Első jegy a digitális gazdaság felé Egyházi tulajdonba kerül    

 

Első jegy a digitális gazdaság felé

Átadták a járműipari tesztpálya építésének első ütemét

Ezzel a beruházással megváltottuk az első jegyet a digitális gazdaság és a jövő felé, hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a 45 milliárd forintos költséggel 265 hektáros területen épülő, európai szinten is egyedülálló, a hagyományos mellett az elektromos és az önvezető gépjárművek tesztelését, kutatás-fejlesztését lehetővé tevő zalaegerszegi járműipari tesztpálya első ütemének ünnepélyes átadásán.

Vigh László, Orbán Viktor, Balaicz Zoltán és Palkovics László Orbán Viktor miniszterelnök a versenyképesség fontosságáról is szólt.

– Antal Lívia –

A miniszterelnök azt mondta, a zalaegerszegi helyszín kiválasztásában nagy fontossággal bírt, hogy itt az ország nyugati része tulajdonképpen három országgal is határos. Éppen ezért, „ha mindent jól csinálunk, akkor itt regionális szakmai központ jöhet létre”. Kiemelte, hogy jelenleg 620 járműipari vállalat tevékenykedik az országban. A világ első húsz meghatározó járműgyártója és beszállítója közül pedig 15-nek működik gyára hazánkban. Mivel ezek kiélezett versenyben vannak egymással, a nemzeti érdek megköveteli, hogy ezek a hatalmas cégek ne csak mint összeszerelő műhelyre gondoljanak Magyarországra, hanem úgy is, mint a saját járműipari kutatás-fejlesztéseik lehetőségére. Ezt támasztja alá, hogy hazánkban jelenleg tízezer járműipari fejlesztőmérnök dolgozik, és tízezerre tehető a telekommunikáció területén dolgozó mérnökök száma is. Mindeközben ma Magyarországon negyven járműipari kutatóhely működik, melyek fejlesztésére ez idáig összesen 800 milliárd forintot fordítottak. Mint fogalmazott, a mai napon ez a járműipari stratégia egy újabb elemmel gazdagodik, melynek 45 milliárd forintos beruházási forrását a magyar költségvetés biztosította. A közelgő európai uniós választások kapcsán kitért arra, hogy a pénzügyi és a migrációs válság, valamint a Brexit is arra figyelmeztet, hogy meg kell őriznünk az identitásunkat, meg kell védeni a biztonságunkat, és tovább kell erősítenünk a versenyképességünket. Ennek folytán azt hangsúlyozta, hogy az innovációra, a kutatás-fejlesztésre fordított összegek esélyt adnak arra, hogy nemzetközi és regionális léptékben is erősödjön Magyarország versenyképessége. Ez a beruházás is azt mutatja, hogy bízunk Magyarország és Európa gazdaságának jövőjében. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos a Zala Zone Járműipari Tesztpálya első ütemének elemeit mutatta be. Elkészült a kezelhetőségi pálya, ahol menetstabilitási rendszereket, kormányszerkezeteket, fékrendszereket és sávtartó funkciókat fognak tesztelni. Szintén elkészült az Európában legnagyobb, 300 méter átmérőjű, menetdinamikai vizsgálatokra alkalmas aszfaltfelület. Megépült a többféle útállapotot és útviszonyt imitáló fékpálya, a valós közlekedési helyzeteket szimuláló smart city első üteme, továbbá a kutatás-fejlesztéseknek helyet adó technológiai épület valamint a Z-fogadóépület. Balaicz Zoltán polgármester felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel 2015. április 14-én írták alá a Modern Városok Program szerződését, melyben a legfontosabb pontok a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre vonatkoztak. A miniszterelnök 2016. május 19-én jelentette be, hogy a kormány Zalaegerszegen építi meg a járműipari tesztpályát, melynek alapkőletételére 2017. május 19-én került sor. Mint mondta, most, két évvel később ünnepélyesen is átadhatjuk ennek első ütemét. Mindeközben a megye történetének legnagyobb beruházásaként, elindult 170 milliárd forintos ráfordítással a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő, a sármelléki nemzetközi repülőteret is érintő M76-os, kétszer kétsávos gyorsforgalmi út építése. Folytatásként már készülnek az M8-as úthoz való kikötés tervei is. Mindez fellendítette a gazdasági életet, hiszen 2015 óta négyezer új munkahely jött létre a városban, a munkanélküliség aránya pedig 2,5 százalékra csökkent.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Egyházi tulajdonba kerül

A volt pais-iskoláról is döntés született

Az elmúlt héten megtartott közgyűlés legfontosabb döntéseiről számolt be Balaicz Zoltán polgármester. Sajtótájékoztatóján jelezte, a képviselő-testületben korrekt, szakmai konzultáció folyt, és a legfontosabb kérdésekben teljes volt az egyetértés, az ellenzéki képviselők részéről is.

Elfogadták a 2018. évről szóló zárszámadást, melynek főöszszege 34,8 milliárd forint lett. Örvendetes, hogy a vártnál nagyobb mértékben erősödött a helyi gazdaság, nőttek az adóbevételek. Az iparűzési, az építmény-, a gépjármű-, az idegenforgalmi és a kommunális adó összességében mintegy 200 millió forinttal haladta meg a tervezettet. Az iparűzési adónál például 3,95 milliárd forint helyett 4,1 milliárd folyt be. Döntöttek arról is, hogy nem változik a fizetendő hozzájárulás a víziközműre való rácsatlakozásnál. Beszámolt a polgármester arról, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a Szombathelyi Egyházmegyével a Szent Család Óvoda működtetése érdekében. Az intézmény bekerül a városi óvodák közé, ahol a gyermeklétszám erejéig kötelező a felvétel, ezt nem tagadhatják meg. Jól halad az intézménybővítésre vonatkozó egyházmegyei terv is. Mintegy 500 millió forint értékben ősszel elkezdődhet egy új szárny építése és az óvoda felújítása. Minderről dr. Székely János szombathelyi megyés püspök tájékoztatta Balaicz Zoltánt. A megyés püspök részt vett a képviselő-testületi ülésen is, ahol arról döntöttek, hogy 2019. július 1-jei hatállyal a volt Pais-iskola épületének tulajdonjogát térítésmentesen átadják az egyházmegyének. Ezzel a már ott működő idősotthon tovább bővül. A következő években – 2026-ig – mintegy 5,6 milliárd forint ráfordítással felújítást terveznek, és további szolgáltatásokat fognak nyújtani. A most 54 főt fogadó bentlakásos idősotthon további 50 fővel bővül, és 20-fős hospice ellátást is biztosítanak, a tervek szerint 2022-ben. Új szolgáltatási elemként a házi segítségnyújtást is elindítják majd. Az egyház európai uniós, állami és egyházi forrásokat is fel tud használni a felújításhoz, de ehhez saját tulajdonban kell lennie az épületnek. A város közbiztonsági helyzetéről is tárgyalt a közgyűlés. Balaicz Zoltán úgy fogalmazott, Zalaegerszeg a legbiztonságosabb megyeszékhely. Csökkent a bűncselekmények száma, a testi sértések száma 53-ról 45-re mérséklődött, a lopások száma 262-ről 162-re csökkent. Az elmúlt évben mindössze 7 lakásbetörés történt, és rablás bűncselekményt nem is regisztráltak. Gépkocsilopás pedig három alkalommal fordult elő. Ami emelkedett, az az ittas járművezetők száma, és ez veszélyes a közúti közlekedésben. A polgármester szólt arról, hogy míg 1998-ban a zalaegerszegi 26 ezres háztartáshoz 16 ezer gépjármű tartozott, addig 2018-ben 33 ezer, és egyre több családnak van kettő vagy akár három autó is a tulajdonában. Elhangzott: a családtámogatási lehetőségek bővülésének is köszönhető, hogy ha lassú ütemben is, de Zalaegerszegen nőtt a legfiatalabb (0–3 év) korosztály létszáma. Míg 2014-ben 1828 gyerek volt ebben a korosztályban, addig 2018-ban 1924-re emelkedett a számuk.

 

 

 

 

 

vissza az elejére