Végzősök fája a Béke ligetben | Portrék, városképek és légi fotók | Köszönetet mondtak |
A ballagó diákok második alkalommal ültettek fát
Második alkalommal ültették el a Végzősök fáját a Béke ligetben. A fa elültetésében Zalaegerszeg polgármestere, valamint a város középfokú intézményeiből 3–3 ballagó diák is közreműködött.
– AL –
Bellér Beáta Noémi, a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat
diákpolgármestere elmondta, a polgáravató már sok éve hagyomány a városban,
melyet idén második alkalommal vált fel a Végzősök fájának elültetése. Úgy
gondolták, hogy ezzel maradandóbb emléket tudnak állítani a végzős
diáktársaiknak, akik tíz, húsz, harminc év múlva, akár gyermekeikkel
felkereshetik ezt a helyet, visszaidézve egykori diákéveiket. Balaicz
Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azzal biztatta a fiatalokat, hogy az
érettségi, illetve a szakvizsga később, visszatekintve már nem tűnik olyan
kemény megmérettetésnek, amit most gondolnak róla, hiszen még előtte állnak.
Mint mondta, a polgáravató régóta hagyomány Zalaegerszegen, ami jelképes
gesztusa annak, hogy a most érettségit és szakvizsgát tevő helyi diákokat
ezentúl felnőtt polgárai között tartja számon a város. Kitért arra, hogy a
megszokott polgáravató idővel elvesztette érdekességét, ezért megújulásra volt
szükség. A diákönkormányzat kezdeményezte a faültetést, ami mellé szívesen állt
a város vezetése. Így idén már hagyományként kerül erre sor, melyet minden évben
újabb és újabb követ a végzős diákokra emlékezve. A faültetés örömére lufikat
engedtek a magasba a rendezvény végén.
Portrék, városképek és légi fotók
Serényi-fotókról a lokálpatrióta klubban
A Notre Dame zárda építés közben. |
Megyeri Anna és Iványi Ildikó |
Zalaegerszeg és Göcsej fotográfusának, Serényi Árpádnak az élete és munkássága elevenedett meg a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén.
– pet –
A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen
Megyeri Anna történész (Göcseji Múzeum) mutatta be a fotós városról
készült legfontosabb felvételeit. Felvillantva ezzel többek között a két
világháború közötti korszak jellegzetes épületeit, köztereit, valamint néhány
család portréját is. A muzeológusnak 2017-ben jelent meg egy fotókkal gazdagon
illusztrált kötete, mely Serényi munkásságát foglalja össze. Az előadáson
elhangzott: a Göcseji Múzeum gyűjteményében 793 darab leltározott Serény-fotó
szerepel, a városban ezenkívül a könyvtárban találhatók még meg a fényképeiből
készült képeslapok, de a levéltár is őriz korabeli fotográfiákat tőle. A fotók
többsége különféle családi archívumokból került a múzeumba.
Serényi Árpád 1897-ben született a Vas megyei Hegyfaluban, a fotós
szakmát a szombathelyi Knebel Jenő fényképész műtermében
sajátította el. Az I. világháború alatt a 83. gyalogezredben szolgált;
megsebesült, orosz hadifogságba került. Sérüléseinek nyomait haláláig viselte.
Zalaegerszegre 1920-ban jött, mégpedig özvegy Saly Viktorné
hívására, akinek (és leányainak) fényképészműhelye volt a Batthyány utcában.
Serényi először segédként dolgozott, majd társtulajdonos lett. A fiatal fotóst
hamar befogadta a város, nemsokára pedig meg is házasodott. Egy kiterjedt
rokonsággal rendelkező, művelt polgárlány, Léránt Margit lett a
felesége; aki a fotós állandó modellje is lett egyúttal. A Saly–Serényi műtermet
sokan keresték fel, hogy portrékat, családi fotókat készítsenek róluk, de baráti
társaságok is rendszeresen jelentkeztek – sokszor tréfás hangulatú, jelmezes,
vagy mulatozós – fotózásra. De már ezekben az években is készültek utcaképek,
sőt Serényi a fontosabb eseményeken is megfordult, mint a város első
riportfotósa. Sokszor dolgozott a városvezetéssel összefogva is, hogy bemutassák
Zalaegerszeg és Göcsej értékeit. A történész szerint ekkor még nem feltétlenül
idegenforgalmi propaganda céljából készültek ezek a képek, hanem a trianoni
tragédia utáni identitáserősítés egyik eszközeként. Serényi 1926-ban önálló
műtermet nyitott, szintén a Batthyány utcában (ezt a Saly-család sosem
bocsátotta meg neki). A fotográfus egyre elismertebb és népszerűbb lett,
rendszeres szereplője volt országos és nemzetközi kiállításoknak is. Műterméből
kilépve – a már említett városképek és események mellett – rendszeresen fotózta
a megye természeti értékeit, a göcseji falvak világát (ebből született az
1932–33-as göcseji képsorozat).Megyeri Anna szerint felvételei
azért fontosak az utókornak, mert egy olyan időszakát örökítette meg a városnak,
amikor Zalaegerszeg számos új – és ma is meghatározó – épülettel gazdagodott.
Valamint mert fotói bemutatják azt is, hogy a 20. század első felében hogyan élt
egy kisvárosban egymás mellett az eklektika, a szeceszszió és a zsúpfedél.
Serényi Árpád ott volt többek között a ferences templom és kolostor
építésénél, majd annak felszentelésénél, az 1934-es repülőnapon (ahol légi
fotókat készített a városról), de a húsvéti határjárást, az 1935-ös Göcseji Hét
eseményeit is megörökítette. Fotóin feltűnik a '27-ben átadott vasútállomás (és
az előtte lévő tér), a postapalota, a Notre Dame zárda és a tűzoltólaktanya
épülete is. Rendszeresen fotózott továbbá a különféle egyesületek, civil és
egyházi szervezetek rendezvényein.
Mivel I. világháborús sérülései nem múltak el nyomtalanul, fiatal kora ellenére
sokat betegeskedett. 1941-ben hunyt el; mindössze 44 éves volt. Műtermét
felesége egy évvel később felszámolta, és Sopronba költözött. Fényképeinek
dokumentumértékét már Fára József, a megye egykori főlevéltárnoka
(majd 1938-tól Pest megye főlevéltárnoka) is felismerte, aki felszólította az
egerszegieket, hogy próbálják a fotós hagyatékát megszerezni, begyűjteni.
Serényi fotóinak jó része később az egykori polgármester, Czobor Mátyás
hagyatékából került elő. Képeinek másik részét Serényi feleségének
leszármazottai őrizték meg, ám még így is elkallódott (vagy lappang valahol) a
gyűjtemény egy része.
Önkéntes segítőinek mondott köszönetet a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány. A zalaegerszegi Szent Rafael Kórház gyermekosztályát támogató alapítvány közel 150 önkéntest tudhat magáénak, akik a koraszülött-PIC-Nik-en át a koraszülöttfutásig segítik rendezvényeiket.
– AL –
Dr. Gárdos László osztályvezető főorvos a programot megelőző
sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországon sok alapítvány támogat egészségügyi
intézményeket, de közülük kevés lát el olyan feladatokat, mint a zalaegerszegi.
A koraszülöttmentés megszervezése mellett folyamatosan támogatja a
gyermekosztály működését, illetve eszközökkel segíti a gyermekrehabilitáció
valamint a légúti idegentest eltávolítását végző labor munkáját. Elöl járt a
munkatársak megbecsülésében, megtartásában, hiszen idén februárban immár ötödik
alkalommal vehette át egy orvos, illetve három nővér a Gyógyító mosoly és a
Tündérkéz ösztöndíjakat. Ez idáig összesen húsz munkatárs munkáját ismerték el
ily módon. Az alapítvány baba-mama házat létesített az intenzív illetve
rehabilitációs ellátásában részesülő szülők számára, továbbá az osztályon a baba-mama
szobákat, ahol az intenzív osztályról kikerült koraszülöttek és édesanyjuk
tölthetnek el néhány napot hazamenetelük előtt. Az alapítvány egyedülálló abban
is, hogy hangsúlyt fektet a prevencióra, ennek kapcsán a sportra, a mozgásra,
ami a gyógyításban is egyre nagyobb szerepet kap. Évi két országos hírű
nagyrendezvénye a 24 órás úszás valamint a koraszülött-váltófutás Zalaegerszeg
és Keszthely között. Mindeközben óriási közösségi támogatásra tett szert az
alapítvány, amit tevékenysége legnagyobb hozadékának tekint, hiszen egy-egy
ilyen tömegrendezvényen közel 100 önkéntes segíti munkájukat, hangsúlyozta a
főorvos. Mint mondta, ők nem rendelkeznek nagy támogatókkal, viszont nagy a
társadalmi bázisuk, ezért is illeti meg a köszönet az önkénteseket. A
sajtótájékoztatón elhangzott, hogy idén május 5-én rendezik meg a
koraszülött-váltófutást. Lőrincz Endre önkéntes, pályatervező
elmondta, az idei táv közel 66 kilométeresre növekedett, mivel a rajt a ZalaZone
tesztpályától indul. Az útvonal Zala megye legszebb részein vezet végig, amit az
amatőrök mellett neves hazai és külföldi ultramaraton-futók is teljesítenek,
köztük a legtávolabbi országból érkezve, egy tajvani futó.