Megkezdődött az uszodaépítés | Saját arculatú településrész | Sajtónapi randevú |
9,5 milliárdos beruházással új uszodakomplexum épül
Felállhatunk végre a képzeletbeli startkőre – fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára a Modern Városok Program keretében megvalósuló új zalaegerszegi fedett uszoda, tanuszoda és városi strand ünnepélyes alapkőletételén. A kinti medence bontásával megkezdődött a 9,5 milliárd forintos beruházás, ami 2021 októberére fejeződik be.
– A. L. –
Dr. Szabó Tünde valóra váltható álomnak nevezte a fejlesztést,
amely egy minden igényt kielégítő uszodakomplexum létesítését hozza magával
Zalaegerszegen. Mint mondta, hosszú út vezetett idáig, melyet most a
legizgalmasabb rész, az építés követheti. Az ország „képzeletbeli uszodatérképén”
megszűnik egy újabb fehér folt, hiszen egy korszerű, edzésekre, hazai és
nemzetközi versenyekre alkalmas uszoda épül fel. A fejlesztés nemcsak a város és
a megye, de az egész régió számára is óriási lépést jelent majd. Az uszoda
ugyanis az egészséges életmód fontos helyszíne, ami a fiatalok százait csábítja
majd úszásra. Ha pedig a fiatal reménységben a tehetség mellett megvan az
úszósportban elengedhetetlen kitartás és fegyelem, a sikerek sem maradnak el.
Dr. Szabó Tünde kiemelte továbbá, hogy a verseny- és szabadidősport
támogatása mellett a létesítményfejlesztések is a legfontosabb célok között
szerepelnek. Ennek ékes bizonyítéka a zalaegerszegi uszodakomplexum
alapkőletétele, amelynek fontos üzenete, hogy erre egy nappal nemzeti ünnepünk
előtt kerül sor. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere
felidézte, hogy az 1969-ben épült uszoda életében az azt követő évtizedek nem
múltak el nyomtalanul, amely végül is a városi strand bezárásához vezetett
2011-ben. A lépés komoly reakciókat váltott ki, különösen azon generációk
körében, akik érzelmileg is kötődtek hozzá. A városi strand újranyitása ezért
került be polgármesteri programjába. Ez 2015 nyarára meg is valósult a strand
gyermekmedencéjének felújításával. A megoldást a Modern Városok Program hozta el
2015-ben, amely lehetőséget adott arra, hogy az eredeti, szerény elképzelések
helyett egy sokkal nagyobb beruházás váljon valóra az új uszodakomplexum
megépítésével. A kivitelezés első ütemében elbontják a meglévő kültéri medencét,
és helyére megépítik az újat. A második szakaszban elbontják a meglévő
uszodaépületet és megépítik a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szigorú előírásai
alapján az új uszodaépületet a tízpályás 25x50 méter méretű versenymedencével,
valamint 10x16 méter méretű tanmedencével. A munkálatok idején az új kültéri
medence működését ideiglenes sátorfedéssel és konténeröltözőkkel biztosítják. A
rendkívül sikeres és komoly utánpótlás-nevelő munkát folytató Zalaegerszegi Úszó
Klub valamint a szülők kérését teljesítik ezáltal, hogy egy napig se maradjanak
úszási lehetőség nélkül. A projekt utolsó fázisában felújítják a meglévő
strandépületet. A 9,5 milliárd forintos, százszázalékos állami támogatással
megvalósuló beruházás kivitelezését a ZÁÉV Zrt. nyerte el európai uniós
közbeszerzési pályázaton. A város történelmének egyik legnagyobb beruházása a
tervek szerint 2021 őszére készülhet el, és amelynek átadását 2022 elejére
tervezik, mondta végül a polgármester. Vigh László országgyűlési
képviselő, miniszteri biztos arról beszélt, hogy a 60 ezres lélekszámú
Zalaegerszegen jelenleg mintegy 11 ezerre tehető a nevelési és oktatási
intézményekbe járó gyerekek, fiatalok száma. A megyeszékhely egyben járási
központ is, így 84 település csaknem 90 ezer lakosa tartozik hozzá. Mint mondta,
mindnyájuknak épül az új uszoda, amely lehetőséget ad majd sportolásra,
kikapcsolódásra, és nem utolsósorban az úszás elsajátítására.
Sümegi lászló (1-es vk.): erős civil szervezetek, barátságok
Sümegi László |
Zalaegerszeg 1-es számú választókerülete tulajdonképpen három különálló településből áll, melyet ötven évvel ezelőtt csatoltak Zalaegerszeghez: Andráshida, Szenterzsébethegy, Vorhota valamint a gógánvölgyi rész és Ola egy része képezi Sümegi László önkormányzati képviselő körzetét. Munkáját hat településrészi önkormányzat segíti.
– Zalaegerszeg részei ezek a települések, de valamennyinek saját arculata
van. Őslakók és beköltözők, illetve a városból kiköltözők élnek itt. Jó részük
reggel elmegy dolgozni, és este hazajön, nem vesz részt a helyi közösségi
életben. Vannak viszont olyanok, akik igénylik a közösségi életet, ezért sok
szabadidős és hagyományőrző rendezvényt szerveznek – mondja Sümegi László.
– A helyi civil szervezetek munkájának a segítése az egyik legfontosabb
feladatom, mert nagyon komoly értékmentést folytatnak. Kiemelném Andráshidán a
Borbarát Kört, hetvennél több tagjuk van már, a Gazdaasszony Kört, az Igazgyöngy
Hagyományőrző Egyesületet, a Szélrózsa Tánckört, a nyugdíjasklubokat. Munkájuk,
rendezvényeik az egész választókerületben ismertek. A városrész sokat fejlődött
az elmúlt években. Büszkék az elért eredményekre, különösen az andráshidai
óvodaberuházásra, amely 360 millió forintból valósult meg egészségügyi,
szociális helyiségekkel, a kor igényeinek megfelelően. Örülök annak, hogy az
óvoda és az általános iskola egymás mellett van, így reméljük, hogy azok, akik
ide járnak oviba, később az Öveges-iskolában folytatják tanulmányaikat.
Sümegi László elmondta, a városrészben számos egészségügyi és szociális
intézmény újult meg. Több tízmillió forint értékben a szociális ágazatot
szolgáló komplexum, a felnőtt- és gyermekorvosi rendelő, emellett kialakításra
került parkoló, és mozgáskorlátozottak számára feljáró is készült. Számos helyen
folyt útépítés, a Kutasi úton és a Szentmártoni úton biztonságosabbá vált a
gyalogosközlekedés.
– Sokat fejlődött a városrész – fogalmazott a képviselő –, de vannak még
problémák, melyeket a jövőben meg kell oldani. Andráshidának elég rossz a
közlekedése, tulajdonképpen az 1-es helyi járat az egyetlen összeköttetés a
várossal, mivel nincs biztonságos járda a gyalogosoknak a városközpont felé.
Szerencsére 2019-ben megépül a kerékpárút Zalaegerszeg és Bagod felé is. A
Gébárti-tó megközelítése is gondot okoz, úgyszintén sok helyen nincs kiépítve
járda az úttestek mellett.
Pozitívum viszont, hogy elkészült Vorhotán az Erzsébethegy felé vezető út,
valamint az utat kísérő járda egy szakasza. A Városvég utcában is komoly
útrendezés történt, és a közvilágosítást is korszerűsítettük. Olában szintén
útfelújításokra került sor. Meg kell említenem az olai lőteret, amely országos
viszonylatban is jó állapotban van. Több tízmillió forintot fordítottunk
szigetelésre, tetőfedésre, a pálya kialakítására.
– Sümegi László a Városi Középiskolai Kollégium intézményvezetője,
Pécsen végzett a tudományegyetem bölcsészkarán, magyar szakon. 1999-től 2006-ig
dr. Gyimesi Endre polgármester személyi titkára, ez idő alatt
kapcsolódott be a közéletbe. 2006 óta önkormányzati képviselő, az utolsó két
ciklusban az 1-es számú választókerületet képviselte a közgyűlésben. A szociális,
lakás- és egészségügyi bizottság elnöke. Szabadidejét legszívesebben dobronhegyi
„birtokán” tölti gyümölcsfák és szőlőtőkék között. A zártkerti világ
értékmegőrzése a szívügye.
Számokban 2018-ban a képviselő-testület összesen 15 ülést tartott, ebből 9 rendes, 4 rendkívüli, 1 ünnepi ülés volt. Az üléseken megtárgyalt napirendek száma 294 darab, mely az előző évihez képest (2017-ben 363 volt) csökkent. A közgyűlés tavaly 225 határozatot hozott, ez az előző évben 275 darab volt. A közgyűlés által az elmúlt évben elfogadott rendeletek száma nagyságrendileg azonos a 2017-ben elfogadottakkal. Az új rendeletek megalkotása viszont eggyel kevesebb, mint tavaly. Interpellációk és kérdések esetében megállapítható, hogy 2017-ben 42 témában, míg 2018-ban 41 témában kértek szót a képviselők. Ebből 27 esetben írásbeli válasz került megküldésre. Az előterjesztések számát nézve a legtöbb előterjesztést a műszaki osztály (78), a humánigazgatási osztály (39) és az önkormányzati osztály (38) nyújtotta be. |
A már hagyományos sajtónapi ünnepségen (ebben az évben március 13-án) Balaicz Zoltán polgármester és Vigh László országgyűlési képviselő köszönte meg a helyi médiumokban dolgozó újságírók munkáját. Mint elhangzott, 1990 óta ünnepelik meg hazánkban a szabad sajtó napját. A szabad sajtó az 1848-as követelések egyik sarkalatos pontja volt. A polgármester elmondta, korrekt és szoros kapcsolat alakult ki az önkormányzat és a városban dolgozó újságírók között, hiszen ők közvetítik az eseményeket, és beszámolnak a történésekről a lakosságnak. Végül felidézte, mi is történt 171 évvel ezelőtt március 13-án és azt is, milyen események történtek rá egy évre, 1849. március 13-án.
|