Növényi és állati minták textileken | Noé bárkája | Restaurálták a szoborcsoportot | Ismét Kvártélyház nyár |
Növényi és állati minták textileken
Globális kérdésekre reagál a fiatal tervező
Boda Laura | Balról növényminta, jobbról húsminta látható. |
Vegán mintákat tervezett egy fiatal zalaegerszegi textiltervező. Boda Laura most végez a Metropolitan Egyetem textiltervező szakán, és mint lapunknak mesélte, diplomamunkája egy globális problémakörre – a nagyipari állattartásra és annak környezeti következményeire – reagál.
– pP –
Hogy hogyan lesz ebből művészet és textiltervezés? Mindenekelőtt egy szemlélet-
és életmódváltásból. Boda Laura ugyanis egy ideje vegán, vagyis
tisztán növényi étrendet követ. Azt mondja, talán furcsának tűnik, de a
törpenyula tanította meg az állatok tiszteletére, szeretetére és a velük való
helyes kommunikációra, bánásmódra. Innen már csak egy lépés volt az, hogy
elhagyta az állati eredetű táplálékokat. Az egyetemen aztán – a diplomamunkája
kapcsán – mélyebben is elkezdett foglalkozni a nagyipari állattartással és annak
globális környezeti hatásaival. Megdöbbentő volt számára arról olvasni, hogy a „haszonállatok”
mennyi kegyetlenségen mennek keresztül, hogy eljussanak a húspultokra és a
gyorséttermek hálózataiba. Ráadásul ezek az állatok olyan körülmények között
élnek, ahol nem tudnak normálisan, természetes módon fejlődni, így különféle „kemikáliákkal”,
antibiotikumokkal, hormonokkal „táplálják” őket. Arról nem is beszélve, hogy a
nagyipari állattartás miatt csökken az esőerdők és más zöldfelületek száma, ami
pedig a Föld egész klímájára hatással van. Az egyetemista szerint sokat lehetne
tenni már azzal is, ha lecsökkentenénk a heti/havi húsfogyasztásunkat, és több
helyi forrásból származó, növényi táplálékot ennénk. A fiatal tervező ezekből az
információkból inspirálódva egy figyelemfelkeltő mintacsaládot készített: egy
növényi és egy hús mintacsaládot. A növényi esetében azokat a zöldségeket kezdte
el lerajzolni, melyeknek nagy a fehérje- és vastartalma (hiszen ezek a vegánok
számára különösen fontosak). Mint mondja, a növényi rostokat festéssel érte el.
Közben rájött, hogy ha egy lapon vegyíti a különböző színű, felvizezett
temperákat, akkor azok erezetet adnak ki. Később a rajzokból és festményekből
digitális technikával készítette el a mintákat, amik jól érzékeltetik a növények
szépségét és természetességét. A hús mintacsalád tervezésekor azt vette
figyelembe, hogy a nagyüzemekben nem természetes módon fejlődnek az állatok,
tehát afféle „műanyagokat” fogyasztunk. Így műanyagból készítette el a húsok
rostjainak struktúráját. Majd itt is a digitális technika segítségével jöttek
létre a végső minták. A tervező szerint jól kivehető, hogy ez a mintacsalád
durvább és megdöbbentőbb hatású lett. Boda Laura már korábban is
foglalkozott művészetekkel, hiszen az Ady-iskola, majd a Mindszenty-gimnázium
tanulója volt. Ám a középiskola alatt is visszajárt az Adyba rajzolni és
kerámiázni. Az egyetemi évek alatt a szintén zalaegerszegi László Edina
(textiltervező, a Metropolitan Egyetem tanára), valamint Tildyné Dorombi
Mária segítették leginkább munkáját. A most készült növényi és hús
festmények/minták olyan tervek, amik különféle textileken jeleníthetők meg.
Tartalomtól függően szépséget, vagy akár elrettentést is kiválthatnak.
Péntek Imre |
Péntek imre gyerekversei
Az idei könyvheti újdonságok között szerepelt a Noé bárkája című gyerekeknek szánt verseskönyv, mely Németh János Kossuth-díjas keramikusművész alkotásaihoz társított rímeket tartalmazza Péntek Imre József Attila-díjas költő tollából.
– B. K. –
A versek egy részét Kelemen Gyula meg is zenésítette, s az Énekmondó együttes
előadásában CD-mellékletként társult a könyvhöz. Kerámia, líra és zene
hármassága teszi egyedivé ezt a kiadványt, melyet szerzői és a zenei blokk
támogatottsága révén büszkén kapcsolhatunk városunkhoz. A Magyar Napló, a Magyar
Írók Szövetségét támogató kiadó gondozásában megjelent könyvnek Budapesten és
Nagykanizsán volt eddig bemutatója. Az előbbi dedikálós alkalom volt, az utóbbi
koncert jellegű. (A miniszteri támogatás mellett a nagykanizsai önkormányzat is
szponzorálta a megjelenést). De a szerzők ősztől tervezik főként a Dunántúlon a
könyv turnészerű bemutatóját a gyerekközönség körében. További érdekesség még a
kötet kapcsán, hogy Péntek Imre első alkalommal mutatkozik meg
gyerekversekkel.
– Saját munkásságomon belüli műfaji hiányt pótol ez a kiadvány. Nagyon kedvelem
Németh János személyét és alkotásait is, és amikor megláttam az
állat- és mesefigurás kerámiáit a műtermében, szinte megszólítottak erre a
feladatra. Kelemen Gyulával pedig már korábban is volt alkotói
kapcsolat a felnőtteknek szánt költemények kapcsán – mondta Péntek Imre.
– Noé bárkája pedig alkalmas arra, hogy egy állatseregletet mutassunk be
változatosan, valamint kapcsolható hozzá az a mesés hangulat is, melyet néhány
mitológiai lény megidézésével egészítettünk ki.
– Könnyen ment az új terület, a gyerekversszerzés?
– Igen, és nagy kedvet kaptam hozzá. Szeretem a gyerekek világát. Minden
író álma, hogy színpadon lássa vissza a műveit. Most egy mesés drámán dolgozom,
s ezzel nyitnék a bábszínház felé.
Restaurálták a szoborcsoportot
Újjászületett a címer és a női alakok a levéltár bejárata felett
|
A felújítás alatt álló kvártélyházat takaró állványzat hálója mögé ma visszakerült a keleti homlokzati timpanont díszítő megyecímer és az azt körbefogó két női alak.
– b. k. –
A restaurálást végző Tompa János Csaba szobrász elmondta, a XIX.
századi keletkezésű, a levéltár bejárata feletti szoborcsoport eléggé romos
állapotban volt már. Korábban történt rajta nem teljesen szakszerű javítási
munka, felületi sérülések és omladozás volt jellemző a díszre. Az eredeti műkő
teljesen szétesett, ezért ennek alapján készült el újra a címer. A korabeli
címerekre jellemző jelképek találhatók a két női alakon, így olajág, búzaköteg,
nyírfaág. Egyedi gipszminta alapján szilikon öntőformában szálerősítéses finom
betonból készült el újra a műalkotás, mely a remények szerint időtállóbb lesz,
mint az eredeti volt. Az alkotó elmondta, jól sikerült az öntvény, egy hét
száradás után érkezhetett Győrből a megyeszékhelyre a mű. Az egész alkotási
folyamat egy hónapig tartott. A szoborcsoport az eredetivel szinte teljesen
megegyező, kisebb praktikus változtatások történtek, illetve a hiányzó részeket
a fantázia és szakmai tudás, az ikonográfiai szabvány alapján kellett pótolni.
Tompa János Csaba frissen végzett képzőművész a kortárs művészet
elkötelezettje, de a történelmi korokból a kedvence a barokk korszak.
Végzettségéhez szakmailag kapcsolódik a szoborrekonstrukciós munka, a zalai
megyecímer után a kaposvári Csíky Gergely Színház épületének
esetében kapott megbízatást. Foglalkozása meglehetősen ritka, így az egész
ország területén találkozhatunk munkáival. A címerrel együtt visszakerültek a
restaurált oroszlánfejek is a kvártélyház Széchenyi térre néző homlokzatára, és
néhány új váza is, Halmai Zoltán munkájának köszönhetően.
Földes Eszter és Udvaros Dorottya |
Az utolsó tűzijáték című előadással indult az idei Kvártélyház Nyár. A rendezvénysorozat immár hagyományosan a ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivállal (ZA-KO) veszi kezdetét. Az idén 13 éves ZA-KO három előadást kínált.
A már említett Utolsó tűzijátékban a két szereplő, Udvaros Dorottya
és Földes Eszter, a mindig aktuális generációs különbségekre
világítottak rá. Egy anya és felnőtt lánya kapcsolatán keresztül.
Szombaton, vagyis június 29-én Miklósa Erika és
Fekete-Kovács Kornél, valamint a Modern Art Orchestra várta a nézőket a
Hevesi Sándor Színházban. A Másképp című előadás egy klasszikus
kalandozásra hívta a hallgatóságot a jazz, az opera és az operett világába.
Június 30-án, vasárnap pedig Mészáros Piroska CallGirl című
előadásában osztotta meg azon élményeit, hogy színésznőként hogyan találta meg a
helyét egy multicég „call centerében”.
A Kvártélyház Nyár további részében, egészen augusztus 19-ig, A Szép nyári nap –
NEOTON-musical-t láthatják az érdeklődők. Öcsivel, Sanyával, Riával, Julival,
Margóval is találkozhatunk, akik a bácsszentmáriai paradicsomfeldolgozó falai
között nemcsak szombat este táncolnak a Santa Maria, a Don Quijote, és a
Kétszázhúsz felett dallamaira...