BarangolóKolifax és városi diákbál

A fiatalok javaslatairól a diákönkormányzat ünnepi közgyűlésén

Jelképes városházi hatalomátvétellel nyitották meg április 3-án a VIII. Zalaegerszegi Városi Diáknapokat. Aznap diákparlamentet és ünnepi diákközgyűlést tartottak a díszteremben; a hét előterjesztésben többek között BarangolóKolifax elnevezésű programfüzet megjelentetését, valamint városi diákbál megtartását kezdeményezték a fiatalok.

– AL –

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Bellér Noémi, a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat diákpolgármestere elmondta, hogy az előző évi beszámolót követően javaslatot tettek egy iskolai vezetéstechnikai tréning megvalósítására a tudatosabb közlekedés érdekében. A következő előterjesztésükben ZEGerőpróba elnevezéssel többfordulós vetélkedő megszervezését vetették fel, amely a fiatalok számára a város történelmi múltjának és természeti környezetének megismerését szolgálná. Egerszegi séta című kezdeményezésükben BarangolóKolifax elnevezéssel egy programfüzetet készítenének, elektronikusan is. Ez a kollégista diákoknak nyújtana információkat arról, mi hol található a városban, és azokat hogyan tudják megközelíteni akár helyi járattal. Díjat hoznának létre a helyi, illetve a városhoz kötődő fiatal tehetségek elismerése érdekében, továbbá parlamenti szimulációs vetélkedőt szerveznének az iskolák között.
Hagyományteremtő szándékkal alkoholmentes városi diákbál megrendezésében is gondolkodik a diákönkormányzat. Az ülésen átadták az ifjúságért díjakat, amelyet ifjúsági kategóriában a Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete, míg felnőtt segítő kategóriában Balaicz Zoltánné vett át. Egy nap biztos, hogy jó kezekben a város, vette át a szót Balaicz Zoltán polgármester, a városházi hatalomátvételre utalva. Kiemelte, hogy a diákönkormányzat javaslatainak megvalósítását fontosnak tartja Zalaegerszeg vezetése, hiszen azt szeretnék, a fiatalok érezzék, van helyük a város közösségében. Méltatta, hogy a fiatalok csupa olyan tervet fogalmaztak meg, melyekkel a közösségépítésre koncentrálnak. A város ezek megvalósításához segítséget kíván nyújtani. Többek között megemlítette, hogy az önkormányzat egy interaktív közösségi tér létrehozására pályázik, amely a ZEGerőpróba vetélkedő egyik helyszíne lehet. A kollégista diákok helyi ismereteit bővítő Egerszegi séta kapcsán arról beszélt, hogy a programfüzet információit tartalmazni fogja a készülő mobiltelefonos városi applikáció. A Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete nevében Tóth Gábor elnökhelyettes köszönte meg az elismerést, majd Bognár Ákos nemzedék önkormányzati képviselő, az Új Nemzedék Közösségi Tér vezetője értékelte a diákönkormányzat munkáját. Úgy fogalmazott, a fiataloktól igenis lehet tanulni, lelkesedésükkel, hozzáállásukkal, ötleteikkel erőt és energiát adnak a felnőtt városvezetésnek. A sajtótájékoztató után a polgármesteri hivatal földszintjén megnyitották az I. fiatal művészeti ösztöndíjasok kiállítását, amely ugyancsak terve volt a diákönkormányzatnak. Az érdeklődők Mileji Claudia ruhakollekcióit valamint Cser Boglárka ékszereit tekinthették meg.

vissza az elejére

Gábor Miklósra emlékeztek

Védjegyévé vált a ballonkabát

Születésének 100. évfordulója alkalmából Gábor Miklósra emlékeztek zalaegerszegi szülőháza előtt. Az eseményen dr. Besenczi Árpád, a Hevesi Sándor Színház igazgatója és Farkas Ignác színművész idézte fel a Kossuth-díjas előadóművész életét, munkásságát és egyéniségét.

– pet –

Gábor Miklós 1919. április 7-én született a zalai megyeszékhelyen. Édesapja, Gábor Béla a város ismert mozitulajdonosa volt, így fia tulajdonképpen már egészen kicsi korában a filmekből nyert inspirációt a színész mesterséghez. A Színművészeti Főiskola elvégzése (1940) után a Nemzeti Színházhoz került, ám zsidó származása miatt egy hónap múlva elküldték a teátrumból. Majd csak a háborút követően térhetett vissza; addig a Madách Színház társulatának tagja volt. Besenczi Árpád a színművészről elmondta: a 20. század egyik kiemelkedő művészét tisztelhetjük benne, aki színpadon is és a filmvásznon is képes volt nagyot alkotni. Nemcsak színész volt, hanem teoretikus gondolkodó, sőt író is, aki naplófeljegyzéseiért Füst Milán-díjban részesült. 1975-ben váratlanul otthagyta a fővárosi színházi közeget, és Ruszt József hívására Kecskemétre költözött. Mikor aztán Ruszt a zalaegerszegi színház alapítója lett, nem volt kérdés, hogy Gábor Miklós lesz a nyitóelőadás (Az ember tragédiája) egyik főszereplője. Az általa alakított Luciferre máig sokan emlékeznek a megformálás újszerűsége miatt. Ballonkabátos alakja pedig afféle védjegyévé is vált. A színházigazgató szerint jó, hogy a város gondot fordít Gábor Miklós emlékének ápolására, hiszen egy egészen kiváló művészt és embert veszített mind a szakma, mind a közönség az 1998-ban bekövetkezett halálával. A színművész Ady utcai szülőházán lévő emléktábláját Balaicz Zoltán polgármester, Besenczi Árpád igazgató és Farkas Ignác színművész koszorúzta meg.

vissza az elejére