Szubkultúra másolt kazettákon | Egy bezárt kiállítás emlékére | A törvényszéki emésztőgödör titkai | Versenyek és szabadidős sportok |
Bravos deák ágnes a '80-as évekről
Szüleik még építették a rendszert, őket már úgy „manipulálták” a mozgalomba; ezért hazugságban nőttek fel. Az 1980-as évek szubkultúrája (legyen szó zenéről, színházról, filmről vagy képzőművészetről) többek között erre a hazugsághalmazra reagált.
– pP –
Bárdos Deák Ágnes énekes, szövegíró, a '80-as évek egyik legendás
underground zenekarának, a Kontroll Csoportnak a tagja volt a Deák Ferenc
Megyei és Városi Könyvtár vendége a közelmúltban. Az azóta írással, újságírással,
sőt slammeléssel is foglalkozó művésszel Tóth Imre költő, a
könyvtár munkatársa beszélgetett. Bárdos Deák Áginak bár konkrétan
nincs köze Zalaegerszeghez, átvitt értelem egy kicsit mégis. Egykori zenész- és
élettársa, Müller Péter Sziámi sokáig élt Zalában. A '90-es évek
első felében zalaegerszegi zenészekből állt össze a Sziámi együttes is, melynek
akkori tagjait természetesen Ági is ismeri. Ezek után nem véletlen, hogy a
könyvtárban rendezett esten Polgár Péter kísérte gitáron az
énekest; mert a beszélgetésen túl, azért néhány Kontroll-szám is felcsendült. A
téma és a dalok amúgy is épp aktuálisak, hiszen a rendszerváltozás 30.
évfordulója van idén. Bárdos Deák ugyan nem ebből az apropóból érkezett
Zalaegerszegre, hanem mint a Szépírók Társaságának tagja (szerinte csak a
Kontroll-szövegek miatt vették be). Pár nappal ezelőtt viszont épp az említett
évforduló kapcsán utazott a lengyelországi Gdanskba az egész Kontroll Csoport
zenekar, mert a lengyelek az Európai Szolidaritás Központ Érdemrendjével
jutalmazták meg őket. Bárdos Deák Ági a beszélgetés elején
elmondta: a nemzetközi elismerést minden évben olyan személyeknek, vagy
társaságoknak ítélik oda, akik egykor a lengyel szabad szakszervezetek
tüntetései és a hatalom megtorlási szándékai idején, bátorságot mutattak, és a
demokratikus mozgalmak mellé álltak. Mivel a Kontrollnak két olyan dala (a Polak,
Wenger és a Szeretlek-Lech-Lech) is volt, ami a '80-as évekbeli lengyel
helyzetre reagált, idén – legnagyobb meglepetésükre – ők kapták a rangos
elismerést. Zenekarok közül eddig csak a U2 és a Madness vehette át ezt a díjat.
Az énekes a '80-as éveket felidézve azt mesélte, hogy rengeteg zenei szubkultúra
jelent meg akkoriban. Ők a rock and roll és a blues hagyományai után egy
frissebb, üdébb, punkosabb zenét játszottak, mely nagy tetszést váltott ki. A
Kádár-rendszer „elsimogatós trükkjeire” adott válasz ott volt a dalokban. A
zenészek és a művészek nem voltak hősök, de legalább ezeket a „lelki
kibeszéletlenségeket” kiordíthatták magukból a színpadon. Persze hiába
ordítottak volna, ha nincs hozzá közönség. A (rendszer)változást ugyanis a
közönség, a társadalom akarta; nem pedig a művészek csinálták. Ők csak mint
szórakoztató elem jelentek meg. Bárdos Deák szerint az is fontos, hogy az a
zenei és művészeti közeg, melyhez ők is tartoztak, egy új nyelvet hozott létre.
A hivatalos szféra ezt nem értette; ezt csak azok értették, akik ki voltak
rekesztve a hatalomból. Ezért is lehettek ők, illetve a szövegeik népszerűek. A
hatalom pedig a nyelvet nem tudta „elkapni”; az magától terjedt. Például másolt
kazettákon, mint ahogy a Kontroll dalai is. Hivatalos úton ugyanis a
rendszerváltozásig nem lehetett lemezük („A halál az állam szolgálatában áll”
szöveg miatt). Alkudni nem akartak, és a zsigereik sem kívánták, hogy
bürokrata-arcokkal tárgyaljanak. A Kontroll Csoport felbomlása után (kisebb-nagyobb
megszakításokkal) az Ági és a fiúk formációban folytatta a zenélést, de
szólóalbuma is jelent meg. Közben civil események, irodalmi és kulturális
rendezvények szervezője és moderátora lett. Megküzdött az alkohollal is, sőt,
ahogy mondja, a 2000-es évek elején épp az író barátainak köszönhette, hogy
abbahagyta az ivást. Ők motiválták, biztatták, hogy prózában is mutassa meg
magát, mert megvannak hozzá a képességei. Írásai többek között a Literán és más
fórumokon jelentek/jelennek meg, de az Éjszakai állatkert című – nem feminista,
de kizárólag nők által jegyzett – antológiában is olvasható két prózai szövege.
(A kötet a Deák-könyvtárban is megtalálható.) Az utóbbi években pedig a zenélés
és szövegelés mellett interjúkat is készít; írókkal. Van terve is: írni fog!
Mindent meg akar írni! A családi sztorikat (1956 novemberében született, hiszi,
hogy a csecsemőkori impulzusok hatnak rá), meg azt is, hogy a korosztálya milyen
generációs élményeken ment át.
Aids-csoport a pszf-en
Egy harminchárom évvel ezelőtti kiállítást szervezett újra a Pénzügyi és Számviteli Főiskola néhány volt hallgatója. A történet azért izgalmas és emlékezetes számukra, mert a tárlatot, melyhez akkor performance is társult, a rendőrség 1986 februárjában bezáratta. Az AIDS-csoport munkáit így csak egy napig láthatták a főiskola diákjai és tanárai.
– pP –
Az anyag – mely a vendégkönyv tanúsága szerint anno nagy népszerűségnek
örvendett – azóta dobozokba zárva keringett a volt iskolatársak között, ám
Fábián József és Böröcz Nándor ötletének és
szervezőmunkájának köszönhetően újra a falakra került. A Zárda utcai épületet
persze már nem PSZF-nek hívják, hanem Mindszenty-iskolának (melynek vezetése
nagyon készségesen állt a mostani találkozó lebonyolításához), és a korabeli
helyszín, az X-klub sem működik már. (Ezt mindjárt a '86-os tárlat után bezárták,
és többé sosem nyílt ki.) A szombati – szintén egynapos – kiállításnak így a
Mindszenty-iskola egyik alagsori klubhelyisége adott otthont. A harminchárom
évvel ezelőtti történéseket Fábián József egykori főiskolai
hallgató, ötletgazda és kiállító elevenítette fel érdeklődésünkre. Mint mesélte,
1986 februárjában négy társával – Gavaltik János, Máté Ferenc, Somogyi
Csaba, Tóth Laca (aki már nem lehet köztük) – úgy érezték, hogy elég
kicsit a szakmaiságból; a szigorú pénzügyekből és a tömény számvitelből.
Szerveztek hát egy amatőr művészeti kiállítást, hogy megmutathassák, kiben mi
rejlik. Ötük közül volt, aki rajzolt, volt, aki verseket írt, esetleg fotózott,
vagy épp a performance érdekelte. Ezeket gyúrták össze egy tárlattá. Magukat –
az akkoriban sokat emlegetett betegség után – AIDS-csoportnak (Alkotó Ifjak
Depresszionista Stúdiója) nevezték. Nyilván hatott rájuk kicsit a '80-as évek
szubkultúrája; a hol szürrealista, hol dadaista – összességében pedig
társadalomkritikus – „irányelvek”. Persze ezt nem fogalmazták meg ilyen
konkrétan a kiállítás szervezésekor. Ezért is csodálkoztak, hogy a rendőrség
másnap bezáratta a tárlatot. (Valaki felhívta rá figyelmüket.) Kihallgatások
kezdődtek, és hónapokig kérdés volt, hogy kicsapják-e őket a fősuliról, vagy sem.
Az ügy végül lecsengett és mindenki lediplomázhatott. Hogy mi nem tetszett az
akkori hatalomnak, az ma már világos: a tojásdobálós performance, az alkoholista
munkás „portréja”, a koszos békegalamb (ami mögött környezetvédelmi akciót
sejtettek a Bős–nagymarosi vízlépcső ellen) és a depresszív, szürreális
hangulatú versek, grafikák... Szóval nagyjából semmi. Böröcz Nándor,
a mostani tárlat helyi kezdeményezője azt mondja: ő csak 1986 szeptemberében
került a főiskolára, de akkor még mindig sokan beszéltek a bezárt kiállításról.
Amolyan legendává vált. Na, és előzménye lett egy zenei formáció – mégpedig a
’90-es években népszerű Tarhonya – megalakulásának.
A törvényszéki emésztőgödör titkai
Múzeumok éjszakája bírósági programokkal
Az idei Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat is tartogatott várostörténeti érdekességet. A Zalaegerszegi Törvényszék folyosógalériájában került bemutatásra az a leletanyag, mely a bíróság épületének szigetelési munkálatai közben került elő még májusban.
– pet –
Dr. Vándor Virág, a törvényszék sajtószóvivője arról tájékoztatott,
hogy a szigetelési munkák közben, az épület Deák tér felőli oldalán, egy
téglával kirakott, boltíves csatorna részlete bukkant elő. A munkát régészeti
szakfelügyelet is kísérte, ennek során kiderült, hogy a csatorna 7,5 méter
hosszan vezet a Deák tér alá, ahol aztán egy 3x4 méter nagyságú, téglából
kirakott boltíves helyiségbe torkollik. A helyszínen jelen voltak a Göcseji
Múzeum régészei – Simmer Lívia és Eke István –, akik szerint az építésmód, a
téglák, valamint a helyiségben talált kerámiák arra utalnak, hogy a 19. század
végi, 20. század eleji épülethez tartozó emésztőgödörről és az onnan kivezető
csatornáról van szó. Simmer Lívia sajtóközleményéből többek között
kiderül: a szennyvíz, a hulladék, valamint az emberi és állati ürülék kezelése a
19. század közepéig alig különbözött a középkori állapotoktól. Míg a rómaiak
szennyvízelvezetéssel rendelkező nyilvános illemhelyeken ücsörögtek egymás
mellett, a középkor embere ott könnyített magán, ahol tudott. Otthon bilit,
vödröt használtak, melyek tartalmát általában az utcára löttyintették. A
lehajtható fedelű, vízöblítéses illemhely 1589-ben született meg Angliában. A
WC, azaz water closet innen terjedt el fokozatosan Európa-szerte. A modern
köztisztasági infrastruktúra kiépítése csak a 19. század második felében indult
meg, a szakemberek szerint ennek eredménye lehet a törvényszék épületéhez
tartozó csatorna és emésztőgödör is. Érdekes, hogy a téglacsatorna a mai épület
falába már nincs bekötve, ezért a régészek úgy látják, hogy használata
valószínűleg a „Törvényház” 1908–1909-es átépítése során szűnhetett meg. Vagyis
a 20. században már nem funkcionált. Az emésztőgödörből előkerült – és a
Múzeumok éjszakáján bemutatott – tárgyak (19. századi kancsók és fazekak)
valószínűleg már eleve hulladékként kerültek a funkcióját vesztett emésztőbe. A
kerámiáknak nincs régészeti értéke, hiszen a 19. századból valók, ám
várostörténeti és néprajzi szempontból mégis fontos, hogy előkerült az
emésztőgödör, benne a leletekkel. Ami a Múzeumok éjszakájának további
programjait illeti: a Göcseji Múzeum felújítása miatt idén a Zalaegerszegi
Törvényszék volt a Múzeumok éjszakája eseménysorozat központi helyszíne. Június
22-én 18 órától ingyenes programokkal várták az érdeklődőket. Nyitásképpen
dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke tartott bírósági sétát és
tárlatvezetést. Majd egy különleges színdarabot láthatott a közönség. A
Hevesi Sándor Színház művészeinek közreműködésével Nekem nem imponál!
címmel egy humoreszket mutattak be, melyet Mihály Péter rendezett.
A történet a törvényszék Bírósági históriák című kötetének egyik megtörtént
esetét dolgozta fel. Az est során bíróságtörténeti kiállítás és fotózkodás is
várta a látogatókat. Korhű ruhákban, illetve a tárgyalótermekben is lehetett
szelfizni. Sőt, a Büntetés-végrehajtási Intézet a Nyitott Igazságügy program
keretében – a tavalyihoz hasonlóan – egy stilizált börtöncellát is berendezett a
bíróság és a börtön „határán”. A Múzeumok éjszakájához néhány „felvezető
programmal” csatlakozott a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
is: a Deák téren „élő” társasjátékkal (Malom és Ki nevet a végén?), valamint
retró zenékkel, kiállítással és kézműves-foglalkozással készültek.
Versenyek és szabadidős sportok
Restart fesztivál spirituális programokkal
Hétvégén olimpiai kvalifikációs nemzetközi hegyi kerékpárversennyel vette kezdetét az idei Restart fesztivál. A verseny- és szabadidős sportokra koncentráló rendezvénysorozat fő eseményeire azonban július 4–7. között kerül sor.
– pet –
A részletekről a Díszpinty Gasztro Bárban tartottak sajtótájékoztatót a
szervezők. Balaicz Zoltán polgármester elöljáróban elmondta: két
évvel ezelőtt, mikor Horváth Szilárd és Szabó Zoltán
kezdeményezésére első alkalommal került megrendezésre a fesztivál, az volt a
cél, hogy ne csak gasztronómiai és zenei programsorozatok legyenek a városban,
hanem valami kuriózum is. A Restart azóta beváltotta a hozzá fűzött reményeket,
hiszen mind országos, mind nemzetközi szinten rangos sportfesztivállá nőtte ki
magát. Zalaegerszegen – mely 1996-ban a Nemzet Sportvárosa címet is elnyerte –
mindig is fontos volt a mozgás és az egészséges életmód propagálása (a város
hetven különféle sportegyesületet támogat). Ebbe a koncepcióba jól beleillik a
Restart fesztivál is. Horváth Szilárd és Szabó Zoltán
főszervezők az idei újításokról, valamint a sportolóknak és a közönségnek szóló
programelemekről szóltak. Elhangzott: a rendezvény egyik kiemelt helyszíne a
Vizslapark lesz. Itt Restart Spirit néven, amolyan fesztivál a fesztiválban
programokra készülhetnek mindazok, akik a test-lélek-szellem egységében hisznek.
A belváros parkjában ugyanis különféle jógaiskolákkal, rekreációs sportokkal,
meditációval és masszázszsal lehet megismerkedni. De számos előadó is várja az
érdeklődőket az egészséges életmód jegyében. Ami a kiemelt sportversenyeket
illeti: a hétvége alatt sor kerül fitnesz- és táncversenyre, légtorna- és
rúdfitneszversenyre, különféle futó- és kerékpáros versenyekre és váltóúszásra.
City Rolling néven pedig a gördeszkások, görkorcsolyások, rolleresek és az
oxelboardosok is összemérhetik tudásukat, ügyességüket. A fesztivál szervezői
természetesen nemcsak a hazai és külföldi versenyzőkre gondoltak a programok
összeállításánál, hanem a családosokra, idősekre, sőt a mozgásukban korlátozott
emberekre is. Számos túra (gyalogos és kerékpáros), valamint kincskeresés,
pilates- és fitnesznap, az Európa téren pedig sporttér várja az érdeklődőket és
a mozogni, kikapcsolódni vágyókat. A szervezők arról is tájékoztattak, hogy idén
először E-sport bajnokságra is sor kerül; az elektronikus játékok (például
fociszimulátor, MOBA – online többjátékos csatamező, Counter Strike) szerelmesei
július 6-án „csaphatnak” össze a virtuális térben. A Restart
fesztivál rendezvényei ingyenesen látogathatók.