| A közösségért küzdeni kell | Idén 50 éves a Vásárcsarnok | 

Ünnepi közgyűlés a város napján
Zalaegerszeg nyugalmat, biztonságot, kiszámíthatóságot jelent, az itt élők pedig megértést, bizalmat és szeretetet nyújtanak – fogalmazott többek között Balaicz Zoltán beszédében a városnapi ünnepi közgyűlésen, ahol részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott és dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke.
 A 
város polgármestere utalt arra, hogy „a nagy ősök példája kötelez bennünket. Mi, 
zalaegerszegiek, akik évről évre összegyűlünk a város napja alkalmából, jól 
tudjuk: nem mehetünk előre másképpen, mint a múlt értékeire alapozva, megőrizve 
mindazt, ami jó, ami értékes, hozzáadva, ami még hiányzik, ami igazodik a 
jelenünkhöz, a remélt jövőhöz. Csak akkor tudjuk közös városépítő céljainkat 
megvalósítani, ha mindannyian a közös jó előmozdítására irányítjuk a 
figyelmünket.” Közösen kitűztük a célt, hogy bármi is történik, azon fogunk 
dolgozni, hogy Zalaegerszeg ne csak a múlt és a jelen, hanem egyben a jövő 
városa is legyen. Azon munkálkodunk mindannyian, hogy valóra váltsuk közös 
álmunkat, amit úgy hívunk Zalaegerszeg, azért, hogy itt nálunk mindenki 
megtalálja a jövőjét – fogalmazott Balaicz Zoltán. Kövér 
László ünnepi beszédében köszöntötte a zalaegerszegieket a város napja 
alkalmából. Mint elmondta, ilyenkor ünnepeljük a város teljesítményét, 
történetét, jelenét, ami az ország életének is fontos része, valamint szót 
ejtünk a jövőről is. Az itt élők saját munkájukon túlmutató szolgálatot tesznek, 
amikor Zalaegerszeget gazdagítják, az országot is. Szemmel látható a változás a 
városban és természetesen az országban is. Évtizedes problémákat oldottunk meg – 
fogalmazott az Országgyűlés elnöke, és hozzátette: évtizedes problémákat 
oldottak meg, nőtt a gazdaság teljesítménye, nőttek a bérek, a nyugdíjak, sokat 
fordít az állam a családok támogatására. Szolgálják a nemzetet, szövetséget 
kötnek, partnerséget keresnek. Szólt a Modern Városok Program pozitív 
hatásáról.Zalaegerszeg jól gazdálkodik, sokat tett hozzá az ország fejlődéséhez 
– mondta. Emlékeztetett: A május 26-i európai parlamenti választás sorsdöntő 
lesz Európa jövője szempontjából, és hogy milyen lesz ez a jövő, az az emberek 
kezében van. Magyarország a bevándorlásellenes politikára szavaz. Az ünnepi 
köszöntők után Pro Urbe kitüntetés átadására került sor. Az idei évben a Notre 
Dame Női Kanonok- és Tanítórend, valamint dr. Császár Tamás, a 
Zala Megyei Szent Rafael Kórház krónikus belgyógyászatának és 
rehabilitációs osztályának vezető főorvosa kapta. A Sport Mecénása Díjat a 
Zalaszám Informatikai Kft. kapta. A korábbi évekhez hasonlóan a városi ünnepi 
közgyűlésen ismerték el a polgármesteri hivatal kiemelkedő szaktudással és 
tapasztalattal rendelkező köztisztviselőinek munkáját. A kitüntető címeket 
Balaicz Zoltán, dr. Kovács Gábor címzetes főjegyző és Kövér László 
adták át.
A 
város polgármestere utalt arra, hogy „a nagy ősök példája kötelez bennünket. Mi, 
zalaegerszegiek, akik évről évre összegyűlünk a város napja alkalmából, jól 
tudjuk: nem mehetünk előre másképpen, mint a múlt értékeire alapozva, megőrizve 
mindazt, ami jó, ami értékes, hozzáadva, ami még hiányzik, ami igazodik a 
jelenünkhöz, a remélt jövőhöz. Csak akkor tudjuk közös városépítő céljainkat 
megvalósítani, ha mindannyian a közös jó előmozdítására irányítjuk a 
figyelmünket.” Közösen kitűztük a célt, hogy bármi is történik, azon fogunk 
dolgozni, hogy Zalaegerszeg ne csak a múlt és a jelen, hanem egyben a jövő 
városa is legyen. Azon munkálkodunk mindannyian, hogy valóra váltsuk közös 
álmunkat, amit úgy hívunk Zalaegerszeg, azért, hogy itt nálunk mindenki 
megtalálja a jövőjét – fogalmazott Balaicz Zoltán. Kövér 
László ünnepi beszédében köszöntötte a zalaegerszegieket a város napja 
alkalmából. Mint elmondta, ilyenkor ünnepeljük a város teljesítményét, 
történetét, jelenét, ami az ország életének is fontos része, valamint szót 
ejtünk a jövőről is. Az itt élők saját munkájukon túlmutató szolgálatot tesznek, 
amikor Zalaegerszeget gazdagítják, az országot is. Szemmel látható a változás a 
városban és természetesen az országban is. Évtizedes problémákat oldottunk meg – 
fogalmazott az Országgyűlés elnöke, és hozzátette: évtizedes problémákat 
oldottak meg, nőtt a gazdaság teljesítménye, nőttek a bérek, a nyugdíjak, sokat 
fordít az állam a családok támogatására. Szolgálják a nemzetet, szövetséget 
kötnek, partnerséget keresnek. Szólt a Modern Városok Program pozitív 
hatásáról.Zalaegerszeg jól gazdálkodik, sokat tett hozzá az ország fejlődéséhez 
– mondta. Emlékeztetett: A május 26-i európai parlamenti választás sorsdöntő 
lesz Európa jövője szempontjából, és hogy milyen lesz ez a jövő, az az emberek 
kezében van. Magyarország a bevándorlásellenes politikára szavaz. Az ünnepi 
köszöntők után Pro Urbe kitüntetés átadására került sor. Az idei évben a Notre 
Dame Női Kanonok- és Tanítórend, valamint dr. Császár Tamás, a 
Zala Megyei Szent Rafael Kórház krónikus belgyógyászatának és 
rehabilitációs osztályának vezető főorvosa kapta. A Sport Mecénása Díjat a 
Zalaszám Informatikai Kft. kapta. A korábbi évekhez hasonlóan a városi ünnepi 
közgyűlésen ismerték el a polgármesteri hivatal kiemelkedő szaktudással és 
tapasztalattal rendelkező köztisztviselőinek munkáját. A kitüntető címeket 
Balaicz Zoltán, dr. Kovács Gábor címzetes főjegyző és Kövér László 
adták át.
(A részletekre lapunk következő számában visszatérünk.)
 
Poliészter tető, természetes fény, hangszóró 1969-ben
Ötvenéves Zalaegerszeg egyik emblematikus közösségi és nem utolsósorban kereskedelmi tere, a Vásárcsarnok. A piac fedett elárusítóhelye 1969 májusában készült el, a hivatalos átadásra június 13-án került sor.
– pP –
Az eseményről természetesen beszámolt a korabeli sajtó; nemcsak a helyi, hanem 
környékbeli és országos lapok is. A Dolgozók Lapja például „a legkorszerűbb 
vidéki vásárcsarnoknak” nevezte cikkében az 1281 négyzetméteres, egyemeletes 
épületet. Az akkori Zalai Hírlapban is terjedelmes tudósítás olvasható a 
megnyitót kísérő színes forgatagról. A meghívott vendégek (a tervezők és 
kivitelezők mellett az országgyűlési képviselő, a megyei és városi tanács 
vezetői, a pártbizottság és a KISZ képviselői) megtekintették az új pavilonokat, 
elárusítóhelyeket. Az 5,7 millió forintból elkészült csarnok földszintjén négy 
sorban árulhattak az őstermelők, a két oldalfal mentén pedig többek között tejet, 
élelmiszereket, trafikárut, lacipecsenyét és húst is árusítottak – a maihoz 
hasonlóan. A galérián szintén pavilonok kaptak helyet.
 A 
8,3 méter magas Vásárcsarnokot úgy építették meg, hogy annak belső tere egy 
sárga poliészter tetőn keresztül természetes megvilágítást kapjon. Újdonságnak 
számított, hogy egy hangosító berendezés segítségével tájékoztatták a lakosságot 
a csarnok rendjéről és áruajánlatairól. Az avatáson Nádasdi József 
(KISZ KB-titkár, a megye országgyűlési képviselője) mondott beszédet, 
aki utalt arra, hogy Zalaegerszeg megnövekedett lakosságszáma miatt „az új 
létesítmény az emberek napi gondjainak enyhítéséhez járul hozzá. A város 
fejlődése kapcsán feltételeket kellett teremteni ahhoz, hogy a lakosságot a 
szükséges élelmiszerekkel, kulturáltabb körülmények között lehessen ellátni”.  
A cikkből az is kiderül, hogy a piac környékének rendezése és az új csarnok 
felépítése „jól reprezentálja azt a törekvést, hogy a városközpont 
rekonstrukciójával megvalósuljanak az általános városrendezési feladatok. Az új 
létesítmény pedig jól illeszkedik a jövő városképéhez”. Az új csarnokot a 
Tanácsi Építőipari Vállalat építette, a beruházás előtt természetesen rendezni 
kellett a régi piac területét. Emiatt a tér hátsó részén lévő „pados” 
elárusítóhelyeket elbontották, a Vásárcsarnok körüli területet pedig 
aszfaltozták. A csarnokot egyébként úgy építették meg, hogy azt később – ha az 
igények úgy kívánják – bővíteni lehessen. Az 50. évfordulóval kapcsolatban 
megkerestük Horváth Istvánt, a Vásárcsarnok vezetőjét, aki arról 
tájékoztatott, hogy az idei epernapon szeretnének megemlékezni a születésnapról. 
Ennek időpontja azonban még bizonytalan a szeszélyes időjárás miatt. A piac és a 
csarnok múltjával kapcsolatban elárulta: Ferencz Győző újságíró néhány évvel 
ezelőtt felkutatta és megírta a piac 1777–2014 közötti történetének „vázlatát”, 
mely még szerkesztés alatt áll. A jubiláló Vásárcsarnok legutóbb 2014-ben esett 
át egy rekonstrukción, mely tulajdonképpen az 1969-es nyitás óta az egyetlen 
nagyobb felújítás volt. Az öt évvel ezelőtti piacrekonstrukció a 
belváros-rehabilitáció keretében valósult meg.
A 
8,3 méter magas Vásárcsarnokot úgy építették meg, hogy annak belső tere egy 
sárga poliészter tetőn keresztül természetes megvilágítást kapjon. Újdonságnak 
számított, hogy egy hangosító berendezés segítségével tájékoztatták a lakosságot 
a csarnok rendjéről és áruajánlatairól. Az avatáson Nádasdi József 
(KISZ KB-titkár, a megye országgyűlési képviselője) mondott beszédet, 
aki utalt arra, hogy Zalaegerszeg megnövekedett lakosságszáma miatt „az új 
létesítmény az emberek napi gondjainak enyhítéséhez járul hozzá. A város 
fejlődése kapcsán feltételeket kellett teremteni ahhoz, hogy a lakosságot a 
szükséges élelmiszerekkel, kulturáltabb körülmények között lehessen ellátni”.  
A cikkből az is kiderül, hogy a piac környékének rendezése és az új csarnok 
felépítése „jól reprezentálja azt a törekvést, hogy a városközpont 
rekonstrukciójával megvalósuljanak az általános városrendezési feladatok. Az új 
létesítmény pedig jól illeszkedik a jövő városképéhez”. Az új csarnokot a 
Tanácsi Építőipari Vállalat építette, a beruházás előtt természetesen rendezni 
kellett a régi piac területét. Emiatt a tér hátsó részén lévő „pados” 
elárusítóhelyeket elbontották, a Vásárcsarnok körüli területet pedig 
aszfaltozták. A csarnokot egyébként úgy építették meg, hogy azt később – ha az 
igények úgy kívánják – bővíteni lehessen. Az 50. évfordulóval kapcsolatban 
megkerestük Horváth Istvánt, a Vásárcsarnok vezetőjét, aki arról 
tájékoztatott, hogy az idei epernapon szeretnének megemlékezni a születésnapról. 
Ennek időpontja azonban még bizonytalan a szeszélyes időjárás miatt. A piac és a 
csarnok múltjával kapcsolatban elárulta: Ferencz Győző újságíró néhány évvel 
ezelőtt felkutatta és megírta a piac 1777–2014 közötti történetének „vázlatát”, 
mely még szerkesztés alatt áll. A jubiláló Vásárcsarnok legutóbb 2014-ben esett 
át egy rekonstrukción, mely tulajdonképpen az 1969-es nyitás óta az egyetlen 
nagyobb felújítás volt. Az öt évvel ezelőtti piacrekonstrukció a 
belváros-rehabilitáció keretében valósult meg.