Szubkultúra másolt kazettákon Egy bezárt kiállítás emlékére A törvényszéki emésztőgödör titkai Versenyek és szabadidős sportok

 Szubkultúra másolt kazettákon

Bravos deák ágnes a '80-as évekről

Szüleik még építették a rendszert, őket már úgy „manipulálták” a mozgalomba; ezért hazugságban nőttek fel. Az 1980-as évek szubkultúrája (legyen szó zenéről, színházról, filmről vagy képzőművészetről) többek között erre a hazugsághalmazra reagált.

– pP –

Bárdos Deák Ágnes énekes, szövegíró, a '80-as évek egyik legendás underground zenekarának, a Kontroll Csoportnak a tagja volt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vendége a közelmúltban. Az azóta írással, újságírással, sőt slammeléssel is foglalkozó művésszel Tóth Imre költő, a könyvtár munkatársa beszélgetett. Bárdos Deák Áginak bár konkrétan nincs köze Zalaegerszeghez, átvitt értelem egy kicsit mégis. Egykori zenész- és élettársa, Müller Péter Sziámi sokáig élt Zalában. A '90-es évek első felében zalaegerszegi zenészekből állt össze a Sziámi együttes is, melynek akkori tagjait természetesen Ági is ismeri. Ezek után nem véletlen, hogy a könyvtárban rendezett esten Polgár Péter kísérte gitáron az énekest; mert a beszélgetésen túl, azért néhány Kontroll-szám is felcsendült. A téma és a dalok amúgy is épp aktuálisak, hiszen a rendszerváltozás 30. évfordulója van idén. Bárdos Deák ugyan nem ebből az apropóból érkezett Zalaegerszegre, hanem mint a Szépírók Társaságának tagja (szerinte csak a Kontroll-szövegek miatt vették be). Pár nappal ezelőtt viszont épp az említett évforduló kapcsán utazott a lengyelországi Gdanskba az egész Kontroll Csoport zenekar, mert a lengyelek az Európai Szolidaritás Központ Érdemrendjével jutalmazták meg őket. Bárdos Deák Ági a beszélgetés elején elmondta: a nemzetközi elismerést minden évben olyan személyeknek, vagy társaságoknak ítélik oda, akik egykor a lengyel szabad szakszervezetek tüntetései és a hatalom megtorlási szándékai idején, bátorságot mutattak, és a demokratikus mozgalmak mellé álltak. Mivel a Kontrollnak két olyan dala (a Polak, Wenger és a Szeretlek-Lech-Lech) is volt, ami a '80-as évekbeli lengyel helyzetre reagált, idén – legnagyobb meglepetésükre – ők kapták a rangos elismerést. Zenekarok közül eddig csak a U2 és a Madness vehette át ezt a díjat. Az énekes a '80-as éveket felidézve azt mesélte, hogy rengeteg zenei szubkultúra jelent meg akkoriban. Ők a rock and roll és a blues hagyományai után egy frissebb, üdébb, punkosabb zenét játszottak, mely nagy tetszést váltott ki. A Kádár-rendszer „elsimogatós trükkjeire” adott válasz ott volt a dalokban. A zenészek és a művészek nem voltak hősök, de legalább ezeket a „lelki kibeszéletlenségeket” kiordíthatták magukból a színpadon. Persze hiába ordítottak volna, ha nincs hozzá közönség. A (rendszer)változást ugyanis a közönség, a társadalom akarta; nem pedig a művészek csinálták. Ők csak mint szórakoztató elem jelentek meg. Bárdos Deák szerint az is fontos, hogy az a zenei és művészeti közeg, melyhez ők is tartoztak, egy új nyelvet hozott létre. A hivatalos szféra ezt nem értette; ezt csak azok értették, akik ki voltak rekesztve a hatalomból. Ezért is lehettek ők, illetve a szövegeik népszerűek. A hatalom pedig a nyelvet nem tudta „elkapni”; az magától terjedt. Például másolt kazettákon, mint ahogy a Kontroll dalai is. Hivatalos úton ugyanis a rendszerváltozásig nem lehetett lemezük („A halál az állam szolgálatában áll” szöveg miatt). Alkudni nem akartak, és a zsigereik sem kívánták, hogy bürokrata-arcokkal tárgyaljanak. A Kontroll Csoport felbomlása után (kisebb-nagyobb megszakításokkal) az Ági és a fiúk formációban folytatta a zenélést, de szólóalbuma is jelent meg. Közben civil események, irodalmi és kulturális rendezvények szervezője és moderátora lett. Megküzdött az alkohollal is, sőt, ahogy mondja, a 2000-es évek elején épp az író barátainak köszönhette, hogy abbahagyta az ivást. Ők motiválták, biztatták, hogy prózában is mutassa meg magát, mert megvannak hozzá a képességei. Írásai többek között a Literán és más fórumokon jelentek/jelennek meg, de az Éjszakai állatkert című – nem feminista, de kizárólag nők által jegyzett – antológiában is olvasható két prózai szövege. (A kötet a Deák-könyvtárban is megtalálható.) Az utóbbi években pedig a zenélés és szövegelés mellett interjúkat is készít; írókkal. Van terve is: írni fog! Mindent meg akar írni! A családi sztorikat (1956 novemberében született, hiszi, hogy a csecsemőkori impulzusok hatnak rá), meg azt is, hogy a korosztálya milyen generációs élményeken ment át.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Egy bezárt kiállítás emlékére

Aids-csoport a pszf-en

Egy harminchárom évvel ezelőtti kiállítást szervezett újra a Pénzügyi és Számviteli Főiskola néhány volt hallgatója. A történet azért izgalmas és emlékezetes számukra, mert a tárlatot, melyhez akkor performance is társult, a rendőrség 1986 februárjában bezáratta. Az AIDS-csoport munkáit így csak egy napig láthatták a főiskola diákjai és tanárai.

– pP –

Az anyag – mely a vendégkönyv tanúsága szerint anno nagy népszerűségnek örvendett – azóta dobozokba zárva keringett a volt iskolatársak között, ám Fábián József és Böröcz Nándor ötletének és szervezőmunkájának köszönhetően újra a falakra került. A Zárda utcai épületet persze már nem PSZF-nek hívják, hanem Mindszenty-iskolának (melynek vezetése nagyon készségesen állt a mostani találkozó lebonyolításához), és a korabeli helyszín, az X-klub sem működik már. (Ezt mindjárt a '86-os tárlat után bezárták, és többé sosem nyílt ki.) A szombati – szintén egynapos – kiállításnak így a Mindszenty-iskola egyik alagsori klubhelyisége adott otthont. A harminchárom évvel ezelőtti történéseket Fábián József egykori főiskolai hallgató, ötletgazda és kiállító elevenítette fel érdeklődésünkre. Mint mesélte, 1986 februárjában négy társával – Gavaltik János, Máté Ferenc, Somogyi Csaba, Tóth Laca (aki már nem lehet köztük) – úgy érezték, hogy elég kicsit a szakmaiságból; a szigorú pénzügyekből és a tömény számvitelből. Szerveztek hát egy amatőr művészeti kiállítást, hogy megmutathassák, kiben mi rejlik. Ötük közül volt, aki rajzolt, volt, aki verseket írt, esetleg fotózott, vagy épp a performance érdekelte. Ezeket gyúrták össze egy tárlattá. Magukat – az akkoriban sokat emlegetett betegség után – AIDS-csoportnak (Alkotó Ifjak Depresszionista Stúdiója) nevezték. Nyilván hatott rájuk kicsit a '80-as évek szubkultúrája; a hol szürrealista, hol dadaista – összességében pedig társadalomkritikus – „irányelvek”. Persze ezt nem fogalmazták meg ilyen konkrétan a kiállítás szervezésekor. Ezért is csodálkoztak, hogy a rendőrség másnap bezáratta a tárlatot. (Valaki felhívta rá figyelmüket.) Kihallgatások kezdődtek, és hónapokig kérdés volt, hogy kicsapják-e őket a fősuliról, vagy sem. Az ügy végül lecsengett és mindenki lediplomázhatott. Hogy mi nem tetszett az akkori hatalomnak, az ma már világos: a tojásdobálós performance, az alkoholista munkás „portréja”, a koszos békegalamb (ami mögött környezetvédelmi akciót sejtettek a Bős–nagymarosi vízlépcső ellen) és a depresszív, szürreális hangulatú versek, grafikák... Szóval nagyjából semmi. Böröcz Nándor, a mostani tárlat helyi kezdeményezője azt mondja: ő csak 1986 szeptemberében került a főiskolára, de akkor még mindig sokan beszéltek a bezárt kiállításról. Amolyan legendává vált. Na, és előzménye lett egy zenei formáció – mégpedig a ’90-es években népszerű Tarhonya – megalakulásának.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


A törvényszéki emésztőgödör titkai

Múzeumok éjszakája bírósági programokkal

Az idei Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat is tartogatott várostörténeti érdekességet. A Zalaegerszegi Törvényszék folyosógalériájában került bemutatásra az a leletanyag, mely a bíróság épületének szigetelési munkálatai közben került elő még májusban.

– pet –

Dr. Vándor Virág, a törvényszék sajtószóvivője arról tájékoztatott, hogy a szigetelési munkák közben, az épület Deák tér felőli oldalán, egy téglával kirakott, boltíves csatorna részlete bukkant elő. A munkát régészeti szakfelügyelet is kísérte, ennek során kiderült, hogy a csatorna 7,5 méter hosszan vezet a Deák tér alá, ahol aztán egy 3x4 méter nagyságú, téglából kirakott boltíves helyiségbe torkollik. A helyszínen jelen voltak a Göcseji Múzeum régészei – Simmer Lívia és Eke István –, akik szerint az építésmód, a téglák, valamint a helyiségben talált kerámiák arra utalnak, hogy a 19. század végi, 20. század eleji épülethez tartozó emésztőgödörről és az onnan kivezető csatornáról van szó. Simmer Lívia sajtóközleményéből többek között kiderül: a szennyvíz, a hulladék, valamint az emberi és állati ürülék kezelése a 19. század közepéig alig különbözött a középkori állapotoktól. Míg a rómaiak szennyvízelvezetéssel rendelkező nyilvános illemhelyeken ücsörögtek egymás mellett, a középkor embere ott könnyített magán, ahol tudott. Otthon bilit, vödröt használtak, melyek tartalmát általában az utcára löttyintették. A lehajtható fedelű, vízöblítéses illemhely 1589-ben született meg Angliában. A WC, azaz water closet innen terjedt el fokozatosan Európa-szerte. A modern köztisztasági infrastruktúra kiépítése csak a 19. század második felében indult meg, a szakemberek szerint ennek eredménye lehet a törvényszék épületéhez tartozó csatorna és emésztőgödör is. Érdekes, hogy a téglacsatorna a mai épület falába már nincs bekötve, ezért a régészek úgy látják, hogy használata valószínűleg a „Törvényház” 1908–1909-es átépítése során szűnhetett meg. Vagyis a 20. században már nem funkcionált. Az emésztőgödörből előkerült – és a Múzeumok éjszakáján bemutatott – tárgyak (19. századi kancsók és fazekak) valószínűleg már eleve hulladékként kerültek a funkcióját vesztett emésztőbe. A kerámiáknak nincs régészeti értéke, hiszen a 19. századból valók, ám várostörténeti és néprajzi szempontból mégis fontos, hogy előkerült az emésztőgödör, benne a leletekkel. Ami a Múzeumok éjszakájának további programjait illeti: a Göcseji Múzeum felújítása miatt idén a Zalaegerszegi Törvényszék volt a Múzeumok éjszakája eseménysorozat központi helyszíne. Június 22-én 18 órától ingyenes programokkal várták az érdeklődőket. Nyitásképpen dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke tartott bírósági sétát és tárlatvezetést. Majd egy különleges színdarabot láthatott a közönség. A Hevesi Sándor Színház művészeinek közreműködésével Nekem nem imponál! címmel egy humoreszket mutattak be, melyet Mihály Péter rendezett. A történet a törvényszék Bírósági históriák című kötetének egyik megtörtént esetét dolgozta fel. Az est során bíróságtörténeti kiállítás és fotózkodás is várta a látogatókat. Korhű ruhákban, illetve a tárgyalótermekben is lehetett szelfizni. Sőt, a Büntetés-végrehajtási Intézet a Nyitott Igazságügy program keretében – a tavalyihoz hasonlóan – egy stilizált börtöncellát is berendezett a bíróság és a börtön „határán”. A Múzeumok éjszakájához néhány „felvezető programmal” csatlakozott a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár is: a Deák téren „élő” társasjátékkal (Malom és Ki nevet a végén?), valamint retró zenékkel, kiállítással és kézműves-foglalkozással készültek.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Versenyek és szabadidős sportok

Restart fesztivál spirituális programokkal

Hétvégén olimpiai kvalifikációs nemzetközi hegyi kerékpárversennyel vette kezdetét az idei Restart fesztivál. A verseny- és szabadidős sportokra koncentráló rendezvénysorozat fő eseményeire azonban július 4–7. között kerül sor.

– pet –

A részletekről a Díszpinty Gasztro Bárban tartottak sajtótájékoztatót a szervezők. Balaicz Zoltán polgármester elöljáróban elmondta: két évvel ezelőtt, mikor Horváth Szilárd és Szabó Zoltán kezdeményezésére első alkalommal került megrendezésre a fesztivál, az volt a cél, hogy ne csak gasztronómiai és zenei programsorozatok legyenek a városban, hanem valami kuriózum is. A Restart azóta beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen mind országos, mind nemzetközi szinten rangos sportfesztivállá nőtte ki magát. Zalaegerszegen – mely 1996-ban a Nemzet Sportvárosa címet is elnyerte – mindig is fontos volt a mozgás és az egészséges életmód propagálása (a város hetven különféle sportegyesületet támogat). Ebbe a koncepcióba jól beleillik a Restart fesztivál is. Horváth Szilárd és Szabó Zoltán főszervezők az idei újításokról, valamint a sportolóknak és a közönségnek szóló programelemekről szóltak. Elhangzott: a rendezvény egyik kiemelt helyszíne a Vizslapark lesz. Itt Restart Spirit néven, amolyan fesztivál a fesztiválban programokra készülhetnek mindazok, akik a test-lélek-szellem egységében hisznek. A belváros parkjában ugyanis különféle jógaiskolákkal, rekreációs sportokkal, meditációval és masszázszsal lehet megismerkedni. De számos előadó is várja az érdeklődőket az egészséges életmód jegyében. Ami a kiemelt sportversenyeket illeti: a hétvége alatt sor kerül fitnesz- és táncversenyre, légtorna- és rúdfitneszversenyre, különféle futó- és kerékpáros versenyekre és váltóúszásra. City Rolling néven pedig a gördeszkások, görkorcsolyások, rolleresek és az oxelboardosok is összemérhetik tudásukat, ügyességüket. A fesztivál szervezői természetesen nemcsak a hazai és külföldi versenyzőkre gondoltak a programok összeállításánál, hanem a családosokra, idősekre, sőt a mozgásukban korlátozott emberekre is. Számos túra (gyalogos és kerékpáros), valamint kincskeresés, pilates- és fitnesznap, az Európa téren pedig sporttér várja az érdeklődőket és a mozogni, kikapcsolódni vágyókat. A szervezők arról is tájékoztattak, hogy idén először E-sport bajnokságra is sor kerül; az elektronikus játékok (például fociszimulátor, MOBA – online többjátékos csatamező, Counter Strike) szerelmesei július 6-án „csaphatnak” össze a virtuális térben. A Restart fesztivál rendezvényei ingyenesen látogathatók.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére