elejére

Bringaparktól a főzőkonyháig

Közgyűlési döntések

Az őszi önkormányzati választásokig még négy közgyűlés van hátra – jelezte Balaicz Zoltán polgármester sajtótájékoztatóján. A múlt heti testületi ülésről elmondta: politikai vita nem volt, szakmai megjegyzések igen, összességében korrekt párbeszéd folyt.

A polgármester a legfontosabb döntések közül kiemelte: a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj esetében változtattak a jövedelmi határokon, így a következő időszakban még többen igénybe vehetik ezt a pályázati lehetőséget. Elbírálták a zalaegerszegi I. számú iskolafogászati körzet ellátására meghirdetett pályázatot, ennek eredményeként a körzet ellátásával Pallósné dr. Iván Delinke Kornélia fogorvost bízzák meg. Új, fiatalokból álló polgárőr-egyesület kért névhasználati engedélyt. A Zalaegerszegi Ganz Ábrahám Ifjú Polgárőr Egyesület célja, hogy minél több fiatalt tudjanak bevonni a munkába. Kerékpáros sportpálya kialakításáról is tárgyaltak a képviselők. Az EMMI (sportágfejlesztési koncepció támogatása keretében) 10 millió forintot biztosít, hogy egy „bringaparkot” hozzunk létre – folytatta a polgármester.– A szabadidős bringapark az Alsóerdő előtti területen helyezkedne el. A hasznosítást 15 évre a Zöld Irány Egyesület kapná meg. A létesítmény fenntartása az önkormányzatnak többletköltséget nem okoz. 2018 őszén befektetői érdeklődés mutatkozott a Kovács Károly Tagkollégium („A” épületében) főzőkonyhájának – 2019 tavaszától kezdődően – piaci alapon történő bérbevételére. A vállalkozó célja, hogy a landorhegyi városrészben élő idősek ellátását megcélozva menüztetést és kiszállítást is vállaljon. Az Alsóerdő komplex turisztikai fejlesztése című projekt műszaki tartalmának módosításáról is döntött a képviselő-testület. Hozzájárultak ahhoz, hogy a TOP-projektben fel nem használt támogatás átcsoportosítható legyen a forráshiányos turisztikai projektekre. Balaicz Zoltán elmondta: az előzetes szakmai egyeztetések alapján az állami tulajdonú erdőterületek igénybevételi eljárásához az önkormányzat által megoldásnak vélt folyamat nem megvalósítható. Az eredeti költségekhez képest az építőipari árak az elmúlt években sokat növekedtek. A rendelkezésre álló forrásból néhány projektelem nem valósítható meg. Arra törekedtek, hogy azok valósuljanak meg, melyek legjobban szolgálják a zalaegerszegiek érdekeit. Így az ifjúsági tábor területén fogadóépület, sportpályák, street-workout és felnőttjátszótér, kreszpark és a hozzájuk kötődő infrastrukturális fejlesztés megvalósul. TOP-forrásból pedig sípálya, játszópark és kalandpark lesz kiépítve.
(További részletekre lapunk következő számában visszatérünk.)
 

vissza az elejére