Korhű külső, modern belső

Megújul az erdődy-hüvös kastély

Megkezdődött a botfai Erdődy–Hüvös kastély teljes körű rekonstrukciója, a mai kor igényeinek megfelelő Mindszenty-zarándokszállás kialakításával. A Modern városok program keretében bruttó 300 millió forintból megvalósuló beruházás legfontosabb célja a műemlék épület megmentése.

– liv –

Zalaegerszeg ugyan nagy történelmi múlttal rendelkező város, mégis kevés építészeti emléke maradt fenn az elmúlt évszázadokból, mondta Balaicz Zoltán polgármester az építkezés sajtóbejárásán. Éppen ezért gondolták azt, hogy ami megmaradt, azt próbálják meg felújítani. Ehhez nagy segítséget nyújt a Mindszenty bíboros nevét viselő városrehabilitációs program, melynek keretében a botfai Erdődy–Hüvös kastély is megújulhat. A kastélyt 1750-re építtette meg tulajdonosa, az Erdődy-család, amit 1880-ban a Hüvös-család vásárolt meg. Az újabb nagy fordulópont 1945-ben, az államosítással következett be, az épületben előbb iskola működött, majd a közművelődés helyszínévé vált. Az Erdődy–Hüvös kastély ma is fontos közösségi színtér a Botfán élők számára. A rekonstrukciójával a városrész lelke újulhat meg, hangsúlyozta a polgármester.Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos fontosnak nevezte az építészeti értékek megmentését, ami nem kérdés templom, kápolna vagy más egyházi funkciójú épület esetében.A botfai Erdődy–Hüvös kastély is ebbe a sorba tartozik. A jelen sokkal tartozik a múltnak, amit az épület korhű felújításával egyenlítenek ki, emlékezve azokra az emberekre is, akik megtervezték és megépítették – emelte ki. Gecse Péter alpolgármester, a városrész önkormányzati képviselője a kastély egyházi funkciójáról elmondta, hogy 1992-től 2006-ig a Nyolc Boldogság katolikus közösség használta az épületet. Az önkormányzattal közösen felújításba is kezdtek, ami megóvta az enyészettől, s ami most teljesen megújulhat. 2007-től a Mindszenty Iskoláért Alapítvány és a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület fenntartásában kezdte meg működését benne a Mindszenty Ifjúsági Ház. 2012 őszétől ifjúsági ház funkcióját megtartva a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend vette át működtetését. Mint mondta, a gazdaságos és racionális fenntartás mindig is probléma volt, melyre megoldást nyújt a rekonstrukció a fűtéskorszerűsítéssel és a nyílászárók cseréjével. Az energiatakarékosságot szolgálja továbbá a melléképület tetején elhelyezendő napelemes rendszer. A ZÁÉV Zrt. végzi a kivitelezést, melynek várható befejezési határideje 2019 szeptembere.
 

vissza az elejére

vissza az elejére

A tanácsköztársaságról objektíven

Konferencia és újrainduló kutatások a 100. évfordulón

A Tanácsköztársaság 100. évfordulója apropóján rendezett tudományos ülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében megtartott konferencián – melyen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt – főleg a Zala megyei események (beleértve Lendvát is) kerültek fókuszba, de némi dunántúli kitekintésre is sor került.

– pP –

Mint azt Molnár András, a zalai levéltár igazgatója bevezetésképpen elmondta: a Kádár-rendszer alatt, a forradalmi ifjúsági napok keretében évről évre megemlékeztünk a Tanácsköztársaság kikiáltásáról, és az azt követő „133 napról”, a rendszerváltozás után sem országos, sem helyi szinten nem történt meg az esemény modern kori feldolgozása, értékelése. A történészek és levéltárosok a tudományos ülés keretében most erre tesznek kísérletet. A tervek között szerepel az is, hogy a konferencián elhangzott tíz előadás egy kötet formájában is napvilágot lát majd a következő évben. Készül továbbá egy országos kiadvány is, mely az egyes megyékben fellelhető levéltári forrásokat rendezi kötetbe. Erről, illetve a Tanácsköztársasággal kapcsolatos kutatásokról dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója szólt a konferenciát megnyitva. A forráskiadvánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: 2017-ben indult a munka, melynek keretében az ország minden megyéjét megvizsgálták a kollégák, hogy milyen dokumentumok állnak rendelkezésre a Tanácsköztársaság időszakával kapcsolatban. Tették ezt elsősorban azért, mert a rendszerváltozás után szinte senki sem foglalkozott az 1919. március 21-től augusztus 1-ig tartó eseményekkel (illetve azok előzményeivel és utóhatásaival). Valószínűleg a kommunista időszak mítoszgyártása – a dicsőséges 133 nap emléke – annyira beleégett a kutatók tudatába, hogy inkább szemlesütve kerülték a témát – fogalmazott a főigazgató. Hozzátette: ha nem kezeljük helyén a Tanácsköztársaságot, akkor nem értjük meg sem Trianont, sem a két világháború közötti korszakot, hosszú távon pedig a rendszerváltozást sem. A két évvel ezelőtt útjára indított országos kutatómunka egyik nem titkolt célja az, hogy újra beszéljünk a Tanácsköztársaságról, és a feldolgozott dokumentumok tükrében immár objektíven tegyük ezt. Hogy az 1919. március 21-i fővárosi események miképp hatottak a dunántúli városok igazgatására, arról dr. Nagy Szabolcs, a veszprémi levéltár igazgatóhelyettese beszélt a konferencián. Mint mondta, ebben a régióban nagy különbségek nem voltak az egyes városok eseményei között, többek között azért sem, mert nagyon hasonló körülmények határozták meg a városok működését. A Dunántúl jellemzően konzervatív volt és kevéssé iparosodott. Emiatt a munkásmozgalmak is jelentéktelenek voltak. A régió a március 21-i eseményekről pár napos csúszással értesült, és jórészt félinformációk birtokában volt. Ennek ellenére pár napon belül a vidéki városokban is megalakultak a proletárdiktatúra direktóriumai, ám „vegyes” összetétellel, és nem feltétlenül Kun Béláék ideológiájához passzoló irányítókkal. Jellemző volt, hogy sok helyen székükben maradhattak a korábbi vezetők, csak „átcímkézték” őket. Budapestről persze észlelték ezt a „hibát”, és próbálták is korrigálni: alkalmas embereket küldtek a tanácsokba. Az előadó felvetette azt a kérdést is, hogy vajon vidéken volt-e létjogosultsága annak, vagyis volt-e valós igény arra, hogy alulról szerveződjenek a munkástanácsok? A történész szerint kevéssé valószínű, hiszen mint arról már szó volt, kommunisták alig voltak vidéken. A munkások körében inkább a szociáldemokratáknak voltak támogatóik. Ugyanakkor az ország akkori állapotában (gazdasági válság, infláció, a földosztás elmaradása) az általános elégedetlenség miatt voltak, akiket vidéken is meg tudtak győzni a kommunista jelszavak. Annál is inkább, mert az 1918-as őszirózsás forradalom ezekre a problémákra nem adott választ. A zalaegerszegi eseményekről dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, a konferencia szervezője számolt be. Előadásában többek között elhangzott: Zalaegerszegen március 24-én történt meg a hatalomváltás, de a mi városunkra is igaz, hogy nem volt erős szociáldemokrata párt, és a korábbi vezetők közül sokan a székükben maradtak. Czobor Mátyás polgármester is. A régi és az új elöljárók a város dísztermében gyűltek össze, ahol a Zalaegerszegi Munkástanács vezetője, Vigh István szociáldemokrata párttitkár bejelentette a háromtagú direktórium megalakulását (rajta kívül Dandy Ferenc és Varga Gábor volt a tagja). Az eskütétel után a vármegyeháza előtti téren (vagyis a mai Kvártélyház előtt) folytatódott a hatalomátvétel és az ünnepség.  A történész elmondta: az egyik legfontosabb változás az volt, hogy minden korábbi tisztviselő mellé direktóriumi küldötteket, vagyis „politikai bizalmikat” neveztek ki. Czobor Mátyás polgármester mellé például egy kommunista érzelmű ügyvédet, a zalaegerszegi járási főszolgabíró mellé pedig egy kőművest. Április 7-én tanácsválasztásokat is tartottak a megyében, melyet – a karhatalmi mozgósítás következtében – a munkáspárt nyert. Természetesen vidéken is megtörtént az államosítás, és kolhozok (termelőszövetkezetek) alakultak. A tanácshatalom bukására egy gyors akció keretében, augusztus 3-án került sor, amikor a székely hadosztály katonái lefegyverezték a vörös alakulatokat. Ezt követően visszaállt a régi közigazgatás, és a Tanácsköztársaság szereplőinek retorziója sem maradt el.

vissza az elejére

A skanzen várja a látogatókat

A Göcseji Falumúzeum április 2-től a nyári nyitvatartás szerint fogadja és várja a látogatókat. A nyári nyitvatartás keddtől vasárnapig 10–18 óra között van.

A múzeum munkatársai újra berendezik a házakat, elhelyezik a textileket és azokat a népművészeti tárgyakat, amelyeket a téli időszakra védett helyre tettek. A közeljövőben két tavaszi rendezvényre is várják a városlakókat a skanzenbe: április 22-én a húsvéthétfői rendezvényre, majd május 18-án a Village-food fesztiválra.

vissza az elejére