Végzősök fája a Béke ligetben Portrék, városképek és légi fotók Köszönetet mondtak  

 

Végzősök fája a Béke ligetben

A ballagó diákok második alkalommal ültettek fát

Második alkalommal ültették el a Végzősök fáját a Béke ligetben. A fa elültetésében Zalaegerszeg polgármestere, valamint a város középfokú intézményeiből 3–3 ballagó diák is közreműködött.

– AL –

Bellér Beáta Noémi, a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat diákpolgármestere elmondta, a polgáravató már sok éve hagyomány a városban, melyet idén második alkalommal vált fel a Végzősök fájának elültetése. Úgy gondolták, hogy ezzel maradandóbb emléket tudnak állítani a végzős diáktársaiknak, akik tíz, húsz, harminc év múlva, akár gyermekeikkel felkereshetik ezt a helyet, visszaidézve egykori diákéveiket. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azzal biztatta a fiatalokat, hogy az érettségi, illetve a szakvizsga később, visszatekintve már nem tűnik olyan kemény megmérettetésnek, amit most gondolnak róla, hiszen még előtte állnak. Mint mondta, a polgáravató régóta hagyomány Zalaegerszegen, ami jelképes gesztusa annak, hogy a most érettségit és szakvizsgát tevő helyi diákokat ezentúl felnőtt polgárai között tartja számon a város. Kitért arra, hogy a megszokott polgáravató idővel elvesztette érdekességét, ezért megújulásra volt szükség. A diákönkormányzat kezdeményezte a faültetést, ami mellé szívesen állt a város vezetése. Így idén már hagyományként kerül erre sor, melyet minden évben újabb és újabb követ a végzős diákokra emlékezve. A faültetés örömére lufikat engedtek a magasba a rendezvény végén.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Portrék, városképek és légi fotók

Serényi-fotókról a lokálpatrióta klubban

A Notre Dame zárda építés közben.

Megyeri Anna és Iványi Ildikó

Zalaegerszeg és Göcsej fotográfusának, Serényi Árpádnak az élete és munkássága elevenedett meg a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén.

– pet –

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen Megyeri Anna történész (Göcseji Múzeum) mutatta be a fotós városról készült legfontosabb felvételeit. Felvillantva ezzel többek között a két világháború közötti korszak jellegzetes épületeit, köztereit, valamint néhány család portréját is. A muzeológusnak 2017-ben jelent meg egy fotókkal gazdagon illusztrált kötete, mely Serényi munkásságát foglalja össze. Az előadáson elhangzott: a Göcseji Múzeum gyűjteményében 793 darab leltározott Serény-fotó szerepel, a városban ezenkívül a könyvtárban találhatók még meg a fényképeiből készült képeslapok, de a levéltár is őriz korabeli fotográfiákat tőle. A fotók többsége különféle családi archívumokból került a múzeumba.
Serényi Árpád 1897-ben született a Vas megyei Hegyfaluban, a fotós szakmát a szombathelyi Knebel Jenő fényképész műtermében sajátította el. Az I. világháború alatt a 83. gyalogezredben szolgált; megsebesült, orosz hadifogságba került. Sérüléseinek nyomait haláláig viselte. Zalaegerszegre 1920-ban jött, mégpedig özvegy Saly Viktorné hívására, akinek (és leányainak) fényképészműhelye volt a Batthyány utcában. Serényi először segédként dolgozott, majd társtulajdonos lett. A fiatal fotóst hamar befogadta a város, nemsokára pedig meg is házasodott. Egy kiterjedt rokonsággal rendelkező, művelt polgárlány, Léránt Margit lett a felesége; aki a fotós állandó modellje is lett egyúttal. A Saly–Serényi műtermet sokan keresték fel, hogy portrékat, családi fotókat készítsenek róluk, de baráti társaságok is rendszeresen jelentkeztek – sokszor tréfás hangulatú, jelmezes, vagy mulatozós – fotózásra. De már ezekben az években is készültek utcaképek, sőt Serényi a fontosabb eseményeken is megfordult, mint a város első riportfotósa. Sokszor dolgozott a városvezetéssel összefogva is, hogy bemutassák Zalaegerszeg és Göcsej értékeit. A történész szerint ekkor még nem feltétlenül idegenforgalmi propaganda céljából készültek ezek a képek, hanem a trianoni tragédia utáni identitáserősítés egyik eszközeként. Serényi 1926-ban önálló műtermet nyitott, szintén a Batthyány utcában (ezt a Saly-család sosem bocsátotta meg neki). A fotográfus egyre elismertebb és népszerűbb lett, rendszeres szereplője volt országos és nemzetközi kiállításoknak is. Műterméből kilépve – a már említett városképek és események mellett – rendszeresen fotózta a megye természeti értékeit, a göcseji falvak világát (ebből született az 1932–33-as göcseji képsorozat).Megyeri Anna szerint felvételei azért fontosak az utókornak, mert egy olyan időszakát örökítette meg a városnak, amikor Zalaegerszeg számos új – és ma is meghatározó – épülettel gazdagodott. Valamint mert fotói bemutatják azt is, hogy a 20. század első felében hogyan élt egy kisvárosban egymás mellett az eklektika, a szeceszszió és a zsúpfedél. Serényi Árpád ott volt többek között a ferences templom és kolostor építésénél, majd annak felszentelésénél, az 1934-es repülőnapon (ahol légi fotókat készített a városról), de a húsvéti határjárást, az 1935-ös Göcseji Hét eseményeit is megörökítette. Fotóin feltűnik a '27-ben átadott vasútállomás (és az előtte lévő tér), a postapalota, a Notre Dame zárda és a tűzoltólaktanya épülete is. Rendszeresen fotózott továbbá a különféle egyesületek, civil és egyházi szervezetek rendezvényein.
Mivel I. világháborús sérülései nem múltak el nyomtalanul, fiatal kora ellenére sokat betegeskedett. 1941-ben hunyt el; mindössze 44 éves volt. Műtermét felesége egy évvel később felszámolta, és Sopronba költözött. Fényképeinek dokumentumértékét már Fára József, a megye egykori főlevéltárnoka (majd 1938-tól Pest megye főlevéltárnoka) is felismerte, aki felszólította az egerszegieket, hogy próbálják a fotós hagyatékát megszerezni, begyűjteni. Serényi fotóinak jó része később az egykori polgármester, Czobor Mátyás hagyatékából került elő. Képeinek másik részét Serényi feleségének leszármazottai őrizték meg, ám még így is elkallódott (vagy lappang valahol) a gyűjtemény egy része.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Köszönetet mondtak

Önkéntes segítőinek mondott köszönetet a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány. A zalaegerszegi Szent Rafael Kórház gyermekosztályát támogató alapítvány közel 150 önkéntest tudhat magáénak, akik a koraszülött-PIC-Nik-en át a koraszülöttfutásig segítik rendezvényeiket.

– AL –

Dr. Gárdos László osztályvezető főorvos a programot megelőző sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországon sok alapítvány támogat egészségügyi intézményeket, de közülük kevés lát el olyan feladatokat, mint a zalaegerszegi. A koraszülöttmentés megszervezése mellett folyamatosan támogatja a gyermekosztály működését, illetve eszközökkel segíti a gyermekrehabilitáció valamint a légúti idegentest eltávolítását végző labor munkáját. Elöl járt a munkatársak megbecsülésében, megtartásában, hiszen idén februárban immár ötödik alkalommal vehette át egy orvos, illetve három nővér a Gyógyító mosoly és a Tündérkéz ösztöndíjakat. Ez idáig összesen húsz munkatárs munkáját ismerték el ily módon. Az alapítvány baba-mama házat létesített az intenzív illetve rehabilitációs ellátásában részesülő szülők számára, továbbá az osztályon a baba-mama szobákat, ahol az intenzív osztályról kikerült koraszülöttek és édesanyjuk tölthetnek el néhány napot hazamenetelük előtt. Az alapítvány egyedülálló abban is, hogy hangsúlyt fektet a prevencióra, ennek kapcsán a sportra, a mozgásra, ami a gyógyításban is egyre nagyobb szerepet kap. Évi két országos hírű nagyrendezvénye a 24 órás úszás valamint a koraszülött-váltófutás Zalaegerszeg és Keszthely között. Mindeközben óriási közösségi támogatásra tett szert az alapítvány, amit tevékenysége legnagyobb hozadékának tekint, hiszen egy-egy ilyen tömegrendezvényen közel 100 önkéntes segíti munkájukat, hangsúlyozta a főorvos. Mint mondta, ők nem rendelkeznek nagy támogatókkal, viszont nagy a társadalmi bázisuk, ezért is illeti meg a köszönet az önkénteseket. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy idén május 5-én rendezik meg a koraszülött-váltófutást. Lőrincz Endre önkéntes, pályatervező elmondta, az idei táv közel 66 kilométeresre növekedett, mivel a rajt a ZalaZone tesztpályától indul. Az útvonal Zala megye legszebb részein vezet végig, amit az amatőrök mellett neves hazai és külföldi ultramaraton-futók is teljesítenek, köztük a legtávolabbi országból érkezve, egy tajvani futó.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére