Szécsi József, Siklósi Vilmos, Schönberger András, dr. Székely János, Stróber László, Zsugyel Kornél és Hodánics Péter

Egymás felé kinyújtott jobb

Közös imaóra a keresztény–zsidó párbeszédért

A vallásközi párbeszéd, az egymás felé kinyújtott jobb elfogadásának fontosságát emelte ki dr. Székely János szombathelyi megyés püspök és Schönberger András pécsi főrabbi a keresztény–zsidó imaórán. A zalaegerszegi önkormányzat dísztermében megtartott rendezvényen a helyi keresztény felekezetek, a zsidó hitközség valamint a Keresztény–Zsidó Társaság vezetői vettek részt.

– Antal Lívia –

Dr. Székely János megyés püspök azt hangsúlyozta, hogy a zsidó testvérek legnagyobb kincse Mózes törvénye, a tízparancsolat, ami alapja az egész európai kultúrának. A tízparancsolat egyúttal a világ teremtése, nem valami önkényes kulturális melléktermék, hanem isteni rend. A zsidó nép ennek a törvénynek hordozója, mely az emberi méltóságot tartja szem előtt. Ha elvész az Isten, elvész az ember, idézte II. János Pál pápát, utalva az Isten-gyűlölő nácizmus és a kommunizmus borzasztó embertelenségére, amikor a méltóságot és az életet millióktól vették el. Felidézte, hogy Mindszenty József bíboros, egykori zalaegerszegi apátplébános iszonyodott a náci ideológiától. Nagykanizsán 1944 júniusában a zsidókérdésről azt mondta: „bűntény és jogerős ítélet nélkül az életet elvenni senkitől nem lehet”. Az emberi életet védték a kor zsidó származású nagy költői, írói: Szerb Antal, Radnóti Miklós és Sík Sándor, akiket a tízparancsolat szellemisége hatott át. Végül részleteket olvasott fel a 2015-ben 25 ortodox rabbi által kiadott nyilatkozatból, amelyben a keresztény–zsidó párbeszédet szorgalmazták. Schönberger András főrabbi úgy vélekedett, hogy a mai világban a szeretet, a megértés akkor lehetséges, ha a különállók megpróbálnak egymáshoz kapcsolódni. Akkor is, ha sok minden szétválaszt, hiszen ők a Bibliát másként értelmezik és tanítják. De sok minden összeköt, melyben a legfontosabb tény az, hogy mindnyájan a teremtőtől kaptuk a lelkünket. Amikor ma a zsidók és keresztények közelednek egymáshoz, vannak erők, amelyek a megbékélés megbontására törekednek. A két egyház között éppen ezért szükséges egy erős kapocs, egy híd, ami összeköt, hogy a mindennapokban is ki tudjanak állni egymás mellett. A mai imaórának ez a legfőbb üzenete, fejtette ki a pécsi főrabbi. A szervezők részéről Siklósi Vilmos, a zsidó hitközség elnöke szintén a párbeszéd szükségességét emelte ki. Az keresztény–zsidó megbékélés és együttműködés fontosságáról Stróber László apátplébános, Zsugyel Kornél evangélikus lelkész, Hodánics Péter református lelkipásztor és Szécsi József, a Keresztény–Zsidó Társaság főtitkára beszélt az egybegyűlteknek. A közös imaóra végén dr. Székely János magyar, Schönberger András héber nyelven mondott áldást.

vissza az elejére

Katonai eskü Zalaegerszegen

Nem „rambóképző”, segíti a csapatban gondolkodást

Sok-sok évnyi szünet után ismét hírt lehet adni katonai esküről Zalaegerszegen. Ötven fő tartalékos állományú önkéntes tett ünnepélyes fogadalmat az Apáczai Művelődési Központ területén. Ferge László őrnaggyal az esemény kapcsán beszélgettünk.

– Bánfi Kati –

Az egykori Petőfi laktanya és hadkiegészítő parancsnokság helyén ma a néhány főt foglalkoztató 12. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda működik. Az ő feladatkörükről is beszélt az őrnagy.
– A katonai pálya sokat változott azóta, amikor itt a Gasparich úton a Petőfi laktanya működött. A legfontosabb változás, hogy önként vállalttá lett ez a hivatás. Akár munka, iskola mellett végzett tartalékos szolgálatosként, akár hivatásos állományúként. S ezzel a presztízse is nőtt ennek a pályának. Ma, békeidőben az lesz katona, aki ez iránt a pálya iránt érdeklődik. Március 12-én Zala megye területéről érkező ötven tartalékos állományú katona lesz jelen, harmincketten tesznek esküt, ünnepélyes, nyilvános keretek között. Ezzel szeretnénk elismerni az ő vállalásaikat és egyben felhívni a figyelmet a lehetőségre is. Nem titkolt cél, hogy az év végére 100 tartalékosunk legyen. A maximális létszám pedig 250 a megyében. Így elérhetnénk, hogy minden járásban legyen tartalékosunk, helyi kiképzéssel és helyileg végzendő feladatokkal.
– Melyek ezek a feladatok?
– Vészhelyzetek esetén (árvíz, extrém hóhelyzet, ipari katasztrófa) a társszervekkel, rendőrséggel, katasztrófavédelemmel tudnak együttműködni, valamint a honvédelmi nevelésben vesznek részt. Feladtuk a hagyományápolás, a nyugállományú honvédekkel kapcsolattartás, illetve a középiskolásoknak szóló katonai programokon részvétel. Amolyan összekötők a civilek és a hivatásos katonák között. Természetesen ők is rendelkeznek egyenruhával és végzettségüknek megfelelő rendfokozattal.
– Mennyire vegyes ez a társaság?
– Nagyon. Korosztályi határ 18 évtől a nyugdíjasig, nemek szerint a nők aránya 20 százalék körüli, iskolai végzettségben pedig teljesen széles a skála.
– Mindez nem szül konfliktust?
– Nem, inkább egészséges dolog. Aki régen volt katona, feleleveníti a tudását, segíteni tud a kezdőknek. De legfőképpen összetartó közösség alakul ki. Amolyan bajtársiasság, ami más keretek között nem jön létre. Aki volt katona, tudja, hogy ezek az élmények egy életre szólnak. A tartalékos szolgálat nem „rambóképző”, nem lesznek speciális katonák az évi húsznapos felkészítés során. Viszont megtanulják a csapatban gondolkodást, az egymásra utaltságot, hogy nemcsak saját magamért vagyok felelős, megtapasztalják, milyen másnak segíteni és milyen, amikor nekem segítenek.
– A napokban néhány menetelő katona hívta fel magára a figyelmet a városban.
– A hivatásosoknak is kell gyakorlat, ennek a része volt ez. Nálunk jelenleg teljes a létszám, aki hivatásos pályán gondolkodik, legközelebb Pápán vagy Kaposváron tud elhelyezkedni. Tudni kell azt, hogy ma már kérhető, hogy területileg hova és milyen munkakörbe helyezzenek valakit. Akár a civil szakmája, akár a speciális katonai végzettsége alapján. A mai katonaságra a rugalmasság is jellemző, mind a hivatásos, mind a tartalékos katonák estében.

vissza az elejére