A szociális ügyek álltak legközelebb a szívéhez

Kiss ferenc (mszp): 4 év a parlamentben, 25 év a képviselő-testületben

Kiss Ferenc

Jubilál Kiss Ferenc, a városi közgyűlés szocialista önkormányzati képviselője: 1994 óta dolgozik a képviselő-testületben, mint mondja, munkáját szolgálatnak tekintette, és csak Zalaegerszeg fejlődésének segítése volt a célja az elmúlt 25 évben. A mostani ötéves választási ciklust értékelve látható: vegyesek az érzelmei, lát pozitív és negatív dolgokat is. Ez pedig érthető, hiszen ellenzéki képviselőként másképpen lát helyzeteket, prioritásokat.

– V. Zs. –

– Ez a ciklus olyan helyzetet teremtett az önkormányzat életében, amikor sok pénz volt, és azon kellett gondolkodni, milyen jó pályázatokat lehetne nyerni. Soha nem lesz többé ilyen időszak, az európai uniós támogatás lényegesen kevesebb lesz 2020 után. El kell ismerni – mondja –, hogy a lehetőséget a város vezetése felismerte és sikeres pályázatokat bonyolított le. Az más kérdés, hogy egy-két projektnél bebizonyosodott, nem valósul meg, különböző okok miatt: munkaerőpiaci, finanszírozási, áremelkedési problémák adódtak. Ezért sem értem, miért kellett Zalaegerszegnek is „beleállni” az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányba, amikor a város nagyon sok európai uniós pénzt tudott felhasználni az elmúlt években. Hogy az EU-s források és a Modern Városok Program által segített fejlesztések mennyiben segítették az itt élők érdekeit, ezt az idő dönti majd el. Sikeresnek tartottam a pályázatokat, de én, mint ellenzéki képviselő, sok kérdésben más prioritást határoztam volna meg. Olyant, ami még jobban szolgálná Zalaegerszeg érdekeit és az itt élők közérzetét. Kiss Ferenc azt mondja, a közgyűlési munka egy kicsit csalódás volt neki.
– A huszonöt éves közgyűlési, illetve az ötéves parlamenti munkám alapján úgy érzem, azok közé tartozom, akik a képviselő-testület legfelkészültebb képviselői voltak. Ez abból állt, hogy véleményt mondtam az előterjesztésekről, esetenként szakmai vitákat kezdeményeztem. Az elmúlt öt évben volt körülbelül 42 testületi ülés, a statisztikai adatok alapján 638 hozzászólásom volt ez idő alatt, ami 22 óra hozzászólási időt jelent. Az utánam következő legtöbbet szóló fideszes képviselő is ennek az egyharmadát produkálta. Viszont vannak olyanok, akik az öt év alatt összesen tíz alkalommal szólaltak meg. Ez azt jelenti számomra, hogy vannak képviselők, akik csak azért ülnek a közgyűlésben, hogy biztosítsák a határozatképességet és megnyomják a gombokat. Ez nem segíti a közgyűlés munkáját – véli Kiss Ferenc és hozzáteszi: – Sajnos, a politika belekényszerítette a többségi frakció képviselőit abba, hogy nem is kell gondolkodni, úgyis megmondják, hogyan kell szavazni. Én egy aktív, vitatkozó, javaslattevő közgyűlésben szerettem volna dolgozni. Ugyanez áll a szakbizottságokra is, olyanokat delegáltak, akik egyszer sem szólaltak meg az öt év alatt, és még az előterjesztéseket sem mindig olvasták el. Pedig a szakmai kérdésekkel a bizottságokban kellene foglalkozni. Ezalatt az öt év alatt jelentősen megváltozott a közgyűlési többség és az ellenzék szerepe – folytatja Kiss Ferenc. – Gazdaságilag jobb helyzetbe került Zalaegerszeg az uniós pénzek által, és el kell ismerni, a polgármester jól lobbizott és igyekezett politikailag korrekt lenni. Tudom jól, neki is meg kell felelnie a politikai elvárásoknak, de szerintem komolyan gondolta, hogy bevonja az ellenzéki képviselőket is a munkába. Kiss Ferenc négy szakbizottságban dolgozott, sok interpellációt nyújtott be. A város különböző pontjairól keresték fel fogadóóráin, igyekezett segítséget nyújtani azoknak, akik megkérték. Minden képviselő a város érdekében végzendő munkára esküdött fel.
– Ezért mondom, hogy nem igaz az, hogy egy választókörzetért csak az ott megválasztott képviselő felel. Szerintem egy ellenzéki képviselőnek is a város ügyeit kell képviselnie a Göcseji úti járdától kezdve a páterdombi telekátalakításokon át a temetői világosításig stb... Négy szakbizottságnak voltam a tagja. A szociális ügyek mindig közel álltak a szívemhez, különösen a szociális támogatások és ezek felülvizsgálata. Az ezzel kapcsolatos észrevételeimet, javaslataimat a polgármester úr több esetben is befogadta. A műszaki és a gazdasági bizottságban is többször vitatkoztam, tettem fel kérdéseket. Nem tudtuk megoldani a Kossuth utcai anomáliákat, a parkolási gondokat, és az sem közömbös senkinek, milyen közösségi közlekedésre lenne szüksége a városnak. Észrevételeztem többször a pénzek felhasználását egy-egy költségvetési vitában, mert nagyon fontos, hogy Zalaegerszeg ne adósodjon el, a hitelfelvétel nagyon komoly dolog. Sajnálja, hogy az ellenzék megjelenési lehetősége kevés, illetve korlátozott, pedig a valós problémákra fel kell hívni a figyelmet. Így például a polgármesternek is van lehetősége reagálni egy-egy felvetett témára. Kiss Ferenc úgy látja, eljött az az idő, hogy ő az utolsó, aki szocialista képviselőként ült a városi közgyűlésben. Aztán megjegyzi: milyen érdekes a politika… A rendszerváltozás utáni első közgyűlésben viszont nem volt önálló fideszes képviselő… Hát ez van… – de a jövőben, a város érdekében, pártállástól függetlenül, minden képviselőnek össze kell fogni.

vissza az elejére

Orvos fotós kiállítása

Kórháztörténet a neurogalériában

Újabb kiállítás nyílt a Zala Megyei Szent Rafael Kórház neurológiai szakambulanciájának várótermében. A szokásoknak megfelelően ismét egy kórházi dolgozó munkáit szemlélhetik az érdeklődők. A mostani tárlat érdekessége, hogy néhai dr. Schlemmer Tamás, egykori radiológus főorvos reproduktív képei kórháztörténeti adalékkal is szolgálnak.

– b. k. –

Volt kollégák, családtagok kaptak szót a megnyitón. Dr. Halász Gabriella, a kórház főigazgatója kiemelte, az egykori röntgenosztály munkáját megörökítő képek jól mutatják, honnan hová fejlődött a betegellátásban használt technika. Dr. Schlemmer Tamást széles látókörű emberként jellemezte, mind orvosként, mind egyéb érdeklődését tekintve, amely a képeken is visszaköszön. Dr. Németh László, a neurológiai osztály vezetője szintén az egykori kolléga emberi oldalát hangsúlyozta, azt a mindenek feletti eleganciát és zárkózottságot, ami jellemezte, és hogy minden körülmények között ember tudott lenni.
A megnyitón több családtag is részt vett, közülük a kiállító fia, Schlemmer Tamás ismertette a kiállítás létrejöttét. Elmondta: 1956 és 2017 között készült fekete-fehér fotók láthatók, melyek egy része a röntgenosztály múltját mutatja, a többi pedig az érdeklődési körnek megfelelő tájképeket, pillanatfelvételeket. Dr. Gasztonyi Vince nyugalmazott radiológus főorvos, úgyis mint az egyik fotó alanya, idézte fel kollégája és barátja alakját és a fotózással kapcsolatban vallott elveit. Ez utóbbit szakmai részről is értékelte Zóka Gyula fotógráfus. Megjegyezte: dr. Schlemmer Tamás alapító tagja volt az 1960-ban alakult Zalaegerszegi Fotóklubnak. Szakismeret és szerénység jellemezte orvosként és fotósként egyaránt.

vissza az elejére

Védelem, biztonság, modern hadsereg

Benkő tibor honvédelmi miniszter zalaegerszegen

A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot ismertette dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter Zalaegerszegen, a megyei kormányhivatalban. Az elmúlt 25 év legnagyobb és legátfogóbb honvédelmi programját ismerhették meg a megjelent szakemberek és polgármesterek. A minisztert dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, Vigh László országgyűlési képviselő és dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke fogadta.

A honvédelmi tárca vezetője többek között arról beszélt, hogy Magyarországnak szüksége van korszerű, modern, ütőképes honvédségre. Az ország, az emberek biztonságát garantálni kell, de nem csak a katonák és fegyverek erejével kell védeni, a kereteket a területi védelmi igazgatással kell kialakítani. A magyar haderőfejlesztés kapcsán nem háborúra készülünk – hangsúlyozta a miniszter –, hanem arra, hogy képesek legyünk megvédeni a békét. Szeretteink, értékeink és hazánk megvédése a legfontosabb. Szólt arról, hogy megjelent az úgynevezett „hibrid hadviselési forma”, ami nemcsak a katonákra, az országra, de a közigazgatás működésére is ki tudja terjeszteni a hatását, vagyis ma már a kibertérben is zajlanak hadműveletek. A 21. század egyik komoly kihívásának nevezte az informatikai rendszerekre leselkedő veszélyeket, ezért ezen a területen nem elég folyamatosan lépést tartani, de elébe is kell menni a problémáknak. Kifejtette: a biztonságra veszélyt jelentenek jelenleg az észak-afrikai, közel-keleti, ázsiai instabil államok, vagy a 2015-ben kicsúcsosodott migrációs hullám. A NATO is két veszélyeztetettségi irányt jelöl meg, kelet felöl Oroszországot, délről pedig az instabil afrikai, ázsiai, közel-keleti államokat, ami az illegális migrációt is magában foglalja. A miniszter hangsúlyozta: Magyarország számára a déli fenyegetettség az elsődleges, a Nyugat-Balkánon ugyanis még ma sincs béke. A haderőfejlesztés technikai oldaláról szólva elmondta: 20 könynyű helikoptert vásárolt az elmúlt évben a Magyar Honvédség, és 16 nagyobb teljesítményű beszerzése is folyamatban van.

vissza az elejére