Mi állhat az álmatlanság hátterében?

Alváskönyv a jó alvásért

Egyre többen alszunk rosszul. A legfrissebb kutatások szerint a felnőtt lakosság 31 százaléka küzd alvászavarral. Miért nem tudunk aludni? Milyen mentális vagy szomatikus zavarok állhatnak a háttérben, és mi jelenthet megoldást a problémákra? Elöljáróban annyit; nem az egyre nagyobb dózisban bekapkodott altatók.

G. Németh György, dr. Vida Zsuzsanna, dr. Szabó József, dr. Halász Gabriella

– pet –

A fenti kérdésekre keresi a választ a napokban megjelent Magyar Alváskönyv, melyben a téma hazai szakértői ismertetik a legújabb kutatási, diagnosztikai vagy éppen terápiás eredményeiket. A könyv a zalaegerszegieknek is hasznos olvasmány lehet (jól alvóknak és nem jól alvóknak egyaránt); annál is inkább, mert a Zala Megyei Szent Rafael Kórház két munkatársa is publikált a kötetbe. Dr. Vida Zsuzsanna, a kórház szomnológiai szakrendelésének főorvosa az alvásgyógyászat témáját dolgozta fel, dr. Szabó József, a pszichiátriai osztály mentális egészségfejlesztő terapeutája pedig a kórházban működő alváslabor kialakításának történetét, az ott zajló munkát, valamint a vizsgálati és terápiás módszereket ismertette. A Libri Kiadó gondozásában megjelent kötet zalaegerszegi bemutatóján dr. Halász Gabriella, a megyei kórház főigazgatója úgy fogalmazott: az intézmény néhány évvel ezelőtt vásárolt egy alvásdiagnosztikai készüléket, mely óriási lépés volt ahhoz, hogy mélyrehatóbban tudjanak foglalkozni az alvászavarokkal. A téma nagyon komplex, és gyakran számtalan vizsgálatot kell elvégezni a pácienseken, míg kiderül, hogy mi okozza a problémát. Sokszor mentális okok, máskor viszont komoly belgyógyászati panaszok állnak a háttérben. Ezek felderítése mindenképpen fontos, hiszen alvás nélkül, jó alvás nélkül nem élhetünk teljes életet. Sok lappangó betegség pedig akár életveszélyessé is válhat, ha nem kezeljük időben. A Magyar Alváskönyv szerkesztője és a tavaly alakult Magyar Alvás Szövetség elnöke, G. Németh György a kötetbemutatón elmondta: a 21. században egyre több ember számol be alvászavarról. A modern ember visszaél a „fénnyel”; vagyis azzal, hogy a nappalok a mesterséges fénynek köszönhetően meghosszabbíthatók. De, az okoseszközök által kibocsájtott fény is káros az elalvás szempontjából, főleg ha a hálószobában használjuk őket. A most megjelent könyv abban segít, hogy eligazodjunk az egyes szakterületek között, hiszen 120-féle alvásbetegség létezik: a fogorvosi panaszoktól kezdve, a fül-orr-gégészeti és légzési problémákon át az endokrinológiai vagy kardiológiai megbetegedésekig számtalan tényező kiválthatja az alvászavart. De lelki okok és a stressz is.
A szakemberek szerint 2–3 hónapnyi alvászavar nevezhető már kórosnak, de adott esetben előbb is érdemes a háziorvost felkeresni (aki aztán továbbküldi a beteget a megfelelő szakrendelésre). Sokszor olyan banálisnak tűnő panasszal is, mint a horkolás vagy a fogcsikorgatás – fogalmazott dr. Vida Zsuzsanna. A zalaegerszegi alváslaborban műszeres vizsgálat segítségével tárják fel a problémákat; ehhez egy éjszakát a kórházban kell tölteni. Dr. Szabó József mindehhez hozzátette: az alváslabor mellett 2018 őszétől egy inszomnia-szakrendelés is működik a kórházban. A háziorvosok is ideirányítják első körben a betegeket. A rendelésen az esetleges neurológiai, belgyógyászati, pszichiátriai vagy egyéb társbetegségeket tárják fel, majd különféle terápiákat dolgoznak ki a páciensek számára.

vissza az elejére

Dr. Németh László és Tolvaj Márta

Fogom a kezed

Parkinson-betegek találkozóján

A Parkinson-betegek világnapján, a Zalaegerszegi Parkinson Egyesület is találkozóra hívta tagtársait. A Fogom a kezed című rendezvénynek – melyen számos hasznos tájékoztató elhangzott – a város alsóerdei vendégháza adott helyet.

– AL –

Dr. Halász Gabriella, a zalaegerszegi Szent Rafael Kórház főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve a civil szervezetekkel való szoros együttműködés fontosságát a gyógyításban, majd dr. Németh László, a neurológia osztályvezető főorvosa azt mondta, a Parkinson-betegek esetében is a kulcsszó az életminőség, amely az utóbbi időben jelentősen javult. Az új terápiák között megemlítette, hogy az ország négy egyetemi centrumában műtéti megoldás – neuro-pacemaker beültetése – is rendelkezésre áll azon betegek számára, akiknek remegése gyógyszeresen nem csillapítható, és nem szenvednek demenciában. Miután a Parkinson-kórt az agy dopaminhiánya okozza, létezik egy eljárás, amely során a dopamint az úgynevezett duodopapumpa segítségével – sebészeti beavatkozás útján – juttatják be a vékonybélbe, ahol felszívódik. Mivel az adagolás állandó jellegű, a pumpát a páciensnek egész nap viselnie kell, amitől ódzkodnak a betegek, de nem szabad félni tőle, mert jelentősen javítja az életminőséget, hangsúlyozta a főorvos. Tolvaj Mártát, Zalaegerszeg alpolgármesterét, az egyesület elnökét édesapja betegsége ösztönözte 1998-ban a klub megalapítására, ami 2001-ben egyesületté alakult. Mint mondta, fő célként határozták meg, hogy segítsék a betegeket mindazon ismeretek átadásával, melyek által könnyebbé válnak a hétköznapok számukra. A tagok hetente két alkalommal vízi tornán vehetnek részt a termálban, illetve gyógytornán a kórházban. A támogatásokból idén is vásároltak gyógytornaeszközöket.  A rendezvényen Hathalmi-József Veronika gyógytornász a mozgás jótékony hatásairól tartott előadást. Németh Gábor rehabilitációs szakember egy a boxra épülő új mozgásterápiát mutatott be videón, felajánlva a tagoknak a részvételt. Dékányné Boros Magdolna alelnök az előadások után egy kis mozgásra invitálta a tagokat és a szakembereket. Az egészségfejlesztési iroda munkatársai jóvoltából vérnyomás- és vércukorszintmérésre, valamint táplálkozási tanácsadásra is sor került.

vissza az elejére

Az MR-diagnosztika csúcsa

Az integrity magánklinikán

Világszínvonalú MR-berendezést adtak át a zalaegerszegi Integrity Magánklinikán. A Siemens MAGNETOM Skyra 3T MR típusú készülék az iparágban jelenleg elérhető legmodernebb technológiákon alapul.

– A. L. –

Az átadási ünnepségen Balaicz Zoltán polgármester úgy fogalmazott, hogy ezzel a berendezéssel Zalaegerszeg egyedülállóként felkerül az országos és nemzetközi szakma térképére. Az új eszközzel klinikai szintű vizsgálatokat is el lehet végezni, ami miatt az ország bármely területéről, sőt külföldről is érkezhetnek páciensek. Mindez kedvezően hat majd a város egészségügyi turizmusára. Pigler István, az Integrity Magánklinika tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy egy 0,4 tesla térerejű, nyitott MR-berendezéssel kezdték a munkát. De mint mindenben az életben, az MR-diagnosztikában sincs megállás, és mindig van jobb. „Kíváncsiak voltunk, hogy ha a kisebb térerejű MR-berendezésből a szakma és a betegek által visszaigazoltan ki tudjuk hozni a legjobb teljesítményt, mire megyünk a világ egyik legjobb 3 Teslás MR-platformjával, a Siemens MAGNETOM Skyra rendszerrel. Nem kötöttünk egyetlen szakmai kompromisszumot sem, a teljes felszereltséget még tovább bővítettük speciális csukló- és bokatekercsekkel. Az első hetek tapasztalatai alapján kijelenthetjük: elértük az MR-technika határát, amilyen klinikai kérdésre MR-diagnosztikával válaszolni lehet, arra mi képesek vagyunk választ adni” – emelte ki. A nagy térerejű MR-berendezést a kvantitatív MR-diagnosztikában PhD-fokozatot szerzett Aradi Mihály doktor mutatta be a jelenlévő szakembereknek. Az orvosi képalkotási technológia folyamatos fejlesztésével nemcsak a betegségek mielőbbi és pontosabb kimutatása lehetséges, de a kezelési eredmények szorosabb utánkövetése is, mely szintén elengedhetetlen a páciensek hatékony gyógyításában.

vissza az elejére

Ha utolér a szellemi hanyatlás

Alzheimer cafe kezdte meg működését zalaegerszegen

Minden Alzheimer-kórban lévő beteg demens (szellemi hanyatlásban szenved), de nem minden demens A0lzheimer-beteg. Ez a megfogalmazás is elhangzott az elmúlt héten az Alzheimer Cafe első összejövetelén, ahol előadást tartott dr. Sebestyén Gábor, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház pszichiátriai osztályának főorvosa.

– V. Zs. –

Száz évvel ezelőtt még nem volt jellemző a szellemi hanyatlás, ugyanis az átlagéletkor 40 év körül volt. Manapság 75–78 éves korig is elélnek az emberek, de a 90 éves kor sem ritka (ez utóbbiaknál az Alzheimer-kór már megközelíti a 30 százalékot.) Nem véletlen tehát, hogy a pszichiáter főorvos vetített képes előadásának a Kóros korosodás a 21. században címet adta. A demencia az átlagéletkor emelkedésével növekszik, nem kis terhet jelentve a családokra, ahol szülő vagy nagyszülő szenved ilyen betegségben. Az egészségügyi és szociális rendszer pedig nem felkészült a gyorsuló folyamatra.  Mi a teendő? – tette fel a kérdést dr. Sebestyén Gábor. Egyetlen szó, az „Idő”, vagyis hogy minél előbb felismerjék a demenciát, már a korai szakaszban, mert ekkor még lehet késleltetni a betegség súlyosabb kialakulását. A korai tünetek felismerése és szakember segítsége elengedhetetlen. A tíz korai demenciatünet a következő (ezek a legáltalánosabbak, de mindenkinél más-más tünettel jelentkezik a szellemi hanyatlás). Az első a memóriazavar, aztán nehézségek megjelenése a mindennapi tevékenységben. Nyelvi kifejezési zavar, időbeli, térbeli tájékozódási zavar, hibás vagy csökkent ítélőképesség, a figyelem hanyatlása, tárgyak rossz helyre tétele, hangulati változások, személyiségváltozás, a kezdeményezőkészség elvesztése. Természetesen a felsorolt tünetek közül egy-egy bárkinél előfordulhat, és ha valaki ugyanúgy dolgozik a mindennapokban, ellátja magát, még nem lehet rámondani, hogy demens.  Az alzheimeres betegeknél az idegrendszer pusztulni kezd, az agy bizonyos helyen lévő idegsejtjei károsodnak, az agyszövet fokozatosan elsorvad (a folyamat CT- és MRI-vizsgálattal kimutatható, és a kezdeti szakaszban gyógyszeres kezelés is rendelkezésre áll). A korai stádiumban való felismerés segíti a „minőségi életévek” növekedését. A betegség nem gyógyítható, de a folyamatot lassítani lehet. Dr. Sebestyén Gábor utalt arra előadásában, hogy sajnos kevesen vannak, akik a korai szakaszban már felkeresik az orvost. Az előrehaladott stádiumban már nehezebb a szinten tartás, és a folyamat romlásának megállítása. Hová kell fordulni, ha valakinek a családjában demens beteg van, vagy legalábbis erre utaló jeleket fedeznek fel a családtagok? Először a háziorvoshoz, aki beutalhatja a beteget az Alzheimer-szakambulanciára, amely Zalaegerszegen is működik. Innentől már folyamatos a páciens megfigyelése. Az Alzheimer Cafe első összejövetelén köszöntötte a megjelenteket Balaicz Zoltánné, a Zalaegerszegi Női Szalon elnöke, aki három civil szervezet nevében szólt az egészséges életmód fontosságáról, a megelőzésről és arról, hogy kellenek olyan közösségek, ahol az érintettek beszélgethetnek egymással betegségükről és kicserélhetik tapasztalataikat.
Zalaegerszegen, a Kossuth utcai egészségfejlesztési irodában minden hónap utolsó hétfőjén 17 órai kezdettel tartanak előadásokat e témában. Az Alzheimer Cafe várja az érdeklődőket.

űvissza az elejére