Három koncert, áthangszerelt dalokkal

Újra színpadon a praha

Több mint tíz év szünet után ismét színpadra áll, és egy kisebb koncertkörútra indul a Praha együttes. Úgy érezték, hogy bőven van még mondanivalójuk, nem fogytak ki az ötletekből sem, ezért újra próbálni kezdtek.

– pet –

Menet közben aztán rájöttek, hogy a zenekar idén éppen 20 éves, így apropója is lett az újraalakulásnak. Az Enyingi Péter, Nadrai Róbert, Wettstein Tamás és Winkler Péter alkotta formáció korábban három – saját dalokat tartalmazó – lemezt is kiadott. A zalaegerszegi fellépéseiken túl, rendszeresen koncerteztek más városokban is olyan együttesek előzenekaraként, mint a Balaton, az Európa Kiadó és a Sziámi. Most tizenkét számot vettek elő, a közel 50 szerzeményt tartalmazó Praha-repertoárból – mondta érdeklődésünkre Wettstein Tamás énekes. A dalokat kicsit átalakították, újrahangszerelték, némelyiknek pedig a szövegét is aktualizálták. Egy modernebb, talán kicsit „poposabb” hangzással szeretnének újból a nyilvánosság elé lépni. Úgy gondolják, hogy a nosztalgiázni vágyóknak és az újdonságokat kereső zenekedvelőknek is érdemes lesz meghallgatni őket. Ha már nosztalgiát emlegettünk: a Praha annak idején erősen kötődött a régi Pázmány Péter utcai Ifjúsági Közösségi Házhoz. Tulajdonképpen onnan indult pályafutásuk, ott leltek először lelkes közönségre. A „Pázmányt” azóta lebontották, és a törzsgárda is szétszéledt kicsit. Milyen lesz vajon a mostani zenei és kulturális közegben újra játszani? – merül fel a kérdés. Az énekes szerint tény, hogy sokat változott a közeg, sőt ők maguk is, hiszen több mint tíz év telt el az utolsó fellépés óta. Azóta mindenki sokat tanult, vagy más formációkban szerzett tapasztalatot. Érettebbek lettek, jobban ismerik magukat, és talán még inkább megtalálták saját hangjukat; úgy érzik, ezt most tudják is kamatoztatni. Ami a közösségi tereket illeti: a kilencvenes és kétezres évek elejéhez képest országszerte átalakult a klubélet és a koncertezés gyakorlata. A zenekarok java része a tavasztól kora őszig tartó fesztiválszezonra készül, a klubokban inkább a téli hónapokban van élet. A hagyományos művelődési házakból pedig egyre jobban kiszorul ez a fajta „alternatívnak” nevezett irányzat – fogalmazott. Ráadásul amíg régebben ez inkább rétegzenének számított, a zenei rádióadók, videómegosztók, közösségi oldalak hatására populárisabb műfaj lett. Ez nem feltétlenül baj, mert így a közönség és maguk a zenészek is kicsit nyitottabbá váltak. Az biztos, hogy a Prahának meg kell találnia újra a maga közönségét. Persze remélik, hogy a régi rajongók is szívesen látják őket újra a színpadon. Az együttes május első hétvégéjén Sopronban és Molnaszecsődön lépett fel, a zalaegerszegi közönség pedig május 18-án este nézheti meg őket a VMK Cafféban, ahol egy másik régi legendás helyi zenekar, a Ványamaradványa is fellép.

vissza az elejére

Varázsvilág textileken

Faliképek pamutból, nemezből

Az iparművészet és a képzőművészet egyszerre van jelen a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben nyílt legújabb tárlaton, ahol két textilművész alkotásait nézhetik meg az érdeklődők.

– pet –

A Rálátások című kiállítás Bornemissza Eszter és Tóth Lívia munkáiból válogat, akik eltérő módon közelítenek a kortárs textilművészet felé. A kiállítást dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint fogalmazott: a textil az emberiség egyik legrégibb alapanyaga, mely a bölcsőtől a koporsóig kísér. A textilben nemcsak változatos lehetőségek rejlenek, hanem rengeteg szimbólumot, valamint történetiséget is hordoznak magukban. Elég, ha csak a díszes keleti szőttesekre, vagy a sztyeppei népek jurtájára gondolunk, de a reneszánsz korszak is páratlan díszkárpitokkal és gobelinekkel ajándékozott meg minket. A kortárs textilművészet mindezekből merít, de új eljárások és értelmezési keretek is megjelennek. Bornemissza Eszter (Budapest) alkotásairól elmondta: a varrógéppel és kézi festéssel készült műveken stilizált várostérképeket láthatunk. Az utak, úthálózatok különféle megközelítéseket rejtenek magukban, amik afféle lelki kivetülések, „belső utak” is lehetnek. De a városok ősi kultúrateremtő és megtartó szerepére is utalnak. Az alkotó – aki eredetileg matematikus, majd matematika–statisztikából doktorált – főleg pamutból és lenből, tehát növényi alapanyagokból készíti nagyméretű, színes és absztrakt hatású textilképeit. Immár a kilencvenes évek óta. Az elmúlt húsz évben számos hazai és külföldi díjat is nyert. (A zsinagóga tárlatnyitóján épp egy párizsi kiállítás miatt nem tudott jelen lenni.) Más úton indult el a Vas megyei születésű Tóth Lívia, aki már korán megismerkedett a nemezkészítéssel, majd az iparművészeti főiskola textilszakán végzett. Ő nem a város, hanem a vidék és a vidéki táj felől közelít. Alkotásainak témája sokkal inkább a természet, de ősi – sztyeppei – motívumokat is felhasznál. Textilképein a nemezt szinte szobrászati anyagként használja, mert kilép a síkból; képei így domborművekké válnak. A művészettörténész kiemelte a kiállított textilművek páratlan és izgalmas színvilágát is. Az összhatás olyan, mintha egy varázsvilágba léptünk volna, vagy magában az elvarázsolt kastélyban lennénk.
A kiállítás május 25-ig látogatható.

vissza az elejére

Németh József 85

Születésnapi köszöntés a múzeumban

85. születésnapja alkalmából köszöntötték egykori kollégái Németh József irodalomtörténészt, Zalaegerszeg díszpolgárát, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatóját, aki 1971–1992 között töltötte be ezt a posztot. Majd 1994-ig még tudományos munkatársként tevékenykedett.

Az intézmény irodaházában rendezett eseményen Kaján Imre múzeumigazgató mondott köszöntöt. Többek között elhangzott: Németh József munkásságának érdeme, hogy igazi intézménnyé vált a múzeum, hiszen ő kezdett szakmai csapatot építeni. Jórészt ma is azok a kollégák (Béres Katalin, Kostyál László, Marx Mára, Megyeri Anna) alkotják a múzeum gerincét, akiket annak idején ő felvett munkatársnak. Persze sok minden változott a nyugállományba vonulása óta; ám az utódok – az őt követő dr. Vándor László igazgató, és most Kaján Imre is – mindig tudtak arra építkezni, amit Németh József megalapozott.
Az ünnepelt úgy fogalmazott: kicsit zavarba ejtő és megható, hogy bár már huszonöt éve nem tagja hivatalosan a múzeumi csapatnak, mégis emlékeznek rá és felköszöntik a születésnapján. Igazgatói éveit felelevenítve elmondta: szerencsésnek érzi magát, hogy a hetvenes-nyolcvanas években sikerült egy jó szakmai közösséget létrehoznia. Annál is inkább, mert a kezdetekkor még lépcsők helyett pallók voltak a múzeumi épületben, és nem volt sem kiállítás, sem teremőr. Azonban tehetséges szakemberek kerültek a városba, akikkel öröm volt együtt dolgozni. A múzeumban eltöltött évekre jó szívvel gondol vissza. A pezsgős koccintást követő baráti beszélgetésen a régi kollégák is felidéztek néhány kedves emléket, vagy tréfás történetet a korábbi időkből.

vissza az elejére

Megnyílt a Pláza Könyvtár

Az olvasást népszerűsíti a szabadpolc

Új szolgáltatással, a Pláza Könyvtárral várja az olvasókat a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Az üzletház emeletén kialakított könyvespolc nyitott, ahonnan bárki kölcsönözhet.

– pet –

Az ünnepélyes avatáson Kiss Gábor könyvtárigazgató elmondta: nem leltározott, jórészt adományokból származó könyvek kerültek a pláza újonnan kialakított, nyilvános könyvespolcára. Sok olvasó viszi be ugyanis a könyvtárba régi, megunt könyveit. Vagy olyan, kisebb hagyatékokból származó köteteket, amik már nem férnek el a lakásban, de kidobni sem akarják őket. Általában ezek a kiadványok a könyvtár állományában is megvannak már, ezért nem leltározzák be őket. Innen jött az ötlet, hogy valamilyen formában mégis hozzáférhetővé kellene tenni az ajándékba kapott köteteket. Népszerűsítve ezzel magát a könyvtárat és az olvasást is. A most felállított, ingyenesen használható könyvespolcról bárki szabadon kölcsönözhet, esetleg két vásárlás között, vagy mozi előtt leülhet olvasgatni kicsit. A Pláza Könyvtár állománya természetesen bővíthető is. Az „üzemeltetők” azonban azt kérik, hogy aki könyvet szeretne adományozni, az továbbra is a megyei könyvtárba vigye a köteteket, mert azokat egy speciális, ragasztott „könyvjelzővel” ellátva helyezik majd el a polcra. Megtudtuk: körülbelül hatvan-nyolcvan kötet fér el a helyszínen. Az új kezdeményezést üdvözölte Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető is, aki a könyvespolcot – vagyis az új szellemi szigetet – megnyitva többek között az olvasás és a kézírás fontosságára hívta fel a figyelmet. A mai digitális világban ugyanis ez utóbbi is veszélyben van. Az osztályvezető reméli, hogy felnőttek és fiatalok egyaránt szívesen forgatják majd az üzletházban elhelyezett köteteket.  A nyitóeseményen a Verami Duó, valamint a Dózsa-iskola diákjai is felléptek.

vissza az elejére