Növényi és állati minták textileken Noé bárkája Restaurálták a szoborcsoportot Ismét Kvártélyház nyár

Növényi és állati minták textileken

Globális kérdésekre reagál a fiatal tervező

Boda Laura Balról növényminta, jobbról húsminta látható.

Vegán mintákat tervezett egy fiatal zalaegerszegi textiltervező. Boda Laura most végez a Metropolitan Egyetem textiltervező szakán, és mint lapunknak mesélte, diplomamunkája egy globális problémakörre – a nagyipari állattartásra és annak környezeti következményeire – reagál.

– pP –

Hogy hogyan lesz ebből művészet és textiltervezés? Mindenekelőtt egy szemlélet- és életmódváltásból. Boda Laura ugyanis egy ideje vegán, vagyis tisztán növényi étrendet követ. Azt mondja, talán furcsának tűnik, de a törpenyula tanította meg az állatok tiszteletére, szeretetére és a velük való helyes kommunikációra, bánásmódra. Innen már csak egy lépés volt az, hogy elhagyta az állati eredetű táplálékokat. Az egyetemen aztán – a diplomamunkája kapcsán – mélyebben is elkezdett foglalkozni a nagyipari állattartással és annak globális környezeti hatásaival. Megdöbbentő volt számára arról olvasni, hogy a „haszonállatok” mennyi kegyetlenségen mennek keresztül, hogy eljussanak a húspultokra és a gyorséttermek hálózataiba. Ráadásul ezek az állatok olyan körülmények között élnek, ahol nem tudnak normálisan, természetes módon fejlődni, így különféle „kemikáliákkal”, antibiotikumokkal, hormonokkal „táplálják” őket. Arról nem is beszélve, hogy a nagyipari állattartás miatt csökken az esőerdők és más zöldfelületek száma, ami pedig a Föld egész klímájára hatással van. Az egyetemista szerint sokat lehetne tenni már azzal is, ha lecsökkentenénk a heti/havi húsfogyasztásunkat, és több helyi forrásból származó, növényi táplálékot ennénk. A fiatal tervező ezekből az információkból inspirálódva egy figyelemfelkeltő mintacsaládot készített: egy növényi és egy hús mintacsaládot. A növényi esetében azokat a zöldségeket kezdte el lerajzolni, melyeknek nagy a fehérje- és vastartalma (hiszen ezek a vegánok számára különösen fontosak). Mint mondja, a növényi rostokat festéssel érte el. Közben rájött, hogy ha egy lapon vegyíti a különböző színű, felvizezett temperákat, akkor azok erezetet adnak ki. Később a rajzokból és festményekből digitális technikával készítette el a mintákat, amik jól érzékeltetik a növények szépségét és természetességét. A hús mintacsalád tervezésekor azt vette figyelembe, hogy a nagyüzemekben nem természetes módon fejlődnek az állatok, tehát afféle „műanyagokat” fogyasztunk. Így műanyagból készítette el a húsok rostjainak struktúráját. Majd itt is a digitális technika segítségével jöttek létre a végső minták. A tervező szerint jól kivehető, hogy ez a mintacsalád durvább és megdöbbentőbb hatású lett. Boda Laura már korábban is foglalkozott művészetekkel, hiszen az Ady-iskola, majd a Mindszenty-gimnázium tanulója volt. Ám a középiskola alatt is visszajárt az Adyba rajzolni és kerámiázni. Az egyetemi évek alatt a szintén zalaegerszegi László Edina (textiltervező, a Metropolitan Egyetem tanára), valamint Tildyné Dorombi Mária segítették leginkább munkáját. A most készült növényi és hús festmények/minták olyan tervek, amik különféle textileken jeleníthetők meg. Tartalomtól függően szépséget, vagy akár elrettentést is kiválthatnak.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Péntek Imre

Noé bárkája

Péntek imre gyerekversei

Az idei könyvheti újdonságok között szerepelt a Noé bárkája című gyerekeknek szánt verseskönyv, mely Németh János Kossuth-díjas keramikusművész alkotásaihoz társított rímeket tartalmazza Péntek Imre József Attila-díjas költő tollából.

– B. K. –

A versek egy részét Kelemen Gyula meg is zenésítette, s az Énekmondó együttes előadásában CD-mellékletként társult a könyvhöz. Kerámia, líra és zene hármassága teszi egyedivé ezt a kiadványt, melyet szerzői és a zenei blokk támogatottsága révén büszkén kapcsolhatunk városunkhoz. A Magyar Napló, a Magyar Írók Szövetségét támogató kiadó gondozásában megjelent könyvnek Budapesten és Nagykanizsán volt eddig bemutatója. Az előbbi dedikálós alkalom volt, az utóbbi koncert jellegű. (A miniszteri támogatás mellett a nagykanizsai önkormányzat is szponzorálta a megjelenést). De a szerzők ősztől tervezik főként a Dunántúlon a könyv turnészerű bemutatóját a gyerekközönség körében. További érdekesség még a kötet kapcsán, hogy Péntek Imre első alkalommal mutatkozik meg gyerekversekkel.
– Saját munkásságomon belüli műfaji hiányt pótol ez a kiadvány. Nagyon kedvelem Németh János személyét és alkotásait is, és amikor megláttam az állat- és mesefigurás kerámiáit a műtermében, szinte megszólítottak erre a feladatra. Kelemen Gyulával pedig már korábban is volt alkotói kapcsolat a felnőtteknek szánt költemények kapcsán – mondta Péntek Imre. – Noé bárkája pedig alkalmas arra, hogy egy állatseregletet mutassunk be változatosan, valamint kapcsolható hozzá az a mesés hangulat is, melyet néhány mitológiai lény megidézésével egészítettünk ki.
– Könnyen ment az új terület, a gyerekversszerzés?
– Igen, és nagy kedvet kaptam hozzá. Szeretem a gyerekek világát. Minden író álma, hogy színpadon lássa vissza a műveit. Most egy mesés drámán dolgozom, s ezzel nyitnék a bábszínház felé.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Restaurálták a szoborcsoportot

Újjászületett a címer és a női alakok a levéltár bejárata felett

Tompa János Csaba

A felújítás alatt álló kvártélyházat takaró állványzat hálója mögé ma visszakerült a keleti homlokzati timpanont díszítő megyecímer és az azt körbefogó két női alak.

– b. k. –

A restaurálást végző Tompa János Csaba szobrász elmondta, a XIX. századi keletkezésű, a levéltár bejárata feletti szoborcsoport eléggé romos állapotban volt már. Korábban történt rajta nem teljesen szakszerű javítási munka, felületi sérülések és omladozás volt jellemző a díszre. Az eredeti műkő teljesen szétesett, ezért ennek alapján készült el újra a címer. A korabeli címerekre jellemző jelképek találhatók a két női alakon, így olajág, búzaköteg, nyírfaág. Egyedi gipszminta alapján szilikon öntőformában szálerősítéses finom betonból készült el újra a műalkotás, mely a remények szerint időtállóbb lesz, mint az eredeti volt. Az alkotó elmondta, jól sikerült az öntvény, egy hét száradás után érkezhetett Győrből a megyeszékhelyre a mű. Az egész alkotási folyamat egy hónapig tartott. A szoborcsoport az eredetivel szinte teljesen megegyező, kisebb praktikus változtatások történtek, illetve a hiányzó részeket a fantázia és szakmai tudás, az ikonográfiai szabvány alapján kellett pótolni. Tompa János Csaba frissen végzett képzőművész a kortárs művészet elkötelezettje, de a történelmi korokból a kedvence a barokk korszak. Végzettségéhez szakmailag kapcsolódik a szoborrekonstrukciós munka, a zalai megyecímer után a kaposvári Csíky Gergely Színház épületének esetében kapott megbízatást. Foglalkozása meglehetősen ritka, így az egész ország területén találkozhatunk munkáival. A címerrel együtt visszakerültek a restaurált oroszlánfejek is a kvártélyház Széchenyi térre néző homlokzatára, és néhány új váza is, Halmai Zoltán munkájának köszönhetően.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Földes Eszter és Udvaros Dorottya

Ismét Kvártélyház nyár

Az utolsó tűzijáték című előadással indult az idei Kvártélyház Nyár. A rendezvénysorozat immár hagyományosan a ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivállal (ZA-KO) veszi kezdetét. Az idén 13 éves ZA-KO három előadást kínált.

A már említett Utolsó tűzijátékban a két szereplő, Udvaros Dorottya és Földes Eszter, a mindig aktuális generációs különbségekre világítottak rá. Egy anya és felnőtt lánya kapcsolatán keresztül.
Szombaton, vagyis június 29-én Miklósa Erika és Fekete-Kovács Kornél, valamint a Modern Art Orchestra várta a nézőket a Hevesi Sándor Színházban. A Másképp című előadás egy klasszikus kalandozásra hívta a hallgatóságot a jazz, az opera és az operett világába. Június 30-án, vasárnap pedig Mészáros Piroska CallGirl című előadásában osztotta meg azon élményeit, hogy színésznőként hogyan találta meg a helyét egy multicég „call centerében”.
A Kvártélyház Nyár további részében, egészen augusztus 19-ig, A Szép nyári nap – NEOTON-musical-t láthatják az érdeklődők. Öcsivel, Sanyával, Riával, Julival, Margóval is találkozhatunk, akik a bácsszentmáriai paradicsomfeldolgozó falai között nemcsak szombat este táncolnak a Santa Maria, a Don Quijote, és a Kétszázhúsz felett dallamaira...

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére