30 éves a városi újság

1989. április 27-én jelent meg az Egerszeg

Kell egy csapat! Itt az idő – mondta dr. Kovács Flórián, a Városi Művelődési Központ igazgatója 89' elején azon az összejövetelen, melyen felvetette: a városi televízió indulása (1985) után szükség van egy városi hetilap létrehozására is.

Vadas Zsuzsa

Gondolkodjunk, ötleteljünk, aztán legközelebb már konkrét elképzelésekkel üljünk le beszélgetni. Legközelebb kb. húszan voltunk, és mindenkinek nagyon tetszett a Frimmel Gyula grafikusművész által készített „Egerszeg” fejléc és a kialakított forma is. A formához persze tartalom is kellett: mit vállaljon fel, kihez szóljon, egyáltalán milyen legyen egy lokálpatrióta városi újság a ’80-as évek végén, egy évvel a rendszerváltozás előtt. Izgalmas mindennapok következtek. (A lap kiadására létrejött az Egerszeg Kft., melynek tagja volt a Városi Tanács, a VMK, a Zalai Nyomda, a SZÜV és a Hevesi Sándor Színház. Ők adták össze az induláshoz szükséges pénzt.) A régi hatalom már nem, az új, szárnyaikat bontogató „ellenzéki szervezetek” pedig még nem voltak olyan helyzetben, hogy erőteljesen beleszóljanak egy új sajtóorgánum létrehozásába. (Ideális időszak az ilyen a szerkesztőségek számára!) A késő esti egyeztetéseken (melyek egyikén végül vállaltam a felelős szerkesztői munkát) megállapodtunk a legfontosabb kérdésekről. Mint például: a városi közélethez városi nyilvánosság kell. Nem könynyű az eligazodás most, támaszokra, kapaszkodókra van szükség. Elképzeléseinket, gondjainkat ki kell mondanunk, meg kell osztanunk egymással, hogy ezután egyetértést találva, közösen munkálkodhassunk. Kötelességünknek éreztük a különböző vélemények közreadását, és az volt a célunk, hogy a város lapja jusson el minden egerszegi családhoz. 1989 tavaszán, nyarán az országos eseményekhez képest is izgalmas dolgok történtek Zalaegerszegen, így az újság (április 27-i) megjelenését követően szinte alig bírtuk fogadni a kéréseket. Sorra alakultak a civil és ellenzéki szervezetek, akik szerették volna elképzeléseiket, céljaikat eljuttatni az állampolgárok felé. (Akkor még az MSZMP volt a legnagyobb párt, de megjelent már az MDF, május 2-án megalakult a helyi SZDSZ-csoport, létrejött a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete, bontogatta szárnyait a Fidesz, a KDNP, és a kisgazdák is. A változtatást és a jövőt szinte minden szervezet másképpen képzelte, csak egy dolog volt közös: az MSZMP-nek és Kádár Jánosnak mennie kell! Élmény volt hallgatni az újonnan alakuló zalaegerszegi szervezet vitaestjeit, ahol kiderült, sokan gondolkodnak modellváltásban, rendszerváltás helyett. Nem nagyon tudták elképzelni, hogy az MSZMP-nek egyszer csak tényleg vége lesz.
Igen..., mivel a megyei napilap ekkor még erősen az MSZMP pártirányítása alatt működött, az Egerszeg adott nyilvánosságot a politikai, közéleti kérdéseknek, történéseknek és mutatta be az ellenzéki (országos és helyi) politikusokat. Sok mindenben megelőzte a város az országos folyamatokat. Így az akkori MSZMP megyei első titkárának országgyűlési képviselői visszahívása (MDF-javaslatra), mely azt eredményezte, hogy a pártpolitikus lemondott, és id. dr. Marx Gyulát egy időközi országgyűlési képviselő-választáson (támogatta az MDF és a Zalaegerszegi Ellenzéki Választási Koalíció) 59,1 százalékkal képviselőnek választották. Szinte elsőként alakult meg a Zalaegerszegi Reformkör; a baloldali szervezet inkább hasonlított egy ellenzéki párthoz, mint a hatalmon lévő szervezethez. Ők baloldali rendszerváltóknak hívták magukat, amiben volt is igazság, ugyanis az akkori hatalmat belülről bontották meg, kényelmesebb helyzetet teremtve így az ellenzéknek. Országos politikusok is szép számmal látogattak a városba. Csak néhány közülük: Pozsgay Imre államminiszter, Kőszegh Ferenc, ifj. Rajk László (SZDSZ), Csengey Dénes költő, az MDF alapító tagja, akinek első zalai interjúja az Egerszegben jelent meg. (Na, ezért kaptunk egy ejnye-bejnyét.) Ugyanis a három „CS” betűs író-politikus, Csengey, Csoóri, Csurka akkoriban tiltólistán volt. Orbán Viktor is nekünk adott először interjút egy ’89-es itt-tartózkodása idején. (Ezért sem néztek ránk szépen.) De a legnagyobb dobás június végén következett be. Az országban elsőként Zalaegerszegen bomlott fel az MSZMP és vették át az irányítást a reformkörösök. Az akkori Ságvári-gimnáziumban hajnali 4 órakor ért véget a megyei pártértekezlet. Hogy ennek mekkora volt a hordereje, jelzi, hogy az éjszaka folyamán megérkezett Budapestről Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és arról győzködte a jelenlévő újságírókat, hogy véletlenül se írjunk olyant, hogy „megbukott”, fogalmazzunk inkább úgy, hogy „új pártmodell született”. Hát ez ugye, nézőpont kérdése... De valahol mégiscsak buktak egy páran, és ezt az érintettek is jól tudták. Persze a politikai, közéleti írások mellett foglalkoztunk „üdítő” témákkal is. Például, mikor lesz sétálóutca a Kossuth Lajos utca, hogyan fejlessze a város a Gébárti-tavat, ki költözzön a pártbizottság épületébe, jó-e, ha megszűnik a munkásőrség, milyen legyen a város címere? De, a csúcs egy hozzánk érkezett levél volt: igaz-e, hogy újra lesz nyilvánosház a Síp utcában? Villanások, címek, emlékek, dokumentumok, fotók: 1989 – egy városi lap induló éve, harminc évvel ezelőtt. Hosszú idő...Aztán a folytatás a ’90-es évektől napjainkig… Egerszegből ZalaEgerszeG (változó forma, új kiadó). Az újság mindig magántulajdonban volt, de kezdettől fogva támogatta és támogatja a városi önkormányzat, függetlenül attól, milyen politikai színezetű volt a képviselő-testület összetétele. Köszönet továbbá a helyi civil szervezeteknek, gazdasági vállalkozásoknak, hogy segítették és segítik a lokálpatrióta városi lap megjelenését. Mert a zalaegerszegi közélet szereplői, ha nem is értettek vagy értenek egyet mindenben, Zalaegerszeg fejlődése és az itt élők boldogulása a legfontosabb számukra.
Mint ahogy számunkra is.

vissza az elejére

Jótékony nap a menhelyen

Nem elég, ha van étel, hely is kell

Hagyományos jótékony napra várták a Bogáncs Állatmenhelyhez az állatbarátokat. Ezúttal azonban nem tápadományokat kértek, hanem a hamarosan bővülő telep kialakításához pénzbeli hozzájárulást.

– b. k. –

Mint azt Abai Erika, az állatvédő egyesület titkára elmondta, hagyomány, hogy karácsony és húsvét előtt jótékony napot rendeznek, ahol az állatok (közel 300 kutya) tápszükségletét igyekeznek beszerezni. Most azonban tombolavásárlással volt mód támogatni a hamarosan bővülő menhely kialakítását. Számos felajánlás érkezett tombolaajándékként, és az esős idő ellenére nem maradtak otthon a támogatók sem, akik pénzadományok mellett megsétáltatták a kutyák egy részét. A „Kutyajó húsvét” akció során végül is 370 ezer forint felajánlás érkezett, melyet a cégek, vállalatok pénzadományai egészítenek ki. A 300 négyzetméteres telepbővítés munkálatai hamarosan elkezdődnek, s talán már a nyár elején átköltözhetnek a telt házas gyepmesteri telepről az új 12 kennelbe a remélhetőleg csak átmeneti lakók. A fejlesztést többek között a városi önkormányzat is támogatja. A jótékony akción Balaicz Zoltán polgármester személyesen és tevékenyen (kutyasétáltatás) részt vett. Tény azonban, hogy akár kétszer ekkora területre is szükség lenne, hiszen jelenleg 250 kutya él itt betonaljzatú ketrecek mögé zárva, zöldfelület nélkül.

vissza az elejére

Lepsényi Ferencné, Prenner Zsuzsanna, Barabás Istvánné, Pappné Varga Marianna, Horváth Róbertné, Gruffné Pekk Katalin, Járfás Terézia, Balaicz Zoltán és Gerencsér Tiborné

Elismerések a bölcsődék napján

A szülők bizalma nagyon fontos

Bölcsődék napja alkalmából tartottak ünnepséget a Kis utcai Tipegő Bölcsődében. A szakmai előadásokkal, műsorral színesített eseményen vendégül látták a város négy intézményének munkatársait, akik közül heten részesültek elismerésben.

– AL –

A bölcsődék napját, vagyis április 21-ét, 2010-től ünnepli nevelés-gondozás nélküli munkanapon az egész ország, annak emlékére, hogy 1852-ben e napon nyitották meg az ország első bölcsődéjét Budapesten, a Kalap utcában. Ez a nap jó alkalom arra is, hogy vezetőként köszönetet mondjon a munkatársaknak a kitartó és lelkiismeretes munkáért, amelyre a fenntartó is büszke lehet – fogalmazott Prenner Zsuzsanna, a Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék intézményvezetője. Mint mondta, egyre nagyobb az igény a férőhelyek iránt, mely tekintetben a szülők bizalma is nagyon fontos értékmérője a gondozó-nevelő munkának. Több éve újra méltó helyére került ez a tevékenység, mely egyre nagyobb figyelmet és támogatást kap. Ez megmutatkozik a szakmai munkakörök bővülésében, hiszen a közelmúltban vehette át az első négy szakképzett dajka az erről szóló tanúsítványt. A város pedig elkötelezett abban, hogy korszerű intézmények álljanak rendelkezésre, amit bizonyít a Napsugár, majd a Cseperedő Bölcsőde felújítása, emelte ki az intézményvezető.
A két bölcsőde a TOP-program keretében újult meg 101 illetve 105 millió forintos ráfordítással. Balaicz Zoltán polgármester folytatta így a gondolatmenetet, kitérve arra, hogy az önkormányzat 2020-ig minden gyermekintézményt felújítani kíván a városban. A másik két bölcsődével kapcsolatban egy jó hírt is megosztott: hiszen Zalaegerszeg hat megyei jogú város összefogásával pályázatot nyert az Európai Bizottság ELENA elnevezésű programján, amely a zalai megyeszékhely számára mintegy tízmilliárd forint felhasználását jelenti. Ebből valósulhat meg az Űrhajós és a Tipegő bölcsődék energetikai korszerűsítése más önkormányzati épületek felújítása mellett. Az ünnepség kitüntetések átadásával zárult. A dolgozók és a bölcsődevezetők javaslata alapján. Az év szakmai kitüntetettje díjat vehetett át Horváth Róbertné, az Űrhajós Bölcsődéből. Az év technikai dolgozója díjban részesült Barabás Istvánné, a 450 gyereket ellátó Tipegő főzőkonyha főszakácsa. Elismerésben részesült Pappné Varga Marianna, a Cseperedő Bölcsőde kisgyermeknevelője, Gerencsér Tiborné, a Napsugár Bölcsőde nyugdíjba vonuló konyhai dolgozója, Gruffné Pekk Katalin, a Tipegő Bölcsőde részlegvezetője, valamint a szintén nyugdíj előtt álló Lepsényi Ferencné konyhai dolgozó az Űrhajós Bölcsődéből. Külön köszöntötték a 2019 őszén nyugdíjba vonuló Járfás Terézia bölcsődei szaktanácsadót, aki 1975-ben kisgyermeknevelőként kezdte meg pályafutását mai nevén, a Cseperedő Bölcsődében. Az április 13-i országos budapesti ünnepségen a Magyar Bölcsődék Egyesülete elismerő oklevéllel jutalmazta a Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék közösségét a Családok éve programsorozat megvalósítása során végzett magas színvonalú munkájáért, hangzott el végül.

vissza az elejére

Határtalanul

A felvidéken jártunk

Iskolánk tanulói négynapos tanulmányi kiránduláson vettek részt Szlovákiában. A változatos programok között szerepelt Kéménd, Bajmóc, Selmecbánya, Késmárk, Besztercebánya, Igló és Rozsnyó nevezetességeinek megismerése, megemlékezés Petőfi Sándor egykori iskolájánál, a selmeci líceumnál, koszorúzás a késmárki evangélikus templomban, Thököly Imre szarkofágjánál, valamint barangolás a Világörökség részeként számon tartott, szepesi várban.

Az utazás során a diákok bepillantást nyerhettek a Felvidék népi kultúrájába, az irodalmi és történelmi emlékhelyeken túl megcsodálták természeti kincseit, az egykori bányavárosokat is. Átkelve a Tátrán sípályákat és üdülőhelyeket láthattak, rövid túrát tettek Tarajkán az első menedékházig. Utolsó úti céljuk Sajógömör volt, ahol a település főterén áll Mátyás király kapás szobra. A falu környéki szőlőhegyen kapáltatta meg ugyanis a monda szerint a király az urakat. A harkácsi Magyar Nyelvű Alapiskola vendégeiként találkoztak tanulóink az odajáró 1–9. évfolyamos diákokkal és tanáraikkal, akik meséltek iskolájuk mindennapjairól és hagyományairól. A vendégszeretetük viszonzásaként magyar nyelvű könyveket adtunk át.

vissza az elejére