Indul a vívócsarnok építése

A sportág kiemelt központja legyen a mindszenty

1929. október 6-án szentelték meg a kápolnát, és indult el az oktatás a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend által alapított és működtetett zalaegerszegi tanítóképzőben, ami ma Mindszenty József nevét viseli. A rend 90 évvel ezelőtti letelepedését ünnepelték ma az általános iskolában és gimnáziumban. A kápolnában tartott rendezvényen megáldották az időkapszulát a torna- és vívócsarnok megkezdett beruházása okán.

– Antal Lívia –

A rendezvényen köszöntőt mondott Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes. Az országszerte zajló beruházások kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a kormány ambíciója az országépítés, melynek egyik szimbolikus pontja a torna- és vívócsarnok megépítése a Mindszenty-iskolában. Mivel mindenki – a szülők, az egyház, a város és a megye – megtette a magáét ennek érdekében, így a kormány is, a fejlesztés támogatásával. Ez azon a közös ars poeticán nyugszik, miszerint szenvedélyünk Magyarország, szenvedélyünk az ország építése.
Az egyházi iskolák küldetéséről azt mondta, nemcsak magas színvonalon oktatnak, hanem jóra nevelnek, mellyel a világ jobbítása a céljuk. Jelezte, arányaiban Magyarország adja a legnagyobb egyháztámogatást az Európai Unióban, ami ennél jobb befektetés nem is lehet, hiszen történelmileg és szociológiailag is igazolt az egyházi iskolák különleges értéke és ereje, amelyek száma mintegy 20 százalékra tehető hazánkban. Ez az emberek bizalmát mutatja, és azt, hogy szívesen adják a gyerekeiket ezekbe az intézményekbe. Françoise Debeaupte, a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend rendfőnöke közös célnak nevezte, hogy egészséges és jó keresztény fiatalokat neveljenek fel. A kulturális eseményeknek is helyet adó torna- és vívócsarnok létesítésével az a szándékuk, hogy a diákok fejlesszék fizikai és mentális képességeiket. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról beszélt, hogy a miniszterelnök hétpontos programját azért is kell támogatni, mert nem lehet hit nélkül családot nevelni, tanítani, vagy bármilyen munkát végezni. A Mindszenty-iskola egy oázis az országban, ahol a bíboros által egykor elvetett mag nagyon jó talajra hullott, hangsúlyozta.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere felidézte, hogy Mindszenty József bíboros, aki 1917-től 1944-ig volt Zalaegerszeg apátplébánosa, 1928-ban hívta a rendet a zalai megyeszékhelyre. A tanítás 1929-ben kezdődött meg az intézményben, amit 1948-ban államosítottak. A rendet 1950-ben feloszlatták. Egészen 1993-ig kellett várni, hogy újból megkezdhessék az oktatást a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban. A 700 diákot tanító, nevelő intézmény neve ez idő alatt szorosan összefonódott a vívósporttal, hiszen helyet ad a Zalaegerszegi Vívóegylet tevékenységének. A torna- és vívócsarnok létesítésének egyik fontos célja, hogy a Mindszenty-iskola a sportág kiemelt verseny- és utánpótlásközpontja legyen a Dunántúlon.

vissza az elejére

Gábriel József emlékezete

Névadó ünnepség és kiállítás az izsákban

Gábriel József (1952–2015) festőművész nevét vette fel a csácsi Izsák-iskola könyvtára, mely a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár fiókkönyvtáraként működik. A névadó esemény – melyre a művész születésnapján, május 23-án került sor – az oktatási intézmény és a közgyűjtemény közös szervezésében valósult meg.

– pet –

A jeles alkalomból köszöntőt mondott Balaicz Zoltán polgármester, Kajári Attila tankerületi vezető és a művész özvegye, Janice Gábriel is. A rendezvényen elhangzott: az iskola galériáját már korábban – még a festő életében – elnevezték Gábrielről, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a könyvtár is. Ennek bejárata mellett kialakítottak egy emléksarkot, melybe az alkotó három (az intézmény tulajdonában lévő) festménye, valamint egykori festőállványa és íróasztala került. A névadó ünnepség részeként a földszinti galériában egy kamarakiállítás nyílt, melyet a művész barátja, Nádaskay Zoltán grafikus, volt képkeretező, az Izsák-iskola tanára nyitott meg. Köszöntőjében felelevenítette ismeretségük húsz esztendejét és Gábriel jellegzetes alakját. Ami elsőre talán mogorvának tűnt, valójában egy tehetséges, csupa szív, barátságos, humoros embert tisztelhettünk benne. Soha nem kérkedett vele, hogy ő fest és hogy művész. Az alkotási folyamatról is mindig csak úgy beszélt, hogy „pacsmagoltam”, „vacakoltam” valamit. Képei lassan, de annál nagyobb alapossággal készültek, míg végül előjöttek a jól ismert „gábrieli ködből” az alakok. A rendezvény részeként dr. Kostyál László művészettörténész tartott előadást Gábriel József életének és munkásságának egyes korszakairól. Mint mondta: a hetvenes évek közepén kezdett oktatni a Deák-szakközépiskolában, és művészete is ekkor kezdett kibontakozni. Pár év múlva felvették a „Képzőre”, ahol 1980-ban szerzett diplomát. Az ott eltöltött évek nagy hatást gyakoroltak művészetére. Szép lassan szakított a kezdeti színes, figurális világgal, majd a szintén színes, ám absztrakt festészettel is, és megalkotta a maga jellegzetes világát. A sejtelmes fátyolból felbukkanó – jórészt női – alakokkal, jelenetrészletekkel. Talán tudatalattinkból, vagy más gondolati szférákból jönnek ezek a finoman érzékelhető figurák. Akárhogy is, a művészettörténész szerint egy európai rangú festőművész volt, aki élete utolsó szakaszát már Zalától távol – ám tőle nem elszakadva – Amerikában élte. Ezekre az évekre tehető az úgynevezett fehér-korszaka. De, a halála előtti években a színek és a határozottabban, kontúrosabban megjelenített alakok/portrék (továbbra is nők) újra hangsúlyt kaptak néhány festményén. Hogy milyen kapcsolatban állt a söjtöri születésű, sokáig Csácsban élő képzőművész az Izsák-iskolával, és miért került sor az emléksarok kialakítására, arról Herkliné Ebedli Gyöngyi, a településrész önkormányzati képviselője, az Izsák-iskola igazgatója szólt. Ünnepi beszédet Kiss Gábor könyvtárigazgató mondott.
 

vissza az elejére

EP-választás

A vasárnap megtartott európai parlamenti választásokon Magyarországon 52,33 százalékkal nyert a Fidesz, (1 millió 795 ezren szavaztak a pártlistára.)

Zalaegerszegen a választásra jogosult állampolgárok közül 22 ezer 412 fő járult az urnákhoz (47,88 százalék). Nem szavazott 24 ezer 393 fő. A zalai megyeszékhelyen a Fidesz–KDNP lista 53,56 százalékot ért el, (11 ezer 951 szavazattal), a megyei jogú városok közül a második, ahol a Fidesz ilyen jól szerepelt. A második a Demokratikus Koalíció (DK) 16,91 százalékkal (3774 szavazattal), a harmadik a Momentum 9,17 százalékkal (2045 szavazattal). Utánuk következik az MSZP–Párbeszéd 6,05, a Jobbik 5,55, Mi hazánk 3,63 és az LMP 2,55 százalékkal.

vissza az elejére