Dombérozás a Göcsejben

Kulturális programok nyáron

Idén negyedik alkalommal rendezik meg a Göcseji Dombérozó rendezvénysorozatot, amely ezúttal is nulladik nappal indul július 12-én. Az ünnepélyes megnyitóra a novai aratónapok keretében kerül sor július 13-án. A tíz napot felölelő kulturális programot a Göcseji Falumúzeumban zárják július 21-én.

– liv –

A főszervező Göcsej Civil Társaság a kávási tájházban tartott sajtótájékoztatót. Itt Magai Ágota, alapító tag, a rendezvény ötletgazdája elmondta, a cél ezúttal is az, hogy ebben az időszakban minél többen látogatassanak el a Göcsejbe, a Göcseji Dombérozó rendezvényeire, amit a települések hagyományos programjaira fűztek fel. Ismerjék meg az egyes falvak értékeit, illetve azt a néprajzi örökséget, amit a tájegység képvisel. Az idei eseménysorra már húsz település jelezte részvételi szándékát. Közöttük újként csatlakozik a programhoz Boncodfölde biogyógynövény-farmjával, valamint Szentkozmadombja, ahol Nemes László festőművész várja a látogatókat alkotóházában. Július 12-én a Dombérozó dobbantó program adja meg a ráhangolás lehetőségét Becsvölgyén és Zalaszentgyörgyön. Ezt követően Csonkahegyháton parasztolimpiát, Nagylengyelben virágfüzér-kiállítást rendeznek. Gellénházán az olajipar történetével, míg Milejszegen az olajsajtolás módjaival ismerkedhetnek meg a látogatók. A kínálatból a göcseji ételek és italokat kóstolása sem marad ki zenés vendégvárás kíséretében, például Dobronhegyen. Az események soráról egy programfüzetet is megjelentetnek majd. Az idei programot kívánságra, a dombérozóban részt vevő települések találkozójával zárják a Göcseji Falumúzeumban. Az Együtt Zalaegerszegért Egyesület ekkor tartja Magdolna-napi búcsúját, így együtt ünnepelnek majd a skanzenben.

vissza az elejére

Dr. Bánki György és Nagy Réka

Nem szerették, ezért csodálatra vágyik

Pszicho est a nárcizmusról dr. bánki györgy pszichiáterrel

Nárcisztikus, vagy egyszerűen csak hiú az, aki mondjuk túl sűrűn posztol magáról fotókat a közösségi oldalakra? Hol van a határ, és milyen az élet egy „valódi”, pszichiátriai értelemben vett nárcisztikussal?

– pet –

Erről a kérdésről esett szó a Pszicho Estek rendezvénysorozat legutóbbi állomásán, melynek vendége ezúttal dr. Bánki György pszichiáter volt. A téma szakértőjével – akinek 2016-ban jelent meg A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról című kötete – Nagy Réka klinikai szakpszichológus beszélgetett. Bevezetésképpen többek között elhangzott: a nárcizmus egy összetett fogalom, hiszen társadalmi és kulturális jelenségként is értelmezhető, és a köznyelv is nagyon gyakran használja hiú, önimádó, magamutogató egyénekre a kifejezést. Ezek azonban önmagukban még nem jelentenek betegséget. A pszichiátria a nárcisztikus személyiségzavarral foglalkozik, ami bár szintén összetett kérdés, mégis nyilvánvaló jelei vannak a szakemberek számára. A család, barátok, kollégák (vagy maga az egyén) meg sokszor csak annyit éreznek, hogy valami nem stimmel az adott emberrel. Meglepő módon több az ilyen személyiségzavarral rendelkező férfi (a betegek körülbelül kétharmada), mint nő. Bánki György a tünetekkel kapcsolatban elmondta: a nárcisztikus személyt mindig csodálni kell, és ezt a folyamatos rajongást el is várja a környezetétől. Különlegesnek gondolja magát, akit különb jogok illetnek meg. Mindeközben empátiája kicsi, valódi szeretetre alig képes, és hajlamos kizsákmányolni másokat. Környezetével, családjával sokszor bántón viselkedik; ez szélsőséges esetekben nemcsak verbális, hanem akár fizikai bántalmazást is jelenthet. Fontos ugyanakkor megértenünk, hogy a nárcisztikus személy maga is szenved (nem direkt akar bunkó lenni). Saját magához, saját testéhez sem tud teljesen kapcsolódni. Bármilyen furcsán is hangzik, a pszichés rendellenesség oka valójában a szégyenérzetben és a magányos gyermekkorban keresendő. A nárcisztikust ugyanis nem szerették igazából a szülei, csak úgy csináltak. A gyermek ellátásával nem volt gond, sőt kívülről úgy is tűnhet, hogy csodás gyermekkora volt, de a szülői „szeretetben” nem volt gyöngédség, sem testi érintés; ám annál több elvárás. A szülő gyakran saját érdemeinek emelésére „használta fel” a gyereket. (Tehát a nárcisztikus szülei is gyakran nárcisztikusak.) Az a gyermek, aki ilyen „ridegtartásban” nő fel, védekezésképpen elkezd kidolgozni egy álszemélyiséget. Kitalál egy olyan ideális én-képet, amivel azonosulni tud. Ehhez később is próbál mindenáron ragaszkodni. Vagyis alapvetően alacsony az önbecsülése, ám kompenzálásképpen magasan akarja azt tartani. Hogy miért problémás vele együtt élni? Mert két ellentétes erő mozgatja a nárcisztikus embert: egyrészt mivel magányos, nagyon szeretne tartozni valakihez. Ám amikor belép a kapcsolatba/intimitásba (ami eleinte hatalmas szerelemnek tűnik), ha nem is tudatosan, de felidéződik benne, hogy őt korábban kihasználták. Védekezésképpen pedig újra és újra ellöki magától a másikat, közben bántón viselkedik, vádaskodik. Egy nárcisztikussal párkapcsolatban lenni egy folyamatos játszma: szinte lehetetlen kikeveredni az összeveszés, kiengesztelődés, újrakapcsolódás körforgásából. Közben a nárcisztikus folyamatosan igényli a csodálatot, partnere így szép lassan elveszíti önbecsülését, hiszen mindig bűnbocsánatot kell nyernie „hibái” miatt. A pszichiáter szerint főleg olyanok maradnak tartósan nárcisztikus partner mellett, akiknek van hajlamuk az önelnyomásra, önfeladásra, megalázkodásra. Mert gyermekkorukban, szüleik mellett azt tanulták meg, hogy tűrni kell. A nárcizmus Bánki György tapasztalatai alapján kezelhető. De ez nem hagyományos értelemben vett gyógyulást jelent, hanem változást. Az ember személyisége ugyanis nem statikus, hanem dinamikus, fejleszthető dolog. Mivel a nárcizmushoz sok más pszichoszomatikus probléma társulhat, sokszor még a szakembereknek is nehéz felismerni, hogy mivel állnak szemben, és mi a megfelelő stratégia a terápia során. Pláne, mert a nárcisztikus személyiségzavarnak különféle fokozatai vannak, nehezen is nyílnak meg, és nem mindenkinél a legszélsőségesebb, legdurvább tünetek jelentkeznek. Az is előfordul, hogy a beteg talál magának olyan foglalkozást, hivatást, ahol kiélvezheti a folyamatos szereplési, tetszési vágyát. Ilyenkor nyugalmasabb életszakaszok is jöhetnek. Míg mások hosszabb terápiára szorulhatnak, hogy rendezni tudják saját magukkal és környezetükkel a viszonyt.

vissza az elejére

Eskütétel

Aláírták a szerződést

Területvédelmi tartalékos katonák tettek esküt az Apáczai Művelődési Központban rendezett hivatalos programon.

Az eseményen részt vettek a város és a megye vezetői, meghívott polgármesterek, hiszen a célok között szerepel, hogy minden járásban legyen majd tartalékos katona. Az ő feladataik között szerepel a katonai hagyományok ápolása és extrém helyzetekben, katasztrófákban való segítségnyújtás. A civil és katonai elöljárók köszöntői és az ünnepélyes eskütétel mellett, nyilvános keretek között írta alá a szerződését az 50. Zala megyei területi tartalékos katona.
 

vissza az elejére

Gyógytornával az izmok egészségéért

Mi áll a mozgásszervi panaszok hátterében?

Gombosné Papp Judit

Befejeződött a fizioterápiás medence vízgépészetének mintegy két hónapos felújítása, ami február 18-ával ismét fogadja a mozgásszervi bántalmakban szenvedőket. Korunk egyik népbetegsége egyre többeket érint, és már a fiatalokat sem kíméli. Az okokról, a fizioterápia, a gyógytorna kínálta lehetőségekről Gombosné Papp Judit osztályvezetővel beszélgettünk.

– Antal Lívia –

– A mozgásszervi bántalmak valóban egyre fiatalabbakat érintenek. A panaszok kialakulásában nagy szerepe van az ülő életmóddal járó, izmokra, ízületekre ható egyoldali terhelésnek. Ennek szinte minden korosztály ki van téve, hiszen már a gyerekek is kevesebbet mozognak. Sokat ülnek az iskolapadban, sok felnőtt pedig ülőmunkát végez. A digitális világ térhódításának köszönhetően szabadidőnket is ülő helyzetben töltjük.
– Másrészről nagy divat a testedzés, az izmok növesztése, ami miatt egyesek a túledzéstől sem riadnak vissza.
– A sport szorosan hozzátartozik az egészséges életmódhoz, ezért mindenképpen dicséretes az, ha valaki időt szán erre. Főként a fiatalok járnak edzőtermekbe, különféle edzésekre, ami azonban problémás lehet a tekintetben, ha nem megfelelően és nem egyénileg terhelik őket. Van egy edzésséma, viszont nincs két egyforma alkatú, izomzatú ember. A mozgásszervi panaszok, betegségek okai közé ezért sorolhatjuk a helytelenül kivitelezett mozdulatokat és a test egyenlőtlen terhelését is.
– Mi ennek a következménye?
– Úgynevezett izomdiszbalanszok alakulnak ki. Az egyik izomcsoport nagyon feszes lesz, míg a másik túlnyúlik, ami aztán mindenféle panaszt okoz. Manapság nagy divat a hobbifutás is, a maratoni kilométerek megtétele. Ahogy a profiknál, úgy az ő esetükben sem nélkülözhető a megfelelő felkészülés, a megfelelő edzés, és a lábat kímélendően egy jófajta futócipő. Fontos odafigyelni a jelentkező fájdalmakra is. Lassítsunk néhány napig, majd kezdjük újra, de fokozatosan. Ha nem így tesznek, akkor bizony fáradásos sérülések keletkeznek az izmokban, az ízületekben. Ennek eredménye az, hogy őket is itt találhatjuk pácienseink között.
– Itt a tavasz, a kerti munkák ideje...
– Ekkor is fontos a felkészülés és a fokozatosság. Mielőtt valaki nekiállna fát metszeni vagy ásni, célszerű egy kicsit nyújtania, átmozgatnia izmait, ízületeit. Ezzel elkerülhető a derék vagy a gerinc túrterhelése. A mozgásszervi panaszok esetében tehát ugyanolyan fontos a megelőzés, mint más betegségeknél.
– Kik alkotják még a betegcsoportot?
– Jelentős létszámot képvisel az ötven év feletti korosztály, akik főként a nagyízületeket, a térdet, a csípőt és a gerincet érintő problémák miatt szorulnak kezelésre. A panaszok kialakulásában itt is szerepet játszik a mozgásszegény életmód. Sokan félvállról veszik a fájdalmat, pedig ha időben jelentkeznének, sokkal hamarabb tudnánk segíteni. Ez felveti az egyén felelősségének kérdését is. A másik nagy csoportot a baleseti utókezelésben részesülők alkotják, amelyben minden korosztály érintett.
– Mi a gyógytorna legfontosabb ismérve?
– Az egyénre szabott kezelés. Mi, gyógytornászok ezt a szemléletet követjük. A hozzánk beutalt pácienseknél először is mozgásszervi állapotfelmérést végzünk. Megvizsgáljuk izomzatát, izomerejét, mozgástartományát, és a diagnózisnak megfelelően állítjuk össze a gyógytornát. Ebben nagyon fontos szerepet tölt be a vízgépészetileg teljesen megújított fizioterápiás medence, hiszen itt történhet először a tehermentesítés. A felhajtóerőnek köszönhetően könynyebben mozognak a betegek a vízben, ami pszichés élményt is nyújt számukra. Az ezt követő száraztornának így már jobb kedvvel állnak neki.
A fizioterápiás medencét eddig mozgásszervi, traumatológiai, reumatológiai, ortopédiai esetekben, valamint a neurológiai és a gyermekrehabilitációban használtuk. Szeretnénk kibővíteni ezt a kardiológiai rehabilitációval, melyre lehetőséget ad az is, hogy az osztály hamarosan beköltözik Pózváról a felújított F épületbe.

vissza az elejére

Megújul a kézművesek háza

Bővül, és regionális szerepkört is kap

Megkezdődött a Gébárti Kézművesek Háza bővítése. A jurtaház hatszögletű épületének falai már állnak, a műhelysor fölé létesülő emeleti szint betonalapja is elkészült. A város vezetése sajtóbejárás keretében tekintette meg a munkálatokat.

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester elmondta, a beruházás megvalósítására 120 millió forintos támogatást nyertek, melyet az önkormányzat 14,5 millió forint önrésszel egészített ki. Az első közbeszerzés is sikeres volt, de a magas építőipari árak miatt a korábbi műszaki tervet módosítani kellett. Ezt követően újabb közbeszerzési eljárást indítottak, melynek eredményeként megkötötték a szerződést a nyertes kivitelezővel. Mivel a bekerülési költség így is több volt, mint ami a projekt keretében rendelkezésre állt, ezért az önkormányzat kipótolta azt. Ennek köszönhetően idén januárban elindulhatott a munka, mely a Gébárti Kézművesek Háza felújítását és bővítését teszi lehetővé. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos a Kézművesek Háza tevékenységére utalva úgy vélekedett, hogy a múlt megmentését szolgálja ez a projekt. Ez a beruházás része a Gébárti-tavat érintő más fejlesztéseknek, amelynek köszönhetően egyedülálló attrakcióval gazdagodik a város. Prokné Tirner Gyöngyi, a Kézművesek Háza szakmai vezetője, a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének elnöke az előzményekről elmondta, hogy a magyarországi alkotóházak helyzetéről egy tanulmányt készítettek, amit az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyújtottak be. Ezt követően hat regionális központot jelöltek ki az országban, melyek egyike a zalaegerszegi Gébárti Kézművesek Háza. Az épület bővítésének fontos szempontja volt, hogy az 1996-ban készült, honfoglalás kort idéző jurtának legyen egy helye, ahol bármikor meg lehet majd tekinteni. Ez egy új épület, egy jurtaház, melyet Fülöp Tibor építészmérnök tervezett. Felső szintjén kiállítások kapnak helyet; állandó tárlatként Szelestey László néprajzkutató hagyatéka lesz itt látható. A műhelysor is kap egy emeleti szintet, ahol oktatótermet, vizesblokkokat alakítanak ki. Továbbá több meglévő műhelyt is felújítanak. Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke örömét fejezte ki, hogy az 1982-ben átadott Gébárti Kézművesek Háza most egy nagyobb lélegzetű fejlesztés részese lehet. Ezáltal túllép jelenlegi városi és megyei szerepkörén, hiszen a népi kézműves hagyományok megőrzése, továbbadása területén regionális központtá alakul át.

vissza az elejére