Népzenészből dobverőgyűjtő

Koncertekre jár, de otthon még ráránt a bőgőre

Még néhány koncertlátogatás, és félszáz dedikált dobverője lesz Pál Évának, aki évek óta gyűjti – vagyis a bulik után rendszeresen begyűjti – a számára kedves zenekarok ritmusszekciójának egyik legfontosabb eszközét. Ahogy meséli, nem telhetetlen; csak egy darabot kér, nem a teljes párt. A relikviákat egyelőre egy régi köcsögben tárolja.

– pánczélPetra –

Pál Évát, a József Attila Városi Könyvtár olvasószolgálati, majd módszertani csoportjának egykori munkatársaként, valamint a Zalai Táncegyüttes, a KISZÖV és a Kiskondás táncegyüttesek zenekarának volt nagybőgőseként is sokan ismerik a városban. Sőt a megyében is, hiszen szakfelügyelőként és programszervező könyvtárosként számos községi könyvtárban megfordult. A KISZÖV Táncegyüttest kísérve pedig bejárta a fél világot. Nyírbátori születésű, Debrecenből költözött 1980-ban Zalaegerszegre, ezután kezdett el a városi könyvtárban dolgozni (ezt megelőzően már Debrecenben is könyvtáros volt).
– A zenével 1983-ban, egy véletlen folytán kerültem közelebbi kapcsolatba.– Szíjj Ferenctől, a Zalai Táncegyüttes akkori prímásától tanultam nagybőgőzni. Adott ajándékba egy székkarfából készült vonótestet. Azt kérte, hogy mivel könyvtárosként sokat járok vidékre, keressek egy lovat, vágjam le a farokszőrének alsó részeit, mert ha azt kiáztatjuk szappanos vízben, majd kifésüljük, jó vonó lesz belőle. Megtettem, amit kért. A családom viszont annyira nem volt lelkes: a fél kilogrammnyi áztatott lófarokszőrt kitették az erkélyre.
A vonók ettől függetlenül elkészültek, Éva pedig megtanult bőgőzni. (Biztos a fiára is hatott, aki szintén zenész; sőt zenetanár lett.) Később elkezdte a zeneiskolát is, hogy elmélyítse tudását, pár hónap után viszont abbahagyta a képzést, mert a klasszikus zene vonásnemei nem egyeztek a népzenében használatos vonókezeléssel. Szóval profi zenész nem lett belőle, megmaradt inkább autodidakta, amatőr népzenésznek. 1983– 1987-ig a Zalai Táncegyüttes zenekarának tagja volt; közben 1985-ben megalakították a Harangláb együttest, mellyel aztán a „zalásokat” kísérték. Az igazi változás pedig akkor jött az életébe, amikor 1988 nyarán megkereste Gerencsér Zoltán a KISZÖV-től, hogy nem helyettesítené-e a nagybőgősüket az együttes algériai turnéján? Ez a „helyettesítés” olyannyira jól sikerült, hogy 2005-ig tagja maradt a társaságnak. Több mint negyven turnén vett részt az együttessel, illetve annak utánpótláscsapatával, a Kiskondással. Nemcsak Európa-szerte léptek fel, de Afrikában, Brazíliában, Amerikában is jártak. Alacsony, vékony nőként, mindenhol óriási feltűnést keltett a nehéz nagybőgőjével. Most már nem zenél aktívan – hiszen a táncegyütteseket már ritkán kíséri élő zene –, de ahogy mondja, otthon azért ráránt néha a bőgőre. Bár a külföldi fesztiválok alkalmával rengeteg nemzet tradicionális zenéjével és táncával megismerkedett, azért nemcsak a népzene, hanem a kortárs műfajok is mindig vonzották. Ez ma sincs másképp; utóbbi esetben azonban mint lelkes koncertlátogató élvezi a zenét. Főleg a blues, a jazz, a soul, a rock and roll, a country és az alterock „jön be” nála. Ez látszik is a dobverőgyűjteményén. Elefánt, Soulwave, Frenk, Kormorán, Kárpátia, Besh o droM, Blahalouisiana... Azt mondja, mivel egyedül él, és nem szeret otthon ücsörögni, amikor csak teheti, eljár a városban lévő koncertekre vagy más kulturális eseményekre.
– Az első dobverő 2010-ből való. Tiszalökön volt egy fesztivál, annak keretében pedig fellépett a Tátrai Band, ők nagy kedvenceim. Bár magán a fesztiválon több ezres tömeg volt, a koncertre sajnos csak nyolcvanan voltunk kíváncsiak, így utána páran összejöttünk a zenekar tagjaival beszélgetni. Ekkor kértem el emlékbe az egyik használt dobverőt. Innen jött az ötlet... A gyűjtemény legutolsó darabja egész friss: 2019. február 2-án a Rudán Joe lépett fel Zalaegerszegen, tőlük is sikerült szereznem egy dedikált példányt. A dobverők begyűjtése nem mindig egyszerű. Néha ki kell cselezni a biztonsági őröket, várakozni kell a zenészek öltözője előtt, majd udvariasan elmondani, hogy gyűjtő vagyok, kérnék egy dobverőt. Lehetőleg ne újat, hanem olyant, amivel az előbb a koncerten játszottak – meséli. Mindezen általában jól szórakoznak a zenészek, de nagyon kedvesek, és eddig még senki nem utasította vissza a kérést. Olyan már volt, hogy töröttet kapott. A Kárpátia dobosa ugyanis kicsit heves volt az egyik koncerten. A gyűjtemény később afféle kortörténeti dokumentummá is válhat, hiszen a tulajdonos mindegyikre ráírta az együttes nevét, a helyszínt és a dátumot. A dobverőkről így leolvasható lesz, hogy egy-egy zenekar hol és mikor koncertezett éppen a városban.
 

vissza az elejére

Jó hírét viszik a városnak

Az efqm képviselői 15 országból érkeztek

A brüsszeli székhelyű EFQM (European Foundation for Quality Management – Európai Minőségmenedzsment Alapítvány) európai partneri találkozójának 15-fős látogatócsoportját fogadták április 2-án a zalaegerszegi járműipari tesztpályán, ahol együttműködési megállapodást írtak alá az Autóipari Próbapálya Zala Kft., az EFQM és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület vezetői.

Együtt a tesztpálya fogadóépülete előtt.	Sugár Karolina, dr. Háry András és Gianluca Mule

– AL –

Dr. Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az EFQM európai partneri találkozójára április 1-jén Budapesten került sor. A küldöttség tagjai az esemény másnapján tettek eleget a zalaegerszegi tesztpályára szóló meghívásnak. Az EFQM egy partneri együttműködésen alapuló szervezet; a vendégül látott tizenöt nemzeti partnerszervezet képviselője Európa tizenöt országából érkezett. A találkozó fontosságát hangsúlyozva azt mondta, nem igazán gyakori, hogy az üzleti világból ennyi országból érkezzenek vendégek egy időpontban, akik távozásuk után remélhetőleg tizenöt európai országba viszik el jó hírét a városnak és a járműipari tesztpályának.
– Mi a jelentősége a találkozónak?
– Az 1988-ban tizennégy nagyvállalat által létrehozott EFQM egy globális kiválósági központ, amely Európa és a világ minden tájáról származó szervezeteket ösztönzi a fenntartható kiválóságra és a felelősségteljes üzletfejlesztésre. Ennek érdekében nemzeti partnerszervezeteket alapítottak, melyek az adott országban a legkiválóbbakat és az ő legjobb gyakorlataikat gyűjtik össze. Mindemellett kifejlesztettek egy menedzsment módszertant, amely mind a mai napig a legelterjedtebb eszköze az üzleti és működési kiválóság kialakításának egy vállalat életében. Ezt a módszertant, amelynek neve EFQM Excellence Model (EFQM Kiválósági Modell) sok tízezer szervezet használja Európában és világszerte, köztük olyan – a tesztpálya számára is fontos – cégek, mint a Bosch, a Volvo, a BMW, a Volkswagen, a Knorr-Bremse, a Siemens, a T-Systems, a Fiat vagy a Renault. A kiválósági modell ismertebb hazai alkalmazói az elmúlt 20 évből: Opel, Grundfos, Westel, Herendi Porcelánmanufaktúra, B-Braun, Knorr-Bremse, Lehel, Legrand, Alcoa, Pick Szeged, Ericsson, valamint a Zala Megyei Kórház.– Mit várnak az együttműködéstől?
– Az EFQM-mel és magyarországi partnerszervezetével, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesülettel az együttműködés azért fontos számunkra, mert a tesztpálya működésének megindulásával, mind maguk a pályát működtető szereplők, mind pedig az együttműködő partnerek, szolgáltatók körében szeretnénk elérni a kiválóság egyre magasabb szintjeit, és ehhez az EFQM kiválósági modellje jó eszközt adhat – emelte ki az ügyvezető igazgató.
Az együttműködési megállapodást dr. Háry András mellett Sugár Karolina, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület elnöke, valamint Gianluca Mule, az EFQM operatív igazgatója írta alá. A küldöttség tagjai a budapesti találkozón egy prezentáció keretében már megismerhették az épülő zalaegerszegi tesztpályát, amit másnap a helyszínen is megtekintettek a tanácskozás előtt.
 

vissza az elejére

Zajlik a Hotel Balaton átalakítása

Kínai befektetők vásárolták meg az épületet

A tervek szerint 2019 végén megnyit az egykori Hotel Balaton. Az épület továbbra is szállodaként funkcionál; az átalakítást követően egy 64 szobás, négycsillagos, konferenciateremmel és wellness-részleggel ellátott új hotel várja majd a vendégeket. A részletekről sajtóbejárás keretében számolt be a városvezetés és a tervezők.

– pet –

Az épület múltjáról elhangzott: 1981-ben nyitott meg a Hotel Balaton, a Pannonia Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat 37. szállodájaként. A terveket akkor Baránka József építész készítette. A hotel 1985–86-ban egy társalgóval, 2000-ben pedig egy konferenciateremmel bővült, és az éttermi rész is megújult. A szálló mögött 2004-ben felépült Gyémántház alsó pincéjében létrejött a Semira élményfürdő, mely összeköttetésben állt a hotellel, így az tulajdonképpen egy wellness-részleggel is gazdagodott. 2010-ben a szálloda gazdasági okok miatt bezárt, az épület pedig a felszámolást követően banki tulajdonba került. Egészen 2017-ig, amikor egy kínai befektetői csoport megvásárolta az épületet. (Akiknek képviseletébe Wei WeiQiang vett részt a sajtóbejáráson.) Balaicz Zoltán polgármester elmondta: a hotel soha nem volt sem tanácsi, sem önkormányzati tulajdonban, a város számára mégis fontos. Hogy most egy befektetőcsoport fantáziát látott benne és megvásárolta, azt jelzi, hogy pozitív gazdasági folyamatok indultak el Zalaegerszegen. Az 1 milliárd forintos fejlesztéssel (mely 100 százalékban magántőke) egy olyan négycsillagos, 64 szobás, modern szálloda létesül a megyeszékhelyen, amire méltán lehetünk büszkék.
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos ehhez hozzátette: ha a szálló megnyit, nem lesz többé probléma, hogy egy-egy 200–300 fős konferencia rendezésekor hová szállásoljuk el a városba érkező vendégeket. Annál is inkább, mert a most készülő járműipari tesztpálya és annak működtetése számos ilyen rendezvényt von majd maga után. Az új hotel nemcsak konferencia-, hanem tranzitszállóként is funkcionálhat, sőt a Semira fürdő megnyitásával a wellness-turizmus igényeit is kielégítheti. Az épület átalakításáról a tervezőiroda vezetője, Czigány István építész szólt. Mint mondta: az új tervekkel a mai igényeknek megfelelően formálták át az épületet, a Baránka József által készített eredeti formavilágot azonban megtartották. A legszembetűnőbb változás talán az, hogy beépítették az erkélyeket, ezáltal nyugodtabbá válik az épület tömege, valamint nagyobb méretű szobákat tudnak kialakítani. A korábbi erkélyeket parapet üveggel borítják be, ami által egy összefüggő, tükröződő felület jön létre, illeszkedve a környező épületekhez. Ezzel a letisztultsággal hangsúlyosabbá válik az épület ívelt formája. A szállodához szervesen kapcsolódó wellness-részlegről elmondta: a László Ildikó építész tervei alapján 2004-ben létesült fürdő nagyon jó állapotban vészelte át a hotel bezárását követő éveket. Így itt csak kisebb karbantartási, javítási munkákra lesz szükség a nyitás előtt; teljesen megőrizve az eredeti törökfürdő-dizájnt.Az eseményen részt vett Böjte Sándor, a belvárosi körzet önkormányzati képviselője is, aki örömét fejezte ki a fejlesztés iránt. Mint mondta: az elmúlt években nagyon sok panasz érkezett a szállodaépület leromlott állapota miatt. Hol a galambokkal, hol az illegális lakókkal volt probléma és a városképet is rontotta a használaton kívüli hotel látványa. A befektetőknek köszönhetően ezek a gondok megszűnnek. A tervek szerint a szálloda – Willis Hotel néven – ősszel nyitja meg kapuit.
 

vissza az elejére