A műszakiszakember-képzésért

Oktatási együttműködést kötött a bme és a ganz

A képzést és a kutatás-fejlesztést érintően együttműködési megállapodás született a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a zalaegerszegi Ganz Ábrahám Szakgimnázium valamint a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum között. A felek a III. Országos Mobil Járműipari, Logisztikai Szakkiállítás és Konferencia keretében írták alá az erről szóló dokumentumot.

– AL –

– Az együttműködés keretet ad arra, hogy elkezdjük a közös munkát, ami mintaértékű a BME életében, mert ez az első eset, hogy egy középiskolával kötünk megállapodást – mondta dr. Varga István, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja. – A zalaegerszegi Ganz Ábrahám Szakgimnázium olyan szakmacsoportokban képez fiatalokat, akik a műszaki, a logisztika, a közlekedés és a járműipar területét érintő képzéseink utánpótlását jelentik egyetemünk számára. Az együttműködés így mindkét fél számára előnnyel jár, hiszen a szakgimnáziumban folyó képzést segíteni tudjuk oktatási és kutatási anyagokkal, továbbá egymás kutatási projektjeibe is be tudunk kapcsolódni. Bízunk benne, hogy az együttműködés eredményeképpen az itt tanuló fiatalok egy jelentős része tanulmányaikat a Műegyetemen folytatják majd, hogy még felkészültebb, még jobb szakemberekké váljanak. Dr. Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a járműipari tesztpálya szempontjából is komoly jelentőséggel bír a megállapodás. Mint mondta, a szakgimnáziumra olyan ipari technikumként tekintenek, ahol a fiatalokat már 14 éves kortól kezdődően oktatják arra a műszaki kultúrára, melynek ismeretét nemcsak a tesztpálya, de az ipar más ágazatai is elvárják a digitalizáció korában. Dr. Háry András hozzátette azt is, hogy a járműipari tesztpályához kapcsolódó mérnöki szakokon, így a BME-n tanuló, a tesztpálya iránt érdeklődő hallgatók számára már az első évfolyamtól gyakornoki programot ajánlanak. Vizlendvai László, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum főigazgatója hozzáfűzte, hogy az egyetem és a szakgimnázium között most tulajdonképpen egy szándéknyilatkozat köttetett. Ez előkészítése a már konkrét feladatokat és vállalásokat tartalmazó együttműködési megállapodásnak, amelynek tartalmát a következő hetekben, hónapokban dolgozzák ki. A megállapodást Makár Barnabás, a Ganz Ábrahám Szakgimnázium igazgatója, Böröcz Csaba, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum főigazgató-helyettese, valamint dr. Varga István, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja írta alá (képünkön).

vissza az elejére

Palkovics László

Autonóm, elektromos, benzines

Palkovics lászló a jövő hajtásláncairól

A közlekedési infrastruktúra jobb kihasználtságát jelentené az, ha az egymással kommunikáló önvezető járművek mindöszsze 15 centiméteres távolságra haladnának egymástól, vélekedett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki a zalaegerszegi Országos Mobil Járműipari, Logisztikai Szakkiállítás és Konferencia megnyitója után adott interjút a sajtó munkatársai számára.

– Antal Lívia –

– Az önvezető járművek egyik jelentősége az emberi hibák kiküszöbölése. Ugyanis ha egy autonóm autó a környezetéhez alkalmazkodva halad az úton, akkor egy baleset bekövetkezésének valószínűsége minimálissá válik. Így elkerülhető, hogy emberek sérüljenek meg. A balesetek másik hatása, hogy megakasztják a teljes közlekedési folyamatot. Egy német autópályán egy péntek délutáni teherautó-baleset emiatt akár 4–5 millió euróba is kerülhet. További gazdasági jelentősége a vezetés mikéntjében rejlik, hiszen ha túl nagy követési távolságot tartunk, akkor tulajdonképpen nem használjuk ki eléggé az adott infrastruktúrát. Ha mi vezetünk, ad hoc reagálunk a közlekedési helyzetekre: fékezünk, gázt adunk. Az önvezető járművek esetében minimális lehet a követési távolság, így egyszerre több autó is elfér az utakon. Másrészről, mivel kommunikálnak egymással, illetve a környezetükkel, optimalizálni tudjuk az üzemanyag-fogyasztást. Palkovics László azt mondta, az önvezető autók működéséhez rendelkezésre állnak az alaptechnológiák, használatuk sokkal inkább jogi kérdéseket vet fel, többek között azt, hogy ki a felelős egy balesetben. A kutatás jelenlegi kiemelt területe éppen a balesetek elkerülése: vagyis egy autonóm jármű hogyan tud alkalmazkodni a közlekedés bizonytalan résztvevőihez: a gyalogoshoz, a biciklishez vagy a vezetővel haladó autóhoz.
Az elektromos autók kapcsán kifejtette, hogy azok valóban nem bocsátanak ki helyben semmilyen, a környezetre káros anyagot. De egyáltalán nem mindegy, hogy az akkumulátorába beletöltött villamos energiát honnan: szénerőműből vagy atomerőműből állítjuk elő. Széles körű elterjedésében nem is ez jelent korlátot jelenleg, hanem azon ásványi anyagok mennyisége és költségessége, amelyekből maga a villamos gép és az akkumulátorok állnak, illetve a töltőállomások hiánya.  A jövő autója szerinte az elektromos és a belső égésű kombinációja lesz. Egy soros hibrid, vagyis elektromos hajtású autó, amely képes visszatáplálni a mozgási energiát a fedélzeti akkumulátorba, és rendelkezik range extender-ként működő kis űrtartalmú benzinmotorral, amely az akkumulátorokat tölti, így a hatótávolság növelhető. A zalaegerszegi járműipari tesztpálya bármely hajtáslánccal rendelkező autó, teherautó tesztelését, kutatás-fejlesztését lehetővé teszi. Így valóban unikális lesz, mert mire jövő év végére elkészül, ilyen még nem lesz a világban. Mint mondta, jól pozícionáltuk magunkat, hiszen Zalaegerszeg 500 kilométeres körzetében nincs ilyen pálya, de van számos autógyártó, amelyek jelenleg Spanyolországba, Angliába, Nyugat-Németországba járnak tesztelni, kevésbé alkalmas pályákra. Grazban működik a világ legnagyobb autófejlesztője, és egy másik jelentős autógyártó, Győrben ott az Audi, Budapesten pedig a Knorr-Bremse. A döntésben az is szerepet játszott, hogy a kormány lehetőséget akart adni a zalaegerszegi illetve a zalai ipar fellendülésének, amelynek eredménye már most egyértelműen látszik, hangsúlyozta Palkovics László.

vissza az elejére

Kertészkedtek az oviban

Kertészkedni örömteli és hasznos tevékenység – tartják a Radnóti Utcai Óvodában – ahol virágok ültetésével, a fűszerkert áttelepítésével és új sövény létesítésével szépítették meg az udvart.

– AL –

Bíró Veronika, a Radnóti Utcai Óvoda vezetője elmondta, évek óta hagyomány náluk, hogy tavasszal és ősszel kertszépítő akciót szerveznek a szülők bevonásával. Fűszerkert létesítésével indult a program, majd virágosították az udvart, tavaly pedig a kerítést festették le a szülőkkel együtt. Most, az önkormányzattal egyeztetve az elöregedett tujasor kivágására került sor. Helyére babérmeggy sövényt telepítettek. A Városgazdálkodási Kft. munkatársai segédkeztek az új fűszerkert kialakításában is. Ide telepítették át a meglévőket az új fűszernövényekkel együtt, amit a cégtől kaptak. Évelő virágokat is ültettek. A munkában a szülők, nevelők és a gyermekek mellett a Páterdombi Nyugdíjasklub tagjai is részt vettek. A civil szervezettel jó kapcsolatot ápolnak, folyamatosan látogatják egymás rendezvényeit.

vissza az elejére

Védett síremlékek

A városi közgyűlés a sírjel művészeti értéke miatt, illetve az elhunyt személy iránti tisztelet kifejezése érdekében sírhelyet, temetési helyet nyilváníthat védetté. A védett síremlékek körét ötévente felül kell vizsgálni.

Ezt a munkát a közgyűlés által létrehozott munkacsoport végzi, mely legutóbbi ülésén javasolta dr. Brand Sándor temetési helyének védetté nyilvánítását. Dr. Brand Sándor 1914-től aljegyző, 1918-tól másodjegyző, 1922-től vármegyei főjegyző, majd 1938-tól alispán lett. Rendkívül értékes közjogi munkálatokat végzett a megszállás alatt lévő területek visszacsatolása érdekében (Muraköz). 1944-ben németellenes magatartása miatt eltávolították a közigazgatásból. 1945 tavaszán belépett a kisgazdapártba, annak megyei elnökévé választották, ebben a tisztségben 1947-ig volt, és delegálás révén tagja lett az ideiglenes Nemzetgyűlésnek is. 1950-ben a 100 hold földet (amiben addig gazdálkodott) elvették tőle, Zalaegerszegről egy városkörnyéki présházba telepítették ki, szerény nyugdíjából és adományokból élt.
1965-ben 77 évesen hunyt el Zalaegerszegen.

vissza az elejére

Megépült az átkötőút

Az új szakasz az Andráshida utca és a Gazdaság út között teremt közvetlen összeköttetést, ami nem csak a környéken működő vállalkozások életét könnyíti meg, de a temető megközelítését is egyszerűbbé teszi.

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester elmondta, mivel az önkormányzat magáncégeket közvetlenül nem támogathat, ugyanakkor infrastrukturális beruházásokkal a vállalkozói alapból finanszírozva tudja segíteni a dolgozók munkahelyre való könnyebb eljutását. Ezen program keretében épült meg ez az átkötőút Andráshidán, és létesült buszforduló az Egervári úton, a Schneider mellett. A Forest és az Europtec felé vezető kerékpárút még tervezés alatt áll, ahogy a FLEX és az ADA kerékpáros és gyalogos megközelítését lehetővé tevő út tervezése is.
Sümegi László önkormányzati képviselő elmondta, az andráshidai átkötőút megépítésére 46 millió forintot fordítottak, további 22 millióból az Andráshida utca egy kisebb szakaszát is megújították. A meredek átkötőút mellett másfél méter széles, terméskőből kirakott vízelvezető vápák biztosítják a csapadék gyors lefolyását. Az építkezés első ütemében 150 méternyi, míg a másodikban 100 méternyi új út épült meg.

vissza az elejére