További térfigyelő kamerák jönnek Bűnmegelőzési, közbiztonsági okokból Térfigyelő kamerák lesznek a Vizslaparkban. Zalaegerszeg önkormányzata a „Zöld város kialakítása” című pályázati felhívásra nyújtotta be a „Városi terek élhetővé tétele – Vizslapark rekonstrukció” című projektjét, amely nagy figyelmet fordít a biztonságra. A Vizslapark esetében fontos szempont volt a növényzet megújításánál, hogy a park átlátható legyen, lehetőség szerint ne maradjanak sűrű növényzettel elzárt részek, az útról, a járdáról jól belátható legyen. Ez a park használhatóságát javítja, de egyben közbiztonsági célokat is szolgál a park „Nagyvizsla” részén kialakításra kerülő közvilágosítási hálózat. Szintén a vagyonvédelmet és a biztonságérzet növelését szolgálja a parkőri szolgálat bevezetése. A projektre kapott támogatásból a tervek szerint 12 darab kamera kerül elhelyezésre a park területén. A kamerák számát a park mérete, tagoltsága és jelentős faállománya indokolja. A bűnmegelőzés és a vagyonvédelem szempontjából fontos pontok (megújult játszótér, sportpálya, címerház, Kisfaludy utca–Vizslaparki úti csomópont, gyalogos útvonalak a parkban) megfigyeléséhez a fenti számú kamera felszerelése szükséges. A vizslaparki helyszínen túl bűnmegelőzési, közbiztonsági okokból a meglévő kamerarendszer további elemekkel történő bővítése is szükséges, hogy egyrészt újabb területeket lehessen lefedni, illetve a meglévő területeket jobb hatékonysággal figyelni. Ennek érdekében a Sportcsarnok előtti tér, a Dísz tér és a Mártírok útja–Kisfaludy utca kereszteződés megfigyelésére is terveznek helyszínenként 2–2 darab kamerát kihelyezni. A bűnmegelőzés szempontjából mindez fontos lépés. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egyetértett a közterületi képfelvevők elhelyezésével.

vissza az elejére

Stílusok és házak

A két világháború közti időszakból

Zalaegerszeg két világháború közti építészetéről tartott eladást a Lokálpatrióta Klub és a Városvédő Egyesület közös rendezvényén Agg Ferenc építész. Szecesszió, art deco, eklektika, „neo”-irányzatok és birodalmi építészet…

Agg Ferenc

– pP –

Mindebből az látszik, hogy a tárgyalt időszakban több stílus létezett egymás mellett a városban. Ráadásul magát a korszakot sem lehet élesen lehatárolni, hiszen vannak olyan stílusjegyek, melyek már az I. világháborút megelőzően is jelen voltak, de olyan épületek is akadnak, amik a II. világháború után készültek. Van olyan irányzat, ami erőteljesebb nyomot hagyott, míg mások kevesebbet. Hagyományos értelemben vett modern épületünk – ami a két háború közti időszak egyik fontos irányzata volt – például nincs is. (Illetve egy mégiscsak van, de az már a II. világháború után épült. Hogy ez melyik, arról majd később.) Az egyes korszakok lenyomata jól megfigyelhető a város középületein és belvárosi családi házain, azaz a korabeli kisvárosi villaépítészeten. A képzeletbeli séta a szecesszióval indult, mely általánosságban az 1890-es évektől az I. világháború végéig tartott, és több korszaka is volt. Középületeink közül a Postapalota viseli magán leginkább a stílus jellegzetességeit (annak ellenére, hogy 1924-ben épült). Ami a belváros többi részét illeti: a Dózsa György úton, a Jókai utca környékén, a Virág Benedek utcában, a Mártírok úton és az Ady úton figyelhetők meg olyan villaépületek, amik a szecesszió stílusjegyeit hordozzák. Sok közülük még az I. világháború előtt épült. 1918 után országos szinten már nem volt divat a szecesszió, itt a városban azért még épültek ilyen családi házak, főleg a nemzeti szecesszió jegyében, népiesebb motívumokat felhasználva. Ilyeneket főleg a Kosztolányi úti villasoron találunk.Az építész hozzátette: az I. világháború után a kulturális életben a konzervatívabb hatások erősödnek fel, ami az építészetre is kihatott. Egyrészt ezt követte a nemzeti szecesszió, másrészt pedig ekkor jelentek meg az úgynevezett „neo” stílusok (neoromantika, neobarokk, neoklasszicizmus), és az eklektika (hagyományos, klasszikus stílusok elemeit vegyítő, ám azokat más módon felhasználó irányzat) is. Ezek Zalaegerszegen jól megfigyelhetők. A húszas évekre az is jellemző, hogy a szeceszszió „átcsúszik” az art deco irányzatba; a növénymotívumokat geometrikus formák váltották fel. Ekkor épült például a Mártírok úton a volt Teleki-kollégium épülete. Szintén jellegzetes volt a tárgyalt időszakban az úgynevezett népi lakóház (mely magyar, erdélyi népi építészeti elemeket használt fel). Példaként többek között a Csány téri MÁV-házakat és a református templomot említette az előadó. Erős és meghatározó irányzat volt a városban az eklektika is: legyen szó családi házakról vagy középületekről. Az előbbiek esetében főleg az ablakkeretezés terén érhetők tetten a stílusjegyek. (És sokszor bizony nagyon nehéz megkülönböztetni a szecessziótól néhány épületet.) Ilyen házakat a vasútállomással szembeni József Attila utcában találunk, de a Jókai utcában az egykori bölcsőde épülete is említést érdemel. Középületeink közül pedig a Berzsenyi utcai bérház (gangos ház), a Jókai utcai ügyészségi (volt rendőrségi) épület, a tűzoltólaktanya vagy az evangélikus lelkészi hivatal lehet jó példa az eklektikára. A rendezvényen a „neo” irányzatokkal kapcsolatban többek között elhangzott: ennek jegyében kapott neobarokk homlokzatot a '20-as évek végén a kvártélyház és a plébániahivatal. A vasútállomásunk pedig a neoromán stílusra lehet jó példa. Agg Ferenc – a szintén a korszakra jellemző – birodalmi stílussal kapcsolatban elmondta: ez az irányzat világszerte megjelent. Míg formai megoldásaival Amerikában a tőke és a pénz hatalmát demonstrálta, addig nálunk (a régió más országaihoz hasonlóan) többnyire az állami hatalmat. Az erőt, a fegyelmet és a rendet reprezentálták ezek az épületek. Zalaegerszegen a Megyeháza épült e stílus szellemében 1939-ben. Igaz, eredetileg pénzügyigazgatósági épületnek. Majd csak az 1950-es évek elején lett a Megyei Tanács székháza. Ami pedig a nem létező modern stílust illeti: volt néhány ilyen jellegű épület, de elbontották őket (például a Kossuth utcai játékbolt feletti lakóházat, vagy az Arany Bárány Szálló melletti épületet). Ami a leginkább magán viseli napjainkban is a modern irányzat jellegzetességeit, az a Pontház. Ugyan az épület már a II. világháború után – 1947–48 között – épült, de ez a tény is jól jelzi a stílusok párhuzamosságát és időbeni eltolódását. Vagyis, hogy rengeteg különféle irányzat képviseltette magát néhány évtized leforgása alatt. Meghatározva ezzel ma is a város arculatát. Az építész szerint a probléma mostanában az, hogy a rekonstrukciókkal, hőszigetelésekkel sok régi épület elveszíti eredeti arányait.
 

vissza az elejére

Kinevezések

Ismét besenczi árpád a színház igazgatója

Több intézményvezetői pályázatról is döntés született a városi közgyűlés múlt heti ülésén. A Hevesi Sándor Színház igazgatói posztjára ismét dr. Besenczi Árpádot választották.

A Griff Bábszínháznál is az eddigi igazgató Szűcs István élvezi a képviselő-testület bizalmát, de hivatalosan érvénytelennek kellett nyilvánítaniuk a pályázatát, mivel nincs meg az előadó-művészeti tevékenységhez szükséges végzettsége, és a felsőfokú bölcsész végzettség nem elegendő a kinevezéshez. Ezért miniszteri egyedi felmentést kérnek számára, amit már 5 évvel ezelőtt is megkapott. Így hivatalosan a következő közgyűlésen kapja meg a kinevezését. A Landorhegyi Óvoda magasabb vezetői posztjára kiírt pályázat nyertese Kása Istvánné, a Belvárosi I. Számú Óvodában Horváthné Ambrus Mariannát bízták meg a vezetői feladatokkal, a Közgyűjteményi és Közművelődési Gazdasági Ellátó Szervezet igazgatója ismét Horváth Károly lett, a Zalaegerszegi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője pedig Zsolnai Judit.  Balaicz Zoltán sajtótájékoztatóján továbbá beszámolt arról, hogy hitelfelvételről is döntöttek, több TOP-program végrehajtását segítve ezzel. Pluszforrás biztosítása szükséges a Petőfi-iskola felújítására, A Dózsa- és a Liszt-iskola munkálataira megvan a pénz. Ugyancsak többletforrás szükséges a Duális Szakképző Központ megépítéséhez, és az Art mozi részleges felújításához is. Módosította a testület a 2019 II. negyedévi költségvetési főösszeget, mely 43,8 milliárd forintról 46,5 milliárdra emelkedett, több induló projekt miatt. Áttekintette a közgyűlés az európai uniós fejlesztések aktuális állását. Ebben az uniós ciklusban Zalaegerszeg összesen 16,8 milliárd forint támogatást kapott, és a pénzek felhasználásában élen jár a megyei jogú városok között.

vissza az elejére