Felújítják a kvártélyházat

A levéltári kutatószolgálat átmenetileg szünetel

Megújul a kvártélyház és a hozzá szervesen kapcsolódó levéltár épülete. Az eredetileg katonák, majd megyei tisztségviselők szálláshelyeként funkcionáló ház 1765-ben épült. Az idők folyamán többször is bővítették, és funkciója is változott. Az ingatlan, bár két házszám alatt szerepel (Széchenyi tér 3. és 5.), mégis egységesen kezelik, hiszen belül egy összefüggő épületről van szó. A beruházás a Modern Városok Program keretében valósul meg.

– pP –

Ennek egyik eleme egy városrehabilitációs projekt, melynek részeként már lezajlott a plébániahivatal rekonstrukciója, illetve megkezdődött a botfai Hűvös-kastély felújítása. A program része továbbá a kvártélyház és levéltár épületének megújítása is – mondta érdeklődésünkre Balaicz Zoltán polgármester. Hozzátette: az állványozás megtörtént, a következő hónapokban sor kerül az épülettömb teljes külső homlokzatának rekonstrukciójára, beleértve az udvar felőli részeket is. Ez többek között nyílászárócseréket, festést és a homlokzati díszek helyreállítását jelenti. Utóbbiak közül kiemelte a levéltár bejárata felett lévő plasztikát. A kis szoborcsoport (ami két kőangyalt ábrázol Zala vármegye címerével) állapota már nagyon leromlott, de a rekonstrukció révén ez is megszépülve fogadhatja majd a levéltárba vagy a város dísztermébe érkezőket. Az épületegyüttes felújítási munkálatai a műemlékvédelmi hivatal hozzájárulásával valósulnak meg. Követve a korábban is meglévő, úgynevezett „barokksárga” színvilágot. A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a rendszerváltozás előtt is, és azt követően is sor került már kisebb-nagyobb felújításokra. 1974-ben például Mangliár Gyula, a Zala megyei Tervezővállalat építésze készített egy átfogó felújítási tervet. A homlokzat színe ekkor is barokksárga lett, a kiugró részek és a párkányok pedig törtfehér színt kaptak. 1987-ben aztán – beázás miatt – újabb felújítás következett; ekkor a levéltári épületrészben, a díszteremben és a hozzá kapcsolódó helyiségekben kicserélték a tető alatti födémet, majd 1989–90-ben homlokzatrekonstrukcióra is sor került. 1994-ben megújult a díszterem, 2006-ban pedig a kvártélyház udvara, a benne lévő szökőkúttal együtt. Tíz évvel ezelőtt karbantartó munkálatokat végeztek a homlokzaton, megtisztítva többek között az épületdíszeket.
Mint azt a bevezetőben is írtuk, a kvártélyház 1765-ben emelt, eredeti épületét többször bővítették, és funkciója is változott. 1872-ben a korábbi vármegyeházából (ma törvényszék) ide költözött át a megyei hivatalok nagy része, az épület így 1950-ig vármegyeházaként működött. A levéltár épülete, mely sokáig alispáni hivatalként is funkcionált, 1891-ben épült fel külön bejárattal.1928-ban a régi kvártélyházépület emeletráépítést, erkélyeket és díszes homlokzatot kapott. A következő évtizedekben a díszterem számos közéleti eseménynek adott otthont, az épület falai között több, országosan ismert politikus (miniszterelnökök, miniszterek) és pártvezető is megfordult. Az 1950-es években – a vármegyék megszüntetését követően – az új tanácsrendszer hivatali funkciói a Kosztolányi utcai volt pénzügyigazgatósági épületbe költöztek. A kvártélyház felszabadult helyiségeibe ezután különféle intézmények, vállalatok, majd a rendszerváltozást követően cégek, egyesületek irodái költöztek. 2007-től udvarán működik a nyári színház is. Az épületegyüttes történetéről 2009-ben jelent meg egy kötet a Zala Megyei Levéltár kiadásában (Kvártélyház – A zalaegerszegi új vármegyeháza története 1765–2008 címmel). A mostani rekonstrukció ideje alatt az egyes irodákban és a levéltárban is jórészt változatlanul folyik a munka. Az utóbbi intézmény részéről ugyanakkor Káli Csaba igazgatóhelyettes jelezte, hogy a felújítás miatt a kutatószolgálat és vendégszoba-szolgáltatás előreláthatólag május közepéig szünetel. Az érdeklődőket ezért arra kérik, hogy az intézmény honlapján (http://mnl.gov.hu/zml) tájékozódjanak az aktuális hírekről. A 600 millió forint összköltségű felújítás a tervek szerint 2020 tavaszáig tart.
 

vissza az elejére

Varga Károlyné, dr. Sipos Gyula és dr. Rumi Kriszta

Közösen az állatkínzások ellen

Együttműködnek az állatvédők és a rendőrség

Az állatbántalmazások elleni hatékonyabb hatósági fellépés érdekében együttműködési megállapodás született a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, a Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület, valamint a nagykanizsai Élettér Állat- és Természetvédő Egyesület között.

– AL –

Dr. Sipos Gyula rendőr vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője azt hangsúlyozta, hogy Európában nem megengedett magatartás az állatkínzás, ami a magyar büntetőjogban is bűncselekménynek számít. Az állatok védelme a legutóbbi időkig jócskán a civilekre maradt, ugyanakkor a rendőrségnek is kötelessége, hogy tegyen ennek érdekében. A megye két legnagyobb állatvédő szervezetével azért vették a kapcsolatot, hogy közösen tudjanak fellépni az állatkínzás, illetve a felelőtlen, gondatlan tartás ellen. Az együttműködés részeként közös képzéseket szerveznek, hiszen fontos cél az esetek minél előbbi felderítése, valamint a büntetőeljárások eredményes befejezése. Mint mondta, az állatkínzás naponta előforduló súlyos probléma, ahogy az illegális kutyatenyésztés is. Emlékeztetett arra, hogy a rendőrség egymás tevékenységét erősítendően először a Zalaerdő Zrt.-vel kötött megállapodást az orvvadászat és a fatolvajlás viszszaszorítása érdekében. Ezt követte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltségével való együttműködés, melynek keretében prevenciós előadásokat és rendezvényeket szerveznek. Dr. Rumi Kriszta, a Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület nevében, míg a nagykanizsai Élettér Egyesület nevében Varga Károlyné fejezte ki köszönetét az együttműködésért. Mindkét elnök hangsúlyozta, hogy a szűkös anyagi lehetőségeik miatt nem tudják ellátni az állatmentés területén jelentkező valamennyi feladatot. Szakértelemmel sem rendelkeznek a tekintetben, hogy a büntetőeljárásokhoz szükséges lépéseket előkészítsék. Elhangzott, hogy ma Magyarországon 500 ezerre tehető a kóboran élő állatok száma. Az állatvédők mindent megtesznek, de egyelőre csak szélmalomharcnak tekinthető tevékenységük. A megyei rendőr-főkapitánysággal megkötött együttműködési megállapodásnak éppen az állatok jogainak védelme, valamint az állatkínzás elleni közös fellépés a jelentősége.

vissza az elejére