vissza az elejére

Európán túli sokszínűség; festményeken

Válogatás a GébArt-i művésztelep anyagából

Európán kívüli képzőművészek munkáiból nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A mexikói, indiai, iráni, dél-koreai alkotók bár más-más stílusban alkotnak, egy közös pont van az életükben; a Gébárti-tó.

– pet –

A kiállított művek ugyanis a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepen készültek 2010– 2014 között. Az „Egy másik világ” című tárlatot Velkey Péter, a humánigazgatási osztály vezetője és dr. Erőss István képzőművész, egyetemi tanár ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A rendezvényen részt vett Kopasz Tamás képzőművész is, aki az említett időszakban a művésztelep vezetője volt. Velkey Péter elmondta: parádés anyag látható a Gönczi Galériában, melynek varázsát legfőképpen a csodás színek adják. Bár távoli országokból és más-más kultúrákból érkeztek ide annak idején a művészek (akik épp a nagy távolság miatt a mostani kiállításmegnyitón személyesen nem tudtak jelen lenni), képeiken mégis ott van a Gébárti-tó hangulata. A zalai táj szépsége ugyanis inspirációul szolgált a művésztelep lakói számára. Hiába dolgoznak különféle technikával és stílusban, az alkotótábor egy közös élmény volt mindenkinek, ami az itt készült munkáikon is jól látszik. Az osztályvezető bízik benne, hogy az egyelőre rejtett GébArt-i anyag egyszer egy állandó kiállítás formájában látogatható lesz a nagyközönség számára. A nemzeti és a lokális képzőművészeti gyűjtemények kialakulásáról és identitásformáló szerepéről szólt a kiállítás kapcsán dr. Erőss István egyetemi tanár, grafikusművész. Mint fogalmazott, gyakran még ma is vita tárgyát képezi, hogy mi lehet a hívó szó, vagy a rendezőelv, ami mentén létrehozunk akár nagyobb, akár kisebb, lokális gyűjteményeket. Sokszor ugyanis, amit mi egy adott pillanatban és adott helyen értéknek gondolunk, az nem biztos, hogy egy másik korban vagy egy másik kultúrkörben is annak számít majd. Kell egyfajta távolság, hogy „megtisztuljon” egy műalkotás, és az idő eldöntse a fenti kérdést. Úgy érzi, hogy a GébArt-i anyag már átment ezen a szűrőn, és bizton állítható, hogy minőségi alkotások születtek a zalaegerszegi művésztelepen, amely óriási értéket jelent a város számra. Ennek kiváló lenyomata a mostani sokszínű, impulzív és elgondolkodtató kiállítás is. A tárlat címe arra utal, hogy más – Európán kívüli – országokból érkeztek ide a festőművészek, ám mégis magunkénak tudjuk érezni mindazt, amit a képeken látunk – folytatta Erőss István. Hozzátette: próbáljuk minél inkább megfejteni az alkotások üzenetét, mert lehet, hogy más az a kulturális háttér, ahol a most bemutatkozó művészek élnek, de a dekódolás lehetősége nyitott mindenki számára.
A kiállítás május 28-ig látogatható. Augusztusban pedig folytatódik a GébArt-i anyag bemutatása: a 2015–2019 közötti művésztelepek alkotásai a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben vendégszerepelnek majd.

űvissza az elejére

Göcseji ízek újragondolva

Gasztro-fesztivál a skanzenben

Új gasztronómiai rendezvény várja az érdeklődőket a Göcseji Falumúzeumban május 18-án, szombaton. A Village Food Fesztivál – Göcsej íze a hagyományos göcseji konyhát szeretné bemutatni a látogatóknak, ám újragondolt formában.

– pet –

A részletekről a skanzenben tartottak sajtótájékoztatót a szervezők. Varju András osztályvezető elmondta: két kérdés foglalkoztatta őket, mikor megálmodták a rendezvényt. Az egyik, hogy ismerik-e még egyáltalán az emberek a hagyományos zalai, göcseji ételeket. Nemcsak a prószát, dödöllét, gombalevest, hanem azokat az egyszerű étkeket, amiket a hétköznapokon fogyasztottak a paraszti világban. Illetve, hogy ezeket a tradicionális ételeket mennyire lehet a mai elvárásoknak megfelelően elkészíteni és tálalni. Vagyis arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az eredeti receptek alapanyagainak felhasználásával, korszerűbb, egészségesebb módon is el lehet készíteni a hagyományos ételeket. Úgy, hogy az ízvilág és a látvány már napjaink gasztronómiai elvárásainak is megfeleljen. A rendezvényen lesz olyan stand, ahol egyszerre szerepel majd a régi étel, és annak újragondolt változata. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a street food trendeket követve arra a törekednek, hogy az ételeket kisebb kiszerelésben, kézben fogva és akár sétálva is el lehessen fogyasztani. Ne egyszerre sokat egyenek a vendégek egy-egy finomságból, hanem inkább többfélét kóstoljanak meg a menüből. Az ételek között kolbászos bableves, prósza, dödölle, gyümölcsös lepények, káposztás ételek, rétesek is szerepelnek majd. Eredeti és új változatban egyaránt. Mert a szervezők szerint a hagyomány és a korszerűség nem ellentétes fogalmak. A fesztivál kiegészítő programjairól Sümeginé Horváth Anita közönségkapcsolati osztályvezető számolt be. Mint mondta: a falumúzeum hat portáján kerül sor főzésre és ételkóstolásra, ezenkívül számos kulturális és hagyományőrző műsor színesíti a kínálatot. A rendezvényen részt vesznek a páterdombi, besenyői és botfai városrész civil szervezetei. De kirakodóvásár, borverseny, kézműves-foglalkozások és háziállat-bemutató is várja a vendégeket. A Village Food Fesztiválhoz készült egy promóciós kisfilm is, Horváth Szilárd és a Városmarketing Iroda jóvoltából. A gasztroesemény szakmai tanácsadója pedig Miszori József vendéglátós, szakács szakoktató lesz. A fesztivál belépőjeggyel látogatható, ám kóstolásra jogosító kuponokat is kapnak mellé a látogatók, amiket az egyes portákon válthatnak be. További kuponokat vásárolni is lehet majd a rendezvény ideje alatt. A göcseji ízekkel szombaton 10–18 óra között várják az érdeklődőket.
 

vissza az elejére

Költészet napi koncert.

Szeretnek zenélni

Ergo sum projekt – három éve

„Tehát vagyok”. Röviden ez a zenekar mottója. A projekt pedig a folyamatos alakulásra utal. A Hevesi Sándor Színház dolgozóiból alakult együttes vezetőjével, Baj László színművésszel beszélgettünk.

– B. K. –

– Mióta vagytok tehát?
– Három éve alakult a zenekar. A tagságban van némi cserélődés, szabadidőhiány és egyebek miatt. A projekt név erre is utal, hogy még nem alakult ki a végleges formáció – mondja Baj László.
– Honnan jött a zenekaralapítás ötlete?
– Veszprémben 2001-től játszottam az Abszolút Kezdők együttesben. Alapítója voltam és több évig zenéltem benne. Aztán elkerültem onnét, és egy idő után hiányzott a zenekarosdi.
– Milyen műfajt képviseltek?
– Alternatív zene, rétegpop. Pontosan nem tudom. A szövegek először versekből indultak, aztán lettek a saját dalszövegek. Zenélni szeretünk, ezért játszunk, nem akarunk betörni a poppiacra.
– Azért megmutatni magatokat biztosan. Hogyan kezdődik az ilyesmi?
– Amikor összeállt egy repertoárra való anyag, nyílt próbát hirdettünk a színházban, ahová a kollégák, barátok jöttek el főként. Azóta is havonta egyszer van ilyen nyilvános próba, amikor az új dalokat játszuk el, illetve mindig van évadzáró koncertünk. Aztán hívtak a könyvtárba, költészet napi koncertre, a ZEN-napokra, Kapolcsra, Zalaszentgrótra. Most már talán ki kéne törni a falakon kívülre.
– Csak saját szerzemények szólnak akkor nálatok?
– Igen. A '80-as évek alternatív zenekarain nőttem fel, ezeket hallgattam, nem is tagadom, hogy ez tetszik, a Balaton vagy a Trabant. Ez a stílus az enyém. Sok dalt átdolgoztam az Abszolút Kezdőktől, illetve születtek újak, melyeket a mostani zenekarhoz igazítok, az alapján, hogy mi áll jól most nekünk ebben az összetételben?
– Pontosan kik ők?
– Pál Ferenc basszusgitár, Kovács Virág ének, Kósi Gábor ütősök, Helvaci Ersan David fúvós, és Szilasi Attila hangmérnök és mindenesünk. Pál Fecó az egyetlen külsős tag, és profi zenész, aki önként jelentkezett hozzánk egy koncert végén. Nagyon sokat számítanak az ő tanácsai, technikai megoldásai. Zenei világa közel áll hozzám. És vannak tiszteletbeli korábbi tagok, akikkel jó a kapcsolat.
– Te milyen hangszereken játszol?
– Igazából semmilyenen sem – jegyzi meg tréfásan, utalva arra, hogy autodidakta módon tanult meg gitározni.
– Hogy születnek a dalok?
– Napi rutin az alkotás.
– Két művészeti ágnak élni, nem oltja ki a kreativitást?
– Nem. A színház az első. És van, hogy egész napos próbák és esti fellépés után, alig várjuk, hogy akár este 10-től is próbáljunk. Engem ez feltölt. Igaz, hogy ez is szellemi tevékenység, de másfajta, mint a színjátszás. Azért csináljuk, mert szeretünk zenélni.
– Tervek?
– Két repertoár kezd kialakulni. Egy csendesebb és egy hangosabb, gyorsabb. Lassan lesz két műsornyi anyag.

vissza az elejére